Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-20 / 266. szám, kedd

17 ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 20. Kultúra - hirdetés Holnaptól indiai filmnapok a Mladosť moziban Tradíciók árnyékában Tegnap kezdődött a szlovák-magyar tudományos együttműködés eredményeit bemutató kétnapos konferencia Akadémiai közös kutatásokról Pozsony. A Magyar Köztársa­ság Kulturális Intézete (MKKI), a Magyar Tudomá­nyos Akadémia (MTA) és a Szlovák Tudományos Akadé­mia (SZTA) pozsonyi és bu­dapesti Együttműködési Iro­dája rendezésében tegnap kétnapos konferencia kezdő­dött a Magyar Intézet pozso­nyi székházában. MISLAY EDIT A hagyományteremtő szándékkal létrehozott tudományos találkozó megnyitóján Czimbalmosné Mol­nár Éva, az MKKI igazgatója, dr. Meskó Attila, az MTA főtitkárhe­lyettese, Dušan Kováč, az SZTA fő­titkára, Szabó Orsolya, az SZTA Képviseleti Irodájának vezetője és Fundárek Ferenc, az MTA Képvise­leti Irodájának vezetője mondott köszöntőt. Tegnap a matematika, az élettudomány, az irodalomtudo­mány, a néprajz és a kisebbségku­tatás területéről hangzónak el elő­adások. Ma a fizikában, a mező- gazdaságban, a zenetörténetben, a régészetben végzett közös munka eredményeit ismertetik a konferen­cia előadói. „Nagyon örülök, hogy megvalósult ez a konferencia - nyilatkozta la­punknak dr. Meskó Attila, az MTA főtitkárhelyettese -, tudniülik mind a két országnak érdeke, hogy az az együttműködés, amely már több évtized óta folyik, még szoro­sabbá váljék. Nagyon fontos, hogy most, amikor mind Szlovákia, mind Magyarország az Európai Unióba való belépésre készül, a két ország hosszabb ideje együttműkö­dő tudományos műhelyei felmér­jék, miképpen tudnának sikeresen szerepelni az EU-ban. Most folyik az úgynevezett ötödik keretprog­ram, amelyben Magyarország már teljes jogú résztvevő. A hatodik ke­retprogramban már remélhetőleg, ha nem is az indulásnál, de valami­kor Szlovákia is teljes jogú résztve­vő lesz. Ezért nagyon fontos, hogy e két ország egységesen lépjen föl. A meglévő jó kapcsolatokat tovább kell tehát fejleszteni.” A két ország tudományos együtt­működésének vannak magától adódó területei, ilyen például az Aggteleki karszt régészeti vizsgála­ta. „Ez azért is kedves nekem - mondta dr. Meskó Attila -, mert az Aggteleki karszt már megkapta a világörökség kitüntető címet. Telje­sen nyüvánvaló, hogy azt a kutatási területet, amely a két ország hatá­rán vagy mindkét országban talál­ható, közösen vizsgáljuk, mérjük fül, értékeljük. A régészeti kutatá­sok a közös kulturális örökséget tátják fel. De nagyon sok terület van, amelyben közös kutatásokat végzünk, így például a geofiziká­ban, a geológiában, a geokémiá­„Nagyon sok területen végzünk közös kutatásokat.” ban, vagy a környezetvédelemben, hiszen a szennyeződés nem ismer határokat. Eredményes az együtt­működés a természettudomá­nyokban, az élettudományokban, a társadalomtudományokban is. Mindenképpen szükség van ilyen találkozóra, amikor a legkülönbö­zőbb területek kutatói elmondhat­ják, bizonyíthatják, hogy kutatása­iknak létjogosultságuk van. Éven­ként természetesen nem lehet ilyen konferenciát rendezni, de néhány évenként feltétlenül érdemes, eset­leg felváltva, egymás országaiban. Tehát Magyarországon két-három év múlva lehetne hasonló tudomá­nyos találkozó. A mostani konfe­rencia kapcsán fontos lenne még megemlíteni, hogy a négy visegrá­di ország tudományos akadémiái közt egyre erősödik az együttmű­ködés. Minden évben két találko­zót szervezünk, tavaly Szlovákiá­ban és Magyarországon, idén Len­gyelországban és Csehországban voltak megbeszélések, pontosab­ban Csehországban ma van egy egynapos konferencia, amelyen az akadémiák vezetői találkoznak, és az aktuális tudományos, politikai kérdéseket vitatják meg. Egymás akadémiáit ismerjük már, az aktu­ális gondokat azonban meg tudjuk osztani, és a nemzetközi porondon közös erővel tudunk fellépni. Na­gyon remélem, hogy ez mindegyik országot meg fogja erősíteni.” Szabó Orsolya, az SZTA Képvise­leti Irodájának vezetője elmondta, az SZTA és az MTA Együttműkö­dési Irodájának fő küldetése, hogy a meglévő tudományos együttmű­ködéseket minőségileg még jobb szintre emelje, élénkítse, segítse a közös kutatásokat, valamint a kö­zös eredmények számára konfe­renciák, tudományos találkozók által nagyobb nyilvánosságot biz­tosítson. Többek között a két iro­da szervezésében zajlott a közel­múltban a Mária Valéria híd át­adása alkalmából rendezett Híd konferencia is Esztergomban, va­lamint a magyar-szlovák törté­nész vegyes bizottság találkozója. A mostani konferencia résztvevői is örömmel fogadták a lehetősé­get, hogy a közös kutatások ered­ményeit bemutathatják, elmond­hatják javaslataikat a további együttműködés tartalmasabbá té­telével kapcsolatban. Készül az együttműködési irodák honlapja is, amely egy hónapon belül hoz­záférhető lesz, s amelyen magya­rul, szlovákul, angolul tájékoztat­ják rendezvényeikről a nyilvános­ságot. „Nagy megtiszteltetés volt számunk­ra - mondta Czimbalmosné Molnár Éva, a Magyar Intézet igazgatója -, hogy a a két ország legfelsőbb tudo­mányos intézményei, a Magyar Tu­dományos Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadémia felkereste intézetünket, hogy az együttműkö­dési irodákkal közösen egy konfe­renciát szervezzünk. Az intézetnek alapvető feladata az összmagyar kultúra bemutatása, emellett azon­ban a tudomány területén elért eredmények bemutatására is. na­gyobb hangsúlyt szeretnénk fektet­ni, így örömmel vettünk részt a kon­ferencia megszervezésében. A meg­beszélések során körvonalazódott az ödet, hogy jó lenne, ha a jelen­leg folyó közös kutatások eredmé­nyeit ismertetnék. Pár heti előké­szület után így most megvalósult ez a közös tudományos találkozó, amelyen be tudjuk mutatni a kü­lönböző közös projekteket. Az együttműködési irodák számára ez a második nagy konferencia, ame­lyet szerveznek. Az intézetünk együttműködése az akadémiával már korábbi időszakra nyúlik vis­sza, hiszen tavaly a Magyar Tudo­mány Napjáról emlékezhettünk meg az intézetben. Ezen a rendez­vényen többek között Dušan Kováč, az SZTA főtitkára és dr. Meskó Attila, az MTA főtitkár-he­lyettese is részt vett. Az elmúlt hé­ten a szlovák-magyar történész ve­gyes bizottság tartotta nálunk a konferenciáját, tehát a közelmúlt­ban is találkoztunk akadémiai ku­tatókkal. Ez a mostani konferencia valaminek a kezdetét jelenti. Ha mást nem, akkor a jövőbeni közös rendezvényeket az együttműködé­si iroda és az intézményünk között. A konferencia anyagát a Magyar Intézet Dialógus Füzeteiben is sze­retnénk megjelentetni, a Szlovák és a Magyar Tudományos Akadé­mia együttműködésével.” . ELŐZETESÜNK Pozsony. Nem mindennapi lehető­séget kínál a mozgóképes kuriózu­mokat kedvelők részére a Bioscop és az indiai nagykövetség. Közösen rendeznek a Mladosť moziban no­vember 21-23-án indiai filmnapo­kat. Ez az első alkalom, hogy Szlo­vákiában indiai filmnapokat tarta­nak. Pedig, ahogy a tegnapi sajtótá­jékoztatón elhangzott, India megle­hetősen sokat költ a filmiparra: é- vente nyolcszáz film kerül ld a stúdi­ókból, ráadásul egy-egy filmről szá­zas nagyságrendben készülnek kó­piák, mivel földünk második legné­pesebb országában hatalmas piaca van a mozgóképnek. Igaz, az indiai álomgyárakban is zömmel közön­ség-, vagyis tömegigényt kielégítő kommersz filmek készülnek, a mű­vészfilmek - a gyártást és a nézett­séget illetően - ott is alulmaradnak. A Mladosť moziban látható öt film nem a legújabb termésből való, vi­szont valós képet fest az indiai em­ber életmódjáról, és némileg vázolja az indiai film sajátosságait, például, hogy a betétdalok - a jellegzetes in­diai énekek - és táncos jelenetek még ma is elmaradhatatlan elemei a játékfilmeknek. Az 1988-as Daasi (Rab) című film­ből egy, a hagyományok rabságá­ban élő nő sorsát ismerhetjük meg, akit a szegénység és a tradíciók arra kényszerítenek, hogy a nappali ro­bot után éjszaka férfiaknak nyújt­son erotikus szolgáltatásokat. A 27 Down (A 27-es számú vonat) című 1973-as produkció is arról ad képet, miként nyomorítják meg az indiai embert évszázados szokások. A fő­hős, Sanjay le akaija rázni a rá- kényszerített büincseket, és fellázad apja ellen, aki előbb szakmát, majd feleséget választott neki. Az 1968-as Saathi (Partner) egy különös élet- utat mutat be: egy árva fiú sorsát, akit egy gazdag család fogadott örökbe. A dolgok jól alakulnak, a fi­úból elismert orvos lesz. Ám szerel­mi élete nem felhőtlen, nem men­tes azoktól az áldozatoktól, amelye­ket Indiában gyakran kell meghoz­ni a kedvesért. Két lánytestvér éle­tének ábrázolásával különböző vi­lágokat ütköztet egy családon belül az 1961-es Nazrana (Ajánlat) című film. Az egyik lány egyetemi hallga­tó, a másik kemény fizikai munkát végez, hogy megteremtse a család mindennapi életéhez szükséges anyagiakat. Egy gyilkosság és .egy öngyilkossági kísérlet története a Baat Ek Raat Ki (Egy éjszaka törté­nete) című 1962-es film, amelyben a nyomozást gazdagon színesítik a zenés-táncos jelenetek, (tallósi) 317130 Je^ydövéfel Wárow VMk-b^ fel: 03-7 77 13 170,77 13 srstf

Next

/
Oldalképek
Tartalom