Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-14 / 287. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 14. TÉMA: AZ EURÓ Megérkeztek Szlovákiába az Európai Unió közös fizetőeszközének első szállítmányai, január 2-tól mi is hozzájuthatunk Készüljünk az euró fogadására Érdemes tüzetesen is megismerkedni az új fizetőeszközzel. Ideális esetben 2006-tól már mi is ezt használjuk majd. (Archívum) Az Európai Unió 12 tagállamában 2002. január 1-jén színre lépő euró valamennyi bankot komoly feladat elé állítja. A hazai bankok képviselői jelezték, felkészültek az új pénznem fogadására és a fokozatosan érvényüket vesztő nemzeti fizetőeszközök lecserélésére. SIDÓ H. ZOLTÁN A hivatalosan csak 2002. január 1- jén forgalomba kerülő euró első címletei Szlovákiában már most felbukkantak, de természetesen használatba nem kerülhetnek. Ha valaki mégis még az idén euróhoz jut, akkor az szinte bizonyosan hamis pénz. Az eurózóna első napján várhatóan 38 millió eurónyi közös uniós fizetőeszköz áll majd rendelkezésünkre - közölte tegnap Ján Matties, a Szlovák Nemzeti Bank pénzügyi részlegének igazgatója. A kereskedelmi bankok képviselői egybehangzóan közölték: az átállás nem jelent számukra gondot. A lakosság kezében levő, rövidesen érvényét vesztő schillingek, márkák, frankok, lírák, peseták, escudók, drachmák beváltása kapcsán elhangzott, a pénzcsere legegyszerűbb és legolcsóbb módja, ha devizaszámlára helyezzük megtakarításainkat. így 2002 januáijában automatikusan eurót kapunk helyettük. Természetesen a jövő év első hónapjaiban is beválthatjuk uniós fizetőeszközeinket, azonban ekkor már csak kezelési költség ellenében. A tranzakcióból egyelőre Nagy-Britannia, Svédország és Dánia valutája kimarad. Fontos tudni, hogy jövőre a megszűnő uniós váltópénzek cseréjével a honi pénzintézetek döntő többsége nem fog foglalkozni. Körkérdésünk nyomán kiderült: a Szlovák Takarékpénztár már most sem fogadja el a fémpénzeket, az Általános Hitelbank viszont részben igen. A nagyobb értéket képviselő aprót (például 1 vagy 5 márkást) 2002 első felében is beváltják, igaz kezelési költséget számítanak fel. Az egyes bankok internetes honlapjukon ismertetik, hogy meddig és milyen költséggel hajlandók a lejárt uniós bankók cseréjére. A pénzintézetek e téren nem alakítottak ki egységes eljárást, vagyis aki nem nyit az idén deviza- vagy eurószámlát, esedeg az évvégéig nem költi el konvertibilis valutáját, annak érdemes megismerkedni a bankok különböző lehetőségeivel. A külkereskedelmet is lebonyoh'tó dél-szlovákiai vállalkozók tisztában vannak a csaknem két hét múlva forgalomba kerülő euró lényegével, szerepével. Rögtönzött közvélemény-kutatásunk azt mutatta, hogy az uniós exportban-importban érdekelt cégek eddig is eurószámlán keresztül bonyolították le az átutalásokat, vagyis virtuálisan már több mint egy éve használják az eurót. A meghatározó fontosságú szlovákiai bankok döntő része nyugati kézben van, ezért az euróra történő átállás várhatóan zökkenőmentes lesz. Szlovákiában már több mint egy éve lehet nyitni eurószámlát és 2002. január elseje közeledtével egyre intenzívebben tájékoztatják a lakosságot és a vállalkozókat az átállás lényegéről. Érdeklődésünkre a Szlovák Nemzeti Bankban, a Szlovák Takarékpénztárban és az Általános Hitelbankban (VÚB) és a többi kereskedelmi pénzintézetben közölték: az euró folyamatosan érkezik az országba, és január másodikán valamennyi bankfiókban, kirendeltségen zökkenőmentes lesz a közös uniós valuta forgalmazása. Részleteket nem árultak el, mivel az uniós pénz terjesztése komoly biztonsági problémát jelent. Az Európai Központi Bank (ECB) az euróövezeten kívül is kampányt folytat az új pénz megismertetése A megszűnő fizetőeszközök váltópénzét gyorsan költsük el. érdekében. A tájékoztatás során a pénzről szóló szóróanyagok - melyeket az unió hivatalos nyelvei mellett további 23-ra lefordítottak - bemutatják a bankjegyeket, érméket, és alapvető információkat közölnek a pénzcseréről. Az eddigi milliók helyett százasokban kell gondolkodni Látszólag szegényebbek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az euró bevezetésekor komoly pszichológiai hatásokra is fel kell készülni. Közgazdászok ugyanis attól félnek, hogy az új pénz, mivel teljesen más nominális értékekkel jár az élet minden területén (árak, bérek), eleinte elbizonytalanítja majd a lakosságot, így a vásárlási kedv is mérséklődni fog. Ráadásul éppen akkor, amikor az európai gazdaság amúgy is nagy bajban van, és szükséges lenne, hogy a lakossági fogyasztás növekedése segítse a talpra állását. Írország kivételével ugyanis minden eurózónabeli tagállam lakossága ugyanabban az élményben lesz kénytelen osztozni: Németországtól kezdve (ahol egy euró kb. két márkát ér) Olaszországig (1936 líra) mindenhol kevesebb lesz számszaküag a fizetési borítékban. Paddy Miller, a barcelonai IESE tanszékvezetője szerint a spanyolok eleinte úgy fognak tekintem az euróra, mint idegen pénzre. „Sok időt fog elvenni, amíg az emberek megbarátkoznak az új pénzzel. És amíg nem tudatosul bennük az euró értéke, addig óvatosabban fogják költeni is.” Sok görög például kéthárom 100 eurósban fogja megkapni ezentúl a fizetését, szemben a korábbi 5 és 10 ezer drachmás bankjegyekkel. A vékonyka boríték pedig sokak számára nagy sokk lesz, szegényebbnek fogják magukat érezni, és jobban spórolnak majd. Az emberek nagy része éppen ezért minél kisebb értékű bankjegyekben kéri majd ki fizetését. Olaszországban azonban, ahol a legnagyobb eltérésre kell felkészülni, más véleményen vannak a szakértők. A lakosság korábban milliókban és tízmilliókban gondolkodott, most pedig átáll tízes és százas nagyságrendre. „Ez pedig azt az érzetet fogja kelteni az emberekben, hogy kevesebb pénzt költenek el - vélekedik Gianluigi Mandruzzato, az Intesa-BCI közgazdásza -, így akár nagy robbanás is várható a költekezés terén.” (Fnet) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Mi lesz azokkal, akik decemberben még a „régi” valutából mulatnak, de január elsején már az eurókorszakra ébrednek? Pánikra semmi ok. Bár a közös pénz bankjegyei és érméi egyik napról a másikra, 2002 legelején jelennek meg, az euróövezet 12 országának fizetőeszközeit február végéig még lehet használni. Decemberben - akár a hónap legvégén - nyugodtan utazhatunk az Európai Unió területére a megszűnő valutákkal a zsebünkben. Eurót, ha akarnánk sem tudnák magunkkal vinni: az új pénz még csak a számlaforgalomban létezik. Ha tehát lépést akarunk tartani a korral, eurószámlát már most is nyithatunk, de euróbán fizetni - egyelőre - csak bankkártyával tudunk. A január eleji, nyugat-európai káosz elkerüléséhez amúgy is a plasztikkártya használatát ajánlják: ezzel megszabadulunk a pénzcsere bonyodalmaitól. Az euró megjelenése ugyanis óhatatlanul hosszú sorokhoz vezet majd a boltokban, ahol a vevők és az eladók egyszerre ismerkednek a - korábban csak fotókon látott - bankjegyekkel és érmékkel. Ha megszűnő valutákkal fizetünk is az Európai Unió országaiban, januártól mindenütt igyekeznek euróbán visszaadni, felgyorsítva ezzel az átállást. A zűrzavart fokozhatja, ha a vásárlóknál vagy a kereskedőknél nincs elég régi pénz, illetve euró, és a fizetésnélvisszaadásnál keverik majd a kétféle devizát. Ami pedig az eurózóna pénzkiadó automatáit illeti, azokból már január első napjaitól a ropogós, új bankók bújnak elő. A forgalomból hamarosan eltűnő papírpénzekkel nem árt igyekezni: az átváltás Szlovákiában január végéig, esetleg február közepéig, az EU-ban pedig február végéig tart. (N-g) Ausztriába holnap érkezik meg az Unió 12 tagállamának közös pénze. Az idősebb generációra külön gondoltak Apránként adagolt apró MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ezeknek az apróknak rövidesen búcsút inthetnek (Archívum) Magánszemélyeknek holnap adják ki az első csomagot mintegy 200 schilling ellenében. A csak fémpénzeket tartalmazó eurócsomagot az OMV-benzinkutaknál kezdik osztani, holnap reggeltől pedig a szombaton egyébként is nyitva tartó postahivatalokban és bankfiókokban is, sőt néhány pénzintézeti fiók külön e célból kinyit szombaton. Az ismerkedést szolgáló első eurócsomagok kiadását az eurótérség országai eltérően szervezték meg: Hollandiában minden 6 év feletti állampolgár ajándékba kap egy sorozat euróérmét, s vehet mellé egy 32 darabos, 11,34 euró értékű kezdő csomagot, ha akar. Németországban a 10,23 euró értékű kezdőcsomagot a munkáltatók is ajándékozhatják alkalmazottaiknak, s ez nem jövedelemadó-köteles. Ausztriában az ajándék a hivatalos álláspont szerint adóköteles. Ausztriában a legutóbbi hetekben 6 millióra emelték a kibocsátandó, 14,54 euró értékű csomagok számát: ez 200 millió érmét, a teljes kezdő euróérme-kibocsátás 11%kát jelenti és közel 90 millió eurót tesz ki. Az idősebb generációra külön gondoltak, s 300 ezer példányban kibocsátanak egy dobozt is: a bonbondobozra emlékeztető, átlátszó fedelű tartóban a nyolc érme jól látható, és a fedélen az egyes érméknek megfelelő méretű nyílások lehetővé teszik a gyakorlást is. Az euró bevezetésének előkészítése a fogyasztók számára érzékelhetően szeptember 1-jén kezdődött, amikor a vállalatok már hozzájuthattak bankjegyekhez. Október 1-je óta mind schillingben, mind euróbán fel kell tüntetni a kereskedelemben az árakat, most következik az első euróérmék kiadása a fogyasztóknak, s január 1-jétől törvényes fizetőeszköz az új közös pénz, bár február végéig még schillinggel is lehet fizetni. A béreket, árakat, nyugdíjakat és bankbetéteket az előírt fel és lekerekítési szabályok szerint automatikusan állítják át euróra, s számos kereskedelmi lánc reklámozza, hogy csak lefelé kerekít. (Bár némelyik előzőleg megemelte árait.) 2002. március 1-jétől csak euróval lehet fizetni. Mindeddig minden a legnagyobb rendben ment, a napokban azonban kiderült, hogy az euró tervezésénél követett rendkívüli biztonsági előírások ellenére egy thaiföldi pénzérmét az automaták elfogadnak az egyik euróérme helyett: az értékkülönbség jelentős, de a csalás kiküszöbölhetetlen, mert ha az automatákat átállítják a jelenleginél „szigorúbbra”, akkor szinte működésképtelenné válnak. kis hírek az új pénz világából A francia bankok sztrájkolni fognak Január másodikára átfogó sztrájkot terveznek a francia bankok - nem kis stratégiai érzékkel. Ez ugyanis az első munkanap, az első nap az új évben, amikor az üzletek és a pénzintézetek nyitva vannak. Mégpedig abban a nevezetes 2002-es esztendőben, amikor az új közös európai valuta, az euró megjelenik a készpénzforgalomban is. A szervezők (az öt legnagyobb francia bank állt össze) több mint egy hónappal a sztrájk tervezett időpontja előtt bejelentették szándékukat, azért, hogy a munkáltatók és a hatóságok időben felkészülhessenek a fennakadásokra. Amennyiben ugyanis a sztrájk megvalósul, az nemcsak az euróval kapcsolatos banki folyamatokat akasztaná meg az átállás első napján, hanem árnyékot verne az egész európrojektre minden francia szemében. A pénztörténet legnagyobb vállalkozásánál pedig ezt nem lehet megengedni. Az öt bank mögött ott áll Franciaország harmadik legnagyobb szakszervezete, az CFDT, erős támogatásáról biztosítva a pénzintézeteket. De mi ellen tiltakoznak a pénzintézeti dolgozók? Szeretnék, ha a bérek és a túlórák elszámolása igazodna az új, 35 órás munkahéthez, és elégedetlenek a bankfiókok biztonságával is. Az utóbbi hónapokban ugyanis megszaporodtak a fegyveres bankrablások, nem ritka, hogy a bűnözők komoly nehézfegyverekkel (például vállról indítható rakétával) állítanak be a bankfiókokba. Valami gond bizonyosan lehet a biztonsággal, ugyanis a fegyveres őröket biztosító cégek, és a pénzszállítók képviselői is sztrájkot terveznek, nem meglepő módon az euró bevezetésének időszakában. (VG) Máris javában lopják az eurót Halü Yurtsever, egy jól felfegyverzett német kamionsofőr társaival együtt közel 2 millió eurót rabolt el, amikor Németországban feltartóztatott egy pénzszállító konvojt. A német és francia rendőrség több hasonló kísérletről is beszámolt, ám a rablókat sikerült elkapniuk. Azt azonban ők is elismerték, hogy hiába a szigorú őrizet és az elővigyázatosság, biztosan lesznek olyan banditák, akik komoly összegekkel lóghatnak meg. Mint egy B kategóriás amerikai akciófilm - ismerte el Salvatore Barilaro, az olasz Bari városának polgármestere a szeptember végi eurórablás körülményeit firtató újságírói kérdésre. Álarcos, kalasnyikowal felfegyverzett banditák faltörő kossal betörtek egy szigorúan őrzött postai raktárba, és 80 küónyi, a pénzverdéből frissen érkezett euróérmét vittek el, közel 5 millió euró értékben. A helyi rendőrség perceken belül a helyszínre érkezett, ám a menekülő rablók acéltüskéket dobáltak az útra, így az őket üldözőbe vevő első rendőrautó azonnal defektet kapott, a többiek pedig hátulról beleszaladtak. Közel 20 rendőrautót blokkoltak így a rablók, akik ezután kényelmesen eltűnhettek a helyszínről. A Bariban történt rablás az európrojekt vezetőinek legrosszabb álmát váltotta valóra: a 315 milliárd dollár összértékű eurós bankjegyek és érmék szállítása és bevezetése felkeltette a bűnözők érdeklődését. Az EU hivatalos rendőrsége, az Europol és nemzetközi társszervezete, az Interpol jó előre jelezte, hogy az átállás okozta nagy zűrzavarban a bűnözők a legegyszerűbb trükkökkel is nagy összegeket zsákmányolhatnak. (F) Eltűnt a biztonsági hologram Szakértők szerint a jelentősebb eurórablások és bűntények mögött szervezett bűnözőcsoportok, maffiák állnak. Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy még 1998-ban ellopták egy, az eurós bankjegyek nyomtatásához szükséges biztonsági hologram mintáját. A hologramot azóta módosították ugyan, ám egyesek szerint az ellopott példánnyal is lehet olyan bankjegyeket készíteni, amelyek alkalmasak a megtévesztésre. Az Interpol azt sem zárja ki, hogy orosz segítséggel Bulgáriában esetleg már most hamis eurós bankjegyeket nyomtatnak, amelyeket a korábbi Jugoszlávián át próbálnak majd eljuttatni az EU-ba. A balkáni régió amúgy is az egyik legproblematikusabb térség, mivel sok helyen a német márka is hivatalos vagy félhivatalos fizetőeszköznek számít, így akár több százmillió márka „átmosására” is fel kell készülni. Szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az euró bevezetésével amúgy is könnyebb dolguk lesz a bűnszervezeteknek, hiszen nem kell a pénz átváltásával fáradozniuk. (m) (Archívum) Félnek a bújtatott áremeléstől Sokan attól félnek, hogy az átárazódás miatt a termékek drágábbak lesznek. Ami korábban ugyanis kerek összegbe került, az euróbán számítva már nem az, a boltosok pedig felfelé szeretnek kerekíteni. Írországban például egy buszjegy általában 1,05 fontba került eddig, amit két érmével ki lehetett fizetni. Az új ár azonban januártól 1,33 euró lenne az átváltás szerint, amihez legalább 5 érme kell, így elképzelhető, hogy 1,4 vagy 1,5 euróra kerekítik a buszjegy árát. Spanyolországban egyedül a lottó áráról lehet tudni, hogy nem emelkedni, hanem csökkenni fog. A jelenleg 200 pesetába kerülő szelvény ugyanis 1,2 eurónak felel meg, a szerencsejáték társaság így a kerek 1 euróra, azaz 166 pesetára viszi le az árat. (VG) Az euróérme ekcémát okozhat A januárban forgalomba kerülő nyolc eurós pénzérme közül kettő olyan sok nikkelt tartalmaz, hogy a fémekre érzékeny emberek kezén ekcémát okozhat - tartalmazza egy tanulmány. Svéd és brit szakértők vizsgálatai szerint, ha az erre érzékenyek közül valaki öt percig tart a kezében nikkelt is tartalmazó 1, vagy 2 eurós fémpénzt, akkor már jelentkezhetnek a szimptómák. Egy korábbi vizsgálat során a nikkelt tartalmazó francia, brit és svéd váltópénzek esetében ugyancsak arra a következtetésre jutottak a szakértők, hogy nikkelallergiát válthatnak ki. A Reuters jelentése szerint a fejlett ipari országokban a nők 15%-a, a férfiak 2-5%-a hajlamos a nikkelallergiára. (MTI) Mi lesz az Unió országaiban szilveszterezőkkel? Nem kell majd aggódni
