Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-03 / 277. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 3. Riport - hirdetés Németországban szeretne letelepedni a bősi tábor lakóinak túlnyomó része; a legtöbben Afganisztánból érkeztek még a bombázások előtt Sok ezer dollár a menekülés ára Illusztrációs felvétel Ha Bősről elindulunk a híreshírhedt víztároló gátja felé, az út bal oldalán megpillantjuk azokat a panelépületeket, melyekben egykor a tárolót építő munkások laktak. A hat épület ma több célt szolgál: egy része a pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem tulajdona, egy másik része a Volkswagen munkásszálója. Két blokkházat a migrációs hivatal bérel. Ott laknak a világ különböző országaiból érkezett menekültek. LAJOS P. JÁNOS Az épületek az első pillantásra semmiben sem különböznek egymástól. A menekültszálló bejárati ajtaja nyitva; a folyosó elején ugyan megállít egy idősebb biztonsági őr, de miután megmutatom a migrációs hivatal pozsonyi központjában kiállított engedélyt, készségesen elkísér a táborvezetőhöz. Ivan Dračka már tud az érkezésemről. Mint mondja, beszélhetek a táborlakókkal is, s Ahmadot ajánlja beszélgetőtársnak, egyrészt, mert már egy kicsit megtanult szlovákul, másrészt, mert Afganisztánból érkezett, és ez most érdekes lehet. A társalgó nem túl barátságos, néhány szék és asztal található benne. (Itt imádkoznak most, a ramadán idején.) Ahmaddal úgy döntünk, inkább a szobájában folytatjuk a beszélgetést. A lakók élettere pontosan olyan, mint a munkásszállókban: két szobához egy WC, egy fürdőszoba és egy teakonyha tartozik. 2-4 ember lakik egy-egy szobában. A menekültek megválaszthatják lakótársaikat, a családok együtt maradhatnak. Ez a rendszer - mondja az igazgató - segít megelőzni a menekültek közti konfliktusokat is. Azáltal, hogy az egy országból érkezettek egy helyen laknak, ritkábban érintkeznek más országbeli, más vallású, más nemzetiségű társaikkal. A lakók többsége muzulmán, legtöbbjük Afganisztánból, Indiából és Pakisztánból érkezik. Bősön 1992-ben helyeztek el először menekülteket: az elsők Jugoszláviából érkeztek. Akkor humanitárius központnak nevezték a tábort, lakói nem folyamodtak hivatalosan menekültstátusért, bíztak benne, hogy a jugoszláv helyzet stabilizálódása után mihamarabb visszatérhetnek hazájukba. Ma már szinte senki sincs a 240 férőhelyes táborban az akkori lakók közül, az a néhány jugoszláviai, aki jelenleg a táborban él, már a sokadik koszovói válság elől menekült el. Az idén Szlovákiába érkezett menkültek száma többszörösen felülmúlta még a tavalyit is, szeptember 30-ig 5034-en érkeztek, a tavalyi 1556-tal szemben. Ivan Dračka azt mondja, ez a növekedési arány csak szlovákiai nézőpontból ijesztő; tizenkét évvel a rendszerváltás után logikus, hogy Szlovákiának ez a mutatója is elkezd közelíteni az európai ádaghoz. A bősi tábor egy része az érkezők fogadására szolgál, úgynevezett gyűjtőtábor, ahol megvizsgálják a menekülteket, s ahol természetesen karanténban élnek. A többiek már többé-kevésbé alkalmazkodtak a körülményekhez, és várják, hogy a menekültügyi hivatal döntsön sorsukról. Vagy nem várnak, megpróbálnak tovább indulni a fejlettebb, nyugati országok felé. A délebbi, Afrikából és az Indokínai-félsziget országaiból származók úticélja leggyakrabban Dél-Európa: Olaszország, Spanyolország, Portugália, esetleg Franciaország, Az iraki, iráni és az afganisztáni menekültek többsége Németországba igyekszik, de újabban kezd „divatba jönni” Európa északi része is: Dánia és a skandináv országok. Akadnak azonban, akiknek nincs szerencséjük, visszafordítják őket Szlovákia nyugati határairól; tragikusabb esetben életüket vesztik, amikor át akarnak kelni valamelyik határfolyónkon. Megtörtént már, hogy a tábor egy régebbi lakóját a német-francia határról toloncolták vissza Szlovákiába, mert az ottani idegenrendészetnek sikerült kiderítenie, hogy már Szlovákiában menedékjogot kért. Előfordul, hogy egy-egy. éjszaka 30-40-en is eltűnnek a táborból, őket általában helyi embercsempészek kísérik valame-Előfordul, hogy egy-egy éjszaka 30-40-en is eltűnnek a táborból. lyik nyugati határ felé. A keleti határ megerősítése óta a legtöbb menekült Magyarországról érkezik, könnyebbséget jelent a bősi víztározó is, mivel a Duna régi ágán jóval egyszerűbb átkelni, alig folydogál benne víz. Érdekes a menekültek szociális összetételének változása is: Dračka szerint az Afganisztánból érkezők már a szegényebb társadalmi rétegekbe tartoznak, műveltségi szintjük is alacsonyabb, mint a korábban érkezetteké. Az afgán menekültek az amerikai bombázások előtt indultak útnak, mert az utazás általában két-hat hónapig tart. Még szlovákiai szemmel nézve is óriási összegeket fizetnek azért, hogy mentsék életüket, és szebb jövőt biztosítsanak gyermekeiknek: egy-egy emberért 3-6000 dollárt kérnek az embercsempészek, ami egy 4-5 tagú család esetében már jelentős összeg. Ahmad, a beszélgetőtárs az egyik Afganisztánnal szomszédos volt szovjet köztársaságon keresztül jutott el Oroszországba, onnan érkezett két évvel ezelőtt érkezett Szlovákiába. Az út 3000 dollárba került. 1999. tavaszán kérte a menekültstátust, ám ügye többszöri fellebbezés után még mindig lezáratlan. Három kisgyereke és felesége Kanadában él, ők 1998-ban hagyták el Afganisztánt. Ahmad is szeretne utánuk menni, de legálisan. Évek óta nem látta őket, Szlovákiából azonban legalább telefonon beszélhet velük. - Ha végleg megszűnne a tálibok hatalma, visszatérnék Afganisztánba - mondja. - Sok rokonom, barátom maradt ott, minden vagyonom a Talibán kezébe került. Szeretném otthon újrakezdeni az életemet. Az afgánok mellett napjainkban egyre több menekült érkezik Sierra Leonéból: ők a közelmúltban elkövetett államcsíny óta elsőként érkező menekültek, a műveltebb réteghez tartoznak; sokan végeztek egyetemet, néhányan több európai nyelvet is beszélnek. A táborban a kiszolgáló személyzet mellett (őrség, konyhai személyzet stb.) négy szociális munkást alkalmaznak - az igazgatót is beleértve -, közülük egy pszichológus. A leggyakrabban . előforduló pszichikai betegség az úgynevezett „tengeralattjáró effektus”, ami a bezártsági érzés, a tétlenség és a tehetetlenség érzése miatt lép fel a menekültek között. Kevés munkalehetőség jut a menekülteknek a táborban, néhányukat kisegítő munkákra „alkalmazzák”, de napi 36 koronánál nem fizethetnek többet nekik. Néhányan bősi gazdáknak segítenek a mezőgazdasági munkákban, természetesen feketén. Ez is mutatja, hogy a környékbeliek már megszokták a menekülttábor létét, nem törődnek vele, hogy a közelükben néhány száz, „egzotikus” országból érkezett idegen él. Ehhez minden bizonnyal hozzájárul az a tény is, hogy az utóbbi időben csak egy rendőrségi eset történt a táborlakókkal kapcsolatban, akkor is a menekült volt a sértett fél: valaki kirabolta ót. Egyre több harmadik világbeli menekült tekinti célországnak Szlovákiát. Az eddig csak szóban megfogalmazott felelősségvállalásunk ezen országokkal szemben a közeljövőben tartalommal telik meg: néhány száz, ezer ember évente nálunk kér majd menedéket, és néhányan közülük talán hosszabb.ideig maradnak. Ha Lakás-előtakarékossági számlát nyit a ČS0B Lakás-takarékpénztárnál 2001. november 5. és december 31. között, a lakés-előtakarékosság és a 2S%állami prémium előnyös kombinádóján kívül speciális 25%-os nyereményprémium is vár Önre, mellyel együtt az alapbetétjét akár 50%-kal növelheti, tétovázzon, minden héten 200 nyertest sorsolunk ki. Akik nem nyertek, automatikusan a tovább jutnak a következő sorsolásba. Stavebná CSOB sporíte Ina Kulcs az Ön otthonához A pályázattal kapcsolatban bármely kirendeltségünkön örömmel nyújtunk részletesebb tájékoztatást, valamint az számú telefonvonalunkon, illetve a ingyenes, címen VK-884
