Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-03 / 2. szám, csütörtök
El Politika ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 3. Eltemették Peking püspökét Peking. A kínai Hopej tartományban tegnap eltemették Mattia Pej Santöt, Peking katolikus püspökét, akit a Vatikán nevezett ki, de akinek rangját a kínai hatóságok soha nem ismerték el. A 83 éves Santöt, aki december 24-én hunyt el, a hatóságok tavaly házi őrizetbe helyezték, s a rendőrség egészen haláláig megfigyelés alatt tartotta. Kínában két katolikus egyház működik, a Vatikánhoz hű illegális egyháznak mintegy 10 millió híve van. A kormányzat által elismert „hazafias egyháznak” hivatalos adatok szerint négymillió tagja, 5 ezer temploma és 70 püspöke van. (MTI) Polgári célpontok bombázása Moszkva. Csecsen források szerint tíz polgári személy vesztette életét tegnapra virradóra Csecsenföldön az orosz erők legújabb bombázásában. A dél-csecsenföldi Cocin-jürt falu ellen intézett bombatámadás áldozatai között több nő és egy egyéves gyermek is van. (MTI) Kurt Waldheim sérülése Becs. Kurt Waldheim volt osztrák államfő elesett és arckoponya-sérüléssel kórházba került Innsbruckban. Sérülése súlyos, de nem életveszélyes. A most 83 éves Waldheim az ENSZ főtitkára, majd 1986-tól 1992-ig Ausztria államfője volt. E minőségében azért került a figyelem középpontjába, mert az USA - feltételezett, de soha rá nem bizonyított háborús bűnei miatt - beutazási tilalommal sújtotta, amely ma is érvényben van. (MTI) Gorbacsov ellenezte München. 1992. január 1-jén szűnt meg a Szovjetunió, amelynek első és utolsó államfője, Michail Gorbacsov súlyos hibának tartja ezt a je- „ lentős történelmi eseményt. A Süddeutsche Zeitungnak adott nyilatkozatában kifejtette, személy szerint máig sem ért egyet a Szovjetunió szétesével, s ő már 1991-ben - amikor mindenki egy megreformált unió kialakításáról beszélt - azt hangoztatta, nem akarja, hogy bármi köze legyen a Szovjetunió megszűnéséhez. (TASR) Gorbacsov ismét azt mondta, hogy támogatja Putyin politikáját (Archívum) Összecsapások az új évben is Bogotá. Kolumbiában az új évben is városokat támadtak a szélsőbaloldali (FARC) gerillák. Öt település ellen intéztek rohamot, és összesen 13 katona, illetve rendőr vesztette életét. A FARC és a kormány képviselői a tervek szerint ma ismét tárgyalnak egymással egy tűzszüneti egyezmény létrehozása érdekében. (MTI) Folytatódó hajsza Omar Móllá után - az UNHCR-t is meglepte a menekültáradat Békekatonák Kabulban II. János Pál pápa tegnap a Vatikánban nyilvános fogadást rendezett - a gyermekek számára is (TASR/AP-felvétel) Kézigránátok robbantak a szrinagari parlament előtt Harcok Kasmírban Washington/Kabul/London. Az afganisztáni biztonság elősegítésére hivatott nemzetközi erő (ISAF) első katonái tegnap hajnalban megérkeztek Kabulba. Egy 20-30 fős felderítő csoport landolt az afgán főváros repülőterén, amely 17 ország tisztjeiből áll. A ka- buli brit nagykövetségen közölték: a tisztek feladata előkészíteni az ISAF telepítését. ÖSSZEFOGLALÓ így a csoport megvizsgálja, irályén feltételek vannak Kabulban a katonák állomásoztatásához, különös tekintettel az orvosi ellátásukra és a logisztikai problémákra. A békeerő január végére 4500 katonát számlál majd, John McColl brit tábornok parancsnoksága alatt. A délelőtti órákban megérkezett a bagrami katonai támaszpontra az ISAF első nyolc francia katonája is. Franciaország összesen 550 katonával vesz részt a nemzetközi békeerőben. Miközben amerikai tengerészgyalogosok a tálibok és az al-Kaida táborai után kutatnak, folytatódott a hajsza Omar móllá után is. Mint Brad Lowell, az afganisztáni amerikai parancsnokság szóvivője közölte, mintegy kétszáz amerikai tengerészgyalogos kutatott a tálib milicis- ták és az al-Kaida egyik korábbi tábora után, s az akcióban részt vettek tálibellenes afgán erők is. Egyébként Abdullah Abdullah, az ideiglenes afgán kormány külügyminisztere tegnap Kabulban az ABC amerikai televíziónak meglehetősen borúlátóan nyüatkozott arról, hogy hamar kézre keríthetik a mollát és Oszama bin Ladern. Hamid Karzai, az átmeneti afgán kormány miniszterelnöke a The New York Timesban tegnap megjelent interjújában kijelentette: egyetért azzal, hogy az amerikai katonai tevékenység folytatódjék a terrorizmus teljes felszámolásáig. Ugyanakkor aggodalmának adott hangot amiatt, hogy növekszik a polgári áldozatok száma. Amerikai bombák megölték a bukott tálib rendszer felderítésének vezetőjét. Kari Ahmadullahhal Host tartomány Zadran kerületében végeztek a bombák - jelentette ki a CNN-nek nyilatkozva Abdullah Tavhidi, az ideiglenes afgán kormány hírszerzésének helyettes vezetője. A szavait idéző idéző Reuters szerint az eset két-három nappal ezelőtt történt. Tavhidi holttestét azonosították, és szülővárosában eltemették. Tegnap kezdődött a meghallgatása Zacarias Moussaouinak, aki elsőként került bíróság elé a szeptember 11-i amerikai terrortámadásokban való részvételért. A 33 éves, marokkói származású francia férfi bűnösségét hat vádpontban vizsgálják. A vád többek között terrorista tevékenységre, repülőgép eltérítésére, tömegpusztító fegyverek használatára, illetve gyilkosságra irányuló összeesküvés. A legtöbb vádpontban akár halálos ítélet is kiszabható. A hatóságok úgy vélik, hogy Moss- aoui lett volna a huszadik repülőgép-eltérítő, őt azonban még a nyár folyamán őrizetbe vették a bevándorlási törvények megsértése miatt. Feltehetően a Pennsylvaniában lezuhant gépen utazott volna, mivel ezen a gépen csak négy terrorista tartózkodott. A többi három utas- szállítót öt-öt merénylő kerítette hatalmába. A BBC szerint az ügyészek hamarosan arról is döntenek majd, hogy halálos ítélet kiszabását kérik- e Moussaouira, aki tegnap ártatlannak vallotta magát. Afgán menekültek ezrei igyekeznek eljutni Pakisztánba, miközben a korábbi menekültek közül sokan hazatérnek. Az ENSZ menekült- ügyi szervezetének (UNHCR) egyik szóvivőnője szerint közel ötezer afgán érkezett kedden Csaman határvároshoz, és további ezrek készülnek elmenekülni Kandahárból. Mint elmondta, hetek óta most először észleltek ilyen tömeges menekültáradatot. A menekültek az afgán- pakisztáni határ mentén található úgynevezett senki földjén várják, hogy bebocsássák őket Pakisztánba. Az UNHCR illetékesei egyelőre nem tudják az új menekülthullám okát, de feltételezik, hogy a bukott tálib rendszer még mindig élvez bizonyos támogatást egykori fellegvárában, Kanda- hárban és környékén, (m, o) MTI-HiREK Újdelhi/Iszlámábád/Katmandu. Bár megfigyelők enyhülő feszültségről beszélnek és a felek kizárták az egymás atomlétesítményei elleni támadásokat, Kasmír határán tegnap hajnalban ismét tüzérségi tüzet zúdítottak egymásra az indiai és pakisztáni csapatok. India szerint a pakisztáni fél lőtt először, és az indiai viszonttűzben hat pakisztáni katona meghalt. Biztonsági megfontolásokból India megtiltotta, hogy Kasmírban nyilvános telefonokról, illetve számítógépeken keresztül távbeszélgetést folytassanak. Az indiai hatóságok ezt azzal indokolták, hogy a muzulmán lázadók visszaélhetnek ezekkel az eszközökkel, kapcsolatba léphetnek az India más részeiben bujkáló cinkosaikkal. Kasmírban, a szrinagari parlament előtt tegnap két kézigránát robbant, tizennyolcán megsérültek, ketten súlyosan. A nepáli televízió pedig arról számolt be, hogy Katmanduban, a Dél-ázsiai Regionális Együttműködési Szövetség (SAARC) konferenciájának előkészítő ülésén baráti hangulatú talkálkozót tartott Dzsaszvant Szingh indiai és Abdusz Szattar pakisztáni külügyminiszter. A SAARC- konferenciát három évig rendre elhalasztották, mert India nem volt hajlandó egy asztalhoz ülni Pakisztánnal. Közben a pakisztáni külügyi szóvivő ismét arról beszélt, hogy bár katonailag nem, de „morálisan és politikaüag” támogatják a kasmírt függetlenségért küzdők harcát. Washington Irak elleni támadásra készül Teherán. A teheráni vezetés birtokában lévő információk szerint az amerikaiak nagyszabású támadásra készülnek Irak ellen - mondta Habibollah Aszgaroladi, az Iszlám Szövetség Egyesülete, a legbefolyásosabb és legrégibb iráni konzervatív mozgalom vezetője. Aszgaroladi szerint egy ilyen akció hatalmas veszteségeket okoz majd az USA-nak, de Washington elkerülhetetlennek tanja a támadás megindítását. Aszgaroladi bizalmas közlésekre hivatkozva azt is elmondta, hogy a Népi Mudzsahedek iráni ellenzéki csoport az amerikai támadás idején katonai műveleteket hajt majd végre az iraki-iráni határon -jelenti az AFP. A washingtoni vezetés már többször hangsúlyozta: Irak lehet a terrorizmus elleni világméretű harc következő célpontja. Az USA-nak nincsenek bizonyítékai arra, hogy Bagdadnak közvetlen köze lett volna a szeptember 11-i terrorakciókhoz. (MTI) Orbán Viktor álláspontja szerint nincs veszélyben a magyar munkaerőpiac Még koccintottak is a sikerre Anthony Zinni tábornok ma tér vissza a Közel-Keletre Izraeli könnyítések MTI-JELENTÉS Budapest. Orbán Viktor álláspontja szerint a magyar-román kormányfői megállapodás nem fenyegeti a magyar munkaerőpiacot, amely továbbra is szabályozott és korlátozott marad. A magyar kormányfő szokásos szerda reggeli rádióinterjújában elmondta: örömmel írta alá a magyar-román egyetértési nyilatkozatot és nagy sikernek tartja azt. Közölte: a parlamenti pártok egyeztetésén az ellenzéki pártvezetők is úgy vélték, hogy kívánatos a megállapodás, mert annak nyomán a határon túli magyarok könnyebben, ellenállás és akadályok nélkül juthatnak majd magyar igazolványhoz. Orbán Viktor szavai szerint a parlamenti pártok vezetői nemhogy nem tiltakoztak, hanem koccintottak is a megállapodás sikerére. Utalt arra, hogy mindenki nagyon elégedett volt és támogatta a megállapodást, egyedül a MIÉP elnöke volt némileg tamáskodó annak szükségességét illetően. Orbán hangsúlyozta, hogy a kedvezménytörvény ez év január 1-jei hatályba lépése után is csak tartózkodási vízummal vállalhatnak munkát nem magyar állampolgárok Magyarországon és kizárólag a magyar állam mérlegelésétől függ annak kiadása. Az érintetteknek rendelkezniük kell munkavállalási engedéllyel és adószámmal is, valamint be kell jelentkezniük a társadalombiztosításnál. Közölte: megfelelő időközönként nyüvá- nosságra fogják hozni, hogy az adott héten vagy hónapban hány munkavállaló érkezett külföldről Magyarországra, hány engedélyt adtak ki, ez mely szakmában és az ország melyik részén történt. Szerinte akkor mindenki láthatja majd, hogy a riogatások megalapozatlanok voltak, mert komoly védelemben részesül a magyar munkaerőpiac. Végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerőpiacra a feketén dolgozók jelentik az igazi veszélyt^, A kedvezménytörvényhez kapcsolódó magyar-román egyetértési nyilatkozat aláírása előtt a miniszterelnök nem egyeztetést tartott, hanem tájékoztatást adott a parlamenti pártok vezetőinek - közölte Kovács László a kormányfő interjújában elhangzottakra reagáló közleményében. Az MSZP elnöke szerint a találkozón igenis elhangzottak aggályok valamennyi ellenzéki párt részéről a románok tömeges munkavállalásával kapcsolatban. MTI-HÍREK Jeruzsálem. Izrael tegnapra virradóra könnyített azokon a megszorító intézkedéseken, amelyeket a palesztinokkal szemben az intifáda miatt rendelt el. Ariel Sáron miniszterelnök, Ben Eliezer védelmi miniszter és Saul Mofaz főparancsnok egyebek között arról döntött, hogy feloldják a ciszjordániai és gázai palesztin falvak belső zárlatát. Lehetővé teszik továbbá a folyamatos haladást a térség főútvonalain, és csökkentik a katonai ellenőrző pontok számát ezeken az útvonalakon. Jasszer Arafat palesztin elnök december 16-án az Izrael elleni támadások leállítására szólított fel, felhívása nyomán azóta több radikális palesztin szervezet jelentette be, hogy felfüggeszti fegyveres akcióit izraeli célpontok ellen. Sáron hivatala útján tegnap is megerősítette: hétnapos teljes nyugalmi időszakra van szükség ahhoz, hogy alkalmazható legyen a George Tenet CIA- igazgató által tavaly júniusban előterjesztett béketerv. Amerikai diplomáciai források szerint ma tér vissza a Közel-Keletre Anthony Zinni nyugalmazott tábornok, Washington különmegbízottja, hogy Arafatot rábírja a terroristákkal való leszámolásra, az izraeli féltől pedig engedményeket csikarjon ki a palesztinoknak. Sáron és miniszterei tegnapi döntésükkel - legalábbis részben - elébe mentek az amerikai diplomata elvárásainak. A peronista mozgalom baloldali szárnyához tartozó politikus visszavágott az 1999-ben elszenvedett vereségért Merényleteket terveztek Eduardo Duhalde Argentína új elnöke MTI-JELENTÉS Buenos Aires. Eduardo Duhalde szenátornak szavazott bizalmat az argentin törvényhozás, amely a 60 éves politikust Argentína új elnökévé választotta meg. A kongresz- szus egyben felhatalmazást adott neki arra, hogy 2003 decemberéig (a két hete lemondott Fernando de la Rúa államfő mandátumának eredetileg kitűzött lejártáig) lássa el a legmagasabb közjogi méltóság tisztét, azaz Duahaldét nem átmeneti időszakra választották elnökké. Elődjét, Adolfo Rodriguez Saát a törvényhozás csak március elejéig bízta meg az ideiglenes államfői teendők ellátásával. Saá azonban megválasztása után egy héttel lemondott, mert úgy vélte, nem kapott elég segítséget a súlyos gazdasági és politikai válságba került ország gondjainak felszámolására irányuló elképzelései megvalósításához. Eduardo Duhalde a peronista mozgalom baloldali szárnyához tartozik. Politikai pályafutását tekintve eddig kétszer volt Buenos Aires tartomány kormányzója, illetve a kilencvenes évek elején alelnökként is dolgozott. Az argentin fővárosban a peronista mozgalom hívei - akik korábban baloldali tüntetőkkel csaptak össze - önfeledt ünnepléssel üdvözölték Duhalde megválasztását. Megfigyelők szerint Duhalde azzal, hogy megválasztották, viszavágott a Fernando de la Rúától az 1999-es elnökválasztásokon elszenvedett vereségéért. Az akkori vereség Duhalde politikusi pályafutásának legsúlyosabb kudarca volt, s egyúttal véget vetett a peronizmus tízéves hatalomgyakorlásának. Duhalde a régi, populista iskolához tartozó vezető, aki fokozatosan építette ki hatalmi bázisát a Juszticia- lista (peronista) Párton belül, és azelőtt egyetlen választáson sem maradt alul. Duhalde évek óta szapul- ta az argentin hatóságokat „neoliberális” intézkedéseikért. A bírálatokból a radikális szabadpiaci irányvonalat meghonosító peronista elnöknek, Carlos Menemnek (1989-1999) éppúgy kijutott, mint utódjának, a technokrata de la Rúának, akit a Radikális Polgári Szövetség színeiben választottak államfővé, de azért fenntartotta Menem politikájának alapjait. (TASR/AP-felvétel) Szélsőségesek letartóztatása <**» Baku. Az azerbajdzsáni titkosszolgálatok letartóztatták egy nemzetközi szélsőséges iszlám szervezet bakui sejtjének tagjait, akik merényleteket akartak elkövetni az USA bakui nagykövetsége és nemzetközi szervezetek helyi képviseletei ellen. A radikális vahhábitákhoz közeli Hizb-i-Tahrir (Felszabadítás Pártja, 1953-ban hozták létre Palesztinában, s ma is működik a Közel-Keleten) öt azeri és egy ukrán tagját vették őrizetbe. Vezetőjük, az üzbég Abduraszul Abdurahimov ellen körözést adtak ki. Bakui közlés szerint a szélsőségesek lakásában olyan kézikönyveket találtak, amelyek robbanószerkezetek házi elkészítésének módját taglalják. (MTI)
