Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)

2001-12-07 / 281. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 7. Politika5 Beszélgetés Juhos Annával - az Állami Lakásfejlesztési Alap már csak a 2002-es év végéig nyújt támogatást Otthonteremtés - másképpen Bár óriási ma a lakáshiány Szlovákiában, még sincs irigylésre méltó helyzetben a hazai építőipar: hiába van az építőipari munka iránt kereslet, ha hiányoznak az anyagi feltételek - a lakos­ság nagyobbik része nem tud építkezésbe kezdeni. KERTÉSZ GÁBOR Vagy talán mégis van reális lehető­ség, van út az otthonteremtéshez? Van elegendő információnk, tud­juk például, hogy milyen feltételek mellett és milyen forrásokból jut­hatunk hitelhez? Tudunk-e tájéko­zódni az előírások és a kérvények útvesztőiben? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Juhos Annával, a dunaszerdahelyi Stavoinvesta DS Kft. igazgatónőjével. Az Ön véleménye szerint sem biztató az építőipar helyzete? Ha abból indulunk ki, hogy egy or­szág gazdasági erejét az építőipari vállalatok helyzetével lehet a leg­jobban lemérni, akkor a helyzet se nem irigylésre méltó, se nem biz­tató, hanem - egyenesen siralmas. Akármerre néz is az ember, min­denütt halódó, tönkrement cége­ket lát. Vannak, akik küszködnek, mindent megtesznek fennmaradá­» A helyzet se nem r irigylésre méltó, se nem biztató, ha­nem egyenesen . . siralmas. r , N\ suk érdekében, de az eredményeik mégsem olyanok, mint amilyenek elérésére tehetségük szerint képe­sek lennének. Tudnak-e ebben a helyzeten Önök segíteni? .Tapasztaljuk, hogy azoknak az embereknek, akik megkeresnek bennün­­cet, nincsenek kellő ismereteik." (A szerző felvétele) Próbálunk járható utakat találni. Az építésügyi és vidékfejlesztési minisztérium bérlakás-építési programjának ismertetésével ke­resünk fel partnereket, polgármes­terekkel tárgyalunk, megpróbál­juk a programot nem eladni nekik, hanem inkább elmagyarázni, hogy minden lehetőség adott a városok és falvak számára, hogy dotáció­ból és az Állami Lakásfejlesztési Alap által nyújtott hitelből bérla­kásokat tudjanak építeni. Jelenleg milyen beruházásban vesznek részt? A múlt évben kezdtük meg egy százhuszonöt lakásos épület kivi­telezését Dunaszerdahelyen, még­pedig az Állami Lakásfejlesztési Alap által kínált lehetőségekhez kapcsolódva. Kimondottan olyan épületet terveztettünk, hogy azok a kispénzű családok, fiatalok, akiknek valóban nincs szinte sem­milyen anyagi hátterük, lakáshoz juthassanak. Az épület átadását 2002 júliusára terveztük, az első 69 lakásába viszont már január­ban beköltözhetnek a lakók. Az Állami Lakásfejlesztési Alap - jelenlegi formájában - a kor­mány döntése értelmében már csak 2002 december végéig nyújt támogatást. Ön szerint eléggé informált a potenciális kispénzű építtető? Tudja azt, hogy mindössze egy éve van már csak arra, hogy saját tulajdon­ban levő építkezési telekkel ren­delkezzen, legyen erre a telekre érvényes építkezési engedélye, s ehhez persze kell, hogy legyen egy, az előírásoknak megfelelő építkezési tervdokumentáció és még sok minden - ami összeza­varja az embert. Főleg, ha hiva­talból hivatalba szaladgál, ügy­intézés címén. Mi azt tapasztaljuk, hogy azoknak az embereknek, akik megkeresnek bennünket, nincsenek kellő isme­reteik a törvényi rendelkezéssel kapcsolatban, amelynek most a harmadik változtatása készült el, és 2002. január 1-jén lép érvény­be. Lényeges változtatás, hogy 700 ezer koronát kérhet, igényelhet a kérvényező, harmincöt éves élet­kor alatt és harmincöt éves életkor fölött is. A kettő között a különb­ség az, hogy az első esetben - a harmincötödik életévét még be nem töltött igénylő esetében - 30 éves a törlesztési idő, 3,6 százalé­kos kamattal, aki pedig már elmúlt harmincöt éves, annak a törleszté­si idő 20 év. A kamat pedig ez eset­ben 4,4 százalék. SS Tudunk segíteni a ' kérvények kitölté­sében, a megfelelő ira­tok beszerzésében, . átvizsgálásában. V Az önök vállalata milyen szol­gáltatásokkal tud segíteni a kér­vényezőknek. Cégünk átfogó szolgáltatást nyújt. Az első lépésben - ha nincs az épít­kezőnek lakásterve - mi tudunk ajánlani tervezőirodákat, amelyek olyan típusterveket készítenek, amelyek megfelelnek az érvényes törvényi rendelemek. Megbízó­inknak elintézzük az építkezési engedély kiadását, tudunk segíte­ni a kérvények kitöltésében, a megfelelő iratok beszerzésében, átvizsgálásában és a kölcsön felvé­telében. Levesszük tehát ügyfele­ink válláról az összes adminisztrá­cióval kapcsolatos gondot. A volt osztrák alkancellár nézete szerint nem szabad megengedni, hogy a múlt árnyai utolérjenek bennünket Erhard Busek: „Dél-Tirol mindenütt van” HÍRÖSSZEFOGLALÓ Bécs. A Die Presse című konzerva­tív bécsi lap tegnap Dél-Tirol min­denütt van címmel közölte Erhard Busek, az EU bővítésével foglalkozó osztrák kormánymegbízott, volt al­kancellár cikkét a kisebbségi kérdé­sekről, s ezzel kapcsolatban a ma­gyarországi kedvezménytörvény­ről. Busek - aki a dunai térséggel és Közép-Európával foglalkozó bécsi intézet vezetője is - úgy vélekedik, hogy az európaiak hajlamosak csak a nyitott kérdéseket látni, s az elért sikerekről megfeledkezni. Az utób­biak között említi meg Dél-Tirolt, amely körül évtizedeken át heves viszály folyt Ausztria és Olaszor­szág között, ma viszont a két Tirol a vele szomszédos olaszországi Trentinóval egy eurórégiót alkot. „Ez olyan példa, amelyre máshol Európában is nagy szükség van” - írja. Kitér arra, hogy egy nemrég Budapesten tartott nemzetközi konferencián szóba került a ked­vezménytörvény, amellyel Magyar­­ország bizonyos jogokat garantál a szomszédos országokban élő ma­gyar kisebbségeknek, s ezzel mint­egy megpróbálja a védőhatalom szerepét átvenni e kisebbségeket te­kintve. Ez izgalmat okozott különö­sen Romániában, és kritikus meg­jegyzéseket váltott ki Brüsszelben. „Mindezt Magyarország politikai hátterének ismeretében kell nézni, ahol a mostani kormány megpróbál versenyre kelni a populista politiká­val. Ennek hatékonyságát nem tu­dom megítélni, ám a konferencián szóba került Trianon is, amely Ma­gyarországon kívül nem ismert fo­galom, s magyarázatra szorul - írja Busek, ismertetve, mit tartalmazott Magyarország számára a békeszer­ződés, majd így folytatja: - Az Eu­rópai Unió elvárja, hogy a tagjelöl­tek a kisebbségi problémákat csat­lakozásuk előtt oldják meg. Én azt hiszem, ez nem elég. Ausztria Dél- Tirol kérdésében elment az ENSZ- hez, bár utóbb a megoldást kétol­dalú alapon, Olaszországgal dol­gozta ki. Formai szempontból az EU bizottságának igaza van, ami­kor azt mondja, hogy csak az acquis communautaire-ért (közösségi jog­anyag - a szerk. megj.) felel, ám a tagállamoknak inkább segítenie kellene a feszültségek leépítésében. Rövidlátó bírálat helyett megértés­re és segítségre lenne szükség, hi­szen e helyzetek legtöbbje európai kormányok politikai döntéseire ve­zethető vissza. Nem szabad megen­gedni, hogy a múlt árnyai utolérje­nek bennünket, különösen mivel a magyar pártok Szlovákiában és Ro­mániában jelentős mértékben hoz­zájárultak a stabilizációhoz.” (m) A szervezetek január 31-éig veszik nyilvántartásba Egyszázalékos döntés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Vladimír Palkó a következő kormány „tisztaságáról" Kommunisták túszaként Pozsony. A kedden elfogadott adó­törvény értelmében 2002. január el­sejétől a természetes személyeknek joguk lesz adójuk egy százalékát bi­zonyos közösségi célokat megvaló­sító nonprofit szervezeteknek ado­mányozni. Lakossági támogatásban csak azok a szervezetek részesülhet­nek, amelyek jegyző előtt igazolják, hogy nem tartoznak a szociális és az egészségbiztosítóknak, valamint azt, hogy legkésőbb 2000-ben ala­kultak. Ebben az esetben felkerül­hetnek arra a központi listára, ame­lyet a jegyzők kamarája vezet. Ez a lista nyilvános, és csak a 2002. janu­ár 31-éig rákerülő szervezetek ré­szesülhetnek jövőre adótámogatás­ban. A lakosság és a célszervezetek tájékoztatása céljából kampányt in­dít az Információs Központ, melyet támogat az Szervadományozók Fó­ruma és az 1. Szlovák Nonprofit Szolgáltatási Központ. A kampány során felhasználják a magyarorszá­gi tapasztalatokat, mivel ott ez a rendszer már több éve működik - mondta Nagy Myrtill, a központ igazgatója. Szlovákia-szerte tizen­négy regionális koordinátor segíti majd a munkájukat, akik tájékoztat­ják a hozzájuk forduló érdeklődő­ket. A kampány abban a pillanatban kezdődik, amint a köztársasági el­nök aláírja a kedden elfogadott tör­vényt, mely Peter Handiak jogi szak­értő szerint több mint 18 ezer be­jegyzett civil szervezetet érint. Handiak úgy véli, az első évben csak mintegy harmaduk, azaz 6-7 ezer szervezet iratkozik fel a listára, hogy részesüljön az „egyszázalékos” tá­mogatásból, mely körülbelül 250- 400 millió koronát tesz ki. (lpj) ÚJ SZÓTUDÓSÍTÁS Pozsony. „A Kereszténydemokrata Mozgalom a jövő évi választások után csak olyan kormányba hajlan­dó belépni, amelybe a lehető legke­vesebb exkommunista kerül” - je­lentette ki Vladimír Palkó. Az alel­­nök szerint a mozgalom erre annak árán is kész, hogy ily módon esetleg csak jobboldali, illetve jobbközép pártokat tömörítő kisebbségi kor­mány jöhetne létre. A sajtó ellenve­tésére, hogy egy ilyen kabinetnek a volt kommunistákat is tömörítő pár­tok külső támogatására ugyancsak szüksége lenne, Palkó hangsúlyoz­ta: legalább azt kell elérni, hogy ma­gában a kormányban a lehető legke­vesebb exkommunista kapjon he­lyet. „A jelenlegi kormány is a kom­munisták túsza” - mondta Palkó. František Mikloško alelnök emlé­keztetett: az ő 1991-es kormányzá­suk idején volt a legkisebb a volt kommunista miniszterek aránya. „A jelenlegi kabinetnek az az előnye, hogy a kommunistákkal együtt igyekszik a NATO-ba juttatni Szlo­vákiát” - nyüatkozta Mikloško. A mozgalom arra sarkallja a képvise­lőket, mondjanak véleményt a Szlo­vákia Kommunista Pártja által a közjogi méltóságoknak, pártoknak és sajtónak is megküldött levélről. A párt ebben felháborodásának ad hangot, amiért a kereszténydemok­raták közreműködésével a kommu­nizmus bűntényeiről megjelentetett könyvek állításai ellen nem véde­kezhet. Palkó feszólította a közéle­tet: a fasizmus mellett a kommuniz­mus bűntetteit is határozottan ítélje el, tehát az úgynevezett auschwitzi hazugság mellett a „lipótvári” ellen is emelje fel a hangját, (kár) RÖVIDEN Ján Budaj megtartotta a szavát Pozsony. ígéretéhez híven kilépett az SOP-SZS-LDÚ frakcióból Ján Budaj. A Liberális Demokratikus Unió elnöke már az ötödik képviselő, aki távozott az eredetileg tizenhat fős parlamenti klub­ból. Budaj elhatározását a zöldekkel is közölte, ám fontosnak tar­totta megjegyezni, hogy ez nem jelenti a két párt közötti együttmű­ködés megszűnését. (SITA) Šebej: nagybani NATO-csatlakozás Pozsony. Egyre több ország, szakember és elemző vallja, hogy a NATO bővítésekor minél több országot kell egyszerre felvenni. Számításba jönnének Szlovákia és Szlovénia mellett még a balti országok is - közölte František Šebej, a parlament integrációs bizottságának elnöke a washingtoni transzatlanti fórumról tájé­koztatva. (SITA) Dzurinda kormánya antiszociális? Pozsony. Antiszociálisnak bélyegezte Mikuláš Dzurinda kormá­nyát a szakszervezetek elnöke. Ivan Saktor szerint erről tanúskodik a kabinet döntése, amely a privatizációból származó 322 millió ko­ronát egy teniszközpont felépítésébe ölné, amikor nincs pénz az is­kolai tornatermek legszükségesebb javítására. (SITA) Leleplezett cseh-szlovák adócsalók Prága. Huszonkét tagú bűnszövetkezetet leplezett le a cseh rend­őrség a szlovákiai kollégák segítségével. A banda állítólag százmilló koronához jutott adócsalásból, egy egyszerű recept segít­ségével: értéktelen kacatokat szállítottak külfödre milliós értékű­nek feltüntetve, majd az államtól visszakérték az adót. Az ügyben kulcsszerepet játszott egy pozsonyi vámraktár tulajdonosa; ellene is vizsgálat indult. (TASR) Jól időzített konferencia Brüsszel. Helyesen időzített kezdeményezésnek véli a HZDS jövő heti NATO-konferenciáját a katonai szövetség. Szerinte ugyanis a rendezvény hozzájárul a polgárok tájékoztatásához. A NATO egyik, neve elhallgatását kérő illetékese sok sikert kívánt a HZDS- nek, és közölte: a NATO Review kiadvány egyik munkatársa vesz részt a konferencián. (TASR) Csehország: új egyházi és vallásfelekezeti törvény Václav Havel vétój a HÍRÖSSZEFOGLALÓ Prága. Václav Havel cseh államfő megvétózta a parlament által a múlt héten jóváhagyott új egyházi és vallásfelekezeti törvényt, mert úgy véli, hogy egyes előírásai el­lentétesek az általános emberi jo­gokkal. A cseh államfő meggyő­ződése: ezeket a jogokat sértik a törvény azon előírásai, amelyek tiltják az egyházaknak és a vallási felekezeteknek, hogy saját kórhá­zakat és szociális otthonokat léte­sítsenek és tartsanak fenn. Havel úgy véli: évszázadokon át karita­tív tevékenységet fejtettek ki, ez a hagyomány ma is élő, ezért nem szabad elvenni tőlük a fent emlí­tettjogot. „Csehországban az egy­házaknak jelenleg mintegy 300 egészségügyi és szociális intéz­ményük van, amelyekben több tízezer személy él” - jelentette ki a törvényre reagálva Jan Graub­ner olmützi püspök, a Cseh Püs­pöki Konferencia elnöke. A konfe­rencia nyilatkozatban tiltakozott a törvény elfogadása ellen, s azt állította, hogy a jogszabály korlá­tozza az egyházak szabadságát. Pavel Dostál kulturális miniszter visszautasította a bírálatokat és a tiltakozásokat, azt állítva, hogy az egyházak félreértik a törvényt. Szerinte az egyházak továbbra is folytathatnak karitatív tevékeny­séget, s az új törvény csak azt rög­zíti, hogy ezt az államnak kell fel­ügyelnie és szervezetileg el kell választania az egyházaktól. Az egyházaknak az sem tetszik, hogy az új törvény korlátozza vál­lalkozói tevékenységüket. Ugyan­akkor az engedélyezett vállalko­zói tevékenységből befolyó hasz­not nem lenne szabad beruházá­sokra fordítani, hanem csak az egyházak tevékenységének pénze­lésére lehetne felhasználni, (kj) Csehország: cikk a magyarországi romák helyzetéről Kissé jobb, mint máshol HÍRÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Prága. A magyaror­szági romák helyzetéről közöl cikket a Hospodáfské noviny cí­mű tekintélyes prágai gazdasági és politikai napilap. Emlékeztet: Magyarország sem kerülte el Csehország és Szlovákia sorsát, s a romák kivándorlása miatt Ka­nada vízumkényszert vezetett be a magyar állampolgárok számára is. A lap szerint a magyarországi romák általános helyzete semmi­vel sem jobb, mint a csehországi­aké. Többségük nyomorban él, nincs munkája, nincs műveltsé­ge, s a többségi társadalom nagy­részt elutasító, olykor kimondot­tan ellenséges álláspontra he­lyezkedik. A szerző szerint az a tény, hogy a magyarországi ro­mák egészen a legutóbbi idősza­kig alacsonyabb számban vándo­roltak ki, mint a csehországiak, azzal magyarázható, hogy a bu­dapesti kormányok az utóbbi tíz évben mindig nagyobb figyelmet szenteltek ennek a kérdésnek, mint Csehország. A magyar pol­gári társadalom és az alapítványi hálózat is fejlettebb, mint a cseh. A roma kulturális és politikai képviselet kialakítása előrehala­dottabb. Más a kulturális elit és a médiumok többségének a hozzá­állása is a problémához: tekintet­tel a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekre, nagyobb megértést tanúsítanak a romák gondjai iránt is. Ennek köszönhe­tő, hogy Magyarországon a posztkommunista államokban egyedülálló kisebbségi önkor­mányzati rendszer jött létre, amely a romákat is magába fog­lalja. A kormány 2000-ben 7,2 milliárd forintot költött a romák­ra, de ahogy azt a roma aktivisták is hangsúlyozzák, a problémák olyan szerteágazóak, hogy ennek a többszöröse sem lenne elég. To­vábbi komoly probléma, hogy erősödik a szélsőjobboldal befo­lyása a politikában és a sajtóban, ami nyugtalanítja a magyarorszá­gi kisebbségeket, köztük a romá­kat is. „A romakérdés ezért to­vábbra is az egyik legnagyobb akadálya Magyarország európai uniós csatlakozásának” - szögezi le az újság, (m)

Next

/
Oldalképek
Tartalom