Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)

2001-12-19 / 291. szám, szerda

8 Kultúra - oktatás ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 19. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 50. számában feltett kérdésre a helyes válasz: 1972- ben. E héten az 500-500 koronát Nagy Alica ifjúságfalvai, özv. De­ák Lászlóné deméndi és Gál Mária ghymesi olvasónk nyerte. Gra­tulálunk! Kalligram-est Hizsnyai Zoltánnal Rimaszombat. A Kalligram irodalmi és művészeti folyóirattal, va­lamint Hizsnyai Zoltán Bárka és ladik című, a közelmúltban megje­lent verseskötetével ismerkedhet meg a közönség a Fundament Pol­gári Szervezet által rendezett esten, amely ma 17 órakor kezdődik a szervezet SNP út 15. szám alatti helyiségében. A találkozó vendége Hizsnyai Zoltán költő, a Kalligram folyóirat főszerkesztője, (ú) Misztikus cseh Don Quijote-előadás Kassa. A mai nap folyamán három előadást is tart a Thália Színház­ban Bólék Polívka színháza. A brünni Klauniky társulat ismert törté­netet, Servantes Don Quijote de La Mancha című művének színpadi változatát adja elő délelőtt 9 és 11 órától, valamint este 7-től. A jel­legzetes cseh humorral átszőtt, fantáziadús megoldásokkal és nagy adag misztikummal vegyített előadás az egyik legjobb európai Don Quijote-feldolgozásnak számít, különleges élményt ígér. A rendkívül népszerű társulat angolul, oroszul és spanyolul is játssza a darabot, amely Kassán természetesen cseh nyelven kerül színre, (juk) A Magyar Intézet közleménye A Magyar Köztársaság pozsonyi Kulturális Intézete értesíti tisztelt közönségét, hogy az intézet székháza 2001. december 20-tól 2002. január 2-ig zárva tart. SZÍNHÁZ _________________________POZSONY_________________________ HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Oidipusz király 19 KIS SZÍNPAD: Jele­netek egy házasságból 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Pink Floyd, Ritmusban 10 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A kis herceg 9.30 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Zorba, a görög 18.30 MOZI POZSONY % HVIEZDA: Mach és Šebestová (cseh) 16 Farkasok szövetsége (fran­cia) 18 Amerikai pite 2 (amerikai) 20.30 MLADOSŤ: Jalla! Jalla! (svéd) 15.45,17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Neveletlen hercegnő (amerikai) 18.15 Memento (amerikai) 18.30, 20.30 Üvegház (ame­rikai) 18 Andél Exit (cseh) 20.30 Bridget Jones naplója (amerikai) 17.45 Talán (francia) 20 Magányosok (cseh) 19.30 KASSA -DRUŽBA: Amélie csodálatos élete (francia) 15.30, 17.45, 20 TAT­RA: Moulin Rouge (amerikai) 16,18, 20 CAPITOL: Üvegház (ame­rikai) 15.30,17.45, 20 ÚSMEV: Sötétkék világ (cseh) 14 Dr. Szöszi (amerikai) 16, 18, 20 IMPULZ: Az évszázad gyermekei (amerikai) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA LÉVA - JUNIOR: Majdnem tökéletes gyilkosság (amerikai) 16.30, 19 GALÁNTA-VMK: Kardhal (amerikai) 17.30, 20 GYŐR PLAZA: Amerika kedvencei (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Amerikai pite 2 (amerikai) 13.30,15.45,18, 20.15 Atlantisz-Az elveszett birodalom (amerikai) 14.15, 16.15 Csocsó, avagy éljen május 1-je! (magyar) 14, 16, 18, 20 Dr. Szöszi (amerikai) 18, 20 Eredendő bűn (amerikai-francia) 15.45, 18, 20.15 Halálos iramban (amerikai) 13.30, 15.45, 20 Harry Potter és a bölcsek köve (angol-amerikai) 14,17, 20 Horrorra akadva 2 (amerikai) 18 Kéjutazás (amerikai) 14, 16, 18, 20 Kémkölykök (amerikai) 13.30 Kutyák és macskák (amerikai) 13, 14.45, 16.30, 18.15 A jövő évtől jelentős változások az oktatásügyben Előkészített reformok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az oktatásügyi minisztéri­um a 2001-es évben megteremtette az oktatásügy közeljövőben megva­lósuló reformjának feltételeit - mondta el Milan Ftáčnik, a tárca ve­zetője az idei évet a szakágazat szempontjából értékelő beszédé­ben. Az oktatási miniszter 2001 po­zitív eredményének tartja a közszol­gálati, a hatáskörökről és az oktatás finanszírozásáról szóló törvény el­fogadását, valamint hogy a parla­ment második olvasatba utalta, te­hát tovább tárgyalja a kormány a tu­dományos és műszaki fejlesztésről, a Szlovák Tüdományos Akadémiá­ról, továbbá a felsőoktatásról szóló törvénytervezetét. Ftáčnik utalt rá, a mai kormányülésen vélhetőleg el­fogadják a szlovákiai oktatás és mű­velődés hosszabb távú fejlesztésére irányuló nemzeti programot, a Milénium oktatáspolitikai terveze­tet, melynek legfontosabb pillérei a kreativitás, a kommunikációkész­ség és az informatika alapjainak el­sajátítása. Milan Ftáčnik a negatívu­mok között említette, hogy az alap- és középiskolák zöme kénytelen fel­halmozott adósságának egy részét átvinni a jövő évre. Nem tartható meg a kormányfő korábban tett ígé­rete sem, .mely az állami területe­ken, egyebek mellett az oktatásügy­ben kifizetett reálbérek megőrzésé­re vonatkozott, (érvé) Peter Lipa, az ismert szlovák dzsesszzenész a hazai dzsesszéletről, fesztiválokról, koncertekről és új albumáról Mindig a közönségnek játszik Peter Lipa az elmúlt hetek­ben koncertkörúton mutat­ta be legújabb, A legszebb férfikorban címmel megje­lent albumának anyagát. Az alábbi beszélgetés ipolysági koncertje után készült a ma­gyarul is kitűnően beszélő énekessel. N. TÓTH ANIKÓ Hogyan értékelné ezt a koncert­­körutat? Izgalmas ez a turné, nagyon sok­félék a benyomásaim, főleg a hely­színek és a közönség miatt. Egy színházterembe például más kö­zönség ül be, mint egy klubba. Más az öltözék, a viselkedés, az elvárás. Nekünk minden helyzethez alkal­mazkodnunk kell, éppen ez az ér­dekes az egészben. Játszani kell, meg kell győzni az embereket. Per­sze nekem van azért némi életta­pasztalatom... Meg aztán volt az utóbbi időben négy fesztivál is, és ez edzésben tartja az embert. Kedveli a fesztiválokat? A fesztiválokat igen, de versenyez­ni nem igazán szeretek. Márpedig a fesztiválok egy picit versenyek is. Rendszerint csúszik a program, sokat kell várni a fellépésre. Gyak­ran éjszaka kerül ránk a sor, ami­kor már mi is fáradtak vagyunk és Szeretek fiata­­r lókkal játszani. Másképp dolgoznak, másképp gondolkod­nak, tipikus profi zenészek, jól kijövünk egymással. Nem a koruk számít, . . hanem a tudásuk. a közönség is. És persze akkor is jól kell játszani. Jobban szeretem a saját közönséget. Mikor kezdődött ez a koncertso­rozat? A pozsonyi lemezbemutató még szeptember 19-én volt, majd a prá­gai következett november 15-én. Lehet, hogy a legszebb évek még csak most jönnek (Archívum) Csehországban mennyire nép­szerűek manapság a Lipa-da­­lok? Ma már nem olyan egyszerű a do­log. Kell egy cég, amely azon túl, hogy a lemezt kiadta, törődik a forgalmazással is. Hiszen a lemez ma sokkal inkább árut jelent, mint művészi alkotást. A piacot pedig erősen befolyásolja a reklám. A dalokat tehát futtatni kell a rádió­ban, bemutatni a képernyőn vide­­oklipekkel. Remélem azért, hogy Csehországban is ráharapnak a lemez anyagára, és megszeretik ezeket az új számokat. Hogyan fogadja a közönség az új dalokat? Nem egyszerű áttörni az új szá­mokkal, hiszen nem ismerik őket. Én viszont éppen ezt a helyzetet szeretem. Be kell bizonyítanom ugyanis, hogy tudok újat monda­ni. Ez mindig kihívást jelent szá­momra. Melyik a kedvence az új dalok közül? Mindegyik szám az enyém, mind­egyikkel azonosulok, éppen ezért nehéz választani. Talán Az élet néha térdre kényszerít vagy a Nedves utca áll hozzám a legkö­zelebb. Az új lemezt legidősebb fiával csinálta. Milyen volt a közös munka? Szép. Az idei Pozsonyi Dzsesszna­­pokon is játszott a fiam, most mu­tattam be. Jó érzés. Ahhoz viszont, hogy megéljen a zenélésből, még sokat kell tanulnia. Támogatom őt, amennyire tudom, hiszen szeren­csére jó a kettőnk kapcsolata. Remélem, kitartó lesz. A lemezbemutató koncerteken csupa fiatal zenész veszi körül: Juraj Tatár, Martin Gašpar, Mar­cel Buntaj és Michal Žáček. Szeretek fiatalokkal játszani. Más­képp dolgoznak, másképp gondol­kodnak, tipikus profi zenészek, jól kijövünk egymással. Nem a koruk számít, hanem a tudásuk. Remé­lem, közben tanulnak is tőlem. Persze nem akarok apáskodni fö­löttük. Partnerük vagyok inkább, egy közülük. Milyennek látja a szlovákiai dzsesszéletet? Jelentős eseménynek tartom a Po­zsonyi Dzsessznapokat. Ez a fesztivál mindig ünnepet jelent. Egyébként Pozsonyban nincs o­­lyan hely, ahol állandóan lehetne dzsesszt hallani. Sehol nincs iga­zán megfelelő színpad, hangtech­nika. Kellene egy koncertklub vagy egy jó kocsma. Városi támo­gatás nélkül azonban nem megy. A kocsmatulajdonosoknak meg nem igazán éri meg. Próbálok azért valamit létrehozni, talán jö­vőre sikerül is, de nem tudom, meddig működik majd. Az ipolysági koncerten a buda­pesti Bosambo zenekarral együtt szerepelt. Milyen a kapcsolata a magyarországi dzsesszegyütte­­sekkel? A Pozsonyi Dzsessznapokra min­den évben meghívok magyar zene­kart, de visszafelé valahogy nem működik a dolog. Pedig Magyaror­szágon a vidéki városokban sok ki­sebb dzsesszfesztivál van, például Miskolcon, Salgótarjánban vagy Pakson. A szlovák zenészek szíve­sen mennek, ha hívják őket. Főleg a dixielandre meg a swingre van igény Magyarországon. Itthon is szívesen megyünk bárhova. Nem a magunk kedvéért játszunk ugyan­is, hanem a közönségnek. Mivel foglalkozik még a koncer­tezésen, a fesztiválszervezésen kívül? Vasárnaponként zenés műsorom van a Rádió Expressen este 10-től 11 óráig. Időnként különböző té­véműsorokban is szerepelek, nép­szerűsítem a dzsesszzenét, hogy közelebb kerüljön az emberekhez. Van ebben egyfajta ízlésformáló szándék is. A lemez címe A legszebb férfi­korban... Mi lesz a folytatás? Nem tudom... Lehet, hogy a leg­szebb évek még csak most jönnek. Az biztos, hogy zenélni fogok! A téli ünnepkör leírásával indul Jókai Mária könyvsorozata, amelyben közel negyven év gyűjtéseit adja közre András-naptól farsangig Nyitra vidékén KÖNYVISMERTETŐ Jókai Mária az 1960-as évek elejétől kíséri figyelemmel Nyitra környéke falusi életének hagyományait, szo­kásrendszerét, viseletét, étkezési kultúráját, kulturális örökségét. A közel negyven év során végzett gyűjtéseit elsősorban hagyomány­­őrző és iskolai folklórcsoportok szá­mára készített összeállításokban, néprajzi kiállítások rendezésében kamatoztatta. A gyűjtés, rendszere­zés, megőrzés szükségszerű voltát mindezen munkák során kényszerí­tő erővel érezte. De mivel együtt élt az adott területen az „adatközlők­kel”, nem volt nehéz dolog részle­tekbe menően kikérdezni őket olyan dolgokról is, amit idegennek nem szívesen mond el az ember. Gyűjtéseit hatalmas jegyzetanyag, hangkazetták s ma már számítógép­lemezek is őrzik. Az AB-ART Kiadó­nál pedig éppen most jelent meg an­nak a sorozatnak az első kötete, amely ezt az anyagot kívánja köz­kinccsé tenni. „Mivel az évek során összegyűjtött anyag elég tetemes, s úgy vélem, az egész területen elég­gé alapos munkát végeztem az el­múlt közel negyven év alatt, nem ér­zem szerénytelenségnek, hogy a gyűjtés eredményei napvüágot lás­sanak, már csak azért sem, mert tu­domásom szerint erről a területről nem jelent még meg átfogó, össze­foglaló közös publikáció, bár külön­­külön falvanként a kis falumonog-Jókai Mária András-naptól farsangig Nyitra vidékén ráfiákban mindenhol kitérnek a ha­gyományokra, szokásokra is” - vall­ja előszavában Jókai Mária. Az András-naptól farsangig Nyitra vidékén című munka a téli időszak szokásait, babonáit, kisebb és nagy jelentőséggel bíró ünnepeit veszi sorra a Zoboralján, valamint a Zsitva folyó középső részén és a Nymától délnyugatra fekvő terüle­ten. A téli időszak fontosabb férfi- és asszonymunkáit, családi eseménye­it is rendszerezi, a munkafolyamat­ok leírása mellett még néhány jel­legzetes alkalmi étel vagy édesség leírását sem sajnálja az olvasótól, sót néhány ízes történet, sejtelmes monda és mese is helyet kapott a kötet lapjain. Jókai Mária könyve ugyanolyan gazdag az időközben sok helyütt már letűnt vagy felejtésre ítélt ha­gyományok leírásában, akárcsak maguk a falusi hétköznapok. A fe­jezetek olvasása közben az ember­ben felidéződnek saját élményei, a ropogó kályha mellett félelmetes történetekkel, tréfálkozásokkal, adomákkal töltött esték, a névnap­ok hangulata, a disznóölések haj­nali vacogásai, a sistergő pecsenye illata, az ünnepvárás felfokozott izgalma, szertartásos rendje, han­gulatai és ízei. S legyen az ember bármilyen rohanástól harcedzett, időhiányban szenvedő városi vagy városba szakadt ember, bizony meghatódik, amikor a hagyomány és a hit egyszerűségében is szívet szorító erejével találkozik. Készte­tést érez, hogy bárhol él is, valamit visszalopjon a hagyományokból a saját családja szokásaiba, a gyer­mekei életébe. Persze sokkal köny­­nyebb ezt olyan közösségben meg­tenni, ahol még él valami az ad­venti kántálás, az András- meg Mi­­klós-nap szokásaiból. Ha a toll­­fosztás, a közös kukoricamorzso­­lás, a nagyrokonságot összefogó disznóölések szokása már a múlté is, Ahán, Kolonban és Beden még meg tudta őrizni a közösség a Szentcsalád-járás hagyományát, amelynek Jókai Mária a teljes le­írását közli. Érdekes a gímesi és a gesztéi betlehemezés leírása is, akárcsak a csija-bujázás szokása, a pásztorok vesszőhordásának fel­elevenítése, a pászlizás menete, a pimbor-adás szokásának ismerte­tése. A karácsonyi ünnepek rontás-elhá­­rító, termékenységvarázsoló jelle­ge sok helyütt ment már feledésbe, de a könyvben közölt elemek kö­zül számos olyannyira beépült ha­gyományainkba, hogy okát, erede­tét újra jó felidéznünk. Olvasás közben az az érzésünk tá­mad, mintha a vakító neonok hirte­len a gyertyák, a lobogó kályhatü­­zek meleg fényével cserélődnének fel, és megérint az összetartozás, a közösségi lét élménye, igénye, hogy aztán a szerző lassan ki is ve-A fejezetek olvasása köz­ben az emberben felidé­ződnek saját élményei. zessen bennünket ebből a téli él­ményvilágból a tavaszvárás vidá­mabb, felszabadultabb, bohóká­­sabb szokásai felé. Persze az adott vidéken sem csak a talanajozás, talajkázás, sardózás jellemző a tél végére, hanem a komoly és nagyon nehéz szapulási munkák is, ame­lyek pedig szerencsénkre már való­ban csak a könyvek lapjain próbál­ják az asszonyok erejét, (him) (Jókai Mária: András-naptól far­sangig Nyitra vidékén, AB-ART, 2001)

Next

/
Oldalképek
Tartalom