Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-05 / 279. szám, szerda
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ŰJSZÓ 2001. DECEMBER 5. KOMMENTÁR Máj dnemdemokraták SZILVÁSSY JÓZSEF Alig ért véget a megyei önkormányzati választások első fordulója, a Nyitrai kerületben máris megkezdődött a magyarellenes hergelés. A szlovák közszolgálati rádióban azt panaszolta több aranyosmaróti atyafi, hogy a régióban szörnyűség történt, mert az ő járásukból csak három képviselő jutott be a regionális parlamentbe, Érsekújvár térségéből viszont tizenegy. A komáromiakkal együtt harmincegyen lesznek a magyarok, így aztán háttérbe szorulhatnak a kerület északi járásai. Ostobáskodásaikat azzal fejezték be, hogy a magyarveszélyt csak úgy lehet enyhíteni, ha a HZDS jelöltje lesz a megyei elnök. Ezek a nyilatkozók már a saját bőrükön érzik, hogy valami nincs rendjén a fenenagy szlovákiai demokráciával, csak nem jó helyen keresik a vétkeseket. Ugyanis Mečiarék szabdalták úgy szét Szlovákiát, hogy északon minél több minijárás legyen, a magyarok lakta régiókban pedig maradjanak meg a mammutegységek. És csaknem minden szlovák honatya arra szavazott, hogy a javasolt tizenkét megye helyett csak nyolc legyen, nehogymár a magyarok bárhol is többségbe kerüljenek. Csakhogy a demokrácia és a nacionalista rendező elv sehol, még Szlovákiában sem illeszthető össze. Ahol most a bűnösen rossz júliusi döntés miatt nemcsak a gömöri és a bodrogközi magyarok, hanem a szepességi és a zempléni szlovákok is dühöngenek, hiszen ott sem a történelmi tájegységek és természetes gazdasági kapcsolatok alapján húzták meg a megyehatárokat. Kiutat hosszabb távon egyértelműen a természetellenes állapot megszüntetése, addig pedig minél több olyan megyei elnök megválasztása jelenti, aki nem a tekintélyuralmat, ezzel együtt pedig a nacionalista szemléletet akarja erősíteni. Nyitrán, Nagyszombatban, Kassán, Epeijesen és Besztercebányán javulhat a múlt szombati mérleg, ha a jobbközép pártok megyeielnökjelöltjei - köztük Fehér Miklós és Kvarda József - győznek. Az a bizonyos labda most a szlovák térfélen pattog, hiszen a magyar választók jól tudják, kire voksoljanak. S remélhetően jövő szombaton - felismerve a HZDS további térhódításának veszélyét - jóval többen mennek el szavazni. így aztán a szlovák jobbközép erőkön a sor, hogy végre ne a nemzetisége, hanem rátermettsége és politikai értékrendje alapján ítéljék meg a jelölteket. A KDH most sem mer ujjat húzni magyarellenes majdnemdemokratáival. Mikuláš Dzurinda viszont már megtette ezt a lépést. Pavol Rusko is ugyanezt fontolgatja. Ők már tudatosították, hogy az ország, tehát mindannyiunk jövőjét is meghatározhatja, hogy ki mer, ki képes szakítani előítéleteivel. Ki ad érte többet? SIDÓ H. ZOLTÁN Célegyenesbe érkezett a stratégiai fontosságú Transpetrol kőolajszállító részleges magánosítása. A jelenleg félgőzzel működő, ennek ellenére garantáltan nyereséges vállalat iránt kezdetben 19-en érdeklődtek, ám a működésének átvilágításán csupán hatan vettek részt, ebből három orosz, valamint egy-egy amerikai, cseh és hazai cég. Később a kör tovább szűkült, a múlt pénteken a megadott határidőig már csupán az orosz Jukosz és a részben magyar kézben levő pozsonyi Slovnaft tett ajánlatot. A Transpetrol 49 százalékos csomagjáért a kormány állítólag 3 milliárd korona bevételt szeretne, azonban a befutott két ajánlat ennél kisebb összeget tartalmaz, ezért a magánosítás levezénylésével megbízott privatizációs bizottság holnapig haladékot adott a versenyben levőknek. Vajon mi készteti a Slovnaftot és a Jukoszt a Transpetrol megvételére? A hazai olajfinomító indítéka világos: a Slovnaft a Transpetrol által működtetett Druzsba vezetéken keresztül kapja az energiahordozót. A Jukosznak pedig globális stratégiájába illeszkedik be a vétel. Az orosz érdeklődő e vezeték révén akar hozzáférni Jugoszlávia és a környező országok piacaihoz. Az olajtársaság szeretné kihasználni a Druzsba szlovákiai rendszere és az Adria kőolajvezeték közötti kapcsolatot, ami lehetővé tenné évi 4,5 millió tonna kőolaj szállítását a horvát Omišajl termináljába. Innen felmerül az olaj tankerekkel történő, további piacokra szállításának lehetősége. Mindkét érdeklődő tőkeerős, a Slovnaft közép-európai, a második legnagyobb orosz kőolaj-kitermelőnek számító Jukosz pedig globális méretekben gondolkodó játékos. Ilyen távlatból nézve úgy tűnik, a Transpetrol magánosítása kész sikertörténet. Mégsem az, mivel - a szlovákiai viszonyokra jellemző módon - egy varannói cég igényt tart a kőolaj szállító 34 százalékára. Az évek óta húzódó pereskedés miatt néhány potenciális befektető visszalépett a versenytárgyalástól, s bár Ľubomír Harach gazdasági miniszter szerint a bírósági ügy nem veri le a vételárat, mégis állítható: a Szlovákiában évekig uralkodó zűrzavaros gazdaságipénzügyi viszonyok miatt még a legvonzóbb vállalatokat sem lehet gond nélkül jó áron magánosítani. LEVÉLBONTÁS Meddig még? Felháborító, hogy a parlament először jóváhagyta az étkezési utalványokról szóló törvényt. Nem tudom megérteni a képviselő urakat, ha mindig azt szajkózzák, hogy a kispénzű emberek érdekében döntenek, akkor minden döntésük miért mindig a bérből és fizetésből élőket sújtja? Meddig akarják a kommunista párt volt tagjai különböző utódpártokba bújva megszabni, hogy mit ehetünk? A bérből és fizetésből élők csak nagyon kicsi százaléka költi a jegyét alkoholra. Akik ezt megtehetik, azok havi fizetése 25.000-30.000 korona, ezek dévajkodnak, züllenek a gasztrók árából. Sokan vagyunk, akik munkaidejüket távol az éttermektől töltik el. Talán a képviselő urak értünk küldik a határba szolgálati kocsijukat? Borzasztó látni a parlamenti közvetítéseket. A parlament félig üres, a másik fele vagy alszik, vagy egymást szidja. Mint egy rossz kabaré. Még annyit a kedves olvasóhoz, hogy ne tessék visszasírni a kommunistákat. Itt vannak mind egy szálig. Ki az egyik, ki a másik pártban. Ők már gazdagok, nekik már rég undorító a múlt. Éppen ők büntetnek most is bennünket. Kedves olvasó, mutasson egyetlen volt kommunista vezetőt, akinek csak csákány és lapátjutott, és amellett tengeti koszos életét? Ugye, ugye? Fehábon'tó! Bőgi Géza Dunaszerdahely TALLÓZÓ SME Váratlanul találkozott Vladimír Železnývel Mikuláš Dzurinda. A szlovák kormányfő szerint főleg a sajtó helyzetéről beszélgettek a Nova tulajdonosával; ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy csak úgy összefutottak. Železný közölte: egyebek között arról is beszéltek, hogy a TA3 hírtelevízió képes lesz-e életben maradni. HOSPODÁRSKE NOVINY Ötvenkét T-72 típusú tankot igényel a szlovák hadsereg a haderőreform Model 2010 nevű tervezetének teljesítéséhez - közölte a védelmi miniszter a lapnak adott interjúban. Jozef Stank bevallotta: még nem dőlt el, hogy a modernizált harckocsikat hogyan szerelik fel. Hangsúlyozta: a NATO-csatlakozás után fokozatosan csökkentik majd a járművek számát, a tankokat Aligátor típusú páncélozott járművek váltják fel. A szállító cég azonban nem képes teljesíteni a szerződésben foglaltakat - fogalmazott Stank. Botrányok a cseh hadseregben - legutóbb a repülők magasságmérő műszereinek beszerzése körül merültek fel kételyek Felső körökhöz vezető szálak Nem szűkölködik botrányokban a cseh hadsereg. A legújabb múlt csütörtökön robbant ki, amikor kiderült, hogy František Padelek, a légierő parancsnoka már jó egy héttel korábban megtiltotta a MiG-21-es és az L-59- es típusú katonai vadászgépek repülését, műszaki problémákra hivatkozva. KOKES JÁNOS A betiltás konkrét oka, hogy komoly kétségek merültek fel a repülőgépek magasságmérő műszereinek megbízhatóságával kapcsolatban - pontosította az intézkedés okát Milan Repka, a védelmi tárca szóvivője. A sajtó úgy tudja, hogy az ügy hátterében a hadsereg beszerzéseivel összefüggő, széles körű és példátlan botrány áll. A Právo azt írta, hogy bizonyos személyek 1997-98-ban a háttérből befolyásolták a magasságmérő műszerekre kiírt beszerzési pályázatot, aminek következtében olyan műszerek kerültek a gépekbe, amelyek minősége legalábbis megkérdőjelezhető. Az illetők a manipulációért állítólag több százezer koronát kapnak. Az ügyet a belügyminisztérium és a titkosszolgálatok is vizsgálják, s a Právo úgy tudja, hogy a korrupciós botrány szálai magasra vezetnek, s rövidesen több személyt is őrizetbe vesznek a hatóságok. A harci gépek repüléseinek leállítása nagyon kényes ügy, s mint utóbb kiderült, a döntés meghozatala előtt a védelmi miniszter az intézkedést megvitatta Václav Havel államfővel, illetve Miloš Zeman kormányfővel is. Ezekről a megbeszélésekről azonban nem szivárgott ki semmi. A hatóságok utólag csak annyit közöltek, hogy a harci gépek repüléseinek betiltása ellenére is megoldották a cseh légtér védelmét. A tiltás alól csak néhány gép kapott kivételt, egyebek között azok, amelyek a dél-csehországi temelíni atomerőművet védik. Martin Hádek vizsgálóbíró hétfőn elismerte, hogy a hadsereg zavaros beszerzési ügyeit már két éve elemzik az illetékes hatóságok, de részleteket nem volt hajlandó elárulni azt állítván, hogy a rendőrségi munka várhatóan csak a jövő tavasszal ér véget. A hatóságok egye-lőre senki ellen nem indítottak büntetőeljárást. Hádek szerint mintegy húsz személy - katonák és civüek egyaránt -van a gyanúsítottak listáján, mégpedig a hadsereg beszerzési osztályáról, a vezérkarból, a védelmi tárcától és a vállalkozói szférából. Jaroslav Tvrdík védelmi, illetve Stanislav Gross belügyminiszter nem voltak hajlandóak nyilatkozni az ügyről, azt állítván, hogy a vizsgálatok még folyamatban vannak, ezért korai lenne véleményt mondani. TVrdüc kijelentette, a sajtóban megjelent tényeket nincs módjában sem megerősíteni, sem cáfolni. A Mladá Fronta Dnes szerint nem zárható ki, hogy az elmúlt években történt légi balesetek egy része mögött éppen a magasságmérő meghibásodását kell keresni. E balesetekben legalább három püóta vesztette életét. A védelmi miniszter elismerte, hogy a magasságmérő műszerekkel valóban vannak problémák, de szerinte az még nincs bizonyítva, hogy a baleseteket valóban ez okozta volna. A műszereket gyártó Mikrotechna Modrany a hírekkel kapcsolatban meglepetésének adott hangot, s azonnal elutasította a bírálatokat. Jan Stanek vezérigazgató szerint a műszereket évek óta gyártják úgy a cseh hadsereg, mint más külföldi megrendelők számára is, s eddig alapvető kifogásokat senki sem emelt. Az igazgató leszögezte, hogy cégének a műszerekre nyugateurópai és amerikai minőségi minősítése is van. Katonai szakértők szerint nem érdemes találgatásokba bocsátkozni, meg kell várni a vizsgálatok befejezését. Az elmúlt évtizedben több mint egy tucat légi balesete volt a MiG-21 és az L-59-es vadászgépeknek. Ezeknek a baleseteknek nyolc halottja - kivétel nélkül pilóták - és több súlyos sebesültje volt. A prágai sajtó az elmúlt években számos esetben bírálta a védelmi tárcát a beszerzések ádáthatatlansága, illetve hibái miatt. Talán véletlen, talán nem, hogy a beszerzések körüli botrányok nagyobb része éppen a légvédelmet érinti. Néhány éve a cseh hadsereg például 150 millió koronáért olyan hibás ejtőernyőket vett, amelyeket sosem lehetett használni. Kiderült ugyanis, hogy a VTP- 100-as ejtőernyők nem biztonságosak, mert nem mindig nyílnak ki. Azóta is a raktárban porosodnak. Egy másik esetben a hadsereg hibás rotorokat vett az Mi-24- es helikopterek számára az egyik Budapesttől eltérően Prága nem bérelné, hanem megvenné a gépeket. szovjet utódállamtól. Ezeket a rotorokat sem lehetett használni, mert a szakértők szerint könnyen a gép zuhanását okozhatták volna. Hasonló módon problémák vannak az L-159-es hangsebességen aluli új vadászgépekkel is, amelyekből ráadásul még sokat is rendelt a hadsereg, s ma már nincs pénze a gépek megfizetésére. A cseh kormány ezért a svéd-brit BAE/SAAB konzorciummal próbál megállapodni, hogy segítsen eladni 36 darab L- 159 típusú gépet külföldön. A Lidové noviny úgy értesült, hogy a kormány nyomást fejt ki a konzorciumra: csak akkor hajlandó megvenni tőle a Gripen szuperszonikus vadászgépeket, ha segít az említett gépek eladásában. Bár a beszerzések körül a hadseregben évek óta komoly hiányosságok vannak, amelyeket a sajtó rendszeresen megszellőztet, rács mögé mégis csak kivételesen kerül valaki, mert a konkrét bizonyítékok beszerzése igen nehéz. A legutóbbi ilyen eset 1998-ban történt, amikor is a hadsereg élelmezési versenypályázatát próbálta meg kihasználni a maga érdekében egy magas rangú katonatiszt. Megzsarolta a „Zeman a Zeman” céget, hogy felbontja a hadsereg élelmezéséről vele kötött szerződést, ha nem kap 300 ezer koronát. A cég vezetése azonban feljelentette a tisztet, akit aztán a pénz átadásakor rajta is kaptak, s börtönbe került. A jugoszláviai belső háborúkkal összefiiggésben pedig kiderült, hogy a különféle nemzetközi missziókban tevékenykedő cseh tisztek - több tucat személy - rendszeresen meghamisították horvátországi és boszniai szolgálati útjaik elszámolását. Ezen meggazdagodni biztosan nem lehetett, de miután nyilvánosságra került az ügy, az érintettek egy része elhagyta a hadsereget. A cseh légierő püótái egyébként gyakran panaszkodnak a gépekre, mert a műszaki problémák eléggé gyakoriak. Nemrégiben például azért zuhant le Dél-Csehországban egy katonai helikopter, mert a műszerek nem mutatták ki, hogy elfogyott az üzemanyag. Csak a szerencsének köszönhető, hogy a baleset során senki sem halt meg, meri az üzemanyag éppen a leszállás: manőver idején fogyott el. Valószínű, hogy ezek a problémák ií közrejátszanak abban, hogy a csel kormány Budapesttől eltérően neir bérelni akarja az új hangsebességer felüli vadászgépeket, hanem me; akatja venni őket. Ebben až ügyber a legújabb hírek szerint decembe: 10-én dönt a cseh kormány, mégpe dig várhatóan a BAE/SAAB gyártót ta Gripenek javára. Az USA nem nyerheti meg a globális terrorizmus elleni háborút, míg el nem távolítják a hatalomból Szaddám Huszeini Afganisztán mint Irak „modellezése”? MTI-JELENTÉS A Pentagon által követett irányvonal vezető beosztású alakítói olyan, Irak elleni akciókról folytatnak egymással megbeszéléseket, amelyek az Afganisztán elleni fellépést tükröznék, légicsapásokkal, különleges műveleti erőkkel, a szárazföldi harcokat megvívó helyi erők igénybevételével - írta a katonai kérdésekben rendszerint jól tájékozott The Washington Times. A lap tudomása szerint a terrorizmus elleni fellépés Irakra történő üyen kiterjesztését támogatja Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszterhelyettes. Wolfowitz azt vallja: az USA nem nyerheti meg a globális terrorizmus elleni háborút mindaddig, amíg el nem távolítják a hatalomból Szaddám Húszéin iraki diktátort. A lap tudomása szerint Donald Rumsfeld védelmi miniszter is „érdeklődést mutat” a terv iránt. Tisztviselők a washingtoni lapnak azt mondták: a Pentagon olyannyira elégedett az Afganisztánban követett stratégia működőképességével, hogy szakértői azt vizsgálják, miként lehetne ezt a stratégiát Irakkal szemben is alkalmazni. Mindeddig azonban sem a Pentagon csúcsvezetése, sem George Bush elnök nem hagyott jóvá a terroristaellenes harc keretében Irak ellen irányuló csapásokat tartalmazó terveket. A fellépés „afganisztáni modelljének” három összetevője - a légicsapások, a különleges erők és a helyi erők - közül a harmadik komponenst, a mozgósítható helyi erőket Irak esetében a kurdok, valamint a bagdadi rezsimmel szemben álló különböző síita és szunnita csoportok alkothatnák a washingtoni elképzelések szerint. Irak azonban - ismerik el az amerikaiak - sokkal keményebb ellenfélnek bizonyul hat, mint az afganisztáni tálibok. A The Washington Times szerül Colin Powell külügyminiszter a egyetlen a kormányban, aki úg) mond semmi olyan katonai tervre nem akar tudni, amely Szaddár Húszéin megbuktatását célozni Condoleezza Rice nemzetbiztonsi gi tanácsadónő szerint számos ok van annak, hogy Irakra figyelni kel Bush elnök pedig a minap sürgeti Bagdadot, hogy engedje vissza z országba a nemzetközi fegyverze ellenőröket, ellenkező esetbe „majd meglátja”, hogy mi történi
