Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-16 / 13. szám, szerda

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 16. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 2. számában feltett kérdésre a helyes válasz: tíz évre. E héten az 500-500 koronát Nagy Szabolcs ipolybalogi, Kovács Sándor barsaendrédi és Fazekas Anikó szepsi olvasónk nyerte. Gratulálunk! SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: A hattyúk tava 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Chioggiai csetepaté 19 KIS SZÍNPAD: Zárt tárgyalás 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: A néger harca a kutyákkal 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A kis herceg 9.30,12 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Zorba, a görög 18.30 MISKOLC NEMZETI SZÍNHÁZ: Makrancos hölgy 19 Csongor és Tünde 15 MOZI POZSONY HVIEZDA: Kokain (amerikai) 16.30, 20.30 Az egyetlen (amerikai) 18.45 OBZOR: Balladák (cseh) 18, 20 MLADOST: Traffic (ameri­kai) 14.30, 17.15, 20 MÚZEUM: The Plastic People of the Universe (cseh) 19 CHARLIE CENTRUM: Harry Potter és a bölcsek köve (an­gol-amerikai) 17, 19.45 Őszi visszatérés (cseh-görög) 18, 20 Ősz New Yorkban (amerikai) 17.30 A bájkeverő (amerikai) 18.30 Bingo (angol) 20 KASSA DRUZBA: Jalla! Jalla! (svéd) 16, 18, 20 TATRA: Blair Witch 2 (amerikai) 15.30, 17.30 Hullámtörés (dán-svéd) 19.30 CAPITOL: Harry Potter és a bölcsek köve (angol-amerikai) 16, 19 ÚSMEV: Traffic (amerikai) 13.30,16,19IMPULZ: Séta a Holdon (amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA LÉVA -JUNIOR: Üvegház (amerikai) 16.30,19 GALÁNTA-VMK: Neveletlen hercegnő (amerikai) 17.30, 20 GYŐR PLAZA: Amerika kedvencei (amerikai) 17.45, 20 Amerikai pite 2 (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Atlantisz - Az elveszett birodalom (amerikai) 14.15, 16.15 Csocsó, avagy éljen május 1- je! (magyar) 16, 18 Dr. Szöszi (amerikai) 13.30, 15.30 A Gyű­rűk ura amerikai-új-zélandi) 14, 17.15, 20.30 Hamvadó ciga­rettavég (magyar) 15, 17.30, 20 Harry Potter és a bölcsek köve (angol-amerikai) 14, 17, 20 Jay és Néma Bob visszavág (ame­rikai) 14, 16, 18, 20 Kémkölykök (amerikai) 13 Kutyák és macskák (amerikai) 14.30 Lovagregény (amerikai) 17.30, 20 Ne szólj száj (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Nő a baj (amerikai) 14, 20 Zoolander, a trendkívüli (amerikai) 16.30, 18.30, 20.30 A Hídonról és az Ünneprontásról a Vámbéryben Kettős könyvbemutató ELŐZETESÜNK Dunaszerdahely. Holnap 18 órától Fehér Kriszta Ünneprontás című verseskötetének és Hajtman Béla Hídon című regényének bemutatója lesz a Vámbéry Irodalmi Kávéház­ban. Fehér Kriszta új kötete egy év utazásait, szellemi kalandjait, sze­relmeit, a fiatal szerző világhoz való viszonyát határolja körül költői ké­pekben. A vágyódás és az elvágyó­dás, a megérkezés, a megállapodás pillanatait és az útra kelés izgalmát, az élet különböző állomásait ragad­ja meg egyszerű, világos, ám me­rész soraiban. Hajtman Béla első re­génye, a Hídon egy szlovákiai ma­gyar vidéki értelmiségi fiatalember 1970-es és 1980-as évekbeli felcse­peredésének, öntudatra ébredésé­nek története. Egyben a korszakok ládelete is, híradás a falu, a kisváros közösségi életéről, az embereket foglalkoztató gondokról, lehetősé­gekről és lehetetlenségekről, a szü­lőföldön maradás dilemmáiról. Az estet Balázs F. Attila, a könyve­ket megjelentető AB-ART Kiadó igazgatója nyitja meg. A köteteket Németh Zoltán irodalomkritikus méltatja, (ú) PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Márai Sándor Alapítvány pályá­zatot hűdet fiatal szakértelmiségi­ek részére a következő szakterüle­teken: ♦ jogalkotás ♦ pénzügyi politika ♦ regionális politika ♦ biztonságpolitika ♦ külpolitika. A pályázóknak max. 15 gépelt ol­dalnyi munkát kell benyújtaniuk, melyet hazai és magyarországi szakemberekből álló zsűri vélemé­nye alapján fogunk kiértékelni. Előnyben részesülnek azok a pá­lyamunkák, melyek az adott szak­terület és a kisebbség viszonyát tárgyalják. Minden kategóriában az első há­rom helyezett pályázót fogjuk dí­jazni, fejenként hétezer, ötezer, il­letve háromezer koronával. A leg­jobb pályamunkákat a nyilvános­ság előtt is bemutatjuk 2002 máju­sában egy konferencia keretein be­lül. A pályázaton főiskolai és egye­temi végzettséggel rendelkező fia­talok vehetnek részt. A felső kor­határ 33 év. Beküldési határidő: 2002. március 31. Cím: Márai Sándor Alapítvány Erzsébet tér 1203 929 01 Dunaszerdahely. Hatan a hatvanas évekből - visszapillantás az Európára ablakot nyitó modern művészet haladó irányzatára Szárnyak absztrakt üvegezéssel A pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria a sokat vitatott ösz- szekötőszárnyban lévő kiál­lítótermeinek múlt évi, át­építés miatti bezárásával át­menetileg elveszített ezer­nyolcszáz négyzetméternyi kiállítóteret. E hiányzó részt pótolandó a kulturális mi­nisztérium Sznf téri épületé­nek udvarházában kapott átmeneti időre kiállítóhe­lyiségeket, hozzávetőlege­sen négyszáz négyzetméter­nyi területen. TALLÓSI BÉLA Az elmúlt héten avatták a kulturá­lis tárcától kölcsönkapott Sznf téri udvarház-galériát egy cseh-szlo- vák projekttel, konkrétan a Hatan a hatvanas évekből című tárlattal, amely a múlt század hatvanas éve­inek cseh és szlovák absztrakt mű­vészetéből ad ízelítőt a szobrászat, a kisplasztika, a relief, a festészet és a kollázstechnika területéről egyaránt. Hat képzőművész, akik a hatvanas években a szocialista realizmus­nak hátat fordítva európai szinten és szellemben alkottak: Marián Cunderlík, Rudolf Fila, Jozef Jan­Szembenállt az elfoga­dott, hivatalos, „szabad­utas” művészettel. kovic, Eduard Ovcácek, id. Miros­lav Snajdr és Milos Urbásek. A hat­vanas években született munkáik­ból látható az SZNG új kiállítóter­meiben egy olyan válogatás, amelynek kurátora, Katarina Baj- curová művészettörténész, a Szlo­vák Nemzeti Galéria igazgatója az intézmény eddigi gyakorlatától el­térő rendezési koncepciót érvé­nyesít. A kiállított anyag olyan ku- rátori gyűjtésből állt össze, amely egyrészt a nemzeti galéria és a ma­gángyűjtők kapcsolatát erősíti, másrészt a nemzeti galéria és más galériák közti utat alakítgatja. Az ilyen, magángyűjtők felé is kiterje­dő gyűjtés kiállításon még nem szerepelt munkákat tárhat fel, kö­vetkezésképpen olyan bemutatót eredményez(het), s ez esetben eredményezett is, amely a már ko­rábban látottakkal együtt ismeret­len alkotásokat is nyilvánosság elé tár. Az absztrakt kifejezési formameg­oldások lehetőségeiből ízelítőt nyújtó szobor-, kisplasztika-, reli­ef-, kollázs- és festménykollekció, amelyet a Hatan a hatvanas évek­ből című tárlat kínál, bármennyire is a modem cseh-szlovák képző­művészet szerves egysége, ma már a művészetek történetének klasz- szikus része. A nemzeti galériabeli kor- és irányzatidézó kiállítás valójában egyfajta visszatekintés a kortárs művészet - amelyet a jelentől har­minc évre visszamenőleg szok­tunk behatárolni - előtti klasszi­kus avantgárd korszakra. Vissza­tekintés, amelyből az olvasható ki, hogy a figurát kiirtó, leromboló, mellőző, ilyen vagy olyan formát és eszközhasználatot érvényesítő hatvanas évekbeli cseh-szlovák absztrakt művészet ma már nem olyan fogalom, nem olyan forra­dalmi megnyilvánulás, mint az a hatvanas években volt, amikor is egyfajta ellenállást jelentett, pon­tosabban megtűrt művészetként szembenállt az elfogadott, hivata­los, „szabadutas” művészettel. Azok az élő és körünkből már tá­vozott művészek, akiktől most a kulturális minisztérium Sznf téri épületének udvarházában kiállíta­nak, alkotásaikkal „megváltoztat­ták a cseh és szlovák képzőművé­szet képletét” - hangzott el a kiál­lítás megnyitóján. A február tizenhetedikéig látogat­ható tárlatra besorolt munkák a hatvanas években a haladó, az előremutató, a kitekintő, az Euró­pára ablakot nyitó irányzat alap­kövei voltak. Milos Urbásek: Vörös N, 1965 Jozef Jankovic: TBC/TB, 1963 (Reprofotók) Hasfelmetsző Jack történetének újabb feldolgozása Átadták a 2001. évi Magyar Irodalmi Díjat A pokolból Megosztott kitüntetés FILMAJÁNLÓ Hasfelmetsző Jack, a kegyetlen gyilkos története többször megih­lette már a filmeseket. A tizenki­lencedik század legnagyobb rejté­lye volt ő. Öt rituális gyilkosság szárad a lelkén, 1888-ban, tíz hét alatt követte el őket. A hírhedt gyilkos történetének újabb válto­zata, amelyet tavaly egy amerikai rendezőpáros, Albert és Allen Hughes vitt filmre A pokolból cím­mel, már a hazai mozikban is lát­ható. A főszerepre a népszerű amerikai sztárt, Johnny Deppet si­került megnyerniük az alkotók­nak. A film a 19. század végi Lon­donba kalauzolja a nézőket, a vá­rost elárasztják a drogok, virágzik a prostitúció, szedi áldozatait az alkohol, mindennaposak az utcai lopások. Egy nap fiatal utcalány megcsonkított holltestére bukkan­nak a város egyik sikátorában. Londonban villámgyorsan terjed a rémisztő Hasfelmetsző Jack híre. Depp a Scotland Yard magányos nyomozóját, Frederick George Abberline-t alakítja, aki elvesztette fiatal, imádott feleségét, és bána­tában az ópiumhoz menekül. Fe­lettesei őt bízzák meg Hasfelmet- szó Jack kézre kerítésével. A nyo­mozást rendkívül megnehezíti, hogy a brutális gyilkos szinte sem­miféle nyomot nem hagy maga után. Abberline-ról, a különös ren­dőrről azt beszélik, sikereit az ál­mainak köszönheti; éjszaka meg­látja, ki a tettes. Ezúttal azonban olyan akadályba ütközik, amit ő sem láthatott előre: beleszeret ab­ba, akiről tudja, ő lesz a következő áldozat. Johnny Depp partnerei­ként többek között Hether Graha- met, lan Holmot és Jason Flemyn- get láthatjuk a vásznon, (e, t) MTI-TUDÓSÍTÁS Budapest. Bodor Ádám: A börtön szaga - válaszok Bállá Zsófia kérdé­seire című könyvéért kapta meg­osztva a Magyar Irodalmi Díj 2001. évi jutalmat hétfőn Budapesten; a másik díjazott munka a Hollóidő cí­mű regény lett, ám szerzője, Szi­lágyi István nem jelent meg és nem vette át a Magyarország Európában Alapítvány elismerését. Göncz Árpád, a Magyarország Eu­rópában Álapítvány elnöke nyújtot­ta át az immár második alkalommal odaítélt díjat az Akadémia épületé­ben rendezett ünnepségen. Ä szer­vezet elismerő oklevelét vette át Bállá Zsófia költő is. Az alapítvány elnöke szólt arról, hogy a hattagú zsűrinek nehéz dol­ga volt, két munkát ítélt legjobbnak az elmúlt évben megjelent irodalmi alkotások közül. Közölte azt is: a testület a múlt héten a Népszabad­ság cikkéből értesült arról, hogy a Kolozsvárott élő író, Szilágyi István nem fogadja el a díjat. Ez szíve joga - fűzte hozzá Göncz Árpád. Elmondta: emiatt a megosztott díj­jal járó összeg felhasználásáról gyorsan dönteni kellett. A testület ezért úgy határozott: tíz legmél­tóbbnak tartott fiatal erdélyi írónak teremt lehetőséget arra, hogy Ma­gyarországon tanulmányúton ve­hessen részt, találkozhasson többek között anyaországi írókkal és ki­adók képviselőivel is. Az erre vonat­kozó levelet az ünnepségen adta át Göncz Árpád Péntek János profesz- szomak, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága Erdélyi Ta­gozata elnökének. Az ünnepségen elhangzott laudatio szerint: A börtön szaga különleges helyet foglal el Bodor Ádám eddigi életművében. Az 1936-ban Kolozs­várott született és 1982 óta Magya­rországon élő író életrajzi interjú­könyve a Bállá Zsófiával folytatott rádióbeszélgetés-sorozat megszer­kesztett, újraírt változata. Az íróvá válásnak az a folyamata, amely A börtön szagából az olvasók elé tá­rul, sok tekintetben más; az Európa nyugati felén született értelmiségi számára ismeretlen súlyokkal, kö­töttségekkel, béklyókkal terhes, de olyan ösztönzésektől, indulatoktól, morális késztetésektől is gazdag, amelyektől megbénulhat a toll, de szárnyakat is kaphat - mondta mél­tatásában Angyalosi Gergely, a zsűri tagja. Szilágyi István Hollóidö című műve értékelésekor Kántor Lajos, a bíráló- bizottság másik tagja szólt arról, hogy a regény kettősségek láncola­tára bontható le: háború és béke, könyv és fegyver, provincia és euró­pai hadszíntér, templom és világi élet, bizalom és bizalmatlanság. Egyszóval mindvégig a történelmi idő és a jelen idő kérdései szembe­sülnek. Szilágyi István 1938-ban szintén Kolozsváron született, az írót tavaly tüntették ki Kossuth-díj- jal. Bodor Ádám és Szilágyi István kötete is a Magvető Kiadó gondozá­sában látott napvüágot. Fazakas Szabolcs, az alapítvány ügyvezető elnöke utalt arra, hogy a szervezetet 2000-ben tíz piacvezető cég hozta létre. Célja Magyarország és Európa közötti társadalmi, törté­nelmi és kulturális kapcsolatok erősítésének elősegítése, valamint színvonalas magyar szépirodalmi alkotások támogatása, külföldi megismertetésének előmozdítása. Az alapítvány feladatának tekinti, hogy az új évezred magyar társadal­mában teret nyerjenek a valóságos tehetségek, elismerést kapjanak a maradandó értékek. Johnny Depp Abberline nyomozó szerepében (Archívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom