Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)
2001-11-14 / 262. szám, szerda
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 14. WKKHEKI kommentár wKKKtm Újra minden róla szól MALINÁK ISTVÁN Mindenki érzi, mennyire abszurd helyzet, hogy Szlovákia NATO-tag- ságának legfőbb zászlóvivője épp Mečiar lett. Talán a vezér tudja ezt a legjobban, s nagyon jól szórakozik rajta. Számára nem lelkiismereti kérdés ma mást mondani, mint tegnap. Harsány kampánnyal pár hónap alatt ismét védekezőállásba kényszerítette a kormányt, amelynek erejéből csak annyira futja, hogy egy lépéssel lemaradva minderre soványka válaszokat adjon. Vagyis behúzták a csőbe. Mert ez a kabinet felelős azért, hogy itt még az ország egyik legfontosabb stratégiai célkitűzése, a NATO-tagság elérése is Mečiarról szól. Ezt a fonák helyzetet éppen Dzurindáék erősítik fel azzal, hogy minden nyugati politikustól, diplomatától megkérdezik, mi lesz az integrációnkkal, ha a HZDS visszatér a hatalomba, s elvárják a kínos helyzetbe hozott vendégtől, hogy Meüar-ellenes kortesbeszédet tartson. Legutóbb épp Lord Robertson volt az áldozat. A NATO-főtitkár tavasszal már értésre adta: Szlovákia felvétele a NATO-ba nem elsősorban annak a függvénye, hogy Mečiar visszatér-e a hatalomba. Ezt most nem ismételte meg, de közölte: a szövetségbe való belépés elsősorban a szlovák politikusoktól és választóktól függ, a polgároknak pedig azt ajánlotta, hogy majd nyitott szemmel szavazzanak. Nézőpont kérdése, hogy melyik tábor örülhet jobban az ilyen válasz hallatán. Dzurindáéknak talán az felelne meg a legjobban, ha a brüsszeli vezetők körbeutaznák az országot, és minden falu főterén kihirdetnék: emberek, nehogy Mečiart válasszátok, különben kimaradtok a jóból! Ideje lenne megértem, Brüsszel nem fogja kikaparni a gesztenyét a tűzből ennek a garnitúrának, amely azt kiejtette a kezéből. A NATO- nak pillanatnyilag a kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy beavatkozzon a szlovák választási kampányba. Ennek a kabinetnek három éve és minden lehetősége, eszköze megvolt arra, hogy a nyugati demokráciákban teljesen szalonképtelenné vált Mečiarékat a visszatérés gondolatától is elriassza. De hagyta feledésbe merülni az előző ciklus visszaéléseit, bűncselekményeit, saját maga szabotálta el azokat a jelszavakat, amelyekkel megnyerte a ’98-as választásokat. Ezért bizony a 2002-es választások legnagyobb tétje nem a NATO- vagy az EU-tagság lesz. ba bizonyították, hogy baleset volt (már ha annak lehet nevezni, hogy az ukránok találták telibe az Izraelből Oroszországba tartó gépet), a szeptember 11-e előtti érzést már soha többé nem tudjuk visszahozni.' Talán megalapozatlan üldözési mániánkat csak erősítették a sátáni magaslatokba növő Oszama bin Laden fenyegető üzenetei is, pedig már ezek nélkül is elveszítettük biztonságérzetünket. Levelet kapni rossz, magasabb épületben tartózkodni feszélyez, repülőre ülni életveszélyes. Azelőtt, ha lezuhant egy repülőgép, egy volt a sok hír közül, beírtuk a statisztikákba, hogy kétszázzal kevesebben vagyunk, ha nagy ritkán repülőközeibe jutottunk, meg sem fordult a fejünkben, hogy velünk ilyesmi megtörténhet. Az utóbbi hónapok eseményeinek legnagyobb kárvallottjai a légitársaságok. Árfolyamuk zuhan a tőzsdén, egyenként csődöt jelentenek. Az emberek egyszerűen félnek repülőre ülni. Pedig Európában évente 40 ezer ember veszti életét közúti balesetben. Történjen bármi, statisz- tikaüag a légi közlekedés marad a legbiztonságosabb. Breaking News MOLNÁR NORBERT Tegnapelőtt délután a szeptember tizenegyediki révületbe esett a szerkesztőség. Nem hittünk a szemünknek, ugyanúgy, mint szinte napra pontosan két hónapja, ott kuporogtunk a televízió képernyője előtt. Élőben bámultuk a füstöt New York fölött, a Breaking News feliratot, és bár már a megdöbbenést kissé rutinszerűen ráztuk le magunkról, némi önsanyargatással azt vártuk: hol zuhan le a következő gép, mi lesz ennek az egésznek a vége. A tapasztalat és az élet nem igazolt bennünket. Két hónapja bármi furcsa történt is a nagyvilágban, ha kiömlött a tej, összetört a tolltartó, arra gondoltunk, ebben benne a terroristák keze. A toulouse-i vegyi üzem felrobbanása (benne az öt alsógatyás arab nemzetiségűvel), a müánói dupla repülő-szerencsétlenség, az orosz utasszállító lezuhanása mind-mind csak erősítette gyanúnkat. És hiába cáfolták később a terroristatámadást, hiáWWW.UJSZO.COM Olvasóink on-line fóruma ♦ Nem tudom, ki hogy van vele, de szerintem csak egy beteg agyban születhetett meg az az ödet, hogy az étkezési utalványokra csak meleg kosztot lehessen vásárolni. Csak olyan gondolhatta ki, aki soha még nem sorakozott ennivalóéit. Harminc perc alatt kellene kivégezni az ebédet, sokszor a sorakozásra sem elég ez az idő. Könnyű nekik, ülnek a parlamentkéjükben, felveszik a nem kis fizetésüket, amit nem irigylek, csak éppen nem tudják magukat mások helyzetébe beleélni, pedig ez lenne a dolguk. Ez a Marika azzal érvel, hogy alkoholt vesznek a jegyeken. A többi sötét meg rábóhnt. Ne induljanak ki magukból. Az emberek nagy részének csak annyi ideje van, hogy elugrik az üzletbe, vesz félkész ételt, és a munkahelyén elkészíti. A nagy cégek meg amúgy is Euresttel dolgoznak, nem jegyekkel. Ne az egyszerű, taposó alkalmazottat büntessék, mert van eladó, aki bármit ad az utalványért. Minden képviselőnek ilyet adnék a fizetése helyett. Szenvedjenek ők is. Alex + Na, azért tegyük már a szívünkre a kezünket, oszt meg már gondolkodjunk is egy cseppecskét. Te mindig kaját vettél a jegyeidért? Sosem fordult elő veled, hogy mást? Személy szerint én egyetértek ezzel a Maňkával, igen jó reklám neki meg a pártjának ez a felhajtás. Én szoktam sört venni a jegyeimért. De január elsejétől igen jó lesz: leszoktatom magam a dohányzásról meg az ivásról, nem kapok infarktust. így még jobban építhetem ezt a társadalmat vagy mit. Éljen, éljen, éljen! XXX A közölt vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.- Drágám, ne dühöngj. A mellettem fekvő úr nem a szeretőm, hanem csak egy ügynök, aki mindenét beveti annak érdekében, hogy az ő cégénél kössem meg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást. (Gossányi Péter rajza) TALLÓZÓ MAGYARNEMZET A Szentszék nem helyezhet magyar papokat csángó területre - olvasható az újságban. „Kisinyov csángó püspöke románul beszél. Moldová- ban azok a csángók, akik templomba járnak, románul beszélnek. Ez az ügy a román illetékesek problémája, nem pedig az enyém. A Vatikán nem helyezhet magyar papokat csángó területre” - jelentette ki a lapnak adott interjújában Karl Josef Räuber vatikáni nuncius. Az egyházi állam budapesti nagykövete a keleti és a nyugati egyházak közeledéséről elmondta: a katolikusoknak az ortodoxiával nincsenek lényeges teológiai vitáik, de nagyon sok idő kell még, hogy létrejöjjön az egység. A nuncius hangsúlyozta: egyelőre bizonytalan, hogy II. János Pál pápa és II. Alekszij moszkvai pátriárka ta- lálkozik-e a közeljövőben. Évtizedenként 140 mülió fővel nő a katolikus hívők száma, a „gyarapodás” Afrikában a leggyorsabb - adta hírül a vatikáni statisztikai hivatal. Ezek nagyon imponáló adatok, a szerzők mégis keserűen teszik hozzá, hogy a katolicizmus korábbi fellegvárában, vagyis Európában visszaszorulóban van. Lehetséges, hogy az öreg kontinens fogyasztói társadalmai lassan elfordulnak a római egyháztól. Fort Detrick: a titkos telepen száz kiló lépfenespóra készült, a volt kutatók ma nyugdíjas konzultánsok Bacilusból baktériumfegyver Nyolcsávos út vezet tőlünk északra. A széles autópálya mellett komputerüzemek, programgyárak tömege áll. De a 270-es államközi autóút egyik nevezetessége, hogy a XXI. század fő iparának mondott géntechnológia üzemei is ide települtek. MIKLÓS GÁBOR A környéken gyógyszerkutatók, a genetikai kód felfejtői építettek laboratóriumokat. A biológiai fejlesztést azonban nem ők kezdték: Frederick városkában már a második világháború éveiben is valamelyest hasonló kutatóhely létesült. Érről azonban akkor itt vajmi kevesen tudhattak. Fort Detrick az amerikai baktériumfegyver-kuta- tások központja volt évtizedekig. Most is az, ha némileg másképp is: hetente hét napon át napi huszonnégy órában dolgoznak a kutatók az USAMRIID-nek nevezett katonaorvosi intézményben. Az országot fenyegető lépfeneterrort próbálják elhárítani. Az USAMRIID elég jól ismert rövidítés. Az amerikai hadsereg járványügyi kutatóintézetét jelzi. Először Robert Ludlum egy bűnügyi-tudományos regényében olvastam pár éve erről az intézményről. A történetben egy gyógyszergyár tulajdonosai olyan pusztító járványt bocsátanak az emberiségre, amelynek ellenszerét természetesen csak ők ismerik. A pusztítást az USAMRIID tudományos végzettségű - és persze hősies és atlétikus - tisztje akadályozza meg. A szerelmi kaíandregény ma már szinte naivnak tűnik. A fredericki intézményben ugyanis nagyon is valódi és létező vírusokkal, baktériumokkal dolgoznak. Amióta az országot megtámadta a biológiai terror is, a katonai intézet állandó szakadatlan munkában van. Arra ugyan nincs elegendő erejük, hogy valamennyi veszélyeztetett helyre ők vonuljanak ki. A hivatalokhoz, lakásokhoz, intézményekbe, ahol eddig lépfenespórákat találtak, az FBI és a polgári járványügyi intézet (CDC) munkatársai vonulnak ki szkafanderre emlékeztető vegyvédelmi öltözetben. Ahol azonban valódi nyomokat találnak, a spórák az USAMRIID munkatársaihoz kerülnek. Ők értenek ugyanis legjobban ahhoz, hogyan lesz egy bacilusból baktériumfegyver. Es lépfe- nében különösen jók. Az erőd területén van a Boyles utca és a Willard tér. Boyles 1951- ben, Willard 1958-ban halt meg. Mindkettőjüket lépfenefertőzés vitte el. 1943-tól kezdve foglalkoztak ilyen kutatással az akkor még Camp Detricknek nevezett szuper- titkos telepen. A fejlesztés megkezdését a háború indokolta: ezekben az években a tengelyhatalmak (és a szovjetek) már évek óta kísérleteztek biológiai fegyverekkel. Sőt a japánok Mandzsúriában be is vetettek ilyeneket. A háború után a fejlesztés tovább folyt: már azoknak a japán háborús bűnösöknek a részvételével, akik előzőleg a kínai hadifoglyokon próbálták ki fegyvereiket. A program a hatvanas években érte el csúcsát. Fort Detrick területén máig erre emlékeztet a „lépfenetorony”. A laboratóriumokban 1969-ig száz kiló spórát állítottak elő. Ez elegendő lett volna arra, hogy egy félmilliós városban 95 ezer embert megöljön és 125 ezret súlyosan megbetegítsen. Nem ez volt az egyeden amerikai baktériumfegyver. Amikor Nixon elnök 1970-ben leállította a biológiai tömegpusztító eszközök gyártását, annyi szert halmoztak már fel, amellyel több százezer embert lehetett volna elpusztítani tucatnyi betegséggel. Nagy mennyiséget (kb. 16 ezer litert) áhítottak elő a venezuelai ló-agyhártyagyulladás fertőző anyagából. A raktárban 400 kiló- nyi tularémiát okozó baktérium is volt. A kutatók profiljába tartozott a gabonát és rizst pusztító gombabetegségek előállítása is. 1969-ben 36,4 millió dollárt költött az USA biológiai fegyverkezésre. Ez a történet azóta nyilvánosságra került, s megtalálható ( www.nsarchive.org/ NSAEBB/NSAEB8/) az interneten is. Mindez azonban - mondják ma az újságírónak Fort Detrickben - már a hadtörténelem része. A területen azonban még sok minden emlékeztet a régi feladatokra. A lépfe- nekísérletek központi helyet foglaltak el, kísérleti állatok ezreit pusztították el vele. A területen áh továbbEz elegendő lett volna arra, hogy 95 ezer embert megöljön. ra is a Nyolc gömbnek nevezett fém- szerkezet. Ebben próbálták ki, hogy a baktériumok hogyan terjednek a levegőben. A gömböt felvették az ipari műemlékek listájára. A 470-es épület évtizedek óta üresen és lepecsételve áh. A majd ötezer négyzet- méteres házban biológiai fegyvereket próbáltak ki. Nem lehet lebontani, mert a törmelék megfertőzheti a környezetet. Az egykori tudósok már legfeljebb mint nyugdíjasok térnek vissza az intézménybe. A lépfenéről ők tudják a legtöbbet. Többen közülük furcsa kísérleteket hajtottak végre: az ötvenes években például a lépfe- nét helyettesítő ártalmatlan baktériumokat szórtak szét a New York-i földalattiban, a fővárosi buszpályaudvaron és a Pentagonban, hogy az anyag viselkedését tanulmányozzák. A Fort Detrick számára dolgozó ügynökök időnként aktatáskával vitték ki ezt az anyagot, hogy a baktériumok terjedését, hatásosságát mérjék. A történet ma már történelem, Fort Detrickben emlékeztetnek arra, hogy mindez elolvasható a titkos amerikai baktérium-hadviselésről írt könyvekben. Most azonban ismét nagy szükség lett emlékeikre és szaktudásukra. Az intézmény történetének hivatalból legjobb ismerője Norman Covert. O nyugdíjba vonulásáig az USAMRIID sajtókapcsolatait intézte. „Azt gondolom, hogy Fort Detrick sok régi kutatóját most visszahívják konzultációkra, értekezletekre. Annak idején különböző kísérleteket végeztek, tudják, hogyan lehet célba juttatni a lépfenét akár egy borítékban is.” A mostani munkáról keveset lehet megtudni. A intézményben 450-en dolgoznak, közülük 125 tudományos kutató: orvosok, biológusok, vegyészek, állatorvosok, gyógyszer- kutatók. Az USAMRIID feladata, hogy az amerikai hadsereg számára gyógyszereket állítson elő, felkészítse a katonákat az eseüeges biológiai támadások elleni védelemre. Korábban a trópusokon, távoli frontokon támadó kórok és a feltételezett biofegyverek jelentettek veszélyt, most az országban jelentkezett a halálos kór. John Parker vezérőrnagy, az intézet vezetője azt nyilatkozta, hogy a speciális laboratórium most napi huszonnégy órában vizsgálja a 2500 beküldött anyagmintát. A tábornok sokat nyilatkozik a tévében, a sajtóban. Abban reménykedik, hogy a biológiai védelemre kért 1,2 milliárdból újabb laboratóriumok létesítésére is telik. Most egyedül Fort Detrick alkalmas ilyen vizsgálatokra. Arról azonban sem ő, sem más nem nyilatkozik, honnan érkeztek a gyilkos baktériumlevelek, hogyan jelenhet meg a lépfene távoli amerikai képviseleteken is. Nem járt sikerrel a prágai külügyminisztérium népszerűsítő kampánya, ezért a kormányzat újabb akcióról döntött Csökkent az EU-csatlakozás cseh támogatottsága MTI-HÁTTÉR Prága. Csehországban csökkent az európai uniós csatlakozás támogatottsága. Októberben a lakosság 47,6 százaléka mondott igent Csehország belépésére az Európai Unióba, hét százalékponttal kevesebb N polgár, mint tavaly ősszel - derült ki abból a nemzetközi felmérésből, amelyet a TNS Factum prágai közvélemény-kutató intézet készített. A TNS Factum adatai szerint a csatlakozni kívánó közép- és kelet európai országok közül csak Észtországban és Romániában alacsonyabb az EU-ba törekvés támogatottsága. A cseh felmérés szerint Magyarországon nőtt az uniós csatlakozás támogatottsága: 2000 őszén a magyarok 53,5 százaléka támogatta, az idén már 60,8 százaléka. Jan Herzmann, a TNS Factum igazgatója szerint szakértők számára Csehország és Magyarország eltérő adatai meglepetést jelentenek, mert a két ország számos meghatározó tényezőben nagyon hasonlít egymáshoz. „Magyarországon a jelek szerint másképpen magyarázzák a lakosságnak az uniós csatlakozást, mint nálunk. Tán az is közrejátszott, hogy a magyaroknak más a viszonyuk Ausztriához. Mindenesetre az eltéréseket nehéz megmagyarázni” - vélekedett Herzmann. Az uniós csatlakozás támogatásának alacsony mértéke, illetve csökkenése nyugtalanítja a cseh kormányzatot. A külügyminisztérium uniós népszerűsítő kampánya tavaly nem járt sikerrel, ezért a kormányzat újabb kampányról döntött, amely a jövő tavasszal indulna, s a lakosság széles rétegeit kívánja megszólítani. A cseh politikai pártok többsége népszavazást szeretne rendezni az uniós csadakozásról. Probléma azonban, hogy a cseh alkotmány nem ismeri a népszavazás intézményét. A honatyák olyan népszavazási törvény elfogadását mérlegelik most, amely kizárólag az uniós csatlakozás kérdésében lenne használható, (kj)
