Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)

2001-12-08 / 282. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 8. Agrárvilág Hidegtűrő kártevők: egész nyáron a talajban húzódnak meg, rejtekhelyükből október végétől kezdve jönnek elő Havazik vagy rajzanak a lepkék? A kis téliaraszoló. A lepkék a hideg idő beálltával az első fagyok után jelennek meg. (A szerző archívumából) Amikor a fákról már lehul­lottak a levelek, és a kert nö­vény- és állatvilága nyu­galomra vonul, akkor kezdődik a téliaraszoló lep­kék rajzása és násza. Az „araszolós” években az alko­nyati órákban a lepkék tö­meges rajzása, csapongó röpte a hózáporra emlékez­tet, a kavargó lepketömeg pedig a szállingózó hópely­­hek benyomását kelti. CSEKES ZOLTÁN Novemberben nem ritkán a rajzás sűrű hóeséssel is párosul. A nagy téliaraszolónak (Erannis defolia­­ria) csupán a hímjei tudnak repül­ni. Négy jól fejlett pikkelyes szár­nya van, amelynek színezete és rajzolata nem olyan díszes, mint a nappali lepkéé, repülésre azon­ban kiválóan alkalmas. Az igen apró termetű nőstényeknek nin­csen szárnyuk, legfeljebb apró csonkjaik, így repülésre képtele­nek. A nőstények csápja is egy­szerűbb, rövidebb, a hímeké pe­dig fésűszerűen fogazott, a mada­rak pehelytollához hasonlít. A fej­lett szárnyak és a dús csáp egya­ránt a helyhezkötött nőstények felkeresését szolgálják. A szár­nyak színe kezdetben szalmasár­ga, majd a világosbarnától a vilá­gos gesztenyebarnáig sötétedik. A hímek jól fejlett csápja érzékeny szaglószerv, amely a nőstény illa­tára van „hangolva”. Az egész nyáron át a talajban nyu­galomban maradó bábokból októ­ber végétől kezdenek előjönni a lepkék. A rajzásuk alkonyatkor kezdődik. A talajból előbújó nősté­nyek az útjukba kerülő legelső gyümölcsfa törzsére felmásznak és a kéregre tapadva várják a híme­ket. Karmaikkal olyan erősen ka­paszkodnak, hogy kézzel alig tud­juk őket lefejteni a fatörzsről. A hí­mek is alkonyatkor vetik le a báb­ingüket és hagyják el a talajt. A kezdetben még gyűrött szárnykez­deményük rövidesen kisimul, re­pülésre alkalamassá feszül. Né­hány perces pihenő után szárnyra i kelnek, és a nőstények keresésére indulnak. A nász után a nőstények rövidesen lerakják az ágakra a rü­gyek mellé a tavaszig nyugalom­ban maradó tojásaikat. Mielőtt a gyümölcsfák nedvkeringése meg­indulna, még a rügypattanás előtt kikelnek az áttelelt téliaraszoló to­jásokból a hernyók. A frissen kikelt hernyók 20-30 cm hosszú selyemszálon leereszked­nek, és az egyre hosszabb fonál vé­gén csüggnek. A szélben a fonál el­szakad, és a kis hernyó továbbvi­torlázik. így akár 1-2 km távolság­ra is eljuthat. A fiatal hernyók a fa­kadó rügyekbe rágják bele magu­kat, majd egyre több rügyet fo­gyasztanak. Először a rügyek bel­sejét odvasítják meg, majd a faka­­dás után a kis hajtások leveleit, vi­rágzáskor pedig a sziromleveleket rágják. A még ki nem nyílt bim­bókból is sokat elpusztítanak. A később fejlődő hernyók pedig a már megkötött virágokat, termés­kezdeményeket rágják meg. Május elejére már teljes pusztítást végez­nek, miközben 5 fejlődési stádi­ummal 30-35 nap alatt teljesen ki­fejlődnek és május közepéig a ta­lajba húzódnak. Itt 10-15 cm mély­ségben szövedék nélküli üregben egy ideig előbábok pihennek, majd bábbá alakulva a számukra kedvezőtlen nyári hónapokat a ta­lajban tétlenül vészelik át. A lepkék a hideg idő beálltával az első fagyok után a ködös, ziman­­kós őszi estéken jelennek meg. A kis téliaraszoló (Operopthera brumata) szárnyatlan nyősténye mindössze 5-8 milliméteres. Lá­bai hosszúak, potroha duzzadt. Hímje 2,5 cm-es, fától fáig leb­­benve keresi a nőstényt, amely a megtermékenyítés után az alma­zöld tojásait a törzsre, az ágakra, a vékonyabb vesszők rügyei mögé rakja le. Az áttelelő tojásokból rügypattanáskor kelnek ki a kis hernyók. Teljesen berágják magu­kat a rügybe, szemben a nagy téli­araszolóval, amely csak félig rág­ja be magát. Később a hernyók a virágbimbókat és a virágokat pusztítják el. Lombfakadás után laza szövedékkel összeszövik a le­vélcsomókat, nappal e rejtekhe­lyen tartózkodnak, éjjel szabály­talanul lyuggatva-, karéjozva to­vább rágják a leveleket. Tömeg­szaporodáskor ez a levélpusztítás a tarrágásig fokozódhat. A tarrá rágott fákon ugyan az alvó­rügyek kihajtanak, de a fák le­gyengülnek, fagyra érzékennyé válnak és az így legyengült fákat a másodlagos kártevők, így a szúbo­­garak is megtámadják. A hosszú meleg csapadékos ősz elősegíti az A hosszú meleg ősz segítette az araszo­lok elszaporodását. araszolok elszaporodását, ezzel szemben számára hátrányos a hi­deg, csapadékos tavasz. A késő ta­vaszi fagyok jelentős lárvapusztu­lást okozhatnak. Az araszolok közül időnként káros mértékig felszaporodhat a négy­pettyes téliaraszoló, a tolláscsápú téliaraszoló valamint a köszmétea­raszoló, amely a ribiszkét, szilvát, sárga és őszibarackot is károsítja. Az araszolóhernyók nevüket a mozgásuk után kapták. Csak a tes­tük elején és végén vannak lábaik, a lábatlan középső testrészük az előrehaladásuk közben magasra fölpúposodik. Nyugalmi helyzet­ben a hernyók csak a hátulsó láb­­párjaikkal kapaszkodnak a növé­nyeken, a testüket hegyesszögben mereven kinyújtják. Ebben a hely­zetben a zöld hernyók megtévesz­tésig hasonlítanak a lemezétől megfosztott levélnyélhez, a barna színűek pedig a kis ágcsonkhoz. A kártevő elleni hatékony védeke­zés elemét képezik az ősszel a fák törzsére erősített hernyóenyves övék, amellyel a talajból előjövő és a fákra felmászó szárnyatlan nőstények összefoghatok. Az öve­ket a tél végén le kell szedni és meg kell semmisíteni. Az övtől a földig terjedő részen drótkefével el kell távolítani a már lerakott tojá­sokat. A kártevő tömeges elszapo­rodása esetén tavasszal a rügyfa­­kadás és a fehérbimbós állapot kö­zött feltétlenül szükséges perme­tezni. Erre kiválóan alkalmas az Oleoekol (1%), vagy az Oleo Ekolx (1%) készítmény. A nagy téliara­szoló ellen rendszerint elegendő egyetlen permetezés, míg a kis té­liaraszoló ellen rejtettebb élet­módja miatt - a kártevő az össze­sodródott levelek között tartózko­dik -, rendszerint 7-10 napos időközökben meg kell ismételni a permetezést. Jelentősen gyéríti a kártevőket a nyáron a fák között végzett talajmunka. A szerző a Központi Mezőgazda­­sági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet komáromi részlegének munkatársa 1 »111 š '51-V, *-'■' - v -ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Ä Pozsony december 6-án Komárom december 6-án Rimaszombat december 6-án Zselíz december 6-án Losonc december 6-án Kassa december 6-án sárgarépa 10-12 Sk/kg 10-12 Sk/kg 20 Sk/kg 15 Sk/kg 12-15 Sk/kg 13 Sk/kg petrezselyem 20-30 Sk/kg 20-22 Sk/kg 30 Sk/kg 18-25 Sk/kg 28 Sk/kg 26 Sk/kg timi burgonya 8-10 Sk/kg 8-10 Sk/kg 8 Sk/kg 12 Sk/kg 8 Sk/kg 8 Sk/kg karfiol X 15-25 Sk/fej 45 Sk/kg H ■' X 25 Sk/fej ■ paprika 56-80 Sk/kg 36-40 Sk/kg 85 Sk/kg 30 Sk/kg 60-90 Sk/kg 55 Sk/kg karalábé 15 Sk/kg 12 Sk/db 10 Sk/db 12-15 Sk/db 20-56 Sk/kg 20 Sk/kg 'Hl zeller 20-25 Sk/kg 8-10 Sk/db 20 Sk/db 18 Sk/db 22 Sk/db 13 Sk/db káposzta 6-8 Sk/kg 6-8 Sk/kg 8 Sk/kg 6 Sk/kg 8 Sk/kg 7 Sk/kg gesztenye 80 Sk/kg X X X X X dióbél 140-150 Sk/kg 120 Sk/kg 120 Sk/kg 120 Sk/kg 130-140 Sk/kg X hagyma 10-12 Sk/kg 12 Sk/kg 12 Sk/kg 12 Sk/kg 12 Sk/kg 12 Sk/kg paradicsom 4046 Sk/kg 38-40 Sk/kg 55 Sk/kg X 3045 Sk/kg 48 Sk/kg mm mák 70 Sk/kg 100 Sk/kg 80 Sk/kg 100 Sk/kg 70 Sk/kg 75 Sk/kg fűszerpaprika 250 Sk/kg 200-250 Sk/kg 250 Sk/kg X X Ml cékla 12 Sk/kg 10 Sk/kg X X X X kel 15 Sk/kg 11-16 SK/fej 18 SK/kg X 15 Sk/kg 15 Sk/kg alma 18-26 Sk/kg 20-26 Sk/kg 15-25 Sk/kg 16-18 Sk/kg 29-35 Sk/kg 25-30 Sk/kg fejes saláta 12 Sk/fej 8-10 Sk/fej X 10 Sk/fej X x fokhagyma 66-70 Sk/kg 56-6Q Sk/kg 60 Sk/kg 70 Sk/kg 58-65 Sk/kg 60 Sk/kg uborka V * 34 Sk/kg 40 Sk/kg x X 4Ô-50 Sk/kg ■ tojás 2,90-3,10 Sk/db 2,80-Sk/db 2,80 Sk/db X 2,40-2,80 Sk/db 2,80-Sk/db bab X 60 Sk/kg 40 Sk/kg X 3040 Sk/I 40 Sk/I AGRÁRAAORZSÁK 15 ezer darab karácsonyfa Besztercebánya. A szlovák er­dészeti vállalatok az idén meg­közelítőleg 15 ezer darab fe­nyőfát vágnak ki és adnak el üz­leti partnereiknek. Az össz­­mennyiségből a lucfenyő mint­egy 7500, a boróka pedig 6700 darabra tehető. A vállalat illeté­kesei szerint a fenyőfaárak a ta­valyi szinten maradnak. A fenyő fajtájától és magasságától függően 80-360, a boróka pe­dig 120-700 koronába kerül majd. Az erdészek megerősítet­ték az erdők őrzését, hogy ele­jét vegyék a tiltott fakivágások­nak. (TASR) Több mint 100 ezer BSE-teszt Prága. Csehországban már több mint 100 ezer szarvasmar­ha BSE-vizsgálatát végezték el. Eddig 2 pozitív leletet találtak, az elsőt júniusban, a másodikat augusztusban. A három cseh la­boratóriumban naponta mint­egy 2300 darab agyszövetmin­­tát ellenőriznek. (TASR) BSE-vizsgálat Ausztriában Bécs. Ausztriában minden bi­zonnyal megváltozik a BSE- vizsgálatok menete. Az ország­ban eddig 207 ezer darab 30 hónaposnál idősebb tehenet teszteltek, de egyetlen pozitív leletet sem találtak. Mivel egy gyorsteszt 670 schillingbe ke­rül, a tartományi kormányok kezdeményezik az ellenőrzési szabályok módosítását. Tervek szerint az országban évente mindössze 10 ezer tehenet tesztelnének, a tesztelésre ke­rülő egyedeket statisztikai szá­mítások alapján választanák ki. (TASR) Növekvő hazai tejfelvásárlás Pozsony. A hazai tejfeldolgo­zó vállalatok januártól novem­berig mintegy 799 millió liter nyers tehéntejet vásároltak fel a termelőktől, ami 42,4 millió literes évközi növekedésnek számít. A tejkvótát is teljesít­jük - a tejfelvásárlás október végéig mintegy 0,8 százalék­kal haladta meg a tervezett mennyiséget, miközben az éves keret 950 millió liter volt szemben a tavalyi 930 millió literrel, (ú) Kergekór már Finnországban is Pozsony. A finn állat-egész­ségügyi hatóságok megerősí­tették, hogy találtak egy kerge­kóros szarvasmarhát. Ez az első eset, hogy Finnországban diagnosztizálták a BSE-t. Nyu­­gat-Európában már csak Svéd­ország és Ausztria számít BSE- mentesnek. (TASR) Kevesebb méhcsalád Pozsony. Az elmúlt tíz év során csaknem 155 ezer méhcsalád­dal csökkent a hazai méhállo­­mány. A méhészeket tömörítő szövetségek adatai szerint a méhcsaládok száma Szlovákiá­ban 274,8 ezerre tehető, (t) Újabb csatát nyert a cseh Budvar Prága. Litvánia után Nagy-Bri­­tanniában is csatát nyert a Budvar az amerikai Anheuser- Busch társasággal szemben: a csehek továbbra is Búd néven árusíthatják termékeit a szi­getországban. A híres cseh sör­gyár és az amerikai társaság, amely a világ legnagyobb sörfőzdéje, közel 40 európai országban pereskedik a név­­használat miatt. (SITA) Szabad út a magyar gyümölcsöknek Brüsszel. Az Európai Bizott­ság elsőként Magyarország esetében adta hozzájárulását ahhoz, hogy az EU-ba expor­tálni kívánt friss gyümölcs és zöldség uniós standardoknak való megfelelését a származási ország hatóságai ellenőrizzék. Mintegy húsz unión kívüli or­szág nyújtott be Brüsszelhez hasonló kérvényt. Ezek összes­ségében a friss zöldség-gyü­mölcs esetében az EU import­jának 80%-át fedik le. A bizottság középtávon arra lát lehetőséget, hogy a szár­mazási országban lefolytatott vizsgálatok lehetőségét a be­hozatal felére terjesszék ki. Magyarország évente 60 millió euró értékben 85 ezer tonna gyümölcsöt és zöldséget ad el az EU-ban, főként paprikát, cseresznyét és szilvát. A bizott­sági döntés az uniós im­portőrök számára leegy­szerűsítheti az adminisztrációs procedúrát és csökkentheti a szállítási időt. (Rapid,Vg) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. december 10-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,107 Magyar forint (100) 17,309 Angol font 68,868 Német márka 22,040 Cseh korona 1,306 Olasz líra (1000) 22,263 Francia frank 6,572 Osztrák schilling 3,133 Japán ien (100) 38,611 Spanyol peseta (100) 25,908 Kanadai dollár 30,638 Sváici frank 29,182 Lengyel zloty 11,884 USA-dollár 48,291 Varsó további uniós pénzeket veszít el Elguroló eurómilliólc ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Lengyelország 22 millió eurónyi PHARE-segélytől eshet el amiatt, hogy nem képes a társfinan­szírozás biztosítására. Danuta Hüb­ner EU-integrádós miniszter beje­lentése szerint az 1998-ban egy hul­­ladék-újrafeldolgozó üzem felépíté­sére megítélt 8,1 millió euró elvesz­tése már biztos. Az önrész előterem­tésének az év végén lejáró határide­je további 14 millió euró elvesztésé­vel fenyegeti különböző projektek megvalósulását, elsősorban a kör­nyezetvédelem és a mezőgazdaság területén. A PHARE keretében 1998-ban és 1999-ben összesen 500 milliót ítélt meg Lengyelország számára az EU. Az 1998-as keretből 38 millió már korábban elveszett. Hübner szerint a társfinanszírozás­ra való képtelenség mellett Len­gyelországban a PHARE-progra­­mok végrehajtásához szükséges ad­minisztrációs kapacitás és a megfe­lelően képzett tisztviselők is hiá­nyoznak. Az országnak most arra kell összpontosítania, hogy felké­szüljön a mezőgazdaság támogatá­sát célzó, 167 millió eurós EU-se­­gélyt jelentő SAPARD program már amúgy is késésben lévő elindítására - idézi Hübnert az Interfax. (VG)

Next

/
Oldalképek
Tartalom