Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-26 / 271. szám, hétfő

n Politika Összecsapások Észak-írországban Belfast. Összecsapások voltak tegnapra virradóra Belfastban a helyi katolikus és protestáns lakosok, illetve a tüntetők és a rendőrök között. A csetepaté­ban mintegy százan vettek részt, kövekkel és benzinbom­bákkal dobálták egymást, egy ember megsebesült. (MTI) Besorakoztak a Zöldek is Rostock. A kisebbik német kormánypárt, a Szövetség 90/Zöldek rostocki kongresz- szusának küldöttei jóváhagy­ták az országos vezetőség külpolitikai indítványát. A nyolcórás vita után megejtett szavazáson szűk többség tá­mogatta az indítványt, amely egyebek között felsorakozik a szövetségi kormány és a par­lament határozata mögött. Utóbbi áldását adja Németor­szág katonai szerepvállalásá­ra a terrorizmus elleni nem­zetközi küzdelemben, többek között Afganisztánba külden­dő katonai egységek formájá­ban. (MTI) Gorbacsov egy új párt élén Moszkva. Egy új tömörülés, az Oroszországi Szociálde­mokrata Párt élére választot­ták meg Mihail Gorbacsov egykori szovjet elnököt. Gor­bacsov harmadik utas politizá­lást ígért, és támogatta Vlagyi­mir Putyin orosz elnök külpo­litikáját az alakuló kongresz- szuson. (MTI) Gorbacsov visszatért (internet) Vadim Tudor ismét elnök Bukarest. Ismét Corneliu Vadim Tudort választották meg a Nagy-Románia Párt (PRM) elnökének a szélsősé­gesen nacionalista szervezet kongresszusán. A tanácsko­zásról távol maradt az ösz- szes romániai párt. Csak a Kínai Kommunista Párt üd­vözölte a pártot. A tanácsko­záson Gheorghe Funar, a PRM főtitkára bemutatta az RMDSZ „bűnlajstromát” tar­talmazó fekete könyvet, a vezetők követelték az RMDSZ betiltását (MTI) Tűz egy brazil diszkóban Belo Horizonte. Tűz ütött ki egy túlzsúfolt diszkóban a brazüiai Belo Horizontéban. Hat ember életét veszette, több százan füstmérgezést szenvedtek, vagy megsérültek a pánikban, a mintegy 1500 vendég egyszerre akart elme­nekülni. (MTI) Tornádó az USA déli részén Madison. Tornádó tombolt a hét végén az Egyesült Államok déli részében, és 12 halálos ál­dozatot szedett. A heves vihar több körzetet átmenetileg megfosztott az elektromos áramtól, többen közlekedési balesetben haltak meg. (MTI) ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 26. Az Északi Szövetségnek már csak Kandahárra kell összpontosítania, állítólag még mindig ott van Omar molia, a tálibok szellemi vezére Hajnalra tervezték Kunduz ostromát Az északiak gyűrűjében. Tömegesen adják meg magukat a tálobok Kunduznál. (Reuters-felvétel) Kabul/Belgrád. Az Északi Szövetség még nem vonult be Kunduz városba, a tálibok utolsó előtti fellegvá­rának végső ostromát ma hajnalra tervezték. A várost ostromló erők között megál­lapodás született arról, hogy az üzbég Dosztum tábornok a tádzsik erőknek engedi át Kunduz bevételét. ÖSSZEFOGLALÓNK- Kunduz tartományban teljes gőz­zel folyik a tálibok és a velük szö­vetséges harcosok lefegyverzése, az azonos nevű tartományi szék­városba azonban még nem vonul­tak be az ellenzéki erők - közölte az Északi Szövetség védelmi mi­nisztériumának szóvivője. A szóvi­vő szerint szerte a frontvonalakon folyik és egyelőre problémák nél­kül zajlik a kapitulált tálib harco­sok fegyvereinek begyűjtése. Az önmagukat megadó tálibokat és a velük szövetséges külföldi fegyve­reseket előbb Mazari-Sarifban he­lyezik el, majd onnan máshová szállítják őket. Az üzbég nemzeti­ségű Abdul Rasid Dosztum tábor­nok csapatai már 3 kilométerre megközelítették Kunduzt. A tálibok utolsó észak-afganisztáni bástyáját ostromló erők között megállapodás született arról, hogy elsőként a tádzsik Mohammad Daud hadúr emberei teszik be lá­bukat a tartományi székhelyre. Daud nem számít komolyabb el­lenállásra, hacsak az Oszama bin Ladenhez hű pakisztáni, csecsen és arab harcosok be nem tartják fo­gadalmukat, és utolsó csepp vérü­kig nem harcolnak a kapituláció helyett. A város mintegy 15 ezer védője közül már ezrek adták meg magukat a 11 napja tartó ostrom során. A tálibellenes szövetség képviselői állítólag már néhány napja megegyeztek a kapituláció feltételeiről, ennek értelmében a fegyverüket beszolgáltató Korán­iskolások szabadon hazatérhet­nek, míg a külföldi fegyvereseket ­számukat háromezerre becsülik - kiadják az Északi Szövetségnek. Kunduz eleste lehetővé tenné a tálibellenes afganisztáni koalíció­nak és az amerikai légierőnek, hogy a táliboknak utolsó erősségükből, a dél-afganisztáni Kandahárból való kifüstölésére és bin Laden elfogásá­ra összpontosítsanak. Mazari-Sarif egyik szűrőtáborá­ban lázadás és lövöldözés tört ki a külföldi foglyok között, akik az őröktől csaknem 30 gépfegyvert zsákmányoltak. A bin Laden hívei­nek számító külföldiek Kunduz ostrománál estek a tálibellenes szövetség fogságába. Egyelőre nem ismeretes, hányán vesznek részt a fogolylázadásban. A bin Laden vezetése alatt működő al-Kaida szervezet két vezetője éle­tét vesztette Afganisztánban a mi­nap amerikai légitámadásokban. Az arab nyelven megjelenő londo­ni al-Haját napilap szerint a kelet­afganisztáni Hoszt város elleni lé­gitámadásokban meghalt Tarik Anvar és Nasszer Fahmi. Mindket­ten szerepeltek a legveszedelme­sebb terroristákat felsoroló listán, amelyet szeptember 24-én tett közzé George Bush amerikai el­nök. Mindkettő az egyiptomi al- Dzsihád al-Iszlámija szervezetnek a legfőbb vezetői tanácsába tarto­zott; az egyiptomi titkosszolgálat szerint ők irányították a Dzsihá- don belül az öngyilkos merényle­tek elkövetését. A Hoszt elleni légi­támadásokban az egyiptomi Dzsi- hád összesen 15 vezetője halt meg. Bin Laden Dzsalálábádban? A dzsalálábádi rendőrség szerint Oszama bin Laden a kelet-afga­nisztáni város közelében bújt meg. Éjszaka lóháton változtatja helyét, nappal barlangokban húzódik meg. Bin Ladern állítólag a Dzsalá- lábád környéki hegyekben lévő To­ra Bora tálib és al-Kaida bázison látták. A várostól 60 kilométerre délnyugatra fekszik a Tora Bora bázis - ahol jelenleg 500-600 har­cos tartózkodhat -, amely a helyi­ek szerint bevehetetlen. Az afgá­nok nem szeretik a hazájukban tartózkodó külföldieket, ezért ha látják bin Laden többségében arab harcosait, azonnal jelentik a rend­fenntartóknál. Ezenkívül az Egye­sült Államok által bin Laden fejére kitűzött 25 millió dolláros váltság­díjról szinte mindenki tud már. Ilyen megfontolásból Oszama ko­rábbi 3000 fős különítménye he­lyett csupán néhány száz embert tart maga mellett. Az Omar mollát védő arab és más külföldi milíciák vezetői valószí­nűleg már Pakisztánba menekül­tek, de a tálibok első számú szelle­mi és politikai vezetője maga to­vábbra is Kanadahárban tartózko­dik, állítja a dél-afganisztáni tálib fellegvárból való visszatérte után az eddigi legmagasabb rangú tálib dezertőr. Muhammad Akbar Hán volt tálib belügyminiszter-helyet­tes és hírszerzési főnök a pakisztá­ni Kvettában közölte; néhány nap­ja a piac közelében látta Omar mollát egy gépkocsikonvojban, motorkerékpáros testőröktől övez­ve. Azóta úgy értesült, hogy a molia az utóbbi három napban megpróbált távozni az ostromlott tálib fellegvárból, de tanácsadói maradásra bírták. Hán szerint a külföldi milicistavezérek „taktikai megfontolásból” szöktek el Kanda­hárból, azért, hogy megszervezzék Afganisztán újraelfoglalását. Az ENSZ-nek adná át a tálibok ol­dalán harcolt külföldieket Bur- hanuddin Rabbani afgán elnök. A Korán-iskolások által 1996-ban el­űzött - de az ENSZ által azóta is el­nökként elismert -, és most, a tálib rendszer bukása után visszatért Rabbani, az ellenzéki Északi Szö­vetség vezető alakja kijelentette: Azokat a külföldieket, akik kegyel­met kérnek tőlünk, át fogjuk adni az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek, amely „tudni fogja, hogy mit csináljon velük”. Rabbani alapta­lannak minősítette azokat az aggo­dalmakat, hogy az Északi Szövet­ség vérfürdőt rendez a kezére ke­rült, Oszama bin Laden al-Kaida szervezetéhez tartozó „arab afgá­nok” között. Az afganisztáni háború legutóbbi fejleményei miatt Bosznia felé vet­ték útjukat egyes személyek, akik gyaníthatóan tagjai az al-Kaida szervezetnek. Tomislav Mihalj, a boszniai határőrség vezetője közöl­te, a boszniai hírszerzésnek olyan információi vannak, miszerint ezek a személyek Afganisztánból Bulgá­rián és Jugoszlávián át Boszniába vették útjukat. Emiatt a határőrizeti szerveknél fokozták a készültséget, szigorúbban ellenőrzik a határátlé­pőket és az áruforgalmat. Egy szara­jevói lap hírszerző forrásokra hivat­kozva azt is írta, hogy az al-Kaida egyes tagjai Közép-Európán át Nyu­gatra is megpróbálnak eljutni, (m) Kinek lesz mersze nemet mondani? - kérdezi a Le Monde a bővítéssel kapcsolatban Az izraeliek lelőttek egy tizenhárom éves palesztin fiút Borúlátó párizsi és bécsi találgatások MTI-HÍREK Terroristák likvidálása Párizs/Bécs. Az Európai Unió 12 ál­lammal való egyidejű bővítéséről el­hangzott francia felvetés azt a ki­mondatlan, de általános megítélést helyezte reflektorfénybe, amely a bővítést a közösség szempontjából drámai következményekkel járó előremenekülésnek tekinti - állapít­ja meg a Le Monde. A francia lap szerint Hubert Védrine külügymi­niszter, aki jól tudja, hogy Bulgária és Románia nem képes 2002 végére lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, gyakorlatilag csak nyilvánossá tette azt a kettős igazságot, amit brüssze­li EU-körökben államfői vagy kor­mányszintű hivatalos beismerés hi­ányában csak magánvéleményként vallanak meg: az unió intézményi reformjának elmaradása dacára tör­ténő keleti bővítés veszélyezteti a közösség ötvenéves építményét, mi­közben az új csatlakozók valójában nem tudnak megfelelni a belépés előfeltételének tekintett követelmé­nyeknek. „Magyarországgal például már lezárták a szabad tőkeáramlás­sal kapcsolatos tárgyalási fejezetet, amikor Brüsszelben felfedezték, hogy az ország rajta van a pénzmo­sás ellen küzdő nemzetközi szerve­zet, a FATF feketelistáján” - úja a lap. Egy névtelenül idézett brüsszeli illetékes megjegyzése szerint „a tár­gyalások teljesen irreálisak, tulaj­donképpen csúfot űzünk a tények­ből”. Áz EU központiában úgy lát­ják, hogy a közösség az összetartó erők kohéziójának gyengesége mi­att egy visszafordíthatatlan folya­matba sodródott bele, amely fölött elveszítette az ellenőrzést. Az osztrák kormánynak az EU bőví­tésével foglalkozó megbízottja sze­rint az EU nem lesz képes arra, hogy 2004-re felkészüljön új tagok befo­gadására. Erhard Busek úgy véli, er­re csak 2005-ben, vagy 2006-ban kerülhet sor, de emiatt nem omlik össze a vüág, mert jobb, ha alapos előkészítés és megfelelő belső sza­bályozás alapján bővül az unió. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Ciszjordániában az izraeliek tegnap megöltek egy 13 éves palesztin fiút. Kórházi forrá­sok közölték, hogy izraeli katonák okozta sebeibe halt bele. Gideon Szár kormányszóvivő el­mondta: az izraeli kormány eltö­kélte, hogy leszámol a terroriz­mussal. Éppen ezért szándékában áll lecsapni mindenkire, aki terror­akciót tervezett vagy hajtott végre izraeli állampolgárok ellen. Közöl­te továbbá: a kormány a jövőben is cselekvőén lép fel állampolgárai­nak biztonsága védelmében. A kormányszóvivő sikerként értékel­te, hogy az izraeli hadseregnek si­került megölnie Mahmud Abu Hanudot, a Hamász egyik vezető­jét és két társát. Az izraeli katonák pénteken Ciszjordániában raké­tákkal lőtték ki azt a gépkocsit, amelyen Mahmud Abu Hanud uta­zott. Simon Peresz izraeli külügy­miniszter a Hamász-vezető lelövé- sét jogos önvédelmi akciónak mi­nősítette, és megrögzött gyilkos­nak nevezte az áldozatot. A hét végén több incidens történt, az izraeli hadsereg helikopterről lőtt több települést. Az incidensek veszélyeztethetik az Egyesült Álla­mok újabb békéltető misszióját, amely ma kezdődik. A Krónika megszerezte Románia kifogásait a kedvezménytörvény ellen Elégedett az ET missziója a koszovói választásokkal Bukarest státustörvény-ellenvetései Jelentős albán többség MTI-HÍR Bukarest. Lényegesen módosítani kell a kedvezménytörvényt ahhoz, hogy az Bukarest számára is elfo­gadható legyen - derül ki azokból a román észrevételekből, amelyeket a Krónika című erdélyi újság. Ä napi­lap birtokába jutott annak a levél­nek, amelyet Adrian Nastase román kormányfő adott át magyar kollégá­jának, Orbán Viktornak a múlt heti román-magyar kormányfői találko­zó alkalmával. A levélhez csatolva található az a dokumentum, amely a román kormány konkrét ellenve­téseit tartalmazza a magyar kedvez­ménytörvénnyel kapcsolatban. Az újság szerint román részről a követ­kező módosításokat várják el: Tö­rölni kell a jogszabályból a pream- bulum 5. bekezdését, amely szerint a törvény célja „a szomszédos álla­mokban élő magyaroknak az egysé­ges magyar nemzethez való tartozá­sa, szülőföldjükön való boldogulá­sa, valamint nemzeti azonosságtu­data biztosítása”. A román fél jónak látná, ha a magyar hatóságok hiva­talos nyüatkozatban leszögeznék: Magyarország nem kérdőjelezi meg a trianoni békeszerződés előírásait. A törvényt olyan értelemben kell módosítani, hogy célkitűzései ne csak a szomszédos országokban, hanem az egész vüágon élő magya­rokra érvényesek legyenek. Törölni kell azokat az előírásokat, amelyek nem magyar személyek számára is biztosítanak kedvezményeket. Tö­rölni kell az egészségügyi szolgálta­tások árának visszatérítésére vonat­kozó kedvezményeket, törölni kell a Magyarország területén való mun­kavállalásijogra és a kapcsolódó kö­telezettségekre vonatkozó összes ki­tételt. Módosítani kell a törvénynek a konzulátusok szerepére vonatko­zó előírásait. Szerepüket pontosan meg kell határozni, hogy az ne áll­jon ellentétben a román-magyar kétoldalú megállapodással vagy más elvvel. Az ajánlószervezetekkel kapcsolatos összes előírást törölni kell. Az igazolvány nem tartalmaz­hat adatokat bútokosa etnikai ere­detére vonatkozóan, csupán az azo­nosításhoz szükséges személyes adatokat (név, állampolgárság, szü­letési idő, lakhely). Világosan le kell szögezni, hogy a magyar hatóságok nem tárolhatják e személyek adatait statisztikai célokból. A román fél be­leegyezése szükséges a határofl túli magyar szervezeteknek nyújtandó magyar támogatáshoz. mti-hIr Belgrad. Elégedetten nyilatkozott a november 17-én megtartott koszo­vói választásokról Owen Masters, az Európa Tanács megfigyelő misszió­jának vezetője. Masters értékelése szerint a választásokon nem volt példa a szavazók megfélemlítésére, illetve „voksok eltulajdonítására”. A választásokat Ibrahim Rugóvá Koszovói Demokratikus Szövetsé­ge (DSK) nyerte a szavazatok 45,6 százalékával, amivel a párt 47 helyhez jutott a 120 tagú parla­mentben. A második helyet a Ha­sim Thaqi vezette Koszovói De­mokrata Párt (DPK) szerezte meg: a választók 25,7 százaléka szava­zott rá, ami 26 képviselői helyet je­lent. A Visszatérés szerb pártkoalí­cióra a választópolgárok 11,34 szá­zalékot adta le voksát, de mivel a koszovói szerbek kisebbségként a választási eredménytől függetlenül tíz helyet kaptak a parlamentben, a szerb entitásnak 22 helye lesz a törvényhozásban. Az eredmények alapján az albán közösség kéthar­mados többséggel rendelkezik majd a parlamentben. Vladan Batics szerb igazságügy-mi­niszter levélben arra kérte Carla Del Pontét, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyészét, akadá­lyozza meg Hasim Thaqi és Ramus Haradinaj részvételét a majdani koszovói kormányban és hatalom­ban. Thaqi a Koszovói Felszabadí- tási Hadseregnek (UCK) volt a po­litikai vezetője Haradinaj a koszo­vói háború idején ugyancsak az UCK-nak volt az egyik nagy tekin­télyű parancsnoka.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom