Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-02 / 1. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 2. Kultúra „Az utóbbi időben magam választom ki, kikkel dolgozom, milyen lesz a koncertjeim menete, milyen zenét játszom" Vanessa Mae sikere Prágában (A szerző felvételei) Vanessa Mae, a Londonban élő világhírű hongkongi he­gedűművész legutóbbi, de­cemberi koncertjének elő­estéjén kellemes meglepetés várt a mosolygós, minden sztárallűröktől mentes hege­dűvirtuózra: Vladimír Kocanderlétől, a Monitor/EMI Kiadó prágai igazgatójától platinalemezt vett át a Subject to Change című legújabb albumáért. KUBÁNY ÉVA Másnap pedig a Paegas arénában - csakúgy, mint tavalyelőtt két alka­lommal is a Slávia sportcsarnoká­ban - percek alatt meghódította a közönséget. Amikor pedig az első ráadás után, csehül kedvesen meg­kérdezte a nézőktől, hogy „Jesté jednou?”(Még egyszer?), szűnni nem akaró vastaps kísérte a fellé­pése végéig. A huszonhárom éves csoda még ezt a hangulatot is fo­kozni tudta: a harmadik ráadás után „leugrott” a nézőtérre. Mind­ezt hegedűvel a kezében, nehéz szerzeményeket könnyedén játsz­va! Előre megtervezi az ilyen .jele­neteket”? Egyáltalán nem. A mostani prágai koncertem előtt figyelmeztettek is a testőreim, hogy ne hagyjam el a pódiumot, mert telt ház lesz. Csak­hogy, amikor zenélés közben lát­tam és hallottam a közönség „tom- bolását”, nem tudtam ellenállni, és leugrottam a nézők közé is hege­dülni. A prágai sajtótájékoztatón Játéka során többször is le­hunyja a szemét. Mi mindenre gondol ilyenkor? Ez valóban így van, főleg a lassúbb számok előadásakor. Már amikor nyolcéves voltam, és behunytam a szememet, az elképzeléseim na­gyon színesek és romantikusak vol­tak. A mostani fellépéseimen vi­szont nem „álmodozásról” van szó, hanem egyfajta fizikai reakcióról. A koncertjei során, a színpadon, kiemelt helyük van az eredeti fényeffektusoknak, tűzijátékok­nak, dobszólóknak. Milyen je­lentőséget tulajdonít ezeknek a technikai megoldásoknak? Olyan eszközökről van szó, ame­lyek segítenek az érzelmeim kifeje­zésében. Többféle hegedűn is játszik - a koncertjein könnyedén cserél­geti az egyes típusokat, az akusztikustól kezdve a klasszi­kusig. Melyiken játszik a legszí­vesebben? A klasszikus hegedűn. Ez jelenti számomra az alapot. Ha ezt a hangszert veszem a kezembe, úgy érzem, mintha „hazamennék”. Mikor gondolt először arra, hogy egyedülálló módon köti majd össze a klasszikus és a popzenét? Tizenhat éves koromban. Akkor éreztem meg először ennek az „újí­tásnak” a lehetőségét. Ez évi turnéja a The Tour for Change nevet viseli, a legutóbbi lemezének a címe Subject to Change és a készülő életrajzi könyve jövőre Changing World címen jelenik meg. Mindenütt a változásra épít. Szeretek változtatni úgy az élete­men, mint a zenében. Az utóbbi időben már magam választom ki, kikkel dolgozom éppen együtt, mi­lyen lesz a koncertjeim menete, mi­lyen zenét játszom. Mindez nagy örömet jelent számomra. Korábbi albumán, a Stormon át­írta és újra feldolgozta olyan klasszikusok műveit, mint példá­ul Vivaldi. Legújabb lemezéhez viszont egyedül komponálta az egyes számokat. Felkérték-e arra is, hogy valamelyik előadómű­vésznek vagy énekesnek is ön szerezzen zenét? Egyenlőre még nem kaptam ilyen ajánlatot. Az utóbbi időben sokat komponálok a magam és a zeneka­rom számára. A más művészekkel való együttműködést egyébként nagyon érdekesnek tartom, ezért a jövőben nincs kizárva, hogy zene­szerzőként is közreműködjek ve­lük. Az elmúlt években fellépett Tina Turnerrel és Janet Jacksonnal is. Milyen hatással voltak önre? Mindketten gazdagították az élete­met. Ha ilyen művészekkel koncer­tezem, többek között alkalmam van megfigyelni, milyen módon dolgoznak, mi az, amit másként csinálnak stb. Milyen zenét hallgat szívesen? Kedvelem Madonnát, nemrég vet­tem meg Sting legújabb lemezét. Szeretem továbbá Prince és Michael Jackson zenéjét is, a klasszikusok közül pedig Paganini és Vivaldi műveit. Jövőre komolyzenei album ki­adását tervezi. Igen. Elsősorban azért, mert jelen­leg ehhez van kedvem. A szóban forgó CD és hangkazetta ősszel je­lenik meg. Szeretném megjegyez­ni, hogy mindegyik albumom elő­segíti a további fejlődésemet. Milyen tervei vannak a 2002-es évre? Örülök, mert sok munka vár rám. Előtte viszont egy kicsit pihenek. Imádok síelni, ezért a január nagy részét a barátommal az Alpokban töltjük. Februárban fellépek a téli olimpiai játékokon, Salt Lake City­ben, azután egy japán zenekarral dolgozom együtt. Koncertek soro­zata előtt állok Mexikóban, Kíná­ban és a Távol-Keleten. „Már amikor nyolcéves voltam, és behunytam a szememet, az elképzelé­seim nagyon színesek és romantikusak voltak." Nemcsak képzőművészetről az Atelier új számában Lebegés, versek, beteg és még betegebb humor Központi téma a giccs LAPAJÁNLÓ Az Atelier legújabb száma arra ke­resi és próbálja megtalálni a vá­laszt, hogy mi is valójában a giccs. Ezt a témát járja körül Czíria Attila A giccs természetrajza, Václav Zykmund A művészet és a giccs, Éva Dénesová Néhány gondolat a zseniális giccsről, Boros Géza A csigaparlament, valamint Katarina Platznerová A giccs a felnövekvő nemzedék szemével című írása. A lap ankétot is készített, amelyben többek között két festőművész, Barta Gyula és Duncsák Attila, va­lamint Darázs Rozália szobrász- művész, Szabó Kinga hazai és Po­gány Gábor budapesti művészet- történész, továbbá Kriston Vízi Jó­zsef budapesti etnográfus válaszol a feltett kérdésre, vagyis, hogy: Ön szerint mi a giccs? A legújabb Atelier közli Liszka Jó­zsef „Idegen” elemek a népi kultú­rában (Az adventi koszorú példá­ja) című írását, bemutatja Darázs Rozália kisplasztikáit, valamint Gály Kata legújabb műveit, továb­bá Nagy Tivadar fotográfust. A művészeti folyóirat ezúttal sem csak a vizuális művészetekkel fog­lalkozik, beszélgetést közöl Dráfi Mátyás Jászai-díjas színművész­szel, valamint közli Tóth László A vak tárlatlátogató című versét. Az évfordulók rovatban az Atelier a százegy éve született Ráfael Győ­ző Viktorra, „az egyik, talán leg­messzebbre jutott komáromi” fes­tőművészre emlékezik, (tébé) Tálalva a kanapén ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Kassa. A Kassai Ifjúsági Szövet­ség, ismertebb nevén a Kikelet immár három éves, és nem tétlen­kedik, néhány napja például Ka­napé címmel saját újságot jelen­tetett meg. A kivitel és a pél­dányszám ugyan szerény, a peri­odicitást a körülményektől tette függővé a szerkesztőgárda (sze­meszterenként azért legalább egyszer szeretnék megjelentetni), a tartalom azonban mindenért kárpótol. „Azért írtuk mi Nektek, hogy Ti olvassátok, mert akkor jó lesz Nektek, mert mi tettünk bele utibeszámolót és riportot, kalan­dot és verseket, beteg humort és még betegebb humort, lebegést és vadállatokat. Minden szavunk színtiszta igazság, így görbüljünk meg!” - áll a címlapon. A meggörbülést sajnos nem tu­dom vizuálisan érzékeltetni, úgy, ahogy azt Ők tették, és más dolgo­kat sem tudok, amiket Ők tudnak azokon a szabad, fiatalos és görcsmentes oldalakon. Az egye­temisták által szerkesztett lapok­ban éppen ez a jó. Nagyokat lehet röhögni a poénokon, emlékezni lehet olyan bulikra, melyekre szinte minden résztvevő másképp emlékszik, generációs témákat le­het taglalni, lehet üzenni a have­roknak a sorok közt, és meg lehet villantani azt a bizonyos cikkírói tehetséget. A -wigwam- fedőnevű szabadidő-zsurnalisztát például minden valószínűség szerint tárt karokkal fogadnák a „komoly” la­pok. Az ifjú költők közül Kocsis Klaudiának jósolhatunk nagy jö­vőt, ő egyébként a főszerkesztői teendőket is ellátja, és azt is meg­tudtuk tőle, hogy a magukat kas­sai naplopóknak tituláló gárda a középiskolás olvasókra, toliforga­tókra és illusztrátorokra is számít, akiknek ugyan vannak saját lapja­ik, de sebaj, sőt annál jobb. Az ilyen vállalkozásokhoz ma már elég egy számítógép, az pedig minden iskolában akad. A többi már a humán erőforráson múlik, és úgy tűnik, keleten ebben sincs hiány. Szorítunk a Kanapénak, és örülünk, hogy az újság készítése során egyetlen mókust és lepkét sem ért bántódás. (juk) Elhunyt Ember Mária író, műfordító Budapest. Hosszú, súlyos betegség után 71 éves korában elhunyt Ember Mária író, műfordító. Ember Mária 1931-ben született Abádszalókon. Pályakezdőként az Athenaeum Könyvkiadónál és az Irodalmi Újságnál dolgozott, majd a Magyar Nemzet riportere volt. 1956 után eltiltották az újságírástól, négy évig általános iskolában tanított, majd a Neue Zeitung, a Pesti Műsor és ismét a Magyar Nem­zet munkatársa, olvasószerkesztője volt. E posztot Ember Máriától 1979 és 83 között megvonták, mert aláírta a Václav Havel és társai­nak pere elleni tiltakozást. Ember Mária írt regényeket, így például az 1974-ben megjelent Hajtűkanyart, novellákat, elbeszéléseket, úti­könyveket, 1993-ban megjelent ’56-os naplója Mindent késve cím­mel, 2000-ben pedig az El a faluból című memoárkötete. (MTI) A magyar nyereg fejlődése Fülek. A magyar nyereg fejlődése címmel nyílik kiállítás január 4- én, 15 órakor Füleken a Városi Művelődési Központ Múzeum Galé­riájában. Az Egri Megyei Művelődési Központ és a Füleki Városi Művelődési Központ szervezésében rendezett kiállításon Tamus Antal, Cseszneg Ágnes bőrművesek iparművészeti tárgyai, Tóth Géza karcolt cserépedényei, Bíró László kéregedényei és Zsámbok Péter grafikái láthatók. Az alkotók László Gyula emlékének kíván­nak tisztelegni. Az érdeklődők Tamus Antal szakmai tárlatvezetése jóvoltából részletesebb információkat is szerezhetnek a bemutatott műalkotásokról, melyek január 19-éig tekinthetők meg.(ervé) SZÍNHÁZ ___________________POZSONY___________________ HV IEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Össztánc 19 KIS SZÍNPAD: Jelenetek egy házasságból 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Harry Potter és a bölcsek köve (ang.-am,) 10.30,14.30,17 Zoolander, a trendkívüli 19.30, 21.05 CHARLIE CENTRUM: Jalla! Jalla! (svéd) 17, 19, 20.30 Krisztus utolsó megkísértése (am.) 17.15 Farkasok szövetsége (fr.) 18 Tájkép (szlov.) 20.30 Táncos a sötétben (dán-svéd) 17 Ikrek (japán) 20 Duchácek elintézi (cseh) 19.30 KASSA DRUZBA: Amerikai pite 2 (am.) 15.30,17.45, 20 TATRA: Sötétkék világ (cseh) 15.30 Bingo (ang.) 18, 20 CAPITOL: Harry Potter és a bölcsek köve (ang.-am.) 14,17, 20 DÉL-SZLOVÁKIA LÉVA - JUNIOR: Taxi 2 (ff.) 16.30,19 GALÁNTA - VMK: Sötétkék vüág (cseh) 17.30, 20 GYŐR PLAZA: Amerika kedvencei (am.) 17.45, 20 Amerikai pite 2 (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Atlantisz - Az elveszett birodalom (am.) 14.15, 16.15 Csocsó, avagy éljen május 1-je! (magy.) 15.30, 17.45 Dr. Szöszi (am.) 14, 16, 18, 20 Eredendő bűn (am.-fr.) 15.15 Hamvadó cigarettavég (magy.) 15, 17.30, 20 Harry Potter és a bölcsek köve (ang.-am.) 14, 17, 20 Jay és Néma Bob visszavág (am.) 14., 16, 18, 20 Kéjutazás (am.) 20 A Párkányi Városi Galériában a Könözsi István fotóiból rendezett Zene és táj című kiállítás január hetedikéig tekinthető meg. Képünkön Könözsi István Városi táj című felvétele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom