Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-16 / 13. szám, szerda
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 1É KOMMENTÁR Fényes jövő, szeplőkkel SIDO H. ZOLTÁN Világgazdasági recesszió ide, hullámzó kőolajárak oda, a pénzügyminisztérium ígéretesnek látja Szlovákia gazdasági növekedésének ütemét. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter hétfőn szépnek tűnő, merész ívű prognózist vázolt fel: szerinte ugyanis 2006-ig a bruttó hazai össztermék növekedésének éves üteme 5 százalék körül fog mozogni, ami már-már a távol-keleti kis tigriseknek nevezett országok teljesítményével vetekszik. Bizonyos kockázatokat azért felsorolt, azonban az egyikről gondosan hallgatott. Nevezetesen arról, hogy ha az idei őszi parlamenti választásokon újra a HZDS veszi át a kormányrudat, akkor kár beszélnünk a gazdaság motorjának egyik fő gyorsító tényezőjéről, a külföldi működőtőke áldásos hatásáról. E lehangoló, ám nagyon is reális forgatókönyv megvalósulása esetén ugyanis bizonyára elapad a hozzánk szépen csordogáló külföldi tőke. A pénzügyi tárca jövőkutatói kritikusan figyelmeztetnek, a dinamikusnak mondható 5 százalékos növekedési ütem ellenére sem számíthatunk arra, hogy rövid időn belül érdemben mérséklődne a munkanélküliek riasztóan magas száma. Éppen ez a bökkenő. A lakosság valószínűleg elégedetten nyugtázza a gazdasági fejlődést, ám még inkább örülne annak, ha az úgymond makrosz- féra javulása leszivárogna a mikroszférába, azaz ha a polgárok közvetlenül élvezhetnék a jobb helyzet nyújtotta előnyöket. Napjainkban ugyanis azt tapasztaljuk, hogy a szomszédságunkban bármerre is nézünk, Ukrajnát leszámítva mindenütt jóval magasabb az átlagbér és vitathatadanul alacsonyabb az állástalanok aránya. A hozzánk legközelebb álló Csehországban például az átlagbérek - az árfolyamot is figyelembe véve - 35 százalékkal magasabbak, mint nálunk. Nyugati szomszédunknál már azt latolgatják, hány éven belül érik el Németország jelenlegi életszínvonalát, sőt egyes felmérések szerint a cseh középosztály már most olyan szinten él, mint a német szakmunkások. Mi ettől módfelett messze vagyunk, lassan azon lamentálhatunk, mikor érjük el Csehország mostani színvonalát. Hiába tehát a tavalyi és idei biztató növekedés, a 2002-ben várható, 1 billió koronát meghaladó hazai össztermék, ha Szlovákia nem tud kiszállni a politikai hullámvasútból. Ha tényleg magasabb életszínvonalat szeretnénk, akkor nem engedhetünk meg magunknak újabb négy éves Meciar-korszakot. Sajnos, ennek eldöntése nem rajtunk, hanem a többségi nemzeten múlik... JEGYZET Borítékolt státustotoja JUHÁSZ LÁSZLÓ Rudolf Schuster szerint a szlovák kormány nem csipkedi magát eléggé státustörvényügy- ben, még mindig nem folynak érdemi tárgyalások külügyminiszteri vagy kormányfői szinten, egyszóval totojáznak csupán odafönn, ahelyett, hogy pontot tennének a torzsalkodás végére. Nem szívesen teszem, de ezúttal igazat kell adnom köztársasági elnökünknek. Nem úgy Eduard Kukán, hiszen a külügyminiszter tegnap egész egyszerűen megalapozatlannak nevezte az elnöki bírálatot. Hajói számolom, hét hónappal ezelőtt fogadta el a magyar Ór- szággyűlés a kedvezménytörvényt. Ha már én is hónapokkal korábban tudtam arról, mi készül, országunk bölcs vezetését sem igen lephette meg a státustörvény. És az sem, hogy 2002. január elsején bizony, tetszik, nem tetszik, hatályba lép a jogszabály. így is lett, előkerült a vízjeles igazolványpapír, a haragoszöld műbőrre rányomták a Szent István-koronát, berendezték a státusirodákat, a magyar parlamentben kattogtak a vakuk az első átadáson, a mi külügyminiszterünk meg tegnap azt találta mondani, hogy a szlovák diplomácia szerint még nem érett meg a helyzet a miniszteri vagy - ne adj’ isten! - kormányfői szintű tárgyalásokra. Azért jó hírt is közölt Kukán, nevezetesen azt, hogy hű fegyverhordozója, Jaros- lav Chlebo államtitkár levelét megírta magyar kollégájának, melyben Németh Zsolt tudomására hozza, tulajdonképpen mi nem tetszik Szlovákiának a státustörvényen. Ezzel gyakorlatilag Horváth Gábor magyar külügyi szóvivőnek adott igazat, aki már régen a szemükre vetette, hogy a szlovák dipomácia képtelen érthetően megfogalmazni, mi baja a törvénnyel. Kukannak volt még egy szép mondata: ő úgy véli, Magyarország kezdeményezőkészségével van baj, Budapestnek kellett volna vehemensebben keresnie a megoldást. Persze. Meg egy borítékot, hogy Chlebo postára adhassa végre a levelét. Gyertyával Európa felé KOLLER PETER Mi az oka, hogy kicsiny hazánkban a folyamatos áramszolgáltatás lábra nem tud kapni? - hangzik az ismert Katona-mű picit korszerűsített címe a harmadik évezred hajnalán egy piciny közép-európai országban. A helyszín ezúttal egy nemrégiben az újjáépített Duna-hídjáról elhíresült dél-szlovákiai városka, ahol az utóbbi hónapokban egyre ritkább vendég a modern világban évtizedek óta megszokott fogyasztási cikknek számító zökkenőmentes villamos- áram-szolgáltatás. „Jó úton vagyunk Európa felé!” - sugallta néhány hónappal ezelőtt Günter Verheugen ÉU-bővítési biztos éppen az említett Duna-híd ünnepélyes átadásán. Ellenben nem valószínű, hogy a fejlődés mértékét éppen ilyen mércével becsülte volna meg, mint inkább a látszólagos felzárkózásra irányuló törekvések mértékével. Ennek fényében még panaszunk sem lehet, mivel a hőn áhított „Európa”, ha másutt még nem is, de már néhányunk pénztárcájában többé-kevésbé érezteti hatását. Nem kivétel ez alól a villamos áram egyre növekvő árszínvonala sem, amelynek számjegyei még a frissen érkezett euró mértékével nézve is döbbenetét keltenek. Az árakra tehát nem lehet panaszunk, ha az ellentételezésként nyújtott szolgáltatás még foghíjas is egy kicsit. Kibúvókat számos helyen lehet keresni. A legegyszerűbb az idén fokozottabb mértékben sújtó fehér égi áldás okolása minden rosszért. Sajnálatos viszont a tény, hogy a jelek szerint nem csak a nedves, hanem ugyanúgy a száraz időjárás is hasonló bonyodalmakat okozott számtalan alkalommal. Mi tehát a megoldás? Választási lehetőségeink oly mértékben korlátozottak, hogy jobb híján csak „Tűri Miklós, tűri, ameddig tűrheti”, miközben igénytelenségre kárhoztatva kacsingat Buda helyett ezúttal a picit távolabb felsejlő Európa körvonalainak irányába. TALLÓZÓ NARODNA OBRODA- Állítólag ennek van Budapesten a legnagyobb nézettségi indexe, ezért készítettek belőle egy önáló show-mű- sort a magyar egyen... (Marabu rajza) Pavol Húsár adatvédelmi bizto szerint nem járnak el teljesen jog szerűen a városi hivatalok, amiko a lakossági szemét gyűjtését é megsemmisítését felmérni hivatoi formanyomtatványokon személj adatokat követelnek. Nevünknél címünknek, személyi számunkna és bankszámlaszámunknak is sze repelnie kell ugyanis a kitöltőt űrlapon. Húsár szerint ezeket a adatokat csak az érintettek bele egyezésével lehet gyűjteni, hacsa külön törvény nem szabályozza a adatszerzést. Az adatvédelmi biz tos egyelőre azt javasolja, minden ki töltse ki a szeméttel kapcsolato nyomtatványt, hiszen erre általá nos érvényű rendelet kötelezi az ál lampolgárokat, azonban hozzátet te, valószínűleg senkit sem szánk cionálhatnak, ha elmulasztja lead ni a formanyomtatványt. A Národ ná Obrodának nem sikerült kikér nie az illetékes szemétszállító vál lalat álláspontját, a lap munkatár sát egyik helyről a másikra kap csolták, eredmény nélkül. Az orosz Novaja gazeta szerint Prága kétes cégnek adta el az orosz államadósságot Bin Laden áll a cseh cég mögött? Csehország megalapozatlannak tartja és határozottan visszautasítja a moszkvai Novaja Gazeta című hetilap állítását, hogy a prágai Falkon Capital cég, amelynek a cseh kormány tavaly ősszel eladta Oroszország Csehországgal szembeni állam- adósságát, kapcsolatban lenne Oszama bin Laden családi vállalkozásaival. KOKES JANOS Prágában úgy vélik, hogy Oleg Lur- je, a cikk szerzője, valószínűleg összetévesztette a prágai Faikont a londoni Falconnal, amely valóban rajta van a terroristákkal kapcsolatban lévő cégek amerikai listáján. Mindenesetre a moszkvai írás nagy feltűnést keltett Prágában, s vezető politikusok is reagáltak rá. „Az állításnak semmi alapja sincs. A Fáikon Capitalt úgy az orosz, mint a cseh titkosszolgálat átvüágította. Nincs rajta azon a listán, amelyen a nemzetközi terrorizmussal kapcsolatban lévő cégek szerepelnek. Én sokkal óvatosabban bánnék a szavakkal” - nyilatkozta hétfőn este a prágai televíziónak Milos Zeman miniszterelnök. Hangsúlyozta, a Falkon cseh kézben lévő cég, és semmi köze sincs a terrorizmushoz. Jirí Rusnok pénzügyminiszter „abszurdumnak” és „spekulációnak” minősítette az orosz hetilap cikkét. Stanislav Gross belügyminiszter szóvivője útján viszont közölte: bár nem tatja hitelesnek az orosz lap információit, utasította a cseh titkosszolgálatokat, hogy ismételten vizsgálják meg az ügyet. A Falkon Capital az ügyben semmiféle állásfoglalást nem adott ki, s nem voltak hajlandóak nyilatkozni sem. Prágai közjegyzői források szerint a céget 1995-ben alapították, s azóta tulajdonosai több ízben változtak. A cég egyik alapítója és mai igazgatója a szlovák Jozef Cimbora. Szükséges megjegyezni, hogy egyes cseh újságírók és politikusok már tavaly ősszel is bírálták a kormányt, mert szerintük olyan céggel kötött szerződést az orosz államadósság likvidálásáról, amely állítólag nem megbízható. A Mladá ffonta Dnes például úgy tudja, hogy a cseh titkosszolgálatoknak már tavaly kifogásaik voltak a Falkon ellen,- s rendelkeztek olyan információkkal is, miszerint a céget bizonyos szálak fűzik a nemzetközi szervezett bűnözéshez. Ezeket az érveket állítólag Zemanék akkor nem vették figyelembe. A Cseh Információs Szolgálat (BIS) egyébként most nem nyilatkozott az orosz újságban közöl- tekkel összefüggésben. Oleg Luije orosz újságíró „Oroszország bin Ladennek tartozik?” című cikkében azt írta, hogy a Falkon Capital, amelynek Prága 2001-ben 580 millió dollárért eladta Oroszország Csehországgal szembeni több- milliárd dolláros adósságát, a bin Laden család vállalkozásai közé tartozik. A szerző állítólagos amerikai titkosszolgálati anyagokra hivatkozik, s azt írja, hogy a cseh-orosz megállapodás alapján így végül is a sok pénz a nemzetközi terrorizmus zsebében köt ki. A Novaja Gazeta közli a bin Laden családhoz tartozó vállalkozások ábráját, amelyben három Falcon nevű cég is szerepel. Luije szerint az egyik mögött a prágai cég húzódik meg. Részleteket és konkrétumokat állítása bizonyítására azonban a cseh újságírók unszolására sem volt hajlandó közölni. A cseh-orosz megállapodás értelmében Mihail Kaszjanov orosz kormányfő tavaly októberben megígérte Zemannak, hogy Moszkva a jövőben 1,35 milliárd dollárt fizet a Falkon Capitalnak a Csehországgal szembeni államadósság fejében. A többi adósságot a Faikonnak magának kell behajtania az orosz cégeken. A Falkon és a cseh kormány viszont abban állapodtak meg, hogy a Falkon mindebből 580 millió dollárt ad a cseh államnak, mégpedig függetlenül attól, hogy ő maga végül is mennyi pénzt hajt be. Hivatalosan meg nem erősített sajtóértesülés szerint az 580 millió dollár egy részét a Falkon Capital már tavaly karácsony előtt átutalta a cseh államkasszába. A pénz eredetét a cseh hatóságok jelenleg még vizsgálják. „Egyelőre nincs tudomásunk semmi olyanról, ami arra val- lana, hogy kétes eredetű pénzről lenne szó” - nyilatkozta Ladislav Zelinka pénzügyminiszter-helyettes, aki orosz adósságügyben a cseh főtárgyaló volt. Ha bebizonyosodik, hogy a Falkon által decemberben átutalt pénz „tiszta”, akkor azt már e héten hivatalosan beírják a költségvetés bevételei közé. Állítólag 20 milliárd koronáról van szó. A Falkon és a cseh kormány közti megállapodást mindeddig nem hozták nyilvánosságra, bár a cseh ellenzék ezt erélyesen követelte. Egyébként nem ez az első eset, hogy Prága kapcsolatba került, illetve összefüggésbe hozták a nemzetköz terrorizmussal, illetve a tavaly szép temberi egyesült államokbeli terro rista akciókkal. Korábban kiderült hogy Mohammad Atta, az Amerika ellenes merénylet egyik fő elkö vetője, 2000-ben két ízben is jár Csehországban, ahol egy esetbei bizonyíthatóan találkozott az irak nagykövetség egyik diplomatájával akit később kémkedés miatt kiutasí tottak az országból. Január else napjaiban pedig egy jordániai céj olyan hanghordozókat, CD-ke akart gyártatni Csehországban amelyek bin Laden mozgalmát nép szerűsítik. Miután a cseh titkosszol gálatok értesülést szereztek a ren delésről, a CD-ből természetesei nem lett semmi. Saját vallomás; szerint állítólag cseh állampolgártó szerezte be Amszterdamban a sem texet az a titokzatos férfi is, aki nem régiben cipője sarkában vitt fel rob banószerkezetet egy amerikai re pülőgépre, de annak üzembe helye zését egy taplraesett légikisasszony megakadályozta. A BIN LADEN-CSALAD ÁLLÍTÓLAGOS CÉGÉI Saudi Investment Co. (SICO) Islay Holdings fatkon Ltd. Tropíville Corp NV SICO Curacao Glob« Administration Ud. ÍÍÍxSSíÍ píFalcon Capital Management Ltd. Safron Advisors UK Ltd. i Falc * « Falcon Properties Ltd. j- ~~~ ■ —y. -■ -r— .. Fa lcon Capital Nominees Ltd. Turkey Fock UK Ltd. Attock Oil Company Ltd. LEVELBONTAS Álljunk meg egy szóra! Vágó Istvánnal készült interjút közölt az Új Szó január 12-én. A beszélgetés vége felé nyelvhasználati, nyelvhelyességi kérdést is felvetett az RTL Klub kitűnő, sok- odalú műsorvezetője, mondván, hogy a határon túli magyarság nyelvét összhangba kell hozni a magyarországi nyelvhasználattal. Ez a törekvés helyénvaló, sőt dicséretre méltó, de csak addig, amíg anyanyelvűnk tisztaságát és helyes használatát célozza. Semmi kétségem afelől, hogy Vágó úr is így gondolja. Volt azonban egy megállapítása, amellyel az iránta érzett megbecsülésem ellenére sem tudok egyetérteni. Idézem: „...Szlovákiában például azt mondják, boldogabb tőlem vagy boldogabb nálam. Az első esetben ez azt jelenti, boldogabb, ha én is ott vagyok, a másodikban, hogy boldogabb, ha nálam van. Helyesen ez úgy hangzik: boldogabb, mint én.” Ez a megállapítás - véleményem szerint - kétszeresen is téves. Először azért, mert a „boldogabb nálam” kifejezésforma nem szlovákiai magyar specialitás. Hallottam már Nyíregyházán, Szegeden és Csíkszeredán is. Másodszor pedig azért, mert nem helytelen, hanem egyenrangú a „mint” kötőszós szerkezettel. Hadd bizonyítsam állításomat egy idézettel, amelyet nyelvünk egyik kincsestárából vettem. Arany írja a Toldi 5. énekében a Miklósra támadt nőstény farkasról: „Mint veszett kutyáé csorog véres nyála./ Senki sem látott már dühösb vadat nála.” De idézhetjük Ady két sorát is a Proletár fiú verséből: „Az én apám dolgozik és küzd,/ Nála erősebb nincs talán...” Nyelvünk nemcsak azért gazdag, mert nagyon bő a szókészlete (több nyelvészünk szerint meghaladja az egymillió szót!), hanem azért is, mert egy- egy tényt több helyes nyelvi eszközzel is ki tud fejezni. (Persze, megvan ez más nyelvekben is.) A dolog lényegére térve: Arról van szó, hogy -nál, -nél ragunk már régtől fogva nem csak helyet fejez ki, hanem hasonlítást is, akárcsak a vele egy tőről metszett (toyább ragozott) „nálam, nálad, nálá, nálunk”, stb. szavunk. Következzék további két sor a Toldiból, ezúttal a 8. énekből, amelyek -nál ragunkat e kettős szerepében egymás mellett mutatják: „...Toldi György veresebb lón a főzött ráknál,/ Homályosan látott a szép napvilágnál...” „Szerelmes vagyok a nyelvünkbe” - mondja Vágó István ugyanott. Készséggel elhiszem, annál is inkább, mert figyelemmel követem a műsorait. Kijelentését fokozni is tudom - kétféleképpen: 1. Nyelvünkbe senki sem szerelmesebb nála. 2. Nyelvünkbe senki sem szerelmesebb, mint ő. Tolcsvay Antal i
