Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)

2001-12-17 / 289. szám, hétfő

n Politika

ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 17.

A Dunaszerdahelyi járásban a második legmagasabb volt a részvételi arány az országban, Kvarda nem tudott nyerni a Galántai járásban

Járási körkép

A kerületi elnökök első nyilatkozatai

Peter Tomeček (Nagyszombat)

Szorosabb versenyt várt, bevallása szerint meglepődött, hogy 36 ezerrel több szavazatot kapott, mint Kvarda József. Tomeček jelezte, az őt indító HZDS-Smer- SOP kolaídó már ma tárgyalni kezd, ki lesz a megyei elnök helyettese, hivatalvezetője és a megyei főellenőr. A kérdésre, az MKP megszerezheti-e valamelyik tisztséget, elmondta, tárgyal a képviselő-testületbe jutott pártokkal, s megegyezenek, mely funkciókat osztják el politikai alapon.

Milan Belica (Nyitra):

„Ha az önkormányzat sikeres kíván lenni és segíteni akarja polgárait, le kell verni a pártmezeket. Elnökként a képviselők közti egyezségre és szoros együttműködésre fogok törekedni, tekintet nélkül a pártállásra. A választási időszak elteltével ugyanis a testületet és az elnököt a polgárok értékelik, nem a pártközpontok. Jó volna kezdettől tudatosítani, hogy a polgárért vagyunk. A megyei képviselőtestület MKP-s többsége legitim választás eredménye. Szeretném, ha ezzel a ténnyel senki sem élne vissza politikai céljai, a szlovákok és a magyar nemzetiségűek közti feszült- mert a magyar szavazók fegyelség szításával.” mezettebbek.

Milan Marčok (Besztercebánya):

A régió gazdasági felemelését tekinti legfőbb céljának. Máris cáfolta azokat az állításokat, hogy egyes nemzetiségi iskolák megszüntetésére törekedne. Marčok nagy lehetőségeket lát a Losonci Kereskedelmi és Iparkamarával való együttműködésben és a szilikátvölgy kiépítésében. Reális elképzelésnek farija, hogy a megyei hivatal Losoncon vagy Rimaszombatban kihelyezett részleget hozzon létre. A HZDS-Smer jelöltje hangsúlyozta, a tisztségek elosztásáról a képviselő-testület hivatott dönteni.

Rudolf Bauer (Kassa)

Rudolf Bauer nem gondolja, hogy győzelméről az MKP-választók támogatása döntött, bár elismeri, a magyarok is hozzájárultak. Januártól megválik parlamenti képviselőségétől, hogy azonnal a megye fejlesztési dokumentumain kezdhessen dolgozni. Legyőzött ellenfele, Alojz Engliš (HZDS) parlamenti képviselő szerint saját veresége a szlovák választóé is,

Štefan Štefanec (HZDS):

A trencséni megyefőnök szerint előnytelen, hogy az ottani megyei parlamentben csak a Mečiar-párt képviselői foglalnak helyet, mert „nem lesz kire kibeszélnünk magunkat és be kell bizonyítanunk szavazóinknak, hogy jól választottak”.

Jozef Tarčák (HZDS)

A Zsolnai kerületben Anna Malíkovát, az SNS elnökét győzte le. Kijelentette, annál inkább örül az eredménynek, mert Malíková az országos politikai életből sokkal ismertebb volt, mint ő. Ján Slota, a Malíková pártjával rivális PSNS elnöke üdvözölte Tarčák megválasztását. Malíková szerinte „nem tudta megszólítani a kerület lakóit, mert polgármesterként csalódást okozott”.

Peter Chudík (HZDS)

Epeijes megye elnöke nagyra értékeli, hogy a második forduló előtt az SDĽ is az ő támogatására buzdította a választókat. Győzelmével szavai szerint „az SDKÚ epeijesi bástyája is leomlott”.

Kongó választókörzet. A mostani 22% a legkisebb választási részvétel Szlovákia megalakulása óta. Annak ellenére, hogy viszonylag egyszerű volt a voksolás, két személy közül kellett választani, a 823 925 urnához járuló polgár majdnem 9 ezer érvénytelen szavazatot adott le. (TASR-felvétel)

„A végrehajtó rendelkezések jelentős része Szlovákiában is hatályos; ez összeegyeztethetetlen a nemzetközi jogrenddel és sérti szuverenitásunkat"

Weiss a szlovák parlament elé vinné a státustörvényt

Templomba menet útba esett a szavazóhelyiség

Voksolás és gyónás

ÚJ SZÓ-HÍR

vétel, Bauer: 61,25%, Engliš: 38,74%; Nagymihályi járás - 15,21%-os részvétel, Bauer: 53,12%, Engliš: 46,87%. (ú)

házába megyek, hogy ott is eleget tegyek a lelkiismeretem parancsának-mondta.- Koromnál fogva nekem már mindegy is lehetne, hogy ki lesz itt a megyefőnök, de unokáimra, dédunokáimra gondolok. Szeretném, ha ők és még az ő unokáik is magyarok maradnának ezen a földön, ahol őseink éltek.” (vkm)

Dzurinda

bosszankodik

Pozsony. „Bosszantónak” nevezte a szombati választási eredményeket Mikuláš Dzurinda kormányfő, az SDKÚ elnöke. Különösen az kellemetlen a számára, hogy az SDKÚ által is támogatott besztercebányai és epeijesi jelölt szoros versenyben került a második helyre. „Ha az első forduló üzenete a jobbközép pártoknak az volt: működjetek együtt, a második választási kör után ez kétszeresen érvényes” - mondta Dzurinda, aki a megyei mandátumok 40 százalékát bíró jobbközép pártok közeledését sürgeti. (SITA)

Harmadik utas a Smer

Pozsony. A Smer tegnapi közgyűlése Harmadik út címmel új pártprogramot hagyott jóvá. Robert Fico pártelnök a programot a haszonelvűség és az ésszerűség dokumentumaként jellemezte, a párt külhoni példaképeinek Tony Blair brit kormányfő Munkáspártját nevezte., A jelenlegi kormánykoalíció pátijai tévednek, ha azt hiszik, hogy a Smer a választások után automatikusan csatlakozik hozzájuk, mert nem lesz más választása” - szögezte le Fico, s jelezte, pállja a választásoldg „határozottan ellenzékiként” íép majd föl. (TASR)

ľl

r"i

^ ■

így---'

O ipfe

mm

m

„Ha most összecsomagolnánk, akkor is nyugodtan kezet foghatnánk és elmondhatnánk: emberek, jó munka volt!" - véli pártjáról Fico.

(TASR-felvétel)

Fico: leköpködik Beňovát

Pozsony. Robert Fico visszautasította a párt alelnöke, Monika Beňová elleni vádakat, akit a nyomozók idegen vagyon hűden kezelésével, illetve a vagyonkezelési kötelességek elhanyagolásávál gyanúsítanak. „Büntetőjogi eljárás kezdődik annak tudatában, hogy azt majd úgyis lezátják. A lényeg az, hogy leköpik a politikust és a nyálat neki kell letörölni magáról” - mondta a pártelnök. Hozzátette: „Ha valakiről kiderül, hogy megsértette a törvényt, egy nagy papírdobozt kap tőlem, azzal, hogy a párttal kapcsolatos minden tárgyát tegye bele és a Smert messziről kerülje el”. (TASR)

Bárdos: még semmi sem biztos

Pozsony. Megkérdeztük Bárdos Gyulát, mi várható a parlament külügyi bizottságának mai ülésén. Az MKP frakcióvezetője szerint nem minden szlovák kormánypárti politikus osztja Peter Weiss véleményét. František Šebejhez hasonlóan többen úgy vélekednek, hogy bizonyos érdekcsoportok különböző politikai szándékok miatt indokoladan feszültséget igyekeznek szítani a státustörvény körül is, és mesterkedéseikben számos szlovák honatya nem óhajt se- ; gédkezni. Ezért az sem biztos, hogy ma határozatképes lesz a külügyi bizottság. (-y-f)

Nagyszombat/Nyitra/Besztercebánya/Kassa. A magyar választópolgárok komolyan vették a megyei választás második fordulóját.

ÖSSZEFOGLALÓNK

Kassán az MKP választói győzelemhez segítették Rudolf Bauert, a Besztercebányai kerületben viszont nem volt elég a déli járások támogatása Jozef Mikuš győzelméhez. Országos viszonylatban az Aranyosmaróti járásban volt a legmagasabb a részvételi arány (50,36%), második a Dunaszerdahelyi (48,57%), harmadik a Galántai járás (42,32%). Ennek ellenére - vagy éppen ezért - Kvarda József nem tudott Galántán sem nyerni, Peter Tomeček itt 52,24%kal győzött. A Dunaszerdahelyi já-SZILVÁSSY JÓZSEF

Mára hívta össze Peter Weiss a törvényhozás külügyi bizottságának ülését, amelyen javasolni fogja, hogy a testület indítványozza a parlamentnek: a státustörvény Szlovákiát érintő rendelkezései megvitatását.

A magyar külügyminisztérium néhány napja elküldte Pozsonyba a státustörvény végrehajtó rendelkezéseit, és Németh Zsolt szerint figyelembe vették a velencei bizottság ajánlásait, részben pedig a román és a szlovák fél fenntartásait. Ez sem változtatott elutasító álláspontjukon?

Nem, de először hadd pontosítsam a budapesti tájékoztatást. Máig nem kaptuk meg valamennyi végrehajtó rendelkezés tervezetét. Először egy témakört küldtek, amelyet két újabb rész követett. Végső véleményt tehát nem tudunk mondani a státustörvényről, ám az eddigi dokumentumok alapján bizonyos, hogy a magyar kormány nem módosított a törvényen, a végrehajtó rendelkezések jelentős része Szlovákiában is hatályos, ez a tény pedig összeegyeztethetetlen a nemzetközi jogrenddel, egyszersmind sérti országunk szuverenitását. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy az ügyet vitassa meg a szlovákiai parlament.

A velencei bizottság kimondta, hogy az anyaországnak joga van

rásban viszont Kvarda a leadott szavazatok 96,57%-át kapta.

A Nyitrai kerület magyarlakta járásainak eredményei: Nyitrai járás - 39,5 százalékos részvétel, Milan Belica: 86,21%, Fehér Miklós 13,78%; Érsekújvári járás 41,114%-os részvétel, Belica: 49,11%, Fehér: 50,88%; Lévai járás - 35,47%-os részvétel, Belica: 54,10%, Fehér: 45,89%; Vágsellyei járás - 31,88%-os részvétel, Belica: 42,24%, Fehér: 57,75%; Komáromi járás - 40,52%-os részvétel, Belica: 14,78%, Fehér 85,21%. Besztercebányai kerület: Nagykürtösi járás - 23,16%-os részvétel, Milan Marčok: 40,15%, Jozef Mikuš 59,84%; Losonci járás - 17,17%-os részvétel, Marčok: 40,14%, Mikuš 59,85%; Rimaszombati járás - 22,54%-os részvétel, Marčok: 34,57%, Mikuš: 65,42%; Nagyrőcei járás -17,77%gondoskodnia a határain kívül élő nemzetrész tagjairól. Az Orbán-kabinet figyelembe vette a testületnek azt az indítványát is, hogy a magyar külképviseletek gyűjtsék össze a kérvényeket, s az ő ajánlásukkal továbbítsák Budapestre. Ezek után vajon nem erősen eltúlzottak a fenntartásaik? Maradjunk továbbra is a tényéknél. A velencei bizottság ajánlása pontosan úgy hangzik, hogy elsősorban annak az országnak a joga gondoskodni valamely kisebbséghez tartozó személyekről, amelynek ők az állampolgárai. Valóban nem láttak kivetnivalót abban sem, ha az anyaország gondoskodik határain nil élő nemzetrészéről, ám ez a támogatás kizárólag identitástudatuk megőrzését szolgálhatja, vagyis elsősorban a művelődés és 3 kultúra területére szorítkozhat. Az eddigi európai kisebbségvédelmi normák tiszteletben tartják ezeket az elveket, a magyarországi törvény szerintünk nem teljes mértékben. További lényeges eleme a dokumentumnak, hogy az anyaországnak a támogatások ügyében egyezségre kell jutnia a törvény által érintett országokkal. Ez sem teljesült. Az ajánlószervezetek ügyében az eredeti elképzelésekhez képest lényeges elmozdulás történt ugyan, ám továbbra sem értünk egyet azzal, hogy szlovákiai állampolgárok adatai külföldi, jelen esetben magyarországi hatóságokhoz kerülnek, és azzal sem, ha hazai

os részvétel, Marčok: 40,69%, Mikuš: 59,3%.

Kassai kerület: Rozsnyói járás -18,17 %%-os részvétel, Rudolf Bauer:

közhasznú társaságokat és vállalkozásokat etnikai alapon támogatnának. Ezekről a vitás kérdésekről a magyar fél későn, mindössze néhány hete kezdett egyeztetni.

A szlovák kormány egyeztetett-e Budapesttel, mielőtt 1996-ban jóváhagyták a külhoni szlovákoknak különböző kedvezményeket szavatoló jogi normát?

Nem, de ez a törvény csak Szlovákia területén nyújt kedvezményeket.

Ám értelemszerűen ugyancsak alkalmazza az etnikai elvet. Például a magyarországi szlovák kizárólag nemzetiségi hovatartozásának köszönhetően vállalhat korlátlan ideig munkát országunkban. A magyar kormánynak nem volt és nincs is semmilyen fenntartása ezzel és a szlovák kedvezménytörvény más rendelkezéseivel kapcsolatban. Pozsony vajon miért nem ilyen megértő és nagyvonalú?

Hadd emlékeztessem, hogy egyike voltam azoknak, akik a jelenleginél nagyvonalúbb kisebbségi nyelvtörvényt szorgalmaztak, s minden erőmmel támogattam az európai kisebbségi nyelvek chartájának szlovákiai ratifikálását. Ezt csak azért említem, mert rólam aztán igazán nem lehet valamiféle magyarfóbiát feltételezni. Mégis azt mondom, hogy a státustörvényt a számunkra nyugtalanító magyarországi folya-69,37%, Alojz Engliš: 30,62%; Kassa-vidéld járás - 19,65%-os részvétel, Bauer: 66,54%, Engliš: 33,45%; Tőketerebesi járás - 18,48%-os rész-Komárom. Több községben szombaton tartották a karácsonyi gyónást. A járás egyik kis falujában a nyolcvanesztendős Rózsi néni a választóhelyiségből egyenesen a templomba vette az irányt. „Szavazni is eljöttem, mert kötelességemnek tekintem, most pedig Isten

matok részeként kell szemlélni. Egyre erősödnek a nacionalista elemek a kormányzó Fidesz megnyilvánulásaiban. Égy vezető budapesti kormánytisztviselő például nemrég egy újságcikkben kettős állampolgárságot és magyarországi választójogot szorgalmazott minden' külföldi honfitársa számára. Sok más nyugtalanító példát is említhetnék. Jogos tehát az aggodalmunk. Míg Antall József csupán lélekben akart tizenöt millió magyar miniszterelnöke lenni, addig egyes magyar kormánypárti politikusok ennél sokkal tovább mennének.

Vajon nem a magyar kormány állásponlja a mérvadó, amely egyértelművé tette, hogy kizárólag a kulturális értelemben vett nemzet határokon átívelő egyesülését szorgalmazza, amely nemcsak morális kötelessége, hanem a korszerű kisebbségvédelmi elvek alapján joga is?

Szlovákiának ugyancsak alapvető érdeke a két ország közötti kiváló kapcsolat további gyarapítása. Politikusként bizonyos mértékig megértem, ha néhány hónappal a választások előtt a Fidesz nem hajlandó a státustörvény módosítására. Ám éppen közös érdekeinket szem előtt tartva kérdem: érdemes-e, nem tűi kockázatos-e két évig érvényes törvény miatt veszélyeztetni jószomszédi kapcsolataink alakulását, feszültséget szítani szlovákok és magyarok között? Ha bekerülünk az unióba, a státustörvény értelmét és érvényét veszíti.

Több magyar politikus szerint a kerettörvény a végrehajtó rendelkezések révén az uniós normák szerint is módosítható.

Ez a rétorika már a választási kampány része. Visszakérdezek: ha ez így van, akkor az ausztriai magyarok miért kerültek le a kedvezményezettek listájáról? A válasz egyértelmű: azért, mert Ausztria már tagja az EU-nak, ezért ott a státustörvény alkalmazhatatlan. Két év múlva így lesz Szlovákiában is.

Maradjunk inkább napjainknál. Azzal, hogy szorgalmazza a státustörvény megvitatását a parlamentben, vajon nem a magyarellenes erők nyomásának enged? Hadd hangsúlyozzam újra, hogy a sátustörvény számos rendelkezése Szlovákiában is hatályos lenne, ez pedig sérti államunk szuverenitását. Erről a tényekről alaposan tájékoztatni kell a törvényhozó testületet, amely a külügyi bizottság elemzése és javaslatát meghallgatva dönt a további lépésekről.

Mik lesznek ezek a lépések?

Ennek meghatározása a parlament joga. Annyi bizonyos, hogy nem érdekünk a jószomszédi kapcsolatok rontása, ám kötelességünk államérdekeink törvényes védelme.