Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-20 / 292. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 20. TÉMA: A STRESSZ A stressz reakció a szervezetet érő változásokra; fizikai és érzelmi szempontból is befolyásolhat bennünket Állandó hajszában élünk Kevesen veszik igénybe pszichológus, terapeuta segítségét A feszültségoldó zene Mindenkivel előfordult már, hogy huzamosabb ideje gyengének, elesettnek érezte magát. A problémát nem érezzük komolynak, csak képtelenek vagyunk arra, hogy százszázalékosan teljesítsünk. ÖSSZEFOGLALÓ Kezdetben nem is gyanakszunk semmire. Talán csak múló rosszullét, kimerültség, koncentrációhiány, esetleg rossz emésztés, gondoljuk. Voltunk már orvosnál is, ám az öszszes vizsgálat és teszt negatív, a diagnózis szerint kutya bajunk. Valami probléma mégis van. Testünk nem úgy működik, ahogy azt tőle elvárnánk. Mi lehet a gond? A visszatérő egészségügyi problémák gyakran azt jelzik, szervezetünk folyamatos stressz alatt áll, melyet nem tud megfelelően kezelni. A kialakuló betegség nem előzmények nélküli. Például a rákkutatások szerint testünk folyamatosan állít elő abnormális sejteket, ám az egészséges test észleli és elpusztítja ezeket. A tumor kialakulásához vezető folyamat csak akkor gyorsul fel, amikor csökken a test védekezőképessége. Hasonlóan lassan alakul ki az érszűkület is. Az érfal a rárakódott plakktól fokozatosan veszíti el rugalmasságát. A stressz kiváltotta betegségeket sem vesszük észre lappangásuk alatt. Az emberi testet irányító, velünk született „intelligencia” sokkal hatékonyabb, mint iskolákban pallérozott elménk. Nem kell szívverésünk ritmusára, vérnyomásunkra, hormonháztartásunkra vagy emésztésünkre összpontosítanunk ahhoz, hogy mindezek tökéletesen működjenek. Amikor egészségesek vagyunk, úgy működnek, mint egy svájci óra: csendesen, megbízhatóan. Olykor azonban ez a tökéletes szerkezet is elromlik: megbetegszünk vagy megsérülünk. Felborul az egyensúly a környező világból Fontos, hogy káros külső hatásoktól mentesen tartsuk idegrendszerünket (Archív felvételek) származó információk és hatások, valamint az azokat feldolgozó szervezet között, szervezetünk nem képes alkalmazkodni a környező világ változásaihoz. Mivel idegrendszerünk dolgozza fel mindezen információkat, ha egészségesek akarunk maradni, fontos, hogy káros külső hatásoktól, beavatkozásoktól mentesen tartsuk. Tágabb értelemben a stressz bármely olyan stimulus, amely közbeavatkozik egy szervezet normális élettani egyensúlyába vagy megzavarja azt. Amikor a betegségekre és balesetre való fogékonyságunkat elemezzük, fontos megvizsgálnunk, az alábbi stresszkeltők közül melyek lehetnek hatással életünkre. Mi a stressz? A stressz válasz. Reakció a szervezetet érő vélt vagy valós, jó vagy rossz változásokra. Ez a válasz negatívan befolyásolja közérzetünket, mind fizikai, mind érzelmi szempontból. A stressz következtében szélsőséges érzelmi és akár kóros fizikai elváltozások is kialakulhatnak, mint például: ingerlékenység, agresszió, az önkontroll hiánya, valamint gyors szívverés, a vérnyomás emelkedése, az izmok görcsös feszültsége, hát- és izomfájdalmak. Aki nem tudja kezelni ezeket a helyzeteket, nagy valószínűséggel olyan maradandó problémákkal kerül szembe, mint a gyomorfekély, a szívbetegségek, az álmatlanság, az immunrendszer gyengülése és más betegségek. Mechanikai stressz A rossz testtartást, az izomlázat vagy a túlerőltetett ízületeket a legkönnyebb azonosítani. Nem érdektelen, hány párnán, milyen testhelyzetben és mennyit alszunk. Nem mindegy, hogy az alábbiak közül hányra válaszolna igennel: ♦ végez-e nehéz, megerőltető fizikai munkát? ♦ telefonálásnál a válla és a füle közé szorítja a telefonkagylót? ♦ többnyire keresztbe tett lábakkal ül? ♦ összekuporodva néz tévét, illetve olvas? ♦ sokat ül számítógép előtt, sokat gépel? ♦ van kisgyermeke, aki állandóan azt szeretné, hogy felvegye? ♦ nem mozog eleget? Mentális stressz A második típusba az érzelmi, társasági, szellemi faktorok tartoznak; ezek a mentális stresszkeltők. Jellegzetes stresszfaktorok a házassági, párkapcsolati problémák, nehézségek a szülőkkel, gyermekekkel, rokonokkal, karrierproblémák és - változások, munkatársi viszonyok, aggodalmak az anyagiak miatt, nem jut elég ideje önmagára, nem kielégítő társadalmi élet, világnézeti, szellemi bizonytalanság. A kémiai stressz A stresszkeltők harmadik típusa meglehetősen széles kategória. Ezen a területen nehezebb egy-egy tényezőre rámutatni, gyakran nem is ismerjük a bennünket ért kémiai hatásokat. A következők lehetségesek: diéta, alkohol, cigaretta, kábítószerek, gyógyszerek, vitaminok, gyógynövények, a környezet szennyezettsége (pl. levegő- és vízminőség), allergének: pollenek, állatszőr, atkák, tisztítószerek és egyéb kémiai szerek, melyek szervezetünkkel kapcsolatba kerülnek. Saját stresszfaktor-listánk nem csupán hosszú, hanem igen változatos is lehet. Egyes napok, hetek, évek jóval stresszesebbek, mint mások. Egyéni stressztűrő képességünk is különböző. Ha tudjuk, hogy melyek ezek az időszakok, és figyelembe vesszük egyéni érzékenységünket, valamint azt, milyen faktorok hatnak ránk, képesek lehetünk rá, hogy fokozott figyelmet fordítsunk fizikai állapotunkra, egészségünkre. Ha a lista túl hosszú, gyengül alkalmazkodóképességünk, a környezet hatásaira való válaszadási képességünk, ami - ha nem lépünk idejében - betegségek kialakulásához vezet. STATISZTIKA Nem hiába énekelte már évekkel ezelőtt a Locomotív GT, hogy a zene, a zene, a zene kell. Ha az ember egy fárasztó nap után hazamegy, és gyors, de hatékony pihenésre, kikapcsolódásra vágyik, zenét hallgat. Egy nemzetközi kutatás eredménye is azt igazolja, a legtöbb ember zenehallgatással piheni ki mindennapi fáradalmait. (Csupán egy apróság okozhat gondot: ha a családtagok egyszerre érnek haza, és mindenki a maga zenéjét üvölteti. Ebből nem lesz pihenés, csak újabb stressz ér bennünket, s mivel otthon már nem kell viselkedni, a vége ajtócsapkodás, családi vihar is lehet.) A második helyen a tévénézés áll. A tánc különösen kellemes feszültségoldó. A 30 országban végzett vizsgálatból kiderült, a válaszolók 56%-a az első helyre a zenét, 53%-uk a második helyre a tévézést tette, harmadik helyre a pihentető fürdés és zuhanyozás futott be 49%-kal. A válaszolók 24 tevékenységet rangsoroltak abból a szempontból, mennyire tartják pihentetőnek, feszültségoldónak. A zene az északamerikaiak feszültségét oldja legjobban (64%), viszont az ázsiaiak „csak” 46%-ban választották a legpihentetőbbnek. A szex mint feszültségoldó időtöltés átlag 11%kal csak a 16. helyen végzett. Van különbség a nemek között, a férfiak 13, a nők 9%-ban szavaztak rá. Csak a válaszolók 8%-a végez speciális pihentető gyakorlatot-jógagyakorlatokat, meditációt, relaxációt - a stressz oldására. A legutolsó helyen végzett 3%-kal a szakmai segítség; nagyon kevesen veszik igénybe pszichológus, terapeuta segítségét. Ázsia fejlődő régióiban a tévézés számít 62%-kal a legpihentetőbb tevékenységnek. Legkevesebben - 41% - pedig Kelet-Európábán választották a doboz előtti kikapcsolódást. A nyugat-európaiak több mint fele (58%) legszívesebben egy kellemes fürdőben piheni ki fáradalmait, az ázsiaiak csak 43%-ban választják ezt a lehetőséget. Háromból egy ember baráti társaságban szeret kikapcsolódni. A társas lazítás elsősorban Nyugat-Európában kedvelt (38%), kevésbé a latin-amerikaiak között (27%). Különböző mértékben, de szívesen töltik pihenőidejüket az emberek sétálással, olvasással, telefonálással, iszogatással, főzéssel vagy a hobbijukkal. Az oldalt összeállította: Grendel Ágota Szervezetünk apró jelekkel figyelmeztet bennünket, ha már túl nagy a nyomás A magas beosztású hivatalnokok gyakrabban szenvednek pszichikai fáradtságtól Titokzatos stressz-szignálok Kellemetlen a kreatív főnök ISMERTETÉS Határidő, túl sok munka, izgalom - a stressz alól manapság senki sem vonhatja ki magát. Rendkívül fontos viszont, hogy elkerüljük a túlságos nyomást, nehogy egészségünk károsodjon. Szervezetünk apró jelekkel figyelmeztet, ha már túl sok igénybevétel nehezedik ránk. Édességéhség A stressz csökkenti az agyi szerotonintermelődést; ez az anyag a kiegyensúlyozott érzelmi állapotért, a jókedvért felelős. Hogy kellő szerotonin termelődhessen, a szervezetnek szénhidrátra van szüksége. Tanács: egyen sok szárított gyümölcsöt - a finomított cukor túl gyorsan emeli a szerotoninszintet és sok kellemetlen mellékhatása van. Sérülések Stresszes állapotban csökken a figyelem. Például egy papír éles szélétől is megsebesülhetünk, és nem vesszük észre a fájdalmat. Az ok: a stressz megnövekedett endorfinkiáramláshoz vezet, ez a szervezet természetes „fájdalomcsillapítója”. Szexuális kedvetlenség A stressz elnyomja a szexuál-hormonok termelődését. Súlyosabb libidóproblémákat okoz, mint ezt eddig gondolták. Tanács: a hormonhiányt ne csak mesterségesen, tablettákkal pótoljál Jobb, ha hetente kinevez egy-két estét, ami csak az Öné és partneréé. Szemhéjrángatózás Mások alig veszik észre, az érintett számára azonban kellemetlen. Emögött mindig tartós stressz húzódik meg. Tanács: nyomja mutatóvagy középső ujját néhány másodpercre a szemhéjára! Gyomorproblémák Az emberek közel 75%-a szenved stressz okozta emésztési gondokkal. A gyors és rendszertelen evés gyomorégéshez vezet. Tanács: szakítson mindig időt a reggelire, a kávéivók téljenek át a teára! Egyen gyakran és kevesebbet! Igyon naponta 2- 3 csésze kamilla-, körömvirág- vagy orbáncfűteát! Fülcsengés Közel 10 millióan szenvednek fülzúgástól. Ha ez csak átmeneti, akkor biztosan a stressz okozza. Ha azonban a tünetek nem múlnak el, feltétlenül forduljon orvoshoz! Menstruáció előtti tünetegyüttes A stressz az ovuláció lassulásához vezethet. így erősödnek a menstruáció előtti tünetek - hasfájás, görcsök, depresszió. Tanács: jól bevált a barátcserjéből és ligetszépéből készült kivonat vagy tabletta. Szívdobogás Különösen a nők hajlamosak szívbillentyű-gyengeségre. Ez stressz hatására erős szívdobogáshoz vezethet. Tanács: a kerékpározás és az úszás egyenletes oxigénellátáshoz vezet. Jól bevált a galagonya és kámfor kivonatából készült kenőcs használata, ületve a citromfű- és az orbáncfűtea. Viszketés Stressz hatására az agy több hisztamint bocsát ki. Ez az anyag más, a szervezet által termelt anyaggal együtt a bőr viszketéséhez vezethet. Tanács: segít a hideg-meleg váltott zuhany és a levendulás fürdő. Immungyengeség A stressz „ajtót nyit” a baktériumoknak, nyomása alatt állók sokkal hajlamosabbak a betegségekre. Ok: stresszhatásra fokozódik a mellékvese szteroidhormon-termelése, és ez csökkenti az immunrendszer aktivitását. Tanács: igyon ginzengteát, kúraszerűen használjon grépfrúitmag- és bíbor kasvirág-kivonatot! Hajhullás Ezt is okozhatja stressz. Ilyekor az agyalapi mirigy jelzést ad a mellékveséknek és több férfihormon termelődik. Tanács: szedjen H-vitamint, élesztőkivonatot, komplex vitamin- és ásványianyag tablettákat! Sápadt bőr A krónikus stressz lelassítja a sejtmegújulást. A következmény: a bőr száraz és pikkelyes lesz. Tanács: ápolja bőrét zsíros kenőcsökkel vagy mandulaolajos fürdővel. A fürdéshez savas pH-jú (7 alatti) fürdőszert használjon. Szedjen béta-karotin tartalmú hámvédő és a bőr nedvességtartalmáról gondoskodó készítményeket! Kipirosodott bőr Stressz következtében a vérerek kitágulnak, ami akár gyulladáshoz is vezethet. Tanács: edzze naponta ereit váltott hőfokú zuhannyal! Mindig hideggel fejezze be. Járjon hetente egyszer szaunába! ÖSSZEÁLLÍTÁS Sokan panaszkodnak arra, hogy a főnökük miatt stresszesek. Elképzelhető, hogy egyes vezetési stílusok nagyobb hatással vannak a beosztottak közérzetére, mint más tényezők? Egyebek között erre a kérdésre kereste a választ az a svéd kutatócsoport, amely egy nagy papíripari vállalat dolgozóit vizsgálta, hogy összefüggést mutasson ki a vezetési stílusok és a dolgozói elégedettség között. A kutatásból kiderült, világosan kimutatható összefüggés van a vezetői stílus és a dolgozók közérzete között. A kreatív főnök több stresszt okoz, mint a más stílusú vezetők; a beosztották többsége pszichoszociális zavarra panaszkodik. A stressz kialakulását befolyásolja az is, hogy a dolgozó hol helyezkedik el a vállalati hierarchiában: az alsóbb szinteken jelentkezik stressz és kényelmetlenségérzet kreatív főnök irányítása alatt. A beosztottak zavaró elemnek érzik a változásokat a napi munkavégzés során; rendet és szervezettséget igényelnek a munkahelyen. A vezetők és a magas beosztásúak jobban érzik a stresszt, ha főnökeik bürokratikus stílusúak. Ez esetben hamar kedvetlenné és kelletlenné válhatnak, mivel nem tehetnek meg mindent, aminek szükségét érzik. A magas beosztásban dolgozó hivatalnokok ezért inkább az olyan főnököt részesítik előnyben, aki újítással és változtatással foglalkozik; rendszerint ők maguk is lelkesednek a változásokért. A bürokratikus vezető képtelen arra, hogy ebben támogassa őket; konfliktus keletkezik a munkaköri követelmények miatt. A beosztottak stresszérzete nagymértékben függ attól, mekkora a vállalat, a vezetőség és a stratégiai célok iránti elkötelezettségük. A mélyen elkötelezett beosztottak kevesebb stresszt éreznek. A vezetők és a magas beosztású hivatalnokok gyakrabban szenvednek pszichikai fáradtságtól, mint az alacsonyabb beosztású alkalmazottak; könnyen túlstimuláltakká válnak feladataik miatt, és nehezen „engednek le”. Sok magas beosztású hivatalnok maga is operatív feladatokkal foglalkozik, sokat túlórázik, és az intenzív intellektuális megterhelés miatt „kvalitatív” fáradtságot érez. Az alacsonyabb beosztású alkalmazottak ezzel szemben inkább kvantitatív okokra visszavezethető fáradtsággal kénytelenek megbirkózni. Számukra a fizikai megterhelés, a és szervezettséget igényelnek a munkahelyen (Árchívum) munkafeladatok monotóniája okozhat stresszt. A vállalkozó típusú vezető rendszerint kevésbé népszerű, mint más főnökök. Nála az erős elkötelezettség rendszerint változásorientált szemlélettel párosul; az ilyen vezetők saját vízióiknak és ötleteiknek élnek. A kapcsolatorientált főnök stabil és harmonikus munkakörnyezetet teremt, amelyben a munkatársak jól érzik magukat egymással, a vezetőt pedig viszonylag alacsony stresszszint, valamint kiégettség jellemzi. A feladatorientált főnök ezzel szemben felvigyázással, előírásokkal és ellenőrzéssel irányít. Ezt a legtöbb ember kellemetlennek tartja. Előfordul ugyanakkor az is, hogy egy kontrolláló és erősen strukturált főnök védőpajzsként szolgál beosztottjai számára a környezet irreális vagy kellemetlen követelményeivel szemben. A transzformatív vezető a változás- és kapcsolatorientált főnök kombinációja. Karizmatikus, és kiváló képességekkel rendelkezik ahhoz, hogy magas célokat tűzzön ki; gyakran erősíti a beosztottak önérzetét, hogy jobb teljesítmény elérésére ösztönözze őket. A beosztottak feladják önös érdekeiket, és sarkallja őket vezetőjük víziója. Ez a vezetői típus gyakran erősen motivált, ami viszont stresszt okozhat néhány beosztottnál. Mivel a transzformatív vezető tulajdonságai - főként a kiváló szociális támogatás és a delegálási érzék - elősegítik a szervezet és a beosztottak fejlődését, ez a típus az, amelyet előnyben kellene részesíteni a kiválasztási folyamat és a vezetői fejlesztés során. Ám a kutatások azt mutatják, csupán a vezetők 7 százaléka tekinthető transzformatívnak.
