Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)
2001-11-02 / 252. szám, péntek
ŰJ SZÓ 2001. NOVEMBER 2. Politika 5 Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár szerint Velencében igazolták a magyar nemzet- és szuverenitásfelfogást Európai rangú a státustörvény Már nem lehet vitatni, hogy a határon túli magyarok a magyar nemzet részének tekinthetőek (Somogyi Tibor felvétele) Veszélyben a Transpetrol privatizálása Pozsony. Ľubomír Harach gazdasági miniszter közölte: fellebbez a Homonnai Járásbíróság döntése ellen, amely a varannói C.S.I.- FEST cég kérésére zárolta a Transpetrol részvényeinek 34%-át. Az 1995 óta húzódó, kétes lépésekben és fordulatokban bővelkedő ügy azért érinti különösen fájdalmasan a gazdasági tárcát, mert a végéhez közeledik a stratégiai vállalat részleges privatizációja. A cég iránt érdeklődő 6 társaság, köztük az amerikai Texaco, az orosz Jukos és a Slovnaft jelenleg a Transpetrol átvilágítását végzi, és november derekáig teszik meg végső ajánlatukat. Harach attól tart, hogy a jogi bonyodalom ellehetetleníti a privatizációt, vagy érezhetően csökkentheti a vételárat, (shz) Körbehordták a halottat Bukov. Holtbiztosak voltak abban, hogy fel tudnak ébreszteni egy halottat a mijavai járásbeli községben. Az eset szenvedő alanya valóban sokat szenvedett: kora reggel hazafelé botorkált részegen, ám az úton egy szintén részeg motorkerékpáros elütötte. A férfi a helyszínen belehalt sérüléseibe, a falubeliek azonban azt hitték, hogy csak az alkoholos befolyáltság miatt nem mozdul. Ezért kör- behordozták a faluban, abban bízva, hogy a mozgás majd életre kelti. Egy óra után döbbentek rá, hogy a férfi nem az alkohol miatt annyira csendes. A motorbicikli vezetőjét már megtalálták. (TASR) Pihentek a tolvajok Nagyszombat. Rekordot döntöttek a tolvajok a városban, az utóbbi két napban egyetlen bűncselekmény sem történt. „Ilyet még szolgálatba lépésem óta nem tapasztaltam” - jelentette ki a kerületi rendőr-főkapitányság igazgatója. A város 48 rendőre tédenül ült az utóbbi 48 óra alatt: még egy tyúkot vagy egy biciklit sem lopott el senki. (TASR) Nincs gond a megyei parlamentek elhelyezésével 294 millió a választásra A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) negyedik ülése után Németh Zsoít úgy fogalmazott: a Máért eddigi legnagyobb eredménye a státustörvény megalkotása. A magyar Külügyminisztérium politikai államtitkárával a Velencei Bizottság jelentése után kialakult helyzetről beszélgettünk. MOLNÁR NORBERT A Velencei Bizottság jelentését nemcsak országonként, hanem pártállástól függően is másképpen értékelték. A Magyar Állandó Értekezlet talált egy közös álláspontot a Velencei Bizottság jelentésének értelmezésére, a nemzeti egyetértést tükröző zárónyilatkozatot mind a tizenhárom jelenlevő anyaországi és határon túli magyar párt aláírta. Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, a bizottság jelentése nem győzelem senki számára. A Velencei Bizottság jelentése győzelem, de nem feltétíenül magyar vagy román, hanem Európa nemzeti kisebbségei arattak látványos 2002. január elsején lép életbe a törvény, addigra már minden végrehajtási rendeletnek meg kell szü- . letnie. v győzelmet Velencében. Ezért köszönet illeti Romániát és Magyarországot, hiszen együtt járultunk hozzá a Velencei Bizottság jelentésének elkészítéséhez, vagyis egyikünk nélkül sem készült volna el egy ilyen jelentés. Velencében egy új nemzetközi kisebbségvédelmi norma született. A magyar státustörvény filozófiáját és gyakorlati megközelítését is európai rangra emelte ez a szakértői testület, s része lehet annak a vitának, amely rendkívül intenzíven folyik Európa jövőjéről a kontinens fővárosaiban. A törvény igazolta a magyar nemzet- és szuverenitásfelfogást: már nem lehet vitatni, hogy a határon túli magyarok a magyar nemzet részének tekinthetőek. Az is egyértelmű, hogy a kedvezmények és támogatások nem sértik a szuverenitás elvét, tehát a törvény nem tekinthető területen kívüli hatályúnak. Pozsony és Bukarest mégis hangoztatja fenntartásait. Szomszédainkkal, Romániával és Szlovákiával megegyezésre törekszünk. Üdvözlöm az Adrian Nastase román kormányfő felvetései mögött meghúzódó politikai szándékot, amelyet a megegyezésre törekvés jeleként értékel a magyar diplomácia. Az egyik magyar országos napilap úgy értesült, hogy fontolgatják, esetleg nem lesz magyarigazolvány. A rémhírekkel ellentétben lesz magyarigazolvány, és az elnevezését sem kívánjuk megváltoztatni. Mindenféle híreszteléssel szemben erre a Velencei Bizottság sem kér bennünket. Mennyiben kell módosítani a Velencei Bizottság értékelése után a magyar kormány által előkészített, a státustörvényre vonatkozó végrehajtó rendeleteket? A Velencei Bizottság jelentése alapján készítjük el a végrehajtó rendeleteket. Módosításról nincs értelme beszélni, hiszen ezek még nem készek, csak most fogjuk megfogalmazni. Figyelembe vesz- szük a bizottág javaslatait, konkrétan azt, hogy a magyarigazolványok kiadásának a menetében az ajánló szervezetek és a magyar hatóság közé kell iktatnunk a konzulátusokat, valamint meg kell határoznunk azokat a szempontokat, amelyek alapján a magyarigazol- vány kiadható. A Magyar Állandó Értekezlet mindkét kérdésben kialakított egy álláspontot, amely a végrehajtási rendeletek megfogalmazása során a kormány számára fontos politikai támpontot ad. Magyarigazolványt kaphat az, aki magyarnak vallja magát, beszél magyarul, illetve tagja egy magyar társadalmi szervezetnek, vagy egyháznak, vagy magyarként tartja számon őt a szomszédos ország. Az illetve ebben az esetben mit jelent? Az a személy, aki magyarnak vallja magát, magyarul beszél, és a másik három feltétel egyikét teljesíti. Az a személy, akinek magyar a felesége vagy valamelyik rokona, szintén megkaphatja a magyarigazolványt? Igen, a házastársak és gyermekek, tehát a szűk család tagjai úgynevezett hozzátartozói igazolványt kaphatnak. Mikorra várható a végrehajtó intézkedések megszületése? Olyan híreket is hallani, hogy ezeket csak közvetlenül a törvény életbe lépése előtt hozzák nyilvánosságra. 2002. január elsején lép életbe a törvény, addigra már minden végrehajtási rendeletnek meg kell születnie. Tehát az előttünk álló egy-két hónap az évvégéig nagyon sűrű lesz. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Már ebben az évben 214 millió koronás költséget jelent a megyei önkormányzatok létrehozása. Az összeget az induláshoz szükséges műszaki felszerelésre, egyéb kiadásokra, bérekre is költhetik. A regionális választások 294 millió koronát emésztenek fel. Ebből 258 milliót a belügyminisztérium, 36 milliót a statisztikai hivatal kap. Ivan Budiak belügyi államtitkár szerint az előleget már át is utalták a kerületi és városi hivatalok, községek számlájára. Kisebb gondot jelent néhány helyen egy lapon feltüntetni az összes jelöltet, például az Epeijesi járásban a 12 képviselői helyre 176-an pályáznak. A megyei önkormányzatok jövőre 465 millió koronát fordíthatnak működési költségekre. Budiak szerint sehol sem okoz gondot a megyei parlamentek elhelyezése, az épületeket a kerületi vagy a járási hivatalok biztosítják, (lpj) Az MKP és az SDĽ is a második olvasatba, utalás mellett Szabó Tibor és Jaroslav Chlebo a státustörvényről és a Velencei Bizottság ajánlásáról tárgyalt Pozsonyban Összhangba hozható álláspontok Alapos ellentét ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. „Szerintünk nincs olyan ellentét sem a Velencei Bizottság állásfoglalásában, sem a státustörvény végrehajtó rendelkezéseinek tervezetében, amely kétségbe vonná, hogy ezt a jogi normát az európai gyakorlattal és Szlovákia törvényeivel összhangban érvényesíteni lehet” - jelentette ki Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkárral folytatott szerdai pozsonyi tárgyalása után Szabó Tibor. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke hangsúlyozta: meggyőződése szerint a Velencei Bizottság ajánlásának szlovák és magyar értelmezése „összhangba hozható”. „A támogatások célba juttatása - beleértve az oktatási-nevelési támogatást - kizárólag alapítványok és civil szervezeteken révén történik. A magyar álllam közvetlenül ilyen támogatásokat nem nyújt, az alapítványi támogatás pedig összhangban van azzal a gyakorlattal, amely az Unióban elfogadott” - nyilatkozta Szabó Tibor. Utalt arra, hogy az EU is alapítványok útján támogatja például a roma társadalmi szervezeteket. „Megállapodtunk abban is, vannak kölcsönös érdekeink a kisebbségvédelem terén, és elfogadható az az állásfoglalás, hogy Szlovákia a Magyarországon élő szlovákoknak egyfajta preferenciális eljárást biztosít, illetve Magyarország a Szlovákiában élő magyarság számára bizonyos területeken kedvezményeket nyújt” - tájékoztatott Szabó Tibor a kölcsönösség elvét illető egyetértésről. A felek megegyeztek, Pozsony esetleges szakmai konzultációt is igénylő kérdéseit Németh Zsolt és Jaroslav Chlebo külügyi államtitkárok november 16-i tárgyalásáig megvitatják. „Először tudnunk kell, milyenek a partnerünk szándékai, hogy véleményt mondhassunk, és éppen a konzultáció szolgál a tárgyalófél álláspontjának megismerésére” - nyilatkozott a szerdai tárgyalás hozadékáról Jaroslav Chlebo. Hozzátette: „Közös célunkat egyértelműen az Európai Unióba vezető közös utunk és Szlovákia NA- TO-csatlakozása határozza meg, amiben a kétoldalú kapcsolataink ha nem is meghatározó, mégis mindenképpen döntő fontosságú szerepet játszanak”, (korp) A kormány jóváhagyta a régóta várt felsőoktatási törvény tervezetét, most a parlamenten a sor Levelező tagozaton már jövőre lehet tandíj ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ha a parlament is megszavazza, jövő áprilistól tandíjat kell fizetniük a levelező tagozatos főiskolásoknak; a kormány szerdán rábólintott a sok vitát kiváltó tervezetre. „Elfogadtuk a felsőoktatási törvény tervezetét. Az európai léptékű jogszabályt konszenzussal, két fontos módosítással hagytuk jóvá: levelező tagozaton bevezetjük a tandíjat és megerősítjük a rektorok jogállását” - jelentette be Mikuláš Dzurinda. A tandíjkötelezettséget Ivan Miklós gazdasági miniszterelnök-helyettes javasolta, a baloldal ellenezte. A levelező tagozaton az előző évre számított, egy diákra eső oktatási költségek 10-70 százalékának megfelelő összeget, körülbelül 5500-38500 koronát kell majd fizetni: a pontos összeget külön kormányrendelet határozza meg. A tandíj megállapításakor figyelembe veszik az egyes szakok és tagozatok attraktivitását, igényességét és költségességét. Milan Ftáčnik oktatásügyi miniszter szerint a jogi tanulmányok lesznek a legdrágábbak. Nappali tagozaton is kell majd tandíjat fizetni - a tanulmányi költségek legfeljebb 40 százalékának megfelelő összeget ha valaki indokolatlanul, „nem komoly okokból” túllépi a tervezett tanulmányi időt. „A főiskolák vadul szedik a különböző ületékeket, ám abból alig lámák valamit: a java rész különböző magáncégek kasszájába vándorol. A tandíjak azonban kizárólag a felsőoktatási intézmények bevételét képezik” - hangsúlyozta Dzurinda. „A. rektor csökkentheti, sőt elengedheti a tandíjat vagy haladékot adhat befizetésére. Ez a tanulmányi átlagtól, a diák szociális helyzetétől és egészségi állapotától, vagy az iskola alapszabályzatában megfogalmazott egyéb körülménytől is függ” - magyarázta a kormányfő. A tandíjak 40 százaléka automatikusan a főiskola ösztöndíjalapjába kerül, ebből segítik majd a rászoruló diákokat. Az új törvény erősíti a főiskolák gazdasági és döntéshozatali függetlenségét. A katonai és rendőriskolákon kívül az összes állami oktatási intézmény közszolgálativá alakul át. 2003-tól a főiskolák által kezelt vagyon államiból az adott intézmény tulajdonába megy át. Az iskolai tulajdon és az állami eszközök felhasználását az igazgatótanács fogja ellenőrizni. Évente jelentést kell majd készíteni az intézmény gazdálkodásáról, és öt évre szóló, a nyilvánosság számára is hozzáférhető fejlesztési tervet kell kidolgozni. Erősödik a rektorok jogállása, a rektor bizonyos hatásköröket a dékánokra ruházhat. A dékánok vállalkozói tevékenységet is folytathatnak, ha az összhangban áll az alapszabályzattal. A jogszabály bevezeti az ún. kreditrendszert, mely lehetővé teszi, hogy a diákok maguk állítsák össze tantervűket. A kormányülésen a főiskolák rektorai is részt vettek, s alapjában véve elégedettek a tervezettel. František Devínsky, a pozsonyi Ko- menský Egyetem rektora ugyanakkor úgy véli, a modernizációt fékezheti, hogy tanulmányokat csak az akkreditált szakokon lehet folytatni: az akkreditáció időigényes, emiatt több új szakon lehetetlenné válhat az oktatás. A Főiskolai Tanács szintén egyetért a tandíjak bevezetésével, viszont ellenzi a rektorok jogállásának erősítését. Libor Vozár tanácselnök elfogadhatatlannak tartja, hogy a dékán csak a rektor szája íze szerint járhasson el munkajogi ügyekben, (sza) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A parlament szerdán második olvasatba, vagyis az érdemi tárgyalási körbe utalta a kilenc állami alap megszüntetésére vonatkozó kormányjavaslatot. A jövő évtől a termőföldvédelmi, az erdő- és a mezőgazdasági, az út- és a vízgazdálkodási, és élelmiszeripari, a környezetvédelmi, a gazdasági, az egészségvédelmi, a testkultúra-, továbbá a Pro Slovakia kulturális alapot, illetve 2003-tól az Állami Lakásfejlesztési Alapot (ÁLA) szüntetnék meg. Az alapok vagyonát, továbbá - a legtöbb alap esetében - a kinnlévőségeket és tartozásokat is az illetékes tárcák vennék át. A megszüntetést a koalícióból leginkább az SDĽ és az MKP ellenezte, szerdán azonban e két frakció is a második olvasatba utalás mellett szavazatott. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter korábban jelezte, ha az alapokat nem szüntetik meg, veszélybe kerülhet a velük már nem számoló jövő évi költségvetési tervezet is. Felvetődött azonban, hogy az alapok felszámolásának vagy meghagyásának megfelelően képviselői módosító javaslatokkal igazítsanak a költségvetés tervezetén, így azt nem kellene újra megtárgyal- tatni a kormánnyal is. A képviselők szerdán a bíróságok helyzetéről szóló beszámolót is tudomásul vették, annak ellenére, hogy az ellenzék azt átdolgoztatta volna az előterjesztő Ján Čarnogurský igazságügyi miniszterrel. Ugyancsak elfogadták az igazságszolgáltatás stabilizációjának koncepcióját. Megkezdődött a vita az acquis communitaire-ről, vagyis Szlovákia előcsatlakozási tárgyalási és felkészülési menetrendjéről is. Vojtech Tkáč, a HZDS árnyékkormányának integrációs minisztere és František Šebej, a parlament integrációs bizottságának elnöke egyaránt javasolta: a parlament és a kormány közti integrációs feladatok összehangolására hozzanak létre egy fedőszervet. (korp) Megkezdte működését a Nemzetbiztonsági Hivatal Hivatal, pénz nélkül ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. A Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBÚ), amely hivatalosan tegnap kezdte meg működését, a jövő évi költségvetésben nem jutott külön fejezet. A parlament május 30-an fogadta el a törvényt, amellyel a hivatal július 1-jén független, központi államigazgatási szervként alakult meg. Kérdéses azonban, miből fedezik majd az átvilágítások, titkosítások és egyéb tevékenységek költségeit. Ján Figef szerint fontos, hogy az NBÚ az államigazgatás teljes értékű szerve legyen, amihez elengedhetetlen a hivatal költségvetési támogatása. A külügyi államtitkár az Új Szónak elmondta, az NBÚ egyelőre a belügyminisztérium költség- vetéséből elkülönített pénzből működik. Ez Juraj Puchý, a hivatal irodavezetője szerint édeskevés, a rendelkezésükre álló összeg többszörösére lenne szükségük. „Jövőre az állami költségvetésnek kell biztosítania a hivatal tevékenységét” - mondta Figef, aki szerint az átmeneti intézkedések, amelyek az NBÚ létrejöttével kapcsolatban a törvényben szerepelnek, nem lesznek kárára a hivatal működésének. 01)
