Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)
2001-11-22 / 268. szám, csütörtök
A speciális növények szerepe a szlovákiai mezőgazdaság fejlesztésében - helyzetkép az egyes növények piaci részesedéséről Fokozódó kereslet mutatkozik Illusztrációs felvétel JOZEF MORBACHER A mezőgazdasági termeli lésben a növénytermesztés számtalan termelőágazatra oszlik. A mmmmmm meghatározó szerepet ugyan a gabonatermesztés, az olajosok, a hüvelyesek, burgonya, cukorrépa, zöldség és a gyümölcs játszanak, amelyek a lakosság élelmiszerekkel való ellátásának az alapját képezik, ugyanakkor ezeket a termesztési ágazatokat továbbiak egészítik ki, amelyeket gyűjtőnéven speciális növény- termesztésnek nevezünk, s amelyeknek jelentősége és pénzbeli haszna gyakran meghaladja a termőterületük nagyságát. Ide tartozik a komló, a lenfajták, a dohány, a cikória, a mák stb. E növényfajták termelésének megvannak a maguk sajátosságai, egyrészt a hazai feldolgozók vonatkozásában, másrészt a külföldi piacokkal való kapcsolatukban. Elsősorban a dohány, a komló és a cikóAz EU-ban az egyes termelési kvóták megszabásakor az utóbbi évek átlagát veszik majd alapul. ria termelésére vonatkozik mindez. Annak ellenére, hogy az említett termények vetésterülete kicsi, a termesztésüknek szociális szempontjai is vannak, mivel leggyakrabban a magas munkanélküliségű körzetekben termesztik őket. Éppolyan fontos e növények termesztésének harmadik gazdasági vonatkozású szempontja, amely az EU- ba való belépés miatt fontos számunkra, ahol a termelési kvóták megszabásakor az utóbbi évek átlagát veszik majd alapul. Néhány termény esetében a jelenlegi adatok alapján bizony teljes és hosz- szantartó kieséssel kéne számolni. Noha egyelőre még a kezünkben tartjuk a gyeplőt, ugyanakkor már nincs sok időnk. Ezen a területen is minél hatékonyabban kell fellépni, hogy a belépés után a szlovákiai termelők ne veszítsék el pozícióikat az új európai közösségben sem. A felsorolt termények jelenlegi szintje alapján joggal állapítható meg, hogy mind szubjektív, mind pedig objektív okok miatt jelentős tartalékaink vannak ezen a területen. Az egyes termények termelési szintjét nálunk a következők jellemzik: Komló A világpiac rendkívül igényes követelményei ellenére ennek a terméknek nálunk továbbra is van perspektívája. Noha a kilencvenes években még 1300 hektárnyi területen termesztették, jelenlegi vetésterülete már csak mintegy 360 ha, ugyanakkor fokozatosan kialakulnak a feltételek a csökkenés megállításához és a jelenlegi vetésterület stabilizálásához 2005- ig. Természetesen ehhez jelentős minőségjavulás és az is kell, hogy fokozatosan áttérjünk a vírusmentes komlófajok termesztésére, amelynek eddig már mintegy 70 százalékos a részesedése (250 ha). A vírusmentes komlófajtákra való átálláshoz az ágazati állami támogatás is hozzájárul, amelynek keretében lehetőség van az új komló- ültevény kialakítására fordított költségek 80 százalékos támogatására, miközben az 1 hektár után járó dotáció 4000 korona. A szlovákiai termelők a felsőszerdahelyi székhelyű Slovchmel szövetkezetbe tömörülve próbálják meg érvényesítem érdekeiket. A termelés jelenlegi szintje 960 tonna. A tervek szerint 2005-ig az összhozamnak el kéne érnie az 1200 tonnát. A jelenlegi termés- mennyiségnek mintegy 40 százalékát exportálják, amit a következő években növelni szeretnének. Dohány Annak ellenére, hogy a dohányzás elleni egyre erősödő kampány szinte az egész világon komoly méreteket öltött, a dohány az elkövetkező években is gazdaságilag hatékony és sikeres termék lehet. A hazai dohánytermesztés jövőjét és fejlődését nagyban meghatározta az, hogy 1992-ben a szlovákiai dohányipart teljes egészében (a kutatási és fejlesztési szervezetekkel együtt) eladták a német Reemtsma cégnek, amely azonban az itteni cigarettagyártáshoz csupán 10 százaléknyi hazai alapanyagot, dohányt használ fel, s a meghatározó dohánymennyiséget importálja. Ugyanakkor a hazai dohánytermelők termékeik egy részét külföldre exportálják, nevezetesen Csehországba, ahol a Philip Moris cég vásárolja meg tőlük. Szlováldában kétfajta dohányt termelnek: a Virginia és a Burley típusút. A dohány vetésterülete jelenleg 1100 ha, az évi össztermés mennyisége eléri az 1800 tonnát. A dohánytermesztés hazai fejlődését az elkövetkező években továbbra is a külföldi érdekeltségű cégek igényei fogják megszabni. Feltételezhető, hogy a termelés az elkövetkező esztendőkben is a jelenlegi szinten fenntartható lesz. A dohány a termelő számára megfelelő gazdasági jövedelmet biztosít, ugyanakkor főleg a munkanélküliséggel leginkább sújtott körzetekben kézimunka-igényessége révén munkahelyek kialakításával szociális funkciót is betölthet, hiA dohány megfelelő gazdasági jövedelmet biztosít szén munkalehetőséget teremt. A dohánytermelésben megmaradtak az elmúlt évtizedben létrehozott anyagi-műszaki létesítmények, főleg a nagykapacitású szárítók. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a dohány azok közé a termények közé tartozik, amelyek az EU országaiban rendkívül magas támogatást élvez, s ezt a belépés után mi is szeretnénk igényelni. A földművelési minisztérium támogatáspolitikai elvei a termesztésben 1 kg kitermelt és eladott dohányra 20 korona központi támogatást írnak elő. Lenfélék Ennek a termékcsoportnak a termesztése nálunk hovatovább a megszűnés felé tart. Szlovákiában kendert már 12 éve nem termesztenek, miközben az utóbbi időszakban egyre nagyobb mértékű kereslet érzékelhető iránta a németországi feldolgozók részéről. A len termesztése, noha a hegyaljai térségekben megfelelők hozzá a feltételek, szintén fokozatosan csökken. 1989-ben még 4800 hektáron termesztették, 2000-ben vetésterülete már csak 80 hektárt tett ki, ezt is csupán vetőmagnak termesztették. Az olajtartalmú len vetésterülete 1800 hektár, támogatásra azonban csupán csak mint olajosnövény számíthat. A lentermesztés radikális mértékű csökkenését a feldolgozóipar totális leépülése okozta, gyakorlatilag megszűnt a lenszálak felvásárlása. A lenipar jelenleg nálunk fokozatosan kezd kilábalni a válságból. Elsősorban annak köszönhetően, hogy a természetes fonalak az egész világon újra divatba jöttek, s termesztése ennek következtében a környező országokban is fejlődésnek indult. A hazai lenfeldolgozók egyelőre a fonalat, amely drága és gyakran gyenge minőségű, külföldről hozzák be. A földművelési tárca a szlovákiai lentermelés megújulása érdekében a termelők számára 5,5 ezer korona hektáronkénti támogatást biztosít. Sajnos, még ilyen mértékű támogatás ellenére sincs a termelés iránt érdeklődés. A helyzeten némi változást hozhat a rőcei Lykotex vállalat kezdeményezése, amely jövőre kétoldalú szerződések megkötésével próbálja meg garantálni a termelői és felvásárlói biztonságot. Az elkövetkező évekre Szlovákiában a lentermesztésben fokozatosan el szeretnénk érni az 1000 hektáros vetésterületet, amely 3000 tormás összhozamot biztosítana. Rőcén egyébként az idén a lentermelőktől a gyenge minőségű alapanyagot is felvásárolják, amelyet kötélgyártásra használnak fel. Mák Az olajnövények közé tartozó mák különleges piaci helyzetben van. Noha termelésének alapkövetelménye a mák előállítása, a gyógyszeripar részéről egyre nagyobb igény mutatkozik a mákfejek és a szár iránt, amely a benne levő ópium-alkaloidok révén fontos alapanyag a gyógyszergyártásban. A mák termőterülete az utóbbi években alacsony szinten mozog. 2000-ben 2100 hektáron termesztették, összesen 580 tonn át takarítottak be belőle, az átlagos hozam rendkívül alacsony (0,28t/ha) volt. Ez az alacsony termésmennyiség a mákfejek és a szár mennyiségét is meghatározta, amelyet ráadásul nem a teljes vetésterületről dolgoztunk fel. Tény, hogy a szlovákiai máktermelés az ezirányú hazai szükségletnek csupán 4 százalékát képes fedezni, a hiányzó mennyiséget külföldről, főleg Csehországból importáljuk. Tavaly erre a behozatalra 40 millió koronát költöttek a feldolgozók. A mák termelését ugyan szigorú jogszabályok, a 139/1998 sz. törvény előírásai szabályozzák, ennek ellenére az elkövetkező időszakban szükség lesz a mák termőterületének növelésére irányuló kezdeményezésre, amellyel a nagy mennyiségű behozatal kiváltható lenne. A földművelési tárca most vizsgálja a máktermelés támogatási lehetőségeit, egyúttal a feldolgozóipar is hasonló lépésekre készül a mákszár árának támogatása terén olyan új fajták termesztésének kezdeményezésével, amelynek morfintartalma magasabb az eddigieknél. Az olajnövények 2005-ig kidolgozott fejlesztési koncepciója a mák termőterületének növelésével számol, a vetésterületet 5000 hektárra, az ádagos terméshozamot 0,8t/ha kívánja emelni. Ezen a szinten a termelés már gazdaságos. Cikória répa Termesztésében az idén kedvező fordulat állt be, míg tavaly összesen 232 hektáron termesztették, s ösz- szesen 2000 tonnát takarítottak be belőle, az idén már 700 hektár a vetésterülete, amely minden bizonynyal az összhozamban is érezhetően megnyilvánul majd. A cikória réA lentermelés megújulása érdekében a termelőknek 5,5 ezer korona hektáronkénti támogatás jár. pa termesztése azért jelentős, mert a belőle feldolgozott termékek 90 százaléka exportra kerül. Évente 1200 tonnányi mennyiséget exportálnak belőle mintegy 25 millió korona értékben. Termesztéstechnológiája igényes, ezért főleg a cukorrépatermesztők termelik. 2005-ig az ágazati koncepció alapján vetés- területe 800 hektárra növekedhet, ennek érdekében a földművelési tárca hektáronként 7 ezer korona támogatást biztosít. A szerző az SZK Földművelési Minisztériumának osztályvezetője Sapard pénzek jövőre Az év második felétől Az agrárvállalkozók másfél éve várnak a Sapard-prog- ram által igényelhető források folyósításának reális lehetőségére és időpontjára. A program által támogatható tervezetek finanszírozási lehetőségei egyelőre csak elméleti lehetőségként élnek a hazai vállalkozók tudatában. Az EU-pénzekből finanszírozott támogatási program forrásait ugyanis csupán igényes administratív előkészületek és akkreditá- ciós folyamat lezajlása után vehetik majd igénybe. Ha minden igaz, s a beindított folyamat zökkenőmentesen zajlik, a Sapard-források • várhatóan már a jövő év második felében igényelhetők lesznek, állítják az illetékesek. Tény, hogy már megalakult a Sapard-ügynökség, amely elődje, a Szlovák Fizetési Ügynökség tevékenységét folytatva elsősorban az EU által előírt akkreditá- ciós folyamat követelményeinek próbál megfelelni. Az ügynökséget szeptemberben a Deloitte and Touche könyvvizsgáló cég átvilágította, s az általa kidolgozott jelentésből iderül, hogy a Illusztrációs felvétel szlovákiai Sapard-ügynökség képes a programba sorolt tervezetek kidolgozására, elbírálására és finaszíro- zására. Ezt a jelentést a nemzeti alap közvetítésével az EU központjába továbbítják, s várhatóan december közepén sor kerülhet a Sapard-ügynökség hivatalos bemutatkozására is. Ennek alapján a gyakorlati tevékenységét februárban elkezdhetné, s így a programok reális finanszírozása a következő év második felétől válna időszerűvé. A folyamat elhúzódása miatt nem kell tartani attól, hogy az EU által erre a célra biztosított források elvesznek. Az eddig felhalmozott támogatási források 2003 végéig lesznek igényelhetők. Az illetékesek azonban már most figyelmeztetnek: a Sapard- program forrásait csak az előírt követelmények szigorú elbírálása után kaphatják meg az igénylők, (sz)
