Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-30 / 275. szám, péntek

6 Politika ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 30. Phenjan elutasítja a nyomást Phenjan. Phenjan tegnap visszautasította azt az ameri­kai felhívást, hogy újítsák fel a nemzetközi ellenőrzéseket azokban az észak-koreai léte­sítményekben, amelyekről azt gyanítják Washingtonban, hogy tömegpusztító fegyverek kifejlesztésén dolgoznak. A külügyi nyilatkozat szerint Phenjan „ellenintézkedésekre kényszerül” az ellenséges amerikai politikával szemben, de ezek mibenlétét nem konk­retizálta. (MTI) Katada kap szociális ellátást London. A brit felső bíróság rendelkezése szerint a brit ál­lam emberiességi okokból kö­teles biztosítani Abu Katada politikai menekült létszükség­leteit, annak ellenére hogy a hatóságok terroristagyanús személynek, Oszama bin Laden londoni kapcsolatának tartják őt. A Londonban élő muzulmán pap által benyúj­tott kereset meghallgatása nyomán döntött úgy a testület, hogy Katadát megilleti „a szo­ciális biztonság minimális színije”. A nemrég elfogadott ENSZ-határozat is terrorista­gyanús személynek, az al- Kaida feltételezett támogatójá­nak nevezte Katadát, és elren­delte londoni bankszámlája befagyasztását. (MTI) CIA-ügynök halála Washington. Hivatalosan is megerősítették, hogy Észak- Afganisztánban, a Mazari- Sarif közelében történt tálib fogolylázadás során életét vesztette a CIA egyik embere. A 32 éves Johnny (Mike) Spann az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség titkos műveletekkel foglalkozó igaz­gatóságának volt az alkalma­zottja. „Kívánságának megfe­lelően, a frontvonalon szolgál­ta hazáját” - állapította meg a Spann halálhírét megerősítő nyilatkozatában George Tenet CIA-igazgató. Hivatalos közlé­sek szerint Johnny (Mike) Spann volt az első olyan ame­rikai, aki a hadjárat kezdete óta harcban vesztette életét af­ganisztáni területen. A Penta­gonban az eddig elismert ha­lálesetek kapcsán rendre bal­esetről beszéltek. (MTI) Johnny (Mike) Spann koráb­ban tengerészgyalogos volt (TASR/AP) Kwasniewski halasztott Varsó. Lemondták a lengyel elnök, Aleksander Kwas­niewski tegnapra tervezett prágai munkalátogatását, mi­után az időjárási viszonyok miatt az elnöki gép nem tu­dott elindulni a varsói Okecie repülőtérről. Az elnöki hivatal vezetője, Teresa Grabczynska közölte, hogy a látogatásra új időpontot fognak kitűzni. Az Okecie repülőtérről a sűrű köd miatt tegnap reggel egyet­len járatot sem indítottak el, és a Varsóba tartó gépeket is más repülőterekre irányítot­ták át. (MTI) Továbbra sem világos, hogy milyen katonai háttér szavatolná a több évtizedes polgárháborúból kilábaló Afganisztán rendjét és belbiztonságát Tora Bora luxusigényeket is kielégítő barlangjai ÖSSZEFOGLALÓ Bonn/Kabul/London. Előrelépés történt tegnap az Afganisztán jövő­jével foglalkozó ENSZ-értekezleten: a négy küldöttség közül a két legje­lentősebbnek tekintett csoport meg­egyezett az ENSZ béketervében sze­replő átmeneti tanács létrehozásá­ról. Mint az Északi Szövetség szóvi­vője közölte, a monarchista delegá­cióval egyetértésre jutottak egy 42 tagú tanács létrehozásáról, amely az afgán újévig (2002. március 21- ig) kormányozná az országot. A tes­tület összetétele még nem tisztá­zott; hírek szerint helyet kapnának benne a másik két csoport - a pastu nemzetiséget képviselő pesavari csoport, valamint a hazara kisebb­ség nevében tárgyaló ciprusi cso­port - képviselői is. Továbbra sem világos, hogy milyen katonai háttér biztosítsa a több évtizedes polgár- háborúból küábaló Afganisztán rendjét és belbiztonságát. A peters- bergi tárgyalásoknak alighanem ez lesz a legkényesebb kérdése. Az Északi Szövetség korábban mere­ven ellenezte idegen csapatok jelen­létét az ország területén. Vizsgálódhat az AI Mohammed Habil, az Északi Szö­vetség szóvivője tegnap közölte: le­hetővé teszik a Amnesty Interna­tional (AI) emberi jogi szervezet­nek, hogy kivizsgálja annak a több száz tálibbarát fogolynak a sorsát, akiket a Mazari-Sarif közelében lé­vő földsáncerődben öltek meg. A Szövetség korábbi közlése szerint a háromnapos véres lázadásban az erődben fogva tartott összes pakisz­táni, arab és csecsen harcost megöl­ték. A szóvivő szerint nem volt más választásuk, mert a foglyok zsákmá­nyolt fegyverekkel megtámadták őket az erődben. „Saját makacssá­guk okozta halálukat” - tette hozzá. Hozzátette: készek átadni az elfo­gott külföldi harcosokat és a bin Ladennel kapcsolatban álló afgáno­kat egy nemzetközi szervezetnek, hogy az döntsön további sorsukról. Bombabiztos bázis Saját szellőző rendszere van, áram- fejlesztőjét a környező patakok vize működteti, padozata finoman ki­dolgozott, bejáratát árnyas erdő vé­di a kíváncsi tekintetektől. Olyan jól álcázott és őrzött, hogy védett bár­milyen külső támadástól. A hely a kelet-afganisztáni Dzsalálábád kö­zelében fekvő Tora Bóra földalatti barlangrendszere, ahová állítólag az elmúlt hetekben Oszama bin Laden és arab testőrei visszavonul­tak a ostromlott Kandahárból. Tora Borába (a név fekete port jelent) Bahera Gam településről lehet gya­log eljutni. A helybéliek szerint bin Laden arab harcosai 450 kisteher­autót állomásoztatnak Bahera Gamban helyi híveikre bízva. Innen lóháton, szamáron, tevéken teszik meg a szovjet megszállás alatt a mudzsahed harcosok által a hegyi barlangrendszerben jól kiépített bombabiztos bázisukhoz vezető az utat. A páratlan szépségű barlango­kat katonai központtá alakították az elmúlt több mint húsz év során. „Olyan az egész, mint egy szálloda. Saját áramhálózata van, amely min­den barlangba juttat áramot. A fej­lesztőt a gyors sodrású patakok vize működteti. Bejárata elég széles ah­hoz, hogy akár egy gépkocsi is be­férjen. 15 méterrel beljebb találjuk az első faajtót. Mögötte kezdődnek a barlangok” - mesélte a The Inde­pendent tudósítójának egy helybéli, aki nyáron a barlangerőd vendége volt. A barlangrendszer bejáratát sok-sok fa rejti, felülről ezért nem észlelhető. A helyiek nem mehetnek fel oda, bin Laden figyelmeztette őket, hogy halál vár rájuk, ha meg­teszik. A helyiek szerint legalább kétezer arab és tálib harcos vonult ide vissza, s úgy tartják, aármilyen tartósan is bombázzák a vidéket, a földalatti barlangrendszert semmi nem károsíthatja meg. (o, m) (TASR/EPA-felvétel) Betegszállítás afgán módra Terrorizmusellenes háború: Európa nem ért egyet az Irak elleni front megnyitásával Zeman és Schüssel Brüsszelben a temelíni atomerőműről EU kontra Amerika Enyhül a feszültség Washington/Bagdad/Berlin/ London. Megosztja a nem­zetközi közvéleményt az USA Irakkal kapcsolatos ál­láspontja. Az EU jóval visz- szafogottabb ez ügyben, mint a legutóbbi Bush-nyi- latkozat volt. Az arab orszá­gok arra figyelmeztetnek: egy Irak elleni támadás rendkívül súlyos következ­ménnyel járna az érzékeny közel-keleti térségben. ÖSSZEFOGLALÓ Joschka Fischer német külügymi­niszter kijelentette: kormánya rendkívül szkeptikusan viszonyul egy Irak elleni katonai akcióhoz, s ez a tartózkodás az egész Európai Unióra érvényes. Szavai szerint az EU meglehetősen egyértelműen Washington tudomására hozta nyomatékos fenntartásait. „A kato­nai erő alkalmazása csak mint vég­ső eszköz jöhet szóba a külpolitiká­ban” - hangoztatta. Élőzőleg Gerhard Schröder is figyelmeztette az amerikai kormányt: ne bocsát­kozzék felelődén kalandba azáltal, hogy a terrorellenes katonai fellé­pés keretében Irakot is célba veszi. „A terrorizműs elleni harc új cél­pontjainak kiválasztásában nagy­fokú visszafogottságra van szük­ség. Különösen érvényes ez a Kö­zel-Keletre, ahol a helyzet igen ha­mar ellenórizhetedenné válhat” - fogalmazott a német kancellár. Ismeretes, Bush amerikai elnök Peresz ismét ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Simon Peresz izraeli külügyminiszter nyilvánosan bí­rálta főnökét, Ariel Sáron kor­mányfőt, amiért nem hajlandó politikai témákat is megvitatni a palesztinokkal a tűszünetről folyó tárgyalásokon. A tűzszüneti tár­gyalásoknak magukba kell foglal­niuk egy szélesebb kitekintést, politikai, érzelmi és gazdasági elemekkel - fejtette ki Peresz pártja, az izraeli Munkapárt ta­nácskozásán. Mint mondta ebben eltér álláspontja a kormányfőétől. „Ez az eltérés köztünk nem csu­pán technikai jellegű, mert igen hétfőn felszólította Irakot: engedé­lyezze ismét azoknak a nemzetközi ellenőröknek a tevékenységét, akiknek arról kellene meggyőződ­niük, hogy Irak immár valóban nem törekszik tömegpusztító ké­pességek megszerzésére. Kedden pedig amerikai katonai repülőgé­pek ismét dél-iraki légvédelmi cél­pontokra mértek csapást, a wa­shingtoni bejelentés szerint vála­szul arra, hogy Irak részéről folya­matosan fenyegetik a repüléstílalmi övezetek tiszteletben tartását ellen­Colin Powell egyelőre visszaszorította a Penta­gon stratégáit. őrző amerikai, illetve brit gépeket. Ezután közölte Mohammad al Douri iraki ENSZ-képviseló, hogy Bagdadban tartanak egy esetieges komoly amerikai légicsapástól, emiatt jobban örülnének, ha a két ország vezetői tárgyalóasztalhoz ülnének. Tegnap egy magas rangú amerikai katonai vezető kijelentet­te: az afganisztáni háború után az USA - szövetségeseivel együtt - összehangolt és precíz akciót hajt végre a világ más részein is az aí- Kaida terrorszervezet ellen. Dennis Blair tengernagy, a csendes-óceáni térségben szolgáló amerikai erők főparancsnoka azt mondta, ügyelni fognak arra, hogy e terrorszervezet ne találhasson másutt menedékre, ne tudja újjáépítem hálózatát, s ne legyen képes újabb támadásokra. fontos kérdésről van szó, ha való­ban meg akarunk állapodni a tűz­szünetről” - tette hozzá. Sáron hétnapos, teljes nyugalmi idősza­kot követel az amerikai Mitchell- jelentésben foglaltak megvalósí­tásának előfeltételeként. (Márpe­dig tavaly szeptember óta egyet­len nyugodt nap sem volt, nem­hogy hét.) Az egykori amerikai szenátor tervezetének célja az volt, hogy kijelölje azt az utat, amely fokozatosan elvezethet a izraeli-palesztin béketárgyalások újraindításához. Az Izrael és Palesztina közötti tűz­szünet megvalósítása az első lépés egy palesztin állam megteremtése Geoff Hoon brit védelmi miniszter a törvényhozás védelmi bizottságá­ban hangsúlyozta: az USA-val el­lentétben Nagy-Britannia nem lát semmilyen bizonyítékot arra, hogy Iraknak közvetlen kapcsolata lenne bin Laden al-Kaida hálózatával. Hangoztatta: London tudatában van annak, hogy az al-Kaidának számos országban vannak sejtjei. A válaszadás attól függ, miként lehet a leghatékonyabb módon fellépni e veszély ellen. Hoon értésre adta, hogy London szoros kapcsolata Washingtonnal nem jelenti azt, hogy London mindenben követi Washingtont. Jelezte ugyanakkor, hogy a terrorizmus elleni harcban a brit kormány támogatna katonai akciókat „olyan országokban, ahol az állam nem tud hatékony ellenőr­zést gyakorolni határain belül”. London akkor kész támogatni Afga­nisztánon kívüli katonai csapásokat is, ha bizonyítékok bukkannak fel arra, hogy más országok is mene­déket nyújtanak az al-Kaida támo­gatóinak. Az Irak elleni front meg­nyitását Franciaország is ellenzi. A The Daily Telegraph az írta, egyelő­re Colin Powell amerikai külügymi­niszternek sikerült visszaszorítania a Pentagon Szaddám Húszéin meg­buktatását sürgető illetékeseit. „A törésvonal nem az Atlanti-óceán két parija között, hanem Washing­tonban, a Potomac két partja között van. Minden lehetőséget felhaszná­lunk Powell támogatására, és arra, hogy biztosítsuk a józan ész győzel­mét” - mondták brit illetékesek a lapnak, (ú, m, o) felé - jelentette ki tegnap William Burns, az USA közel-keleti külön- megbízottja. Azt követően nyilat­kozott, hogy fogadta őt Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, akivel a tartós izraeli-palesztin tűzszünet megteremtésének lehetőségeiről tárgyalt. Hozzátette: a tűzszünet elvezeti a két államot, Izraelt és Palesztinát a békéhez és a bizton­sághoz, ahogy erről Bush amerikai elnök és külügyminisztere, Colin Powell is beszélt. A másik amerikai közvetítő, Anthony Zinni nyugal­mazott tábornok korábban Jasszer Arafat palesztin vezetővel találko­zott, de tárgyalásaikról részleteket nem közöltek, (m, ú) Prága/Brüsszel. A cseh kormány felkészült arra, hogy Brüsszelben le- záija az osztrákokkal a temelíni atomerőmű biztonságáról folytatott vitát. Ezt Jana Drábová, az Állami Atombiztonsági Hivatal elnöke mondta újságíróknak szerdán késő este, azt követően, hogy részt vett a cseh kormány Temelínnel foglalko­zó rendkívüli ülésén. Miloš Zeman kormányfő ez ügyben találkozott tegnap brüsszelben osztrák partne­rével, Wolfgang Schüssel kancellár­ral. Előzőleg Prágában nem voltak hajlandók részleteket közölni, csu­pán annyit mondtak, hogy a kabinet késő esti ülésén jóváhagyott komp­romisszumos dokumentum mind­két fél számára elfogadható. Zeman felhatalmazást kapott az okmány tegnapi aláírására, beleértve az MTI-HÍR Bukarest. Ion Iliescu szerint túlzó nyilatkozatok hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy a román állam elveszítette volna hatalmát Hargita és Kovászna megyében. A román elnök a balti államokban tett körút­járól hazatérve nyilatkozott újság­íróknak. Szerinte mindkét fél részé­ről hangzottak el kellően vissza nem fogott nyilatkozatok. Hangsú­lyozta, hogy a két megyében nem Menekültek Debrecenben Öngyilkos túszejtő Debrecen. Kiszabadították a rend­őrök és határőrök azokat a mene­külteket - a korábbi híradás szerint több mint negyven embert -, akiket tegnap hajnalban két társuk ejtett túszul, s zárkózott be velük egy deb­receni sorház egyik lakásába. Tanyik József határőr alezredes el­mondta, hogy a rendőrséggel lakos­sági bejelentésre vonultak ki a ház­hoz, s az akció során szinte hermeti­kusan körülzárták az épületet. Ami­kor a rendőrök betörték az ajtót, azonnal elfogták a menekülteket őr­ző egyik személyt, társa viszont ön- gyilkosságot követett el: főbe lőtte magát és a helyszínen meghalt. A menekültek többsége afgán állam­polgár. (MTI) esetleges „legiszlatív-technikai jelle­gű” javításokat is - közölte Libor Roučka kormányszóvivő. A tegnapi kormányfői megbeszélésektől a fe­lek azt várják, hogy pontot tegyen a régóta húzódó cseh-osztrák vita vé­gére. Jólértesült prágai források kö­zölték, hogy az úgynevezett melki folyamatban, amely az atomerőmű biztonsági és környezeti problémáit vizsgálja, hét biztonsági és 21 kör­nyezetvédelmi probléma maradt nyitva, s ezeket kellett tegnap Brüsszelben, Günter Verheugen uniós biztos jelenlétében lezárnia a két kormányfőnek. Értesülések sze­rint a kompromisszumos megoldás azt is tartalmazza, hogy Bécs a jövő­ben már nem fogja gátolni az ener­getikai fejezet lezárását Csehország uniós csatíakozási tárgyalásain. lehet etnikai konfliktusról beszélni, „az egyszerű emberek megértik egymást, a politikusok azok, akik felkavaiják a kedélyeket”. Maga Ili­escu a múlt hét elején még azt mondta, megalapozottnak lehet te­kinteni azoknak a véleményét, akik Hargita és Kovászna vonatkozásá­ban arra figyelmeztettek, hogy e két megyében az etnikai szempont­ok olykor túlsúlyba kerülnek a ro­mán törvények értelmezésében és végrehajtásában. Megvonták mentelmi jogát Tudor már büntethető Bukarest. Megvonta Comeliu Va­dim Tudor szenátor mentelmi jogát tegnap a román szenátus. A Nagy- Románia Párt elnökét az ország nemzeti érdekeit sértő hamis infor­mációk terjesztésének vádjával kí­vánják bíróság elé állítani. Tudor a szeptember 11-i terrortámadások után egy arról beszélt, hogy Romá­niában 1995-ben katonai kiképzést kaptak a Hamász palesztin terroris­ta szervezet fegyveresei. Román il­letékesek közölték, hogy a szenátor által említett időben a Palesztin Ha­tóság kormányőrsége számára ké­peztek ki embereket az erről kötött nemzetközi megállapodások alap­ján. A román legfelsőbb ügyészség vádemelési javaslatot tett. (MTI) Egyelőre nem hoztak látványos eredményeket az amerikai megbízottak tárgyalásai Sáron kormányfőt bírálta Nastase után a román államfő is visszafogta magát Iliescu szelídebben

Next

/
Oldalképek
Tartalom