Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)

2001-12-15 / 288. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 15. Politika5 „Budapesten dőlt el minden, ez ma eléggé elképzelhetetlen, de a két világháború közt kézi vezérlés volt" Húsz év honi magyar politikája Magyar politikai pártok az első Csehszlovák Köztársa­ságban címmel hamarosan megjelenik Angyal Béla helytörténész monográfiája az 1918-1938 közti csehszlo­vákiai magyar pártpolitikai rendszerről. A szerzővel a kötet kapcsán beszélget­tünk. KORPÁS ÁRPÁD Milyen levéltári források és szakmai szempontok alapján készül a munka? Az első levéltári kutatásokon ala­puló kisebbségtörténetünk lesz er­ről a korszakról. A többi között a Szlovák Nemzeti Levéltárban, a pozsonyi területi levéltárban, a Magyar Országos Levéltárban ku­tattam. Az eddigi összegzések többnyire a korábban megjelent munkákra, illetve a sajtóra tá­maszkodnak. A két magyar ellen­zéki parlamenti párt tevékenysé­gét és a szlovákiai magyarság vi­lágháborúk közti politikatörténe­tét dolgozom fel. Elemzem a ma­gyar pártok eddig eléggé tabuként kezelt magyarországi kapcsolatait is; ezek és a budapesti anyagi tá­mogatás rendszerének feltárása nélkül nem értelmezhető helyesen az akkori kisebbségpolitika. A két magyar párt elsősorban nemzetiségi alapon szervező­dött, ám más tényezőkre is ügyelnie kellett. A kutatások alapján melyek ezek? A két párt politizálása és rivalizá­lása határozta meg az egész kor­szakot. A keresztényszocialisták hangsúlyosan őslakos pártnak ne­vezték magukat. Volt német és szlovák osztályuk is, igaz, a ma­gyarénál jóval kisebb befolyással, » A csehszlovák rendőrség jelenté­sei is arról szólnak, hogy bár a magyar pártok a sajtóban vi­táznak és támadják egymást, valójában mindkettőt Magyar­­országról irányítják. « de valamelyes belpolitikai hatás­sal. A kisgazdapárt és a később be­lőle alakult Magyar Nemzeti Párt (MNP) a magyar jelleget hangsú­lyozta, de a vele koalícióban indu­ló Szepességi Német Párt képvise­lői mindig az MNP listáján kerül­tek a parlamentbe. Az MNP veze­tésén belül érezhető volt a zsidó­ság jelenléte is, s ez ütközőpont­nak számított az MNP és a keresz­tényszocialisták között, mert az utóbbiaknál a nagy befolyású ka-Angyal Béla: Elemzem a magyar pártok eddig eléggé tabuként kezelt ma­gyarországi kapcsolatait is. Ezek feltárása nélkül nem értelmezhető helye­sen az akkori kisebbségpolitika. (archívum) tolikus papság negatívan viszo­nyult a nemzetiek zsidó, illetve szabadkőműves eleméhez. A kisgazdáknak 1925-1927 kö­zött volt egy kormánytámogató, úgynevezett aktivista idősza­kuk. Miként értékelhető ez a je­lenség? Az 1925-ös parlamenti választások előtt az MNP szerződést kötött a szudétanémet pártokkal, amelyek 1926-ban beléptek a kormányba. A magyar nemzeti pártiak a néme­tek parlamenti klubjához tartoz­tak, és már a németek kormányba lépése előtt az MNP a németekkel együtt megszavazott néhány tör­vénytervezetet, például az agrár­vámokról szólót, amelyet a keresz­tényszocialisták nem támogattak. Anton Švehla miniszterelnök és Szent-Ivány József, az MNP elnöke között tárgyalások folytak a kor­mányba lépésről. Az MNP pontok­ba foglalta a feltételeit a magyar nyelvhasználatról és a földreform­ról. A csehszlovák rendőrség úgy tudta, az MNP két feltételhez köti a belépését: az elbocsátott közal­kalmazottak nyugdíjának és az ál­lampolgársági ügyek rendezése. A felek nem tudtak megegyezni. A gond az lehetett, hogy a németek kormányba lépésének sokkal na­gyobb súlya volt, mint a magyaro­kénak, és a németek után a Hlinka-féle Szlovák Néppárt is be­lépett, tehát a magyarok bevonása ekkor már nem volt fontos. 1918- 1938 között ez volt az első és egyetlen belépési kísérlet. Érdeke­sek a reakciók. A prágai magyar nagykövet több levélben is a nem­zeti párt anyagi támogatásának le­állítását sürgette, mert Szent- Ivány aktivista politikát folytat és be sem akar számolni a tárgyalása­iról. A keresztényszocialisták is tá­madták a kisgazdákat. Érezhető, Szent-Ivány egyes lépéseihez ma­ga Bethlen István akkori magyar miniszterelnök adta jóváhagyását. A csehszlovák rendőrség jelentései is arról szólnak, hogy bár a ma­gyar pártok a sajtóban vitáznak és támadják egymást, valójában mindkettőt Magyarországról irá­nyítják és az egyik kormányon be­lülről, a másik kívülről akar vala­mit elérni a magyar kisebbség szá­mára. A kormánytámogatás kérdése Eduard Beneš köztársasági el­nökké választása előtt, 1935- ben is felmerült. Beneš üzent a magyar pártoknak, ha támogatják megválasztását, hajlandó engedményekre. Szüllő Géza, a keresztényszocialisták ve­zető politikusa mondta, mivel fogy a magyarság ereje, bizonyos kultu­rális és gazdasági engedmények fejében támogatni kellene Benešt. Az MNP egy része ezt ellenezte. Végül a magyar képviselők többsé­ge Benešre szavazott, 18 pontos memorandumot adva át neld a kö­veteléseikkel, amelyeknek teljesí­tését az új elnök megígérte, de nem sok valósult meg azokból. Miben és mennyire befolyásolta Budapest a magyar pártokat? Egyértelműen Budapesten dőlt el, már hónapokra előre, ki lesz a párt vezetője, ki kerül a parlamenti je­löltlistára. A pozsonyi konzul 1935-ben óránként számjeltávira­tozott Pestre, hogy ezt és ezt nem hagyták jóvá a listán, mire jött a válasz: Jenő jelöléséhez feltétlenül ragaszkodunk. Jenő volt Jablonic­­zky János képviselő fedőneve. Ez ma eléggé elképzelhetetlen, de ak­kor kézi vezérlés volt. Viszonylag sok magyar támogat­ta a szociáldemokratákat, kom­munistákat és Hodža agrárpárt­ját. Az okokat kutatva bukkant-e új összefüggésekre? Áz akkori szlovákiai magyar társa­dalom a mainál sokkal rétegzet­tebb volt, s ez a választásokon is megmutatkozott. A két magyar el­lenzéki párt nagyjából a magyar szavazók kétharmadát tudta lefed­ni, tehát 25-40 százalék végig más pártokra szavazott. Sőt, az első vá­lasztásokon a magyarok körülbe­lül fele a német-magyar szociálde­mokratákat választotta. Később a kommunisták vitték el a magyar szavazatok 20-25 százalékát, ami több mint kétszerese a kommunis­ták 10 százalékos országos arányá­nak. A CSKP szlovákiai viszonylat­» Akkor Csehszlo­­r vákia létét sokan átmeneti állapotként értelmezték, míg ma Szlovákiáét sem Ma­gyarország, sem a ha­zai magyar politiku­sok nem vonják >> kétségbe. ^ ban az akkori Komáromi, Zselízi és Párkányi járásban volt a legerő­sebb, a vegyesebben lakott terüle­tek felé haladva befolyása gyen­gült. A magyarok egy meghatáro­zó része agrárproletár volt és Prá­ga a Magyar Tanácsköztársaság emigránsait a kulturális, illetve sajtóközegben jó pozíciókba jut­tatta. Főleg a harmincas évek nép­frontpolitikája idején a csehszlo­vák kormányok szívesebben látták a magyarokat a kommunisták tá­borában, mint a magyar ellenzéki pártokban. Vonhatók-e párhuzamok az ak­kori és az 1989 utáni szlovákiai magyar politika között? Akkor és 1989 után is volt magyar viszonylatban egy liberálisabb és egy keresztény-konzervatív párt­vonulat. Ám több a különbség. Mára jelentősen megváltozott a magyarság társadalomszerkezete, eltűnt a német elem Szlovákiából. Több északi városnak erős magyar és német polgársága volt. Akkor Csehszlovákia létét sokan átmene­ti állapotként értelmezték, míg ma Szlovákiáét sem Magyarország, sem a hazai magyar politikusok nem vonják kétségbe. A közszolgálati televíziónak 800 millió koronát kellene kifizetnie a műsorszórásért, ez jövő évi költségvetésének fele Veszélybe kerülhet az STV adásának sugárzása ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Szlovák Televízióban (STV) az egyre halmozódó adós­ság nyomán kialakult helyzetért a távközlési, a pénzügyi, valamint a kulturális miniszter a felelős. Erre a megállapításra jutott tegnap a parlament kulturális és sajtóbi­zottsága. A Távközlési Vállalat (ST) a héten levélben szólította fel az STV-t, kezdje meg tartozása tör­lesztését, ellenkező esetben meg­szünteti a műsorszórást. Novem­ber 30-án az STV adóssága mint­egy 360 miihó korona volt. Ezen felül az ST 400 millió koronát kö­vetel, a jövőre nyújtandó szolgálta­tásokért. A televíziónak tehát 800 millió koronára lenne szüksége, s ez több, mint a közszolgálati médi­um jövő évi költségvetésének fele. Bárdos Gyula, a parlamenti bizott­ság tagja lapunknak elmondta: a testület még az ST magánosítása előtt figyelmeztetett a problémá­ra, ám akkor a miniszterek tétle­nek maradtak, nem vették komo­lyan azt a parlamenti határozatot, amely arra kötelezte a vállalatot, végezzen belső könyvvizsgálatot, mely kimutatta volna, hogy az ST túl magas árat kér a televíziótól szolgáltatásaiért. A közlekedési minisztérium államtitkára, Dušan Faktor szerint az STV jelenlegi költségvetéséből az 50%-kal ala­csonyabb árakat sem tudná fizet­ni. Bárdos elmondta: Magyaror­szágon a közszolgálati médiumok nem fizetnek .a sugárzásért, Szlo­vákiában viszont irreálisan magas az ár. A közlekedési minisztérium ez ügyben sem tett lépéseket. A parlamenti bizottság néhány tagja büntetőjogi felelősséget emleget. A televízió vezetése már egy ideje hangoztatja, képtelen megoldani a pénzhiányból adódó problémákat a kormány és a parlament nélkül. A törvényhozás viszont ennek ellen­ére csütörtökön nem szavazta meg az STV költségvetésének emelését. Dušan Jaijabek, a HZDSmédiasza­­kértő képviselője szerint, a hona­tyák ezzel a döntésükkel megkezd­ték a Szlovák Televízió felszámolá­sát. Bárdos egyetért azzal, hogy az intézmény költségvetése nem ele­gendő. Kiegyensúlyozott büdzsére volna szüksége, ez azonban tör­vénymódosítás és a sugárzási díj csökkentése nélkül leheteden. Kér­désünkre, hogy kell-e jövőre a kon­cessziós díj emelésére számítani, el­mondta: választási évben erre egy kormány sem vállalkozna, ráadásul ez sem oldaná meg a problémát. Milan Materák tévéelnök komolyan aggódik amiatt, hogy veszélybe ke­rül a műsorszórás. Bárdos szerint is komolyan kell venni a fenyegetést, a távközlési vállalat azonban biztosí­tott afelől, kész tovább tárgyalni. Pék Zoltán, az STV magyar nyelvű műsorközpontjának főszerkesztője nem tart attól, hogy a sugárzás veszélybe kerülhet, mert az ST nem szüntetheti meg olyan egyszerűen a közszolgálati televízió műsorai­nak továbbítását, mint azt megte­heti egy kereskedelmi televízióval. Pék szerint a televízió adósságait valószínűleg a kormány vállalja majd magára, amint befejeződnek az STV és a ST között folyó tárgya­lások az összeg nagyságáról. A ma­gyar nyelvű műsorokat csak annyi­ban érinti a szűkös költségvetés, hogy nem számíthat az adásidő bővítésére, és új munkatársakat sem vehet fel. (szm, lpj) RÖVIDEN Akciócsoport a bevándorlók ellen Pozsony. Jövő márciusig különleges akciócsoportot hoznak létre az illegális bevándorlás elleni harc erősítésére - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság határőrizeti osztályának igazgatója. Miroslav Samek szerint a csoportnak 117 munkatársa lesz, akiknek fő feladata az embercsempészet visszaszorítása. A német kormány hat új gépko­csival járult hozzá az elképzelés megvalósításához. (SITA) Három szudáni az Ipoly jegén Szlovákgyarmat. Szerda éjjel három színes bőrű férfi kelt át ille­gálisan a befagyott Ipolyon, pontosabban a magyar-szlovák hatá­ron. A határőrök mindhármukat elfogták. Kiderült, hogy a határ­sértők szudániak, bár semmiféle úti okmányt nem tudtak felmutat­ni. Jelenleg Szlovákiában várják sorsuk további alakulását, ám rö­vid időn belül átadják őket a magyar hatóságoknak. (TASR) Határsértés közben szült Pozsony. Határsértés közben adott életet kisfiának egy iraki illegális bevándorló. A 36 éves bagdadi tanítónő Szlovákiából Csehországba akart átjutni a zöldhatáron harminc társával, de közben megindult a szülés. Őt és gyermekét a berezói (Brezová pod Bradlom) menekült­­táborba szállították. (SITA) Négyszáz amerikai a Mária Valéria hídon Washington. A több ezer kilométeres távolság ellenére négyszáz, a magyar-szlovák viszony iránt érdeklődő washingtoni kelt át a pár­kány-esztergomi hídon - igaz, csak képzeletben. A két ország nagykövetsége ugyanis színes hídbemutatót tartott. Pozsony és Bu­dapest kapcsolatát - amelyet nem mindig nevezhettünk virágzó­nak- Martin Bútora szlovák és Jeszenszky Géza magyar nagykövet próbálta meg új megvilágításba helyezni. (TASR) Ki látott aranyat nyolcszázezerért? Újbánya. Nyolcszázezer korona értékű ékszert raboltak el a ga­­ramszentkereszti járásban található település egyik aranyműves üzletéből ismeretien tettesek. Csütörtök dél körül nyitottak be a boltba, fegyvert vettek elő; majd a megrémült eladónőt megkötöz­ték, és nekiálltak fosztogatni. (SITA) Tragikus kocsmai verekedés Trencsén. Kis híján tragédiával végződött egy kocsmai verekedés. Két szomszéd előbb vitatkozott, majd veszekedett; később az idősebb férfi egy konyhakéssel felfegyverezve akart nyomatékot adni saját nézeteinek. „Hamarabb meghalsz, mint én” - mondta, majd szomszédja nyakába döfte a kést és elmenekült. Áldozatát kórházba vitték, állapotáról nem nyilatkoztak az orvosok. (SITA) Négy hónapig ingyen működött a honlap Lexa a netről is eltűnt TASR-HÍR Pozsony. Több mint négy hónapig gyakorlatilag ingyen működött a titkosszolgálat volt igazgatójának internetes honlapja. Ivan Lexa web­­kikötőjét két éve létesítette ügyvéd­je, hogy ilyen úton is bizonyítsa vé­dence ártatlanságát. Juraj Trokan augusztusban közölte: nincs szük­ség a honlapra, ezért felszólította a szolgáltató céget, hogy szüntesse meg. A lap viszont e hét csütörtökig elérhető volt. Trokan így megtaka­rított havi egy-két ezer koronát, az internetezők pedig továbbra is hoz­zászólhattak az ügyhöz, néha nyomdafestéket nem tűrő szóhasz­nálattal. Bár a honlap már végérvé­nyesen lezárult, az ügy nem: a Po­zsonyi Kerületi Bíróság illetékes tes­tületé tegnap foglalkozott az álla­mügyész vádemelésre tett javasla­tával Lexa, Peter K. és Pavol V. el­len, szabotázs miatt. A vádiratot visszautalták az ügyésznek, ám az azonnal kifogást emelt, így a testü­let határozata nem jogerős. Rendőrvér folyt Kassán. Szervezetten és nagy erőkkel vonultak fel tegnap a rendfenntartó erők a helyi kórházban tartott karácsonyi véradásra, 16 rendőr, köztük egy nő vett részt az akcióban. (TASR-felvétel) wmmmmm TiiMrmn ,r, i nfcwnw«» mmmmmmmmm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom