Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-15 / 12. szám, kedd
8 Környezetvédelem ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 15. Környezetvédelem és Szlovákia EU-csatlakozási esélyei A vadon élő állatok és növények szállítása a három legjövedelmezőbb csempésztevékenység egyike Ambiciózus vállalás Lopás ez is, mégsem büntetik A kőszáli sas fiókái és tojásai a hazai fészekrablók legkedveltebb célpontjai közé tartoznak (archívum) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Komoly előrelépésként könyvelhető el, hogy Szlovákia az európai uniós csatlakozási tárgyalásokon tavaly decemberben lezárta a környezetvédelmi fejezetet. Ezek a tárgyalások arról szólnak, hogy a tagjelölt országok mikorra vállalják az EU-ban 1999-től érvényes előírások átvételét. Azokban az esetekben pedig, ha erre 2004-ig nem képesek, átmeneti időszakban egyeznek meg. Az egyik legnehezebbnek számító környezetvédelmi fejezetben hazánk a bevezetés magas beruházási igényeire hivatkozva 2000 decemberében kilenc átmeneti időszakot javasolt. Tavaly a Dán Környezetvédelmi Ügynökség segítségével elkészült a szlovák környezetvédelmi közeledési stratégia, amely alapján az Európai Unió illetékesei számára is kézzelfoghatóvá vált, hogy melyek azok a területek, ahol valóban lehetetlen az uniós szabály- rendszer azonnali bevezetése. Ez alapján született meg tavaly decemberben a megegyezés a szlovák átmeneti időszakokról. Eszerint ilyen engedmény a következő területeken lehetséges: A benzin raktározása és szállítása során keletkező kipárolgásokról szóló uniós rendelet előírásait biPozsony. Hazánkban évente 1,1 millió tonna háztartási hulladék keletkezik. Ezek 30-35 százalékát csomagolóanyagok teszik ki, amelyek nagy része újrafeldolgozható. Nálunk azonban a községek nagy része nem szervezte meg a szeparált hulladékgyűjtést, így a háztartási hulladék - szinte teljes egészében - a tárolókban végzi. Az utólagos szeparálásra már csak azért sincs lehetőség, mert a szerves eredetű hulladék komposztálás hiányában az egész keletkező hulladékot elszennyezi. A bomláskor keletkező gázok a tárolóban még évtizedekig gyűlás-, sőt robbanásveszélyt jelentenek. Az új hulladékgazdálkodási törvény ezen a helyzeten jelentősen változtat. Az újrafeldolgozást segítő Reciklációs Alap az idén a becslések szerint mintegy 1,2 milliárd korona bevételre tesz szert. Igazgatója, Ivan Zuzula arra figyelmeztette a befizetésre kötelezett gyártókat és imÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Február 9-ig adhatóak be a környezetvédelmi minisztérium hagyományos Zöld Projektjébe szánt kérvények. A tárca idén mintegy 900 ezer koronát szán a környezetvédelmi célú elképzelések megvalósításának a támogatására. A pályázható témák között szerepel a veszélyeztetett fajok védelme, védett területekkel való törődés, vízvédelmi aktivitások, környezetvédelmi nevelés és népszerűsítés, illetve roma projektumok. A pályázáshoz szükséges dokumentáció beszerezhető a környezetvédelmi minisztériumban, valamint a tárca internetes honlapjáról ( www.enviro.gov.sk ) is letölthető. A támogatásnyújtási feltételek között szerepel, hogy a pályázó szervezetnek legalább féléves múltra kell visszatekintenie, azaz tavaly június 30-a előtt zonyos berendezések esetében 2007-ig kell teljesíteni; Veszélyes hulladékok égetése - tizenegy kórházi hulladékégető és hét ipari hulladékégető esetében 2006 végéig; Kommunális szennyvíztisztítás - a tízezer lakosnál nagyobb községek esetében 2010-ig, a kétezer lakosnál nagyobb községeknél pedig 2015-ig; Bizonyos veszélyes anyagok kibocsátása a vizekbe - három konkrét berendezés esetében 2006-ig; Az integrált védelem és a szennyezés ellenőrzése - tíz konkrét berendezés esetében 2011-ig; A nagy égetőművek levegő- szennyezése - három égetőmű esetében 2007-ig; A csomagolóanyagok és a belőlük származó hulladékok esetében 2007-ig. A környezetvédelmi fejezet lezárása után megkezdődik a kötelezettség-vállalások teljesítésének ellenőrzése. Ilyen szempontból a legfontosabb időszaknak az idei év első fele bizonyul majd. A teljesítésektől függ ugyanis az év végi országértékelés, amely alapján kiválasztják a bővítés első körébe sorolt országokat. Ebben az időszakban a legnagyobb figyelmet az előírások betartatására szolgáló adminisztratív kapacitás építésének szentelik, (ti) portőröket, hogy ha nem tesznek eleget a kötelezettségüknek, akár 10 millió korona büntetést is kiróhatnak rájuk. A befizetéseket a hulladékgazdálkodással kapcsolatos államigazgatás munkatársai ellenőrzik majd. Az importőröknek viszont nem kell a vámhivatalokban igazolniuk, hogy a Reciklációs Alapba befizették a kötelező illetéket. A vámszervek ugyanis arra hivatkoznak, hogy nem kapták meg a megfelelő ellenőrzési és szankcionálási hatásköröket. Ivan Zuzula ezt helyesnek tartja, főként azért, mert a vámhivatal nem is tudná megítélni, vajon az importőr megfelelő összeget fizetett-e be. így a vámhivatalokon csökken a várakozási idő, és attól sem kell tartani, hogy az ügyintézés elhúzódása miatt esetleg gazdasági károk keletkeznek. A Reciklációs Alap az első félévben csak a támogatási kérvényeket gyűjti, konkrét kifizetésekre várhatóan a második félévben kerül sor. (tba) kellett bejegyezni. A pályázatok elbírálói kifejezetten alacsony költségvetésű elképzeléseket várnak. A Zöld Projekt keretében juttatott pénzből nem fedezhetőek beruházási jellegű kiadások, valamint a kérvényező szervezet fenntartási és bérköltségei. A pályázathoz mellékelni kell a szervezet tavalyi költségvetési elszámolását és az idei költségvetési tervezetét. Tavaly a Zöld Projekt forrásaiból összesen 32 szervezet kapott támogatást. Köztük volt például a szepsi BAMBI, amely 19 ezer koronát kapott á denevérek védelmére, a radosinai Jóreménység Család 100 ezret kapott a gesztenyék megmentésére, a vranovi madárvédelmi egyesület három akcióra 80 ezer koronát, a szímői cserkészeknek pedig tanösvény építésére 15 ezer koronát juttattak. (t) Pozsony. Jozef Kubec cseh sólymászt tavaly a rózsahegyi járásbíróság fészekrablásért egy év feltételes szabadságvesztésre és az országból való kiutasításra ítélte. TUBA LAJOS Május 4-én a környezetvédők a rendőrség segítségével tetten érték a cseh sólymászt, amint Lip- tovské Revúce mellett egy kőszáli sas fészkéből ellopott egy négynapos fiókát. Jozef Kubec a bíróság előtt azzal védekezett, hogy a fészket véletlenül találta, soly- mász lévén kötelességének érezte, hogy a gyengébb fiókát ily módon mentse meg a pusztulástól. A valóságban a környékbeli környezetvédők már évek óta az egyik legnagyobb fészekrablóként tartották ót számon, csak korábban nem tudták tetten érni. Az állami természetvédelmi szervezet liptószentmiklósi munkatársa ezzel kapcsolatban elmondta: a kőszáli sas állományának csökkenését harmadrészben éppen a fészekrablás okozza. 1975 óta legalább 250 esetben állapítottak meg tojás- vagy fiókarablást. A cseh illetékesek pedig a vádlott otthoni tenyészetében találtak több, tisztázatlan eredetű ragadozómadarat. Az eset távolról sem egyedi. A pozsonyi vámhivatal munkatársa egy interjúban megerősítette, hogy a védett állatok és növények illegális szállítása a kábítószer- és a fegyverkereskedelem után a harmadik legjobban jövedelmező csempésztevékenység. Csak Nagy-Britanniában tavalyelőtt 5 milliárd fontra becsülték az ebből származó hasznot. Ilyen szempontból Szlovákiának sincs túl jó híre, hazánk már évekkel korábban tranzitországból vásárlóvá vált - különösen az újgazdagok körében dívik a különleges állatok tartása. De ez fordítva is érvéÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A Dunai Ártér Tájvédelmi Körzetet a környezetvédelmi minisztérium hozta létre 1998. május 1-jei hatállyal. A Duna mente Pozsonytól egészen a Csal- lóközaranyos közelében található Nagyiéli szigetig húzódik, és öt önálló részből áll. Jellemzője, hogy a Duna hordalékkúpján található, amely felszínén a folyó ágrendszert alakított ki. A folyamszabályozás miatt ennek csak részei maradtak meg, de így is a Doborgaz és Szap közti ágrendszer Közép-Európa legnagyobb szárazföldi folyódeltái közé tartozik. Szárazföldi deltának azért nevezzük ezt a természeti alakulatot, mert a folyó a Dévényi kapun kilépve szétterül és energiáját elvesztve hordalékkúA tájvédelmi körzet iga-zi értékét az ártéri er-dők jelentik. pót hoz létre hasonlóan, mint amikor a tengerbe ömlik. A hordakékkúp változatos talajösszetétele a növényzetben is megmutatkozik. A folyó vízjárásától függően itt kis területen belül erdei, vízi, vizenyős, réti és pszamofil társulások is előfordulnak. A nagy kiterjedésű vízfelületeken ritka és veszélyeztetett növényfajták találhatók: tavirózsa, tündérrózsa, rucaöröm, súlyom, tündérfátyol. Az erdei növénytársulások leginkább veszélyeztetett faja a nyári tőzike. A tájvédelmi körzet igazi értékét viszont az ártéri erdők jelentik. Ezekre jellemző, hogy évente a folyó áradásai során rendszerenyes: a hazai védett állatok csempészcélokra történő befogása szintén nagy méreteket ölt, nálunk főleg a sasok és a sólymok az első számú célpontok. A világméretű probléma kezelésére 1973-ban az ENSZ keretében született meg a CITES mozaikszóval jelzett egyezmény (Convention of International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora). Ennek küldetése a vadon élő veszélyeztetett állat- és növényfajták nemzetközi kereskedelmének ellenőrzése. Az egyezményt eddig 152 ország írta alá, hazánk ezt 1993-ban tette sen víz alá kerültek, ami egyben nagyon komoly tápanyagutánpótlást is jelentett a számukra. A leginkább vizenyős területeken a fűzfák domináltak, a kissé szárazabb helyeken pedig a tölgy, a szil és a nyárfák. Az állatvilágon belül a szakemberek a mocsári, vízi faunákat és az ártéri erdők faunáját különböztetik meg. Az állatvilág gazdagságára jellemző, hogy 109 fajta puhatestűt, illetve több mint 1 800 meg. A CITES-listák 5000 állat- és 25 ezer növényfajt tartalmaznak, amelyeket három csoportba osztanak be. Az első csoportba a kihalás szélén álló fajok tartoznak, ezek kereskedelmét csak ritkán engedélyezik. A második csoportban lévőket éppen azért nem fenyegeti egyelőre a kihalás, mert a kereskedelmüket szabályozzák. A harmadik csoportba tartozók csak bizonyos területeken vannak veszélyben, így besorolásukat az illető országok kezdeményezhetik. A vámhivatalok tapasztalatai szerint hazánkba leginkább kígyófajta rovart írtak le ezen a vidéken. A Thinobius korbeli rovarfaj pedig csak itt fordul elő a világon. A kisemlősök közül a Méhely pocka nevű, általában csak északabbra előforduló faj jelenléte nevezhető igazán különlegesnek. Az állatvilág leginkább feltűnő eleme a vízimadarak fészkelése és telelése. Olyan ritka madárfajok is rendszeresen előfordulnak ezen a vidéken, mint amilyen a kát, teknősöket, papagájokat, majmokat és kaktuszokat csempésznek. A legkönnyebben beszélni tanuló papagájok ára tízezer korona felett van, de a CITES I-es listán szereplő egyik papagájfaj példányáért akár egymillió koronát is elkérnek. A tavaly leleplezett fészakrabló pedig a kőszáli sas fiókájáért legalább negyedmillió koronát kaszírozott volna. Hiába érvényesek azonban a veszélyeztetett élőlényeket védő szabályok, a betartatásukkal kapcsolatos hazai helyzet elszomorító. Beáta Múcková, a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet főinspektora szerint 2000-ben a legfelsőbb ügyészség az általuk kezdeményezett egyetlen ügyben sem hozott számukra kedvező döntést. Például még azt a büntetést is vissza kellett vonniuk, amelyet az egyik vadásztársaságnak adtak medve engedély nélküli le- lövéséért. A Szlovák Solymárklub annak ellenére tenyészt sasokat, hogy a rájuk érvényes vadásztörvény csak sólymokat engedne meg számukra. Erre azonban hiába figyelmeztették a gazdasági minisztériumot. A helyzet odáig fajult, hogy egyelőre senkit sem sikerült megbüntetni ilyen jellegű cselekményért. Ez érvényes a bevezetőben említett cseh sóly- mászra is, aki szintén fellebbezett a bírósági döntéssel szemben. Az egyre elszomorítóbb helyzet hatására a környezetvédelmi miniszNálunk kígyókat, teknősöket, papagájokat, majmokat csempésznek. térium tavaly javasolta, hogy a környezetvédelmi törvény módosításával a védett fajokat nyilvánítsák állami tulajdonná, de ezt nem sikerült elfogadtatni a kormánnyal. rétisas, kis kócsag, vörösgém. A halak közül pedig a leginkább veszélyeztettek közé sorolják a lápi pócot, a gardát, valamint a vadpontyot. Mivel az utóbbi években különleges jelentőséget kapott a vizes élőhelyek védelméről szóló, úgynevezett Ramszári Egyezmény, érdemes megemlíteni, hogy az egész Dunai Ártér Tájvédelmi Körzet az ide sorolt nemzetközi jelentőségű helyek egyike, (tba) Csaknem 1,2 milliárd korona az újrahasznosításra A szeméthegyek csökkenését várj ák ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Környezetvédelmi tervezetek pénzügyi támogatása A kis proj ektumok is lehetnek hasznosak Dunai Ártér Tájvédelmi Körzet. Ritka növény- és állatfajták otthona lett a Pozsonytól a Nagyiéli szigetig húzódó terület Védik, ami még megmaradt belőle A Duna szövevényes ágrendszere évtizedekig várt a védelemre. A Doborgaz és Szap közti ágrendszer Közép- Európa legnagyobb szárazföldi folyódeltái közé tartozik (A szerző felvétele)
