Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-13 / 286. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 13. TÉMA: A PANELHÁZAK ÁLLAPOTA9 Rendszeres felújítás hiányában lakóházaink élettartama akár több mint húsz évvel is csökkenhet Mállik az anyag, korrodálódnak az erkélyek Omladozó pokoli paneltornyok A javításokhoz kell a tulajdonos beleegyezése Életveszélyes erkély, málló vakolat, megrepedt főnyomócső, elálló ablakok - a panellakásokban élők mindennapos rémálma. Sokan persze akár még örülnének is a hasonló gondoknak, csak lenne fedél a fejük felett. MOLNÁR IVÁN Ha csak a hivatalos statisztikából indulnánk ki, akár büszkék is lehetnénk lakáshelyzetünkre. Szlovákia 1,7 milliónyi lakásának a fele jelenleg családi házakban a másik fele lakóházakban található, és nagy részüket a második világháború után építették. A lakóházak esetében ez az arány eléri a 96 százalékot, háromnegyedük, mintegy 600 ezer, panelból készült. Nem épültek régen, a felszereltségük semelhanyagolható, hiszen a lakások 95 százalékában van központi fűtés, meleg víz, fürdőszoba és illemhely, ami európai mércével is megállja a helyét. A lakások jelentős része azonban a szocializmus tömegtermelésének a szüleménye, a minőség így nem egyszer akár katasztrofálisnak is nevezhető. A hagyományos eljárásokkal készült lakóházak életkora 100 év körül van, a panelházak esetében ez 80 év. Ehhez azonban rendszeres és módszeres felújításra lenne szükség. Ha ez elmarad, akkor a hagyományos technológiával készülő lakások életkora 80, a panelházaké 65 évre csökken. A házak egyes részeinek életkora azonban ennél lényegesen alacsonyabb. A víz- és gázvezetékeké 30-40 év, a felvonóké pedig 25-40 év. Az ablakok átlagos élettartama szintén 40 év körül mozog. Hogy a minőség-Szövetkezeti tagok a lakók Még negyven év élettartam Vágsellyén megközelítőleg 3600 lakás tartozik az építési és lakásszövetkezet kezelésébe. Dušan Sokol igazgatótól megtudtuk, hogy a legrégebbi épületek 35 évesek, a legújabb panelházakat a nyolcvanas évek második felében építették, ezek élettartamát az építők 77 évre teszik. A felújításra sok helyen szükség van, például a hatvanas években épült Vág lakótelepen főleg a belső vezetékek, a gáz- és vízvezetékek felújítására van szükség, ezt több épületben már meg is kezdtek. Ezenkívül a házak hőszigetelését is végzik, erre az újabb épületelemből készült házaknál van nagyobb szükség. Vágsellyén azok a lakók is szövetkezeti tagok maradnak, akik már megvásárolták a lakást, így a ház kezelését továbbra is a szövetkezet végzi. Az ilyen esetben a közgyűlésen döntik el a felújtási hozzájárulást, és ha a többség úgy dönt, akkor minden lakás tulajdonosa vagy bérlője köteles ehhez hozzájárulni, (gl) A nyolcvanas évek közepén a Rimaszombati járásban nagy arányú építkezés indult meg a falvakban is. A panellakások építését a lakásszövetkezet irányította. A kilencvenes évek elején sok épületen befejezéshez közeledtek a munkálatok, amikor a szövetkezeteket átalakították. A lakásegységek építése a kilencvenes évek elején teljesen leállt: a tető alatt álló, ablakokkal, ajtókkal felszerelt objektumok állapota azóta romlik. Nemcsak az időjárás tesz bennük kárt, hanem a tolvajok is. Egyik-másik épület mára olyan állapotba került, hogy arról daru nélkül már semmit nem lehet ellopni. A befejezetlen épülegel komoly bajok vannak, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy már azok a lakások is komoly felújításra szorulnak, amelyek még húszévesek sincsenek. Ezt nagyrészt a korábbi időszak alacsony támogatása okozták, amikor a lakások még állami vagy szövetkezeti kézben voltak. Az állami lakásokban a lakbért központilag szabályozták, figyelmen kívül hagyva az 1990 utáni inflációs hatásokat. Az 1992-es lakbéremelések csak átmenetileg nyújtottak megoldást. Egyes elemzések szerint a felújításhoz szükséges összegnek a lakbérek csak a 30-40 százalékát tették ki. Hasonló helyzet uralkodott a szövetkezeti lakásoknál is, ami egy idő után tarthatatlanná vált. Saját források hiányában így az állam volt kénytelen hozzájárulni a lakások felújításához, megakadályozva a nagyobb baleseteket. A lakóházakra jelenleg hét konstrukciós hiba jellemző, amely nem az épület korával 'kapcsolatos. Harna István építésügyi miniszter A változások legutóbbi kora 1991 nyarán kezdődött, amikor kimondatott: Bériül az egyesített Németország parlamentjének és kormányának székhelye. Ez a döntés nemcsak egy szimpla költözést vont maga után a Rajna parijáról a Spree partjára, hanem egy olyan fejlesztést is, amely Berlint alkalmassá teszi arra, hogy kormányzószékhely legyen. Ez a gyakorlatban építészeti és közlekedéstechnikai feltételek megteremtését jelentette és jelenti. AM tíz évvel ezelőtt látta utoljára a (két) várost, az ma már nehezen ismeri M magát, még az akkori főbb tájékozódási pontokat is alig találja meg. Az egyik leglátványosabb és legköltségesebb program a magyarországihoz hasonló paneltelepek felújítása és az úgynevezett tömbrehabilitáció, melyek lassan, de biztosan a város több kerületét teszik emberibb léptékűvé és korszerűvé. Míg nálunk egy Msebb városrész tömbjeinek megújulását, a bontást tek hivatalosan a lakásszövetkezethez tartoztak, de a helyi önkormányzatok sosem voltak közömbösek sorsuk iránt. Egyházasbáston a lakosság nem igazán érdeHődik a panellakások iránt, ami érthető, hiszen a faluban van elég eladó családi ház is. 1992-ben még úgy tűnt, megoldódik a sorsa, mert a belügyminisztérium befejezi a határrendőrség részére. Később azonban az ország ketté vált, és SzlováMa önállósulása után már nem esett több szó róla. A13 lakásegységből álló befejezetlen épület a falu központjában áll, ez jó is, meg rossz is. Jó azért, mert szem előtt van és nem lopták szét, rossz, mert rontja a faluképet. „A járási hivatal dolgozóival szerint ezeket haladéktalanul orvosolni kell, hiszen jelentős veszélyeket rejtegetnek a lakók számára. Ezek között a hibák között említhetők a rosszul rögzített erkélyek és homlokzati panelek. Hibákkal vagy anélkül persze még mindig azok járnak jól, aMknek egyáltalán van fedél a fejük felett. Lakáshoz jutni ugyanis egyre nehezebb. A kormány a négyéves választási időszakra olyan feltételeket kívánt teremteni, amelyek 56 ezer lakás felépítését tették volna lehetővé. Hogy ez valóban sikerüle, annak a kormányzati megítélése szinte napról napra változik. Harna István legutóbb úgy nyilatkozott, hogy van még remény a teljesítésre, hiszen a tárca megteremtette a törvényalkotási, pénzügyi és műszaM feltételeket. Azt azonban már ő sem ígéri, hogy az öszszes lakást sikerül átadni még ebben a választási időszakban. Új lakások hiányában így a többség csak a régi lakások vásárlásával juthat fedélhez. Az árak az elmúlt két és az építést általában az ott élők szinte teljes Mcserélődése kíséri, Berlinben az a cél, hogy aM a felújításig abban a kerületben élt és dolgozott, az továbbra se hagyja el a környéket. Ezt persze könnyebb megvalósítani ott, ahol döntően bérlakások épülnek. Amikor egy kerületrészt akcióterületté nyilvánítanak, valamennyi telek tulajdoni lapjára bejegyzik, hogy rehabilitációs térségben helyezkedik el, és ez egyben azt is jelenti, hogy csak az önkormányzat tudtával és beleegyezésével és az általa meghatározott árszint alatt adható el. Ezzel nyilván a telekspekulánsokat akaiják távol tartam. A berlini lakáspiacot nem annyira a lakás-, ületve telekárak szintje határozza meg, sokkal inkább mérvadó a bérleti díjak alakulása, hiszen sokkal többen bérelnek, mint vesznek lakást. A németországi havi bérleti díj átlag 11 márka négyzetméterenként. A sokszínű Berlin persze rendMvül árnyalt bérleti díjakat produkál. A szanált területeken akár 5 márkáért, az előkelő állandó kapcsolatban vagyunk, ők eddig is mindent megtettek azért, hogy elmozduljunk a holtpontról. Ezzel kapcsolatosan lehívtuk a kerületi hivatal elöljáróját, a látogatástól azt reméltük, hogy segít megoldani a problémánkat. Az elöljáró azt tanácsolta, vásároljuk meg az épületet. A községnek azonban nincs pénze vásárlásra, milliós kölcsönöket pedig kockázatos felvenni” - mondta Czikora Ágnes, Újbást polgármestere. Nehéz lenne megjósolni, mi lesz a járás öt (Menóci, rimaszécsi, lukovistiai, várgedei és újbásti) befejezetlen panelházának a sorsa. Egyelőre csak annyi biztos, hogy ezeket hamarosan árverése(ke)n fogják Mnálni. évben nem változtak lényegesen; egy kétszobás lakáshoz Pozsonyban az ingatlanügynökségeken keresztül 900 ezer és 1,5 millió korona között juthatunk hozzá, Kassán és általában Kelet-SzlováMában ugyanez akár a felével is olcsóbb lehet. A lakásvásárlást a lakosság jelentős része ugyan még mindig saját forrásból fedezi, Kelet-SzlováMában azonban már minden második vásárló igénybe veszi valamelyik lakásfinanszírozással foglalkozó intézmény segítségét. SzlováMában jelenleg a lakás-takarékpénztárak, az Állami Lakásfejlesztési Alap (ÁLA) és a bankok által nyújtott jelzáloghitelezés segít ebben a lakoságnak. A hitelkamatlábak a jelzáloghitelezés esetében éves szinten 9,95-11 százalék között mozognak, ami az 5 százalékos állami bonifikáció leszámítása után, 4,95-6 százalékra csökken. A lakástakarékoskodás kamatlábai 4,75-6 százalékosak. Az ÁLA hitelei a legkedvezőbb kamatozásúak, 3,64,4 százalékos kamattal. A jövő év januárjától életkortól függetlenül 700 ezer koronás hitelt vehetünk fel. Azonban ezt csak új lakás vásárlására vagy építésére lehet felhasználni. AM- nek nem telik lakásvásárlásra, az legfeljebb csak bérelhet, az utóbbi időben azonban ez sem olyan egyszerű dolog. Manapság a bérleti díjak sem alacsonyak. Pozsonyban egy átlagos háromszobás lakásért havonta akár 15-20 ezer koronát is elkérnek. Ez azonban még mindig nem a csúcs, hiszen egyes luxuslakások a tulajdonosukat havonta akár 80 ezer koronát is meghaladó összeggel gazdagítják. A fővárostól távolodva a bérleti díjak egyre csökkennek, a Nagyszombati kerületben három- és húszezer korona között mozognak. negyedben minimum 20 márkáért lehet lakást bérelni. Kelet és nyugat különbsége ezen a fronton is éles, akárcsak a telekárak esetében. A nyugati városrészben egy jó fekvésű telekért átlagosan 1700 márkát kell fizetni négyzetméterenként, a közepesen értékes ingatlanok egy négyzetmétere hozzávetőleg 700 márka, az egyszerű fekvésű telkek pedig 400 márka körüli értéken cserélnek gazdát négyzetméterenként. Ugyanebben a felosztásban a kelet-berlini telkek ára frekventált helyen mintegy 500 már-ka, közepes nívójú részen 300 márka, az egyszerűbb területeken pedig úgy 200 márka körül alakul négyzetméterenként. Az árakhoz persze hozzátartozik az is, hogy Németországban gyakorlatilag mindenkinek jár állami támogatás, aM lakást épít vagy felújít. A hozzájárulás mértéke változó, a kategóriákat az egyedülállótól a sokgyerme-kes családig határozták meg. Egy egyedülálló új lakást építő például évente ötezer márkát kap, a sokgyermekesek tizenegyezret, (ú) Tizenegymilliós adósság Kisebb lakás az adósoknak Az érsekújvári lakáskezelő 4661 lakás állagáról gondoskodik. Eddig a lakások 75%-át vették meg az egykori bérlők, a többi a város tulajdonában van. A lakosok havonta 1,50-4 koronát fizetnek abba a közös alapba, amelyből a házakban a közös helyiségek karbantartását, javítását végzik. A lakók által felhalmozott tartozás 11 millió korona, ez havonta 1 millióval emelkedik. Szeptemberben 500 család az iskolakezdés miatt nem tudta Mfizetni a lakbért. A nemfizetők egy része önként Msebb lakásba költözik. Arra még nem volt példa, hogy valaMt a tartozásai miatt a lakáskezelőség az utcára tett. (km) V. KRASZNICZA MELITTA A komáromi Alternetíva Kft. 6400 lakást kezel a városban. Ezek háromnegyede már magántulajdonban van, a többi városi, néhány pedig a szlovák államvasutak tulajdonában van. A tömbházakat az ötvenes években kezdték építeni, a legújabbakat pedig a Mlencvenes évek elején adtát át. - A panelházak leggyakoribb hibája, hogy mállik az építőanyag, esetenként előbukkannak a vasbeton szerkezetek, korrodálódnak az erkélyek, repedések vannak a falakon - sorolta Libuša Marosiová és Jana Dékányová, az Alternetíva két részlegvezetője. - Mivel a lakások túlnyomó többsége már magántulajdonban van, ezeket a nagyjavításokat (GO) csak a tulajdonosok beleegyezésével lehet elvégezni, és természetesen akkor, ha van rá anyagi fedezet. Azon tömbházak esetében, amelyek már a kilencvenes évek elején magánkézbe kerültek, a nagyjavításoMa létrehozott alapban már összegyűlt annyi pénz, hogy az állami támogatás igénybe vételével hozzá lehessen fogni a nagyjavításokhoz. Az építésügyi minisztérium lakásonként legfeljebb 17 100 koronát ad a tömbházakban előforduló komoly A Rozsnyói Lakásépítő Szövetkezet a Rozsnyói járás területén összesen 3504 lakás kezelését látja el, amelyek közül 900-at már megvásároltak a lakók. A legrégebbi rozsnyói lakótömbök 1960-ban épültek. A szövetkezet igazgatónője, Zuzana Pavelková tájékoztatása szerint a háztömbök élettartama 90-120 évre tehető, de nem Mzárt, hogy ettől hosszabb ideig is megőrzik jelenlegi jó állagukat. Egyébként minden lakótömbnek saját karbantartási pénzalapja van, amelybe a lakók lakásuk területének nagysága szerint évi hat koronát fizetnek be négyzetméterenként. A szövetkezet ezeknek az alapoknak a pénzéből finanszírozza a házak közös helyiségeinek karbantartását, valamint azoknak a közművezetékeknek a javítását, amelyek meghibásodása a többi lakás épségét is veszélyeztetheti. Az igazgatónő szerint az egyes házak alapjaiban elegendő pénz van a szükséges munkálatok árának megtérítésére. Előfordulhat az is, hogy olyan javítás válik szükségessé - pl. hibák, sérülések eltávolítására, ám a lakóknak a költségek legkevesebb 50 százalékát maguknak kell állniuk. Az anyagi lehetőségeket és a házak állapotát figyelembe véve Mjelöltük azokat a tömbházakat, amelyen a nagyjavítás elvégezhető. Elkészítettük a tervdokumentációt, Mdolgoztuk az állami támogatás igényléséhez szükséges alapanyagokat, jövő év elején benyújtjuk a járási hivatalhoz a kérvényeket, M- íijuk a Mvitelezőre vonatkozó versenytárgyalást, és reményeink szerint tavasszal megkezdődhet a felújítás. Itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a GO-alapból csak közös helyiségek javítását lehet finanszírozni, a lakásokban előforduló hibát a tulajdonosnak kell eltávolítania. Beszélgetőpartnereim elmondták, hogy szerencsére elmúltak azok az idők, amikor egy-egy Madós eső után sorra érkeztek a beázásoMa vonatkozó bejelentések. A tetőszigetelés a tömbházak 80 százalékánál már rendben van. A legnagyobb gondot azok az épületek jelentik, ahol a lakások még nincsenek magántulajdonban. Főleg régebbi épületekről van szó, amelyek közül több felújításra szorulna, de nincs rá pénz. tetőszigetelés -, amelyre nem elég az alap pénze, üyenkor a szövetkezet megelőlegezi a munkák árát. Ha egy lakótömb összes lakása magántulajdonba kerül, a lakók lakóközösséget hozhatnak létre, s a szövetkezet az addig kezelése alatt álló karbantartási alap pénzét átutalja a közösség számlájára. A közösségnek ilyen esetben is lehetősége van szerződést kötni a szövetkezettel a házkezelési munkák elvégzésére. A rozsnyói önkormányzati lakások többségét a város már értékesítette. A több, mint 2000 eladott lakás tulajdonosa a városi tulajdonban lévő Spravbyt lakáskezelő vállalattal kötött szerződést a házkezelési munkálatok végzésére. A város tulajdonában maradt 412 lakás többsége csak a kifizetetlen rezsiköltségek miatt nem került még magánkézbe. Ezek karbantartásának feladatát az ugyancsak városi tulajdonban lévő 1. Rozsnyói Részvénytársaság látja el, de mivel a bérlők tartozásai meghaladják a 9 millió koronát, ezért csak a legszükségesebb javításokat csinálják meg - tájékoztatott Dávid László, az Rt. igazgató-helyettese. A szövetkezetek felbomlásaa után egyre kisebb az érdeklődés a panellakások iránt Szétlopják a befejezetlen épületeket FARKAS OTTÓ A lakásépítés alakulása az elmúlt években Kerület 1998 1999 2000 2001 Épülőfélben 2001 Pozsony 1482 1802 2677 1427 7663 Nagyszombat 1041 1225 1789 1070 6466 Nyitra 624 1330 1240 772 3919 Trencsén 903 1138 1211 698 4724 Zsolna 1193 1421 1710 988 5932 Besztercebánya 1059 1012 1318 646 5175 Kassa 949 1262 1195 746 5399 Eperjes 983 1555 1791 1256 6885 Együtt 8234 10 745 12 931 7534 46 163 Az idei adatok az év első tíz hónapjára értendők (Forrás: építésügyi minisztérium) Aki tíz évvel ezelőtt látta utoljára a várost, az ma már nehezen ismeri ki magát Berlin, a követendő példa ÖSSZEFOGLALÓ Kalitkában élünk? (Illusztrációs felvétel) A legrégebbi rozsnyói lakótömbök 1960-ban épültek Lakóközösségek kezében KMOTRIK PÉTER
