Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)

2001-12-06 / 280. szám, csütörtök

6 Politika ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 6. Készülődés a Tora Bora erődrendszer elleni végső ostromra - Omar molia feladná Kandahárt, de ennek fejében amnesztiát kért Amerikai katonák halálát okozta az amerikai bomba Norvég csapatok Afganisztánba Washington. Norvégia a szél­sőséges téli időjárási feltéte­lek között hatékonyan bevet­hető szárazföldi csapatokat küldhet Afganisztánba a ter­rorizmusellenes háborúban. Ezt Kjell Bondevik norvég mi­niszterelnökjelentette be Wa­shingtonban. Norvégia eset­leg az afganisztáni hadjárat humanitárius szakaszában is részt vehet majd. (MTI) USA-indiai katonai közeledés Újdelhi. A katonai együttmű­ködés szorosabbra vonásáról állapodott meg az USA és In­dia Újdelhiben. A két ország közös védelmi politikai mun­kacsoportja először ült össze azóta, hogy Washington az indiai atomkísérletek miatt 1998-ban egyoldalúan befa­gyasztott minden katonai kapcsolatot Indiával. (MTI) Villiger lett Svájc államfője Bécs. Kaspar Villiger pénz­ügyminisztert választotta meg 2002-re soros államfő­nek a svájci parlament két há­za együttes ülésén tegnap Bernben. A 60 éves Villiger 199-ben már volt államfő, a Svájci Radikális-Demokrata Párt (FDP) tagja, és a szociál­demokrata Moritz Leuen­­berger közlekedési minisztert váltja e tisztségben. Villiger 1989 óta a kormány tagja pénzügyminiszterként, idén alelnök volt. (MTI) Putyin embere a felsőház élén Moszkva. Szergej Mironov szentpétervári képviselő sze­mélyében új elnököt válasz­tott tegnap az orosz törvény­­hozás felsőháza, a szövetségi tanács a múlt héten lemon­dott Jegor Sztrojev helyére. Megfigyelők szerint Mironov színrelépése Vlagyimir Putyin orosz elnök - amúgy is stabil - törvényhozási hát­terét erősíti. (MTI) Mironov szőkébb hazáján ke­resztül is az államfőhöz kap­csolódik (ČTK-felvétel) Új orosz tengeralattjáró Moszkva. Vlagyimir Putyin elnök jelenlétében bocsátot­ták vízre kedden az orosz haditengerészet új atom-ten­­geralattjáróját, a Gepárdot a Fehér-tengeren, az Arhan­­gelszk melletti Szeverod­­vinszk kikötőjében. Az ünnep­ség az orosz északi flotta szá­mára nehéz időkben zajlott: a napokban jelentették be az egység vezetőinek meneszté­sét, nyilvánvalóan a Kurszk tavaly augusztusi katasztrófá­jával összefüggésben. A Ge­pard harmadik generációs atom-tengeralattjáró, a hete­dik a Scsuka B (NATO-meg­­határozás szerint Shark) tí­pusból. A maga nemében a vi­lág egyik legmodernebb ilyen eszköze, egyaránt alkalmas megelőző és válaszcsapások végrehajtására. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Rijád/Dusanbe. Két amerikai katonát megölt és húszat megsebesített egy 900 kilogram­mos bomba, amelyet tévedésből a tálibellenes Északi Szövetség erői­nek közvetlen közelében dobott le egy B-52 amerikai nehézbombázó Kandahártól északra - jelentette be tegnap a Pentagon. A téves bombázásában ismeretlen számú tálibellenes harcos is életét vesz­tette. Az amerikai hadsereg flori­dai székhelyű központi parancs­noksága vizsgálatot indított az ügyben. Az elesett és megsebesült katonák nevét a hozzátartozók ér­tesítése előtt nem hozzák nyilvá­nosságra. A támadásban, amely az Afganisztán elleni, amerikai irá­nyítású hadjárat kezdete óta a „ba­ráti erőket” érő legsúlyosabb inci­dens volt, célra vezérelt fegyvere-Jeruzsálem/Gáza/Madrid. Újabb öngyilkos merénylet történt tegnap reggel egy nyugat-jeruzsálemi szálloda közelében: a robbanásban életét vesztette a merénylő, három személy könnyebb sé­rüléseket szenvedett. Az ak­ció tovább rontotta az amúgy is rendkívül feszült helyzetet. ÖSSZEFOGLALÓ Az izraeli rendőrség szóvivője el­mondta, hogy az elkövető a szöge­ket és fémdarabokat tartalmazó robbanószerkezetet a Dávid király úti David Citadel hotel, a volt Hilton közelében található védett átjáró­ban robbantotta fel. A merénylet színhelyétől alig néhány méterre ta­lálható az a szálloda is, amelyben Anthony Zinni amerikai közel-keleti megbízott szállt meg. Emlékeztető­ül: vasárnap Jeruzsálemben két me­rényletet hajtottak végre palesztin szélsőségesek: összesen tizenketten vesztették életüket és közel száz­nyolcvanán sebesültek meg. Né­hány órával később Haifában rob­bantotta fel magát egy öngyilkos merénylő. A támadás tizenöt halá­los áldozatot követelt, negyvenen megsérültek. A tegnapi merényle­tért az Iszlám Dzsihád szélsőséges palesztin szervezet vállalta a fele­lősséget. A bejelentésben az áll, hogy a merénylő eredetileg a Hűtőn hotel épületében akarta működésbe hozni a pokolgépet. Az újabb merénylet előtt Izrael az­zal fenyegetőzött, hogy súlyos csa­pásokat mér a palesztinokra egé­szen addig, amíg Jasszer Arafat pa­lesztin elnök maga nem lép fel a zsi­dó állam elleni öngyilkos merényle­teket megszervező szélsőségesek ellen. Raanan Gissin, Ariel Sáron miniszterelnök főtanácsadója kije­lentette, hogy Izrael akár minden MTI-JELENTÉS Jeruzsálem/Kairó. Jasszer Arafat palesztin elnök az izraeli támadá­sok nyomán ugyanolyan helyzetbe került, mint Bejrút húsz évvel ez­előtti ostromakor. Hasszán al-Ha­­tib palesztin elemző szerint mind­két esetben Arafat politikai szere­pe, személyes biztonsága és az ál­tala képviselt ügy is veszélybe ke­rült. 1982-ben Libanonban is az az Ariel Sáron vezette az Arafat elleni katonai hajtóvadászatot, aki most izraeli kormányfőként hozzájáru­lását adta a Palesztin Hatóság elle­ni küzdelem fokozásához. Akár ez a szándéka Saronnak, akár nem, az Arafattal kapcsolatban álló palesz­tin célpontok elleni izraeli támadó­két is bevetettek - idézett egy ame­rikai illetékest a Reuters. Előzőleg azt jelentették, a tálibellenes erők az amerikaiak tanácsára két kilo­méternyire visszavonultak a kandahári repülőtérről, éppen azért, mert az amerikai bombázók nagyszabású csapásmérésre ké­szültek a tálib állások ellen. Karzai Kandahárról tárgyal Omár molia, a tálibok szellemi ve­zetője amnesztiát kért maga és a tálib vezetésben résztvevő társai számára. Erről az afganisztáni át­meneti kormány tegnap Bonnban megválasztott vezetője, Hamid Karzai számolt be. Karzai elmond­ta: az ügy hátterében az áll, hogy tárgyalásokat kezdtek Kandahár bé­kés átadásáról. Hozzátette, hogy Omár molia telefonüzenetben for­dult hozzá, és a tálibok városának nap vagy minden másnap támadás­ba lendül. Az izraeli lapok többsége is azt jósolja, hogy az elkövetkező napokban folytatódni fognak a Pa­lesztin Hatóság elleni izraeli válasz­csapások. Ezek megannyi figyel­meztetést jelentenek Arafat számá­ra, de nem a Palesztin Hatóság megsemmisítését célozzák. A Maariv úgy tudja, hogy az izraeli hadsereg már készen áll a paleszti­nok elleni küzdelem fokozására. A Háárec azt emelte ki, az izraeli had­sereg vezetése kevés esélyt lát arra, hogy Arafat tényleges lépéseket tenne a terror megfékezésére. A közszolgálati rádió tegnapi jelenté­se szerint a zsidó állam rendőrsége sok fokozása a Palesztin Hatóság összeomlásához és Arafat politikai elszigetelődéséhez, sőt akár eltű­néséhez is vezethet. Arafat úgy vé­li, hogy az izraeli légicsapások fo­kozásával a zsidó állam nem tudja ártalmatlanná tenni az Iszlám Dzsihád és a Hamász szélsőséges muzulmán csoportok tagjait. Ara­fat szerint az izraeli támadások akadályozzák a palesztin rendőr­ség munkáját, és lehetetlenné tesz­nek a békefolyamat újraindítására tett bárminemű erőfeszítést. A jordán kormány szerint Arafat fél­­reállítása az egész térségen túlnyú­ló, általános robbanással fenyeget­het. Sáron rosszul teszi, ha abban bízik, hogy Arafat utóda teljesíteni fogja azokat az izraeli feltételeket, feladásáért cserébe kérte az am­nesztiát a vezetőknek. Karzai továb­bi részleteket nem árult el a beszél­getésről. Az amerikai hadműveleti parancs­nokság már 1300 tengerészgyalo­gost telepített Afganisztánba. Victo­ria Clarke, a Pentagon szóvivője nem kívánt válaszolni arra, hogy részt vesznek-e az amerikai tenge­részgyalogosok Kandahár, a tálibok fő erőssége ostromában. Arra hivat­kozott, hogy a Pentagon nem ismer­tet folyamatban levő hadműveletek­kel kapcsolatos katonai részleteket. Arra sem kívánt kitérni, hogy részt vesznek-e esetleg amerikai különle­ges alakulatok Tora Bora barlang­­rendszer ostromában. Összehangolt támadás Az Északi Szövetség több száraz­földi csapata és az USA légiereje több, robbanószerkezetekkel fel­szerelt övét foglalt le és hatástalaní­tott a Tel-Avivtól délre fekvő As­­kelon térségében egy rejtekhelyen. A robbanószerkezeteket izraeli vá­rosok ellen tervezett öngyilkos me­rényletekhez akarták felhasználni palesztin müicisták. Ahmed Jaszin sejk, a Hamász szelle­mi vezetője úgy véli, Arafat megér­demli a sorsát, mivel annak idején túlságosan megbízott Izraelben. A sejk ugyanakkor kizárta, hogy bár­miféle fegyveres konfliktus alakul­hat ki Arafat és a Hamász között. „Ha kell, börtönbe vonulunk, de nem fogunk harcolni a testvéreink ellen” - mondta, (m, o) amelyeket a jelenlegi palesztin ve­zető elutasít, mert ezt a kockázatot egyetlen felelős palesztin sem vál­lalná magára. Al-Hatib úgy véli, a kedvezőtlen körülmények ellenére Arafatnak - akinek politikai pálya­futása alatt már többször sikerült kilábalni reménytelennek tűnő helyzetekből - most is megvan a le­hetősége, hogy kimentse magát a szorításból. Arafatnak meggyőző­dése: Sáron nincs abban a politikai helyzetben, hogy megszabadulhas­son tőle. Jelen pillanatban a leg­több, amit a palesztin vezető tehet: kiváija, míg elvonulnak a viharfel­hők, miközben felhívást intéz azokhoz, akik a legtöbb támoga­tást nyújthatják neki, elsősorban az európai országokhoz. tegnap összehangolt támadást in­tézett Afganisztán keleti részén, Oszama bin Laden al-Kaida szer­vezetének a Tora Bora hegy térsé­gében kialakított harcálláspontjai ellen. Szorab Hán, a szárazföldi hadműveletek irányítója elmond­ta, hogy az északiak tegnap déltáj­ban a térség mintegy felét ellenőr­zésük alá vonták. Az északiak há­rom szovjet gyártmányú T-55-ös harckocsija szakadatlanul lövi a Tora Bora behavazott csúcsai alatt nyfló barlangrendszer bejáratait egy körülbelül két kilométerrel tá­volabbi dombtetőről. Az amerikai légierő B-52-es repülő erődje több tájékozódó berepülés után két nagy bombát dobott az al-Kaida állásaira. Szorab Hán szerint az al- Kaida emberie harckocsikkal, ra­­kétavetókkel, nagy- és kiskaliberű aknavetőkkel, valamint géppisz­tolyokkal rendelkeznek. Az északi-Washington/Ankara. Az amerikai csapatokat Afganisztánon kívül is bevethetik csapásmérésre a szélese­dő terrorizmusellenes harcban - mondta George Bush az ABC News hírcsatornának adott interjújában. „Ez a terrorizmus elleni háború na­gyon szokatlan; olyan csapások lesznek, amelyekről az emberek nem is szereznek tudomást addig, amíg be nem számolunk arról, hogy csapás történt.” Az amerikai elnök az utóbbi hetekben többször utalt arra, hogy megelőző katonai akció­kat hajthatnak végre a bin Laden ve­zette al-Kaida hálózat és más cso­portok ellen Afganisztánon kívül. Colin Powell amerikai külügymi­niszter tegnap Ankarában igyeke­zett megnyugtatni török vendéglá­tóit: az USA egyelőre nem hozott döntést arról, hogy kiterjessze Irakra is az antiterrorista hadmű­veleteket. Hozzátette: Washington mindent megtesz annak érdeké­ben, hogy Szaddám Húszéin iraki elnök ne juthasson tömegpusztító MTFHÍR Belrád. Szerbiában nem csillapodik a munkaügyi törvény elfogadása miatt kirobbant parlamenti válság, és elemzők szerint a pártcsatározás szemlátomást egyre inkább a kor­mányzó pártkoalíció, a DÓS szaka­dása felé halad. A válságot az rob­bantotta ki, hogy a törvényhozás hétfőn csekély szavazattöbbséggel első olvasatban elfogadta a munka­ügyi törvényt, amely ellen a Kostunica jugoszláv elnök vezette DSS a baloldali és a radikális ellen­zékkel együtt szavazott. A törvény elfogadása után a DSS közölte, hogy a képviselők manipuláltak a szavazókártyákkal, és követelte a „Lelkileg rosszul fogadták" Orbán Viktor a forintokról Budapest. Orbán Viktor kormányfő szokásos szerda reggeli rádióinter­jújában kitért a Magyarországra be­utazók számára kötelező forint­­mennyiségre is. Szerinte a határon túli magyarok „lelküeg nagyon rosszul fogadták” azt a rendeletet, amely lehetővé tette a határőrség­nek, hogy a beutazóknál ellenőriz­ze, van-e a tervezett ott-tartózkodás napjaira 5-5 ezer forintjuk, ezért a kormány a rendelet visszavonása mellett döntött. Az 5 ezer forintról szóló rendeletet azzal indokolta, hogy minden ország védi magát azoktól a külföldiektől, akik nem tudják fenntartani magukat. (MTI) ak heves ellenállás közepette nyo­multak előre. Egy korábbi jelentés szerint az al-Kaida mintegy ezer - túlnyomórészt arab - harcosa sán­­colta el magát az ostromlott hegy­oldalakon. Tovább keresik bin Ladent Afgán törzsi vezetők adatokkal ren­delkeznek arról, hogy négy nappal korábban bin Laden még a térség­ben volt, de jelenlegi tartózkodási helyét illetően csak találgatnak. Szorab Hán egyelőre nem tudott beszámolni égjük fél veszteségeiről sem. E harcokkal egy időben az or­szág délnyugati részén, Hilmend tartományban mudzsahed vezetők megadásra, illetve a tartomány el­hagyására szólították fel az ott lévő tálibokat, mondván: „nem akarunk vérfürdőt, tárgyalásokat szeret­nénk”. (m, o, t) Bush fenyeget, Powell pedig Ankarát nyugtatgatta Aggódnak a törökök MTI-HÍREK Szerbiában tovább gyűrűzik a parlamenti válság Szakadás előtt a DOS fegyverekhez, de mindeddig nem született ezzel kapcsolatos konkrét döntés. Azt is megerősítette, hogy az Amerika nem fordult semmilyen kéréssel Törökországhoz a szom­szédos Irak elleni esetleges hadmű­veletekkel kapcsolatban. Törökor­szág a szeptember 11-i merényle­tek óta többször is megismételte: ellenzi, hogy csapást mérjenek Irakra. A Reuters emlékeztet arra, hogy a török gazdaság már így is több milliárd dollárt vesztett az Irak ellen tíz éve érvényben lévő nemzetközi szankciók miatt, és a helyi pénzügyi körök attól tartot­tak, hogy Powell Ankara támogatá­sát kéri egy Irak elleni támadáshoz. Az AP szerint Ankara azért húzó­dozik az Irak elleni fellépéstől, mert tart attól, hogy Szaddám Húszéin hatalmának megdöntése esetén az iraki kurdok, akik Irak északi részén jelenleg de facto au­tonómiával rendelkeznek, kihasz­nálnák a hatalmi űrt egy kurd ál­lam létrehozására. Ez felerősíthet­né a törökországi kurd kisebbség autonómiatörekvéseit. szavazás megsemmisítését. Drágán Marsicanin parlamenti elnök meg is semmisítette a szavazást, majd bi­zonyítékok hiányában visszavonta saját döntését. A DOS parlamenti frakciója tegnap a törvényhozásban indítványozta Marsicanin leváltá­sát, aki a DSS tagja. A DOS-frakció szerint Marsicanin a pártkoalíció közös jelöltjeként lett parlamenti el­nök, de kizárólag a DSS érdekeit szolgálta. A szerb parlament ülése megszakadt, a képviselők nem vol­tak jelen kellő számban a döntésho­zatalhoz. A DOS-frakció azonban mindenképpen le akarja váltani a parlamenti elnököt, ami - vélik elemzők - nyüvánvalóan szakadás­hoz vezet a DOS-ban. Román-magyar párbeszéd Holnap ismét egyeztetnek Budapest. Konkrét témákban folyik az érdemi konzultáció és egyeztetés a magyar és a román fél között a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos nyitott kérdésekről. Horváth Gábor külügyi szóvivő tegnap elmondta: az az elsődleges cél, hogy az idei év­ből hátralévő időben megfelelő, higgadt és a törvény életbelépését segítő megoldásokat dolgozzanak ki. A bukaresti külügyminiszteri ta­lálkozóra utalva fontosnak nevezte, hogy működik a folyamat. Jelezte, hogy Martonyi János magyar és Mircea Geoana román külügymi­niszter holnap Brüsszelben ismét tárgyalóasztalhoz ül. (MTI) Jaszin sejk kizártnak tartja, hogy szervezete, a Hamász Arafat ellen is harcot indítson Újabb öngyilkos akció E szörnyű felvétel a tegnapi robbantás után készült: egy zsákba gyűjtik össze azt, ami az öngyilkos merénylőből maradt (TASR/EPA-felvétel) Sáron nincs abban a politikai helyzetben, hogy megszabadulhasson a palesztin elnöktől Jasszer Arafat, az örökös túlélő

Next

/
Oldalképek
Tartalom