Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-10 / 259. szám, szombat

13 ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 10. Szombati vendég Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint a lelkiismeretük a kilépésre voksolt, intellektusuk viszont a kompromisszumkeresésre Eredményeinkkel mi sem vagyunk elégedettek Bugár Béla a képernyő előtt, Farkas Andrea beírónő társaságában (Dömötör Ede felvétele) A Magyar Koalíció Pártjának elnökével készült on-line be­szélgetés teljes szövege la­punk internetes honlapján ( www.ujszo.com ) olvasható. Az alábbiakban közölt nyom­tatott változatot a tartalom megváltoztatása nélkül, té­makörök szerint csoportosí­tottuk. A kérdéseket helyszű­ke miatt, továbbá az interjú műfaji szabályainak megfele­lően tömörítettük. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Elnök úr, én jobboldali gondol­kodású vállalkozó vagyok Érde­kem, hogy a lehető legkisebb adók legyenek ebben az ország­ban. Nem méregdrága gépkocsi­kat akarok venni, hanem a cé­geimet szeretném fejleszteni. A szomszédom viszont jelenleg munkanélküli, aki úgy véli, azért kicsi a segélye, mert kevés adót fizetnek a gazdag vállalko­zók. A legutóbbi választásokon mindketten a Magyar Koalíció Pártjára szavaztunk. Érdekelne, miként tud ez a párt felvállalni két ilyen különöbző nézetet és érdeket. Netán úgy gondolják, hogy a szlovákiai magyarnak semmilyen más érdeke nincs, mint szélmalomharcot vívni a magyarságáért? (Kapitalista) Nyilván életbevágóan fontos meg­tartani magyarságunkat. Nemzeti közösségünk viszont valóban csak akkor fogja magát jól érezni, ha megélhetése, gazdasági fejlődése biztosított lesz. Igyekszünk úgy politizálni, hogy bővüljenek a munkalehetőségek, ám aki a szo­ciális rendszerből törvénytelenül akar előnyt húzni, azzal szemben szigorúan fel kell lépni. Minden működő piacgazdaság hajtómo­torja a vállalkozói réteg. Az ő si­keres munkájukhoz Szlovákiában még nem sikerült minden feltételt megteremtenünk. Dunaszerdahelyen születtem, egyetemet Pozsonyban végez­tem, jelenleg Nyugat-Európában élek. Több év után munkám gyakran szólít Szlovákiába, és azt tapasztalom, hogy a ma­gyarlakta térségek szegényeb­bek, mint a kilencvenes évek elején voltak. Pozsony, Közép- Szlovákia északi része és a Tátra vidéke viszont szemlátomást so­kat fejlődött. A szlovákiai ma­gyarság aránya a legutóbbi nép- számlálás adatai szerint tíz szá­zalék alá esett. Lassan négy éve kormányzati tényező az MKP. A fenti tények nem az önök mun­káját jellemzik? (Külföldről) Az előző, meäari kormány gazdasá­gi szempontból is szegényítette Dél- Szlovákiát. Nagy erőfeszítésünkbe került, hogy a csőd szélés álló üze­mek egy részét megmentsük. Példa­ként a komáromi hajógyártást em­lítem, de ugyanúgy sorolhatnám a ma is működő mezőgazdasági fel­dolgozó üzemeket. A folyamat las­sú, ez pedig az ország gazdasági helyzetével függ össze. Népessé­günk csökkenése olyan időszakban következett be, amelynek a máso­dik részében a polgároknak már nem kellett az utcán védeniük em­beri és kisebbségi jogaikat, a konf­liktusok jelentős részét az MKP vál­lalta fel, demokratikus, vagyis par­lamenti eszközökkel. A magyarság fogyatkozását semmiképpen sem lehet a párt nyakába varrni. Tisztában van-e az MKP azzal, hogy a jelenleg is nyögvenyelő­sen működő szlovákiai szociális rendszer összeomlik? (Pavel Sk & BÚI USA) Érzékeljük ezt a veszélyt. Ezért sür­getjük az elengedhetetien szociális reformok felgyorsítását. Sajnos, a baloldal ebben sem partner. Ma már vüágos, hogy az MKP sa­ját passzivitásával, vagy ha úgy tetszik: politizálásával megosz­totta a szlovákiai magyraságot, két táborra szakította. Mielőtt az MKP a csülagokig nyújtózkodna, azért a lába elé is nézhetne! (Maximus) Nem osztom azt a véleményét, hogy két táborra szakítottuk volna a szlovákiai magyarságot. Eddigi eredményeinkkel mi sem vagyunk elégedettek. Tudtuk, mit kell kelle­ne tennünk, de végül azt tettük, amit termi lehetett. Fogas kérdés, hogy a jelenlegi szlovákiai politikai erőviszonyok ismeretében, miben, mennyiben tehettünk többet, mi­kor, miként politizálhattunk volna másként. Súlyos dilemmák ezek, amelyekre szüntelenül keressük a minél pontosabb választ. Milyen következtetéseket kíván levonni a párt csúcsvezetése a „kilépni-maradni” vitából? Ön személy szerint és az elnökség is kicsit elhamarkodottan a ki­lépés mellett kötelezte el ma­gát. Csupán hazai és külföldi nyomásra változtattak a véle­ményükön, szerintem helyesen. A végső döntéshez vezető utat azonban veszélyesnek tartom, mert hiányoltam a racionális döntésmechanizmust. Mi erről a véleménye? (SZÍ) Az, hogy az MKP kormányban ma­radjon-e, vagy sem, nem az intel­lektust tette próbára, hanem a lel­kiismeretet. Lelkiismeretünk egy­értelműen a kilépés mellett vok­solt, intellektusunk viszont komp­romisszumkeresésre kötelezett bennünket. S ez a végső dönté­sünk eredményezte a viszonylag jó hatásköri törvényt, amellyel majd akkor tudunk élni, ha decem­ber 1-jén minél több magyar nem­zetiségű polgár megy el szavazni. Elnök úr, megkerülte a kérdést. Az elnökség ki akart lépni, a tag­ság nem. A párton belül megy minden tovább, mintha mi sem történt volna. A hatásköri tör­vényt ne keverjük most ide, hi­szen igy azt az abszurd következ­tetést is levonhatnák, hogy ha va­lóra válik a tizenkét megyés mo­dell vagy Komárom megye, akkor az MKP rosszabb jogi normát ért volna el! (Hevesi Ottó) Félremagyarázza a szavaimat. Mi Komárom megyét és a tizen­két megyés modellt tartottuk a legjobb megoldásnak, s erről a véleményünkről és igényünkről máig nem mondtunk le. Am az adott helyzetben a reform teljes megfeneldése, Szlovákia integrá­ciós esélyeinek a lényeges rosz- szabbodása fenygetett. Ilyen hely­zetben tartottam viszonylag elfo­gadhatónak a következetes és határozott politizálásunknak kö­szönhető hatásköri törvényt. Mennyiben érzi személyesen is felelősnek magát az MKP megal­kuvó, folyamatosan meghátráló, egyszóval nemzetáruló politiká­ja miatt, amelynek döntő szere­pe van a magyarság lélekszá- mának drasztikus csökkenésé­ben? (Polák Gábor) Kellő tisztelettel, de határozottan visszautasítom a feltevését, amellyel - támogatottságunk ada­tai és más objektív mérce szerint is - a szlovákiai magyarság döntő többsége nem ért egyet. Vissza­kérdezhetnék, hogy ön mit tett azért, hogy több magyar gyermek szülessen, s polgáraink éljenek például anyanyelvűnk hivatali használat érdekénen, vagy azért például, hogy az eddiginél sokkal többen merjék keresztnevüket magyarul feltüntetni. Mert sokan máig nem éltek a kétnyelvűséget lehetővé tevő törvények adta lehe­tőségekkel. Lehetséges, hogy ez a közönyösség, vagy kényelemsze­retet is oka a fogyásunknak. Jelenleg Kínában dolgozom, és az Új Szó internetes oldaláról követem a hazai eseményeket. Csodálom az MKP kitartását és lelki erejét. Nagyon tetszik, hogy a lehetőségekhez mérten min­dig a legésszerűbben igyekez­nek dönteni. Kérdésem nincs, ehhez a politizáláshoz gratulá­lok. (Kiss László) Köszönöm a véleményét. Egy éve jelent meg at Új Szóban Grendel Lajos írása, amelyben az MKP és a szlovákiai magyar értelmiség közötti kapcsolat tel­jes hiányára mutatott rá. Szerin­tem a kérdés ma is aktuális. Van-e türelme a párt vezetésé­nek ahhoz, hogy valódi párbe­szédet kezdeményezzen a szak­emberekkel és a szakmai szer­vezetekkel? (Pogány Erzsébet) Dunaszerdahelyen nemrég talál­koztak a szakértelmiségiek és az MKP-politikusok. Itt egyezség szüle­tett a párbeszéd folytatásáról, amelynek belátható időn belül re­mélhetően lesznek szellemi érte­lemben is vett eredményei. A legtöbb családot érintő súlyos gazdasági helyzetben a főiskolá­ra, egyetemre készülő fiatalok nagy része anyagi helyzete miatt lemond a továbbtanulásról. Mi­ként lehetne őket segíteni? (Zita) Átérzem fiataljaink gondjait, Lé­teznek már különféle alapítvá­nyok, amelyek támogatást nyújt­hatnak a továbbtanulni szándé­kozó, rátermett fiataloknak. Rész­letes tájékoztatást, szakértőnk, Dolník Erzsébet nyújt. Sok tehetséges fiatal sorsa pe­csételődik meg, ha elfogadják azt a törvényt, amely alapján a levelező hallgatóknak fizetniük kellene tanulmányaikért. Mi lesz azzal a jóeszű fiatallal, aki­nek nincs megfelelő szociális háttere, vagy netán munkanél­küli? Ki fizeti be helyette a tan­díjat? Mekkora az esélye annak, hogy ezt a - Szlovákia jelenlegi gazdasági és szociális helyzeté­hez képest túl korai - törvényt elfogadják? (Egy távutas) Ezt a tervezet második olvasata előtt nehéz megjósolni. A levelező hallgatók esetében a törvény a je­lenlegi helyzetet legalizálná. Mi olyan megoldással szeretnénk eny­híteni sokak gondjain, hogy az egyetemistáknak nyújtsunk lehető­séget kedvezményes és hosszú fu­tamidejű kölcsön felvételére, ahogy azt Magyarországon már be­vezették. A többi parlamenti párt jelenleg nem támogatja ezt a ja­vaslatunkat, de mi nem tágítunk, tovább tárgyalunk. A friss egyetemi diplomások kö­zül sokan közvetlenül tanulmá­nyaik befejezése után szeretnék folytatni tanulmányaikat, a leg­magasabb képesítés, a dokto- randusz elérése érdekében. Az egyetemen általában júniusban végeznek, ez a képzés viszont csak októberben kezdődik. A munkahivatal értetlenkedései miatt pokoli ez a három hónap. Tudnak-e erről a gondról, gon­dolnak-e erre az új törvény elfo­gadásakor? (Dömény Zoltán) Köszönöm a figyelmeztetést, a fel­vetett gondot igyekszünk orvosolni. A közeljövőben el tud-e képzelni korrekt - előítéletektől mentes - együttműködést a megújhódott Demokratikus Baloldal Pártjával? Elsősorban a magyarlakta terü­letekre gondolok, ahol számotte­vő a baloldali érzelmű polgárok száma. (Paulický Péter) Hol az a megújhódott SDĽ? A rö­videsen sorra kerülő tisztújító köz­gyűlésen feltehetően csak az derül ki, hogy visszafejlődő, vagy leg­alább a jelenlegi arculatát megtar­tó párt lesz-e. Tud-e segítem a párt a garam- kövesdi polgárokon, akik hosszú ideje követelik vissza jogtalanul visszatartott erdőrészüket? (Sza­bados Ferenc, Garamkövesd) Természetesen szívesen segítünk, de szakértőnknek át kell tanulmá­nyoznia a dokumtumokat. Arra kérem, levélben forduljon Farkas Pálhoz, pártunk mezőgazdasági bizottságának elnökéhez. Nekem úgy tűnik, hogy az MKP csak négyévenként gondol a vá­lasztóira. Amikor kezdődik a kampány, akkor a jelöltek le­jönnek falvainkba, városainkba, aztán a voksolások után elfelej­tenek bennünket. Szerintem nem jó a kommunikáció a párt és a választói között. Nem tart az MKP attól, hogy a mi térsége­inkben is eluralkodik a közöny, és sok polgár nem megy el sza­vazni? (Polgár) Nem tudok egyetérteni önnel. A sajtóban is olvashatja, hogy rend­szeresen találkozunk választópolgá­rainkkal, odafigyelünk a vélemé­nyükre. Az tény, hogy amióta belép­tünk a kormányba, valamivel keve­sebb falugyűlésen tudunk részt ven­ni. Ennek egyetlen oka van: ellenzé­kiként jóval több időnk volt. A pár­beszéd azonban nem szakadt meg, rendszeres. Szeretném remélni, hogy választóink december elsején is eljönnek voksolni, hiszen ekkor dől el, hogy lakóhelyüket, szülő­földjüket kik képviseljék a megyei önkormányzatokban. Mikor lesz, és lesz-e egyáltalán Farkas Pál ellen etikai vagy egyéb eljárás? Az üggyel kapcso­latban mi az ön személyes véle­ménye? (Vida) Az MKP vezetése és parlamenti frak­ciója már foglalkozott az üggyel. Jó­magam sem tartom helyénvalónak, hogy Farkas Pál idő előtt elhagyta a helyszínt. Más bizonyítható kihá­gást viszont nem követett el, ezért a párt etikái bizottságának ebben az esetben nincs mivel foglalkoznia. Mit tesz az MKP az állami terro­rizmus ellen, amely kulturális, oktatási és gazdasági téren ma­gyarságunkat sújtja? (Hajdók Pál, Királyhelmec) Nem beszélnék állami terrorizmus­ról, inkább a bürokrácia gáncsos­kodásairól és sokféle nemakarásról. Ezeket viszont konkrétumok isme­retében lehet leküzdeni. Mit tettek a kormányban és a parlamentben azért, hogy a szlovák személyekről elnevezett településeken - Štúrovo, Tomá- šíkovo - legyenek végre kétnyel­vű helységnévtáblák? Elég a ki­fogásokból, több szív kellene az egészhez! (M. A. Miskolc) Ha lehetne, azt javasolnám, pró­bálja meg legalább néhány hóna­pig az ön által javasolt „több szív­vel“ megoldani a kérdést. Ha nincs politikai akarat a partnere­inkben, akkor szinte lehetetlen bár­milyen kérdést megoldani. Az érem másik oldala viszont az, hogy ott sincsenek mindenhol kétnyelvű táblák, ahol a törvény ezt lehetővé teszi. Menjen egyszer végig nyitott szemmel Dél-Szlovákián! Milyen példát mutatnak azok a magyar parlamenti képviselők és más politikusok, akik a gyer­mekeiket szlovák iskolába járat­ják? (walaki) Tökéletesen -egyetértek önnel, a példamutatás fontos és ösztönző. Nevezzen meg egyetlen olyan kép­viselőt, akivel a fenti állítását bi­zonyíthatja! Az Új Szó Fórum Társalgójában Fehér Miklós, Petőcz Kálmán, Harna István, Podstránsky Vla- dimil és Sárközi Klára nevét ol­vastam (Walaki) ígérem önnek, hogy utánanézek, igäzak-e ezek az állítások. A sajtót olvasva úgy vélem, hogy az MKP vezetésében iszo­nyatos rivalizálás folyik B.B. és Cs.P. között. Ön mintha egyre jobban tartana attól, hogy vala­ki esetleg megfosztja az elnöki poszttól. (HH) Ón félreismer engem. Jómagam is azt vallom, hogy nem egészséges semmilyen tisztség és semmiféle ve­zetés - beleértve az MKP vezetését is, természetesen-bebetonozása. Vajon a jövő évi választásokon is szerepeltetnek az MKP jelölt­listáján olyan személyt, aki nem tisztázta jelenlétét az ŠtB-sek Rudé krávo listáján, és aki 1968 után bizonyíthatóan lihegve vett részt az akkori társadalmi szer­vezetekben végrehajtott tiszto­gatásokban? (Tóth Mihály) Csak konkrétumokra tudok vála­szolni, ugyanakkor a Rudé krávo listája önmagában nem bizonyíték. A minap olvastam az Új Szóban, hogy Pásztor István az MKP tagja, mégis függetlenként indul a me­gyei választásokon, rontva ezzel a párt jelöltjeinek esélyeit a beju­tásra. Miként kezeli ezt a kérdést a pártvezetés, és mi erről a sze­mélyes véleménye? (Kamikaze) A megyei jelöltlista összeállításá­ért a párt regionális szervei vise­lik a legnagyobb felelősséget. Ugyanakkor Pásztor Istvánnak, Komárom polgármesterének is éreznie kell ezt a felelősséget a párttal szemben, ha már az MKP segítségét kérte a polgármesteri szék megszerzéséhez. A regionális választásokon indu­ló MKP-jelöltek és a parlamenti képviselők halmaza elég nagy. A megyei jelöltlistán kevés a harmnc év körüli fiatal. Miért? (Dömény Zoltán, Lajos) Kettőn áll a vásár. Ha az önök által említett fiatalok a párt jelöltjeiként akarnak indulni a választásokon, akkor először be kell kapcsolódniuk a napi pártmunkába. Az MKP jövő­je valóban attól is függ, hogy meny­nyire tudunk újítani. Ehhez a pol­gárok segítsége is szükséges. Hiányzik a pártból a fiatal vér! Kvarda úr hovatovább már minden lesz. Polgármester, Csemadok-elnök, parlamenti képviselő, megyefőnök... Hogy bírja ezt a pali? Nála 36 óra egy nap? És persze, minden fronton bevethető zseni... Ne mondják nekem, hogy Nyitrán, Pozsonyban, a Magyra Ifjúsági Közösségben, vagy a Selye Já­nos Kollégiumban nincsenek rátermett fiatalok! Petőcz Kál­mán közkedvelt, kiválóan fel­készült személy volt, mellékvá­gányra terelték! Meg fog ez a párt újulni, vagy 2050-ben is ugyanez a gárda irányítja majd az addigra már csak 200 ezres magyarságot? (new gene­ration) Sokan politikai pályájuk csúcsá­nak tartják a nagyköveti posztot. Petőcz Kálmán is így érzi. Nyilván akadnak bevethető és rátermett fi­atalok. Keressük őket. Például a külügyi bizottságunkat szerettük volna felfrissíteni velük, és alig ta­láltunk 5-6 olyan fiatalt, aki nem­csak utazgatni, hanem dolgozni is hajlandó volt. Lehet, hogy rossz a módszerünk, de az sem elképzel­hetetlen, hogy kevesen vállalják ezt a munkát. Jövőre helyhatósági választások is lesznek, s mi, Gútán arra tö­rekszünk, hogy végre olyan pol­gármesterünk legyen, akit az MKPjelölterrea posztra. Három jelöltet szemeltünk ki, de közülük kettő már jelezte, hogy független­ként óhajt indulni. Ok újra gyen­gíteni fogják az MKP-jelölt esélye­it. Meddig kell tűrnünk, hogy ilyen emberek gyengítsék sorain­kat? (Visnyei Gyula) Ennek az éremnek is két oldala van. Az egyik, hogy tud-e a párt jó jelöl­tet állítani. A másik hajlandó-e a függetlenként induló személy tá­mogatására. Mi nem tudunk és nem is akarunk beavatkozni a jelö­lés módjába. Miért nem tudnak a komáromi szlovákok és a helyi Matica- szervezet tagjai saját városuk­ban Cirill és Metódnak méltó szobrot állítani? Azért, mert a városi önkormányzatot az MKP helyi szervezete, azt meg az MKP országos vezetése, azt meg BB, őt meg Orbán Viktor irányít­ja. Orbánt meg valamilyen ufó? (colavino) A város nemcsak az önöké, hanem minden komáromié is, akiknek tör­vényesen megválasztott önkor­mányzata dönt a hatáskörébe tar­tozó ügyekben. Senki sem sugal­maz nekik semmit, miként nekem sem. Cirill és Metód szobrának el­helyezését a katonai templomban javasolta, aztán az Európa Udvar­ban találtak méltó helyet. Miért nem Nyitrán akarják elhe­lyezni ezt a szobrot? En ezt a művet Pozsonyban, Károlyfalu- ban akarom látni. A hittérítők­nek Récsén sincs emlékműve! (Katee, Fickó) Ezek a felvetések is az Uletékes önkormányzatok hatáskörébe tar­toznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom