Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-08 / 257. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 8. Régió KIRÁLYHELMEC Bővül a varroda Bár képzett varrónőből jóval több van a Bodrogközben és Ung-vidé- ken, mint amennyit foglalkoztatni tudna egy nagyobb kapacitású var­roda, ennek ellenére a királyhehne- d székhelyű, két évvel ezelőtt indult ROSS-OZKN cég, miután megvásá­rolta a csődbement állami gazdaság épületét, munkacsarnokot hozott létre és száz varrónőt vett fel. - Míg induláskor fordított arányban vol­tunk résztulajdonosai az újonnan alakult üzemnek, ma az ellen­kezőjéről számolhatok be - mondta Kázsmér Ferenc résztulajdonos­igazgató. (A volt OZKN eperjesi ru­hagyár vezérigazgatója, Dušan Mi- gaš a parlament elnökének bátyja, aki a privatizálás után a ruhagyár­ban többségi tulajdont szerzett, tár­sult a királyhelmeciekkel, hogy itt fióküzemet hozzanak létre - a szer­ző megj.) Termelési programjuk nem válto­zott, továbbra is az elasztikus anyagból készült, drappszínű far­mert gyártják, melyet német meg­rendelő értékesít. A varrónők több mint fele ingázó, akik Bodrogköz és Ung-vidék községeiből járnak be naponta, teljesítménybérben dol­goznak. Egy kártyára bejegyzik az elvégzett műveletet, így maguk is kiszámíthatják, mennyit kerestek aznap. Míg induláskor négyezerki- lencszáz, ma nyolc és fél ezer az át­lagos havi bér. (dvl) MUZSLA Helyi szinten is sikeresek Muzsla önkormányzata 1996-ban hozta létre a Jövő 2000 Alapítványt azzal a céllal, hogy anyagüag segít­sék az alapiskola működését, a ha­gyományos mesterségek és a helyi kulturális értékek megőrzését, tá­mogassák, menedzseljék a tehetsé­ges közép- és főiskolásokat, illetve egyetemistákat. Az alapítvány céljai között szerepel egyebek között, hogy adatbázist hoznak létre a régióban található munkalehetőségekről. A Jövő 2000 a Medar-kormány idején alakult, abban az évben, amikor a vonatko­zó törvény módosítása után az or­szágban akkor működő 2600 alapít­ványból körülbelül 250 maradt. Ez az alapítvány azonban a ked­vezőtlen politikai és társadalmi kö­rülmények idején is igyekezett ele­get tenni küldetésének. „Tavaly ala­kult meg az Ister Granum Határ Menti Kisrégió, melynek tagjai a Párkányt és a környező községeket felölelő Déli Régió, illetve magyar részről Esztergom és a városhoz kö­zeli települések. Szeretnénk, ha en­nek a Határ Menti Kisrégiónak a Jövő 2000 Alapítvány lenne a szlo­vákiai programirodája” - tájékozta­tott Farkas Iván, az alapítvány kura­tóriumának elnöke, (km) Másodszor is dolgoznia kell Ján Filo akadémiai szobrásznak (balról) a Nemeckában elhelyezett köztéri szobrán. A megkínzottak emlékművét idén júliusban két vandál annyira megrongálta, hogy azon közel 240 ezer korona kár keletkezett. A szobor előreláthatóan november végére kerül újra a helyére. (TASR-felvétel) Az év végi „tűzoltást" egy-egy terület tehermentesítésével intézte el a kormány Fellélegezhet a hivatal A tartozásokat maga előtt görgető Kassai kerületet az év végén tehermentesítik, és a jövő évi költségvetés is ígé­retes. Mária Karafová, a ke­rületi hivatal gazdasági osz­tályának vezetője szerint Po­zsonyban végre tudatosítot­ták, hogy a kelet-szlovákiai járások felzárkóztatása pénz nélkül nem sikerülhet. KASSA A kassai kerületi hivatal a kezdet kezdetétől a szükségesnél jóval ke­vesebb támogatást kapott, az állam nem vette figyelembe az energiaá­rak és szolgáltatások árának emel­kedését, ezért a hivatalban meg­szorító intézkedések tömegét vol­tak kénytelenek bevezetni, az év végi „tűzoltást” pedig egy-egy terü­let tehermentesítésével intézte el a kormány. Idén a tavalyi összegnek megfelelő támogatást kaptak, így félévkor több, mint 130 milliós tar­tozásuk volt az energiaszolgáltatók felé, évvégére pedig 350-400 milli­ós adóssággal számolnak. Az utób­bi időszakban a kormány is élénk érdeklődést mutatott a keleti végek iránt, kétszer is tartott kihelyezett ülést Kassán, amelyeken fontos ha­tározatok születtek. Karafová sze­rint a helyzet javulásában nagy sze­repe van a kerületi elöljárónak, aki gyakran fenyegetőző hangnemben igyekezett többlettámogatást ki­harcolni. Ennél hatékonyabbnak bizonyultak azok az elemzések, melyek kidolgozói összehasonlító jellegű számításokkal bizonyítot­ták a kerület hátrányos megkülön­böztetését a nyugat-szlovákiai ke­rületekhez képest. A kormány októberben tárgyalta meg az elemzéseket, és a jövő évre 168 millió 136 ezer koronás támo­gatást szavazott meg a kassai kerü­letnek. Külön öröm, hogy a támo­gatás nem célirányos, azaz úgy osztják szét, ahogy jónak látják. A legtöbbre, 99 millióra természete­sen az oktatásügyi osztálynak len­ne szüksége, ám a magas munka­nélküliségi arány miatt a szociális osztály is rászorul a többlettámo­gatásra. (juk) Nem lehet Szentes tuljadona a kőbánya, mert grófi tulajdonként államosították Veszélyes robbantások a bányában SZENTES A községben többen is arra pa­naszkodtak, hogy a robbantások alkalmával mozog a talaj a lábuk alatt, és néhol az épületek falai is megrepedeznek a detonációtól. Sőt, a község több mint 780 éves­nek vélt műemlék templomának a falán is repedések alakultak ki. Rácz László, Szentes polgármeste­re szerint erre már többször is fel­hívták a cég vezetőinek figyelmét. Megtudtuk, a napokban próbarob­bantásokat és méréseket készül­nek végezni a területen, hogy fel­mérjék a valós helyzetet, valamint, hogy megállapítsák, müyen erős lehet a detonáció. A kőbányájáról ismert bodrogközi község a régió azon településeinek egyike, ahol a rendszerváltást kö­vetően sem esett vissza a fejlődés. A közművesítést az elsők között való­sították meg a térségben, már csak a csatornázást kell megoldani. Ön­erőből ravatalazót építettek, rende­zettek a parkok, a közterek és a szol­gáltatás is elfogadható szinten van. Szentes talán az egyedüli község a régióban, ahol már 60 évvel ezelőtt felépült a kultúrház a faluban, 1941. november 8-án avatták fel. „Nem­rég tataroztuk és további helyisé­gekkel bővítettük, de segítettük az óvoda és az iskola gázművesítését is. 1,2 millió koronás költségveté­sünket úgy próbáljuk beosztani, hogy szükség esetére mindig legyen valami a községi kasszában” - je­gyezte meg Rácz László polgármes­ter. Elmondta továbbá, hogy szeret­ték volna községi tulajdonba venni a helyi kőbányát, így tovább növel­hették volna a község vagyonát és a munkahelyi lehetőségeket is. De ez nem történhetett meg, mert a bánya soha nem volt a községé, grófi tulaj­donként államosították. A Zempléni Hajózási Társaság Kft. vásárolta meg, amely csupán három helybelit alkalmaz. „Itt van a falu területén, de nem a miénk. Évente kapunk ugyan 42 ezer koronát a cégtől, de számunkra előnyösebb lett volna, ha mi üzemeltetjük” - mondta a polgármester, (kát) RIMASZOMBAT Öngyilkos lett a csaló orvos Csalással vádolták azt a 38 éves orvost, aki kedden délután a vonat elé feküdt és öngyilkos lett. A mozdonyvezető szerint a férfi kiugrott a Hnúšťa és Likier között közlekedő szerelvény elé, lefeküdt a sínekre, és a vonat levágta a fejét. Milan B. egy éve a Rimaszombati Járási Hi­vatal szociális osztályának orvosa volt. Nem hivatalos információk szerint nemcsak hálapénzt fogadott el a betegektől, hanem kölcsön is kért tőlük, de ezeket a kölcsönöket rendszerint nem adta vissza. Az információt megerősítette Miloš Tomeček, a kerületi rendőrparancs­nokság igazgatóhelyettese is. (t,s) NYITRAI KERÜLET Kilenc hónap alatt hat gyilkosság Szeptember végéig összesen 6 427 bűncselekményről szerzett tudo­mást a rendőrség a Nyitrai kerületben és az esetek 59,8 százalékában sikerült kézre keríteni a tetteseket. Az 1394 erőszakos bűncselekmény közül 99 rablótámadás, 11 nemi erőszak és 6 gyilkosság elkövetőjét már letartóztatták - a legszigorúbb büntetésre a kettős csecsemőgyil­kosságot elkövető lakszakállasi asszony és az a férfi számíthat, aki au­gusztusban lelőtte egy nagysurányi ékszerbolt eladóját. A gazdasági bűncselekmények által okozott kár 379 millió koronára rúg. (vm) PÁRKÁNY Az intézmények „szétszakították" a várost Ha a párkányiak Érsekújvárra - a járási székhelyükre - akarnak te­lefonálni, akkor a lévai telefonközponton keresztül kell „vidékre” hívniuk. Hasonló a helyzet, ha áramkimaradást akarnak bejelente­ni, ugyanis akkor a nyitrai készültséget Dunaszerdehelyen hívják fel. Ha pedig a postai szolgáltatásokról érdeklődnének, akkor Ko­máromba kell telefonálniuk. Ján Oravec, Párkány polgármestere szerint ez az intézmények felfogásbeli zavarairól tanúskodik, hiszen „szétszakították” a várost. (TASR) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT ÉGBOLT, ÉSZAKON CSAPADÉK, 7-12 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA A Nap kel 06.50-kor - nyugszik 16.21-kor. A Hold kel 22.56-kor - nyugszik 13.34-kor. A Duna vízállása-Pozsony: 250, árad; Medve: 70, árad; Komárom: 145, árad; Párkány: 60, változatlan. Jobbára felhős lesz az égbolt, he­lyenként - főleg északon - zápor­ra, zivatarra lehet számítani. Időn­ként megélénkülhet a déli-délnyu­gati irányú szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 12, dél­nyugaton 14, a hegyekben 2 fok körül alakul. Holnap nyugat felől hidegfront érkezik Közép-Európá- ba, azaz a mainál hűvöseb idő vár­ható. Változóan felhős lesz az ég­bolt, napközben itt-ott felszakado­zik a felhőzet. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet 6 és 10 fok között alakul. Éjszaka 2 fokig süllyedhet a hőmérő higanyszála. Ma kedvezőtlen fronthatásra szá­míthatunk, rom­lik az időjárásra érzékenyek egész­ségi állapota. Fo­kozódnak a szív- és érrendszeri, va­lamint a légzőszervi betegségben szenvedők panaszai; gyakrabban jelentkezhetnek asztmás rohamok, fejfájás és légszomj is előfordulhat. A régi sebhelyek környékén lüktető fájdalmat érezhetünk, erősödhet­nek a reumás tünetek. A borongós időjárás depressziót, kedvetlensé­get idézhet elő, roszszabbul tu­dunk összpontosítani. Testi és szel­lemi teljesítőképességünk egya­ránt csökken. Holnap KM\*MLN ♦ A szlovákiai magyarság a 2001-es népszámlálás tükrében ♦ (Köz)vélemények a státustörvényről ♦ A „magyar kártya” Szlovákiában

Next

/
Oldalképek
Tartalom