Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-09 / 258. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 9. Politika 5 Szigeti László oktatási államtitkár: A közigazgatási reform a közoktatásban is elindítja a decentralizációt A községek veszik át az iskolákat A hatásköri törvény fontos eleme, hogy a helyi és me­gyei önkormányzatok kapják meg az alap- és középiskolák fenntartói jogát. Ez azzal jár együtt, hogy 2002. július 1- jétől ők felelnek az iskolák működtetéséért is. Az önkor­mányzatoknak az űj hatás­körrel járó feladatairól kér­deztük Szigeti Lászlót, az ok­tatásügyi minisztérium ál­lamtitkárát. LAJOS P. JÁNOS Milyen előnyökkel jár a változás és milyen új feladatokat ró az önkormányzatokra? A törvény lehetővé teszi, hogy az oktatás területén elinduljon a de­centralizáció. Az önkormányzat is­kolafenntartóvá válik és hatéko­nyabban szólhat bele az iskola éle­tébe. Ez azonban óriási feladat és felelősség is; az önkormányzatok hatáskörébe kerül át az igazgatók kinevezése, de nekik kell megte­remteniük az oktatás feltételeit is, biztosítaniuk az épületet, a tanesz­közöket és működtetniük kell az is­kolát. Az állam persze a pénzügy­minisztériumon keresztül biztosít­ja a működtetéshez szükséges pénzt, és támogatást nyújt a beru­házásokhoz, felújításokhoz is. Az iskolák alkalmazottainak bérezésé­vel kapcsolatos feladatok és jogkö­rök továbbra is az állam kezében maradnak, de 2002. április 1-jén életbe lép a közalkalmazottakról szóló törvény, amely egyértelműen meghatározza az iskolák alkalma­zottainak bérfeltételeit, és kizárja a szubjektív bérezést. » Az iskolatanács ja- r vasolja az igazgató kinevezését a polgár­mesternek, aki a képvi­selő-testület döntése alapján nevezi ki, il- . letve meneszti őt. Sok iskolának jelentős tartozása van - ezeket is átveszik az önkor­mányzatok? Az önkormányzatok- teljesen jogo­san - nem egyeztek bele abba, hogy adósságaikkal együtt kapják meg az intézményeket, ezért a törvény úgy rendelkezik, hogy az államnak az intézmények átadása előtt jóvá kell írnia azokat. A kormány már megtette az első lépést: 1,1 müliárd koronát különített el az adósságok kifizetésére. Ez azonban nem lesz elég, a közeljövőben újabb összege­ket kell erre fordítani. Mire lesz elég az a támogatás, amelyet az állam nyújt a fenntar­tásra, ha tudjuk, hogy az eddigi Sajnos, nem várhatjuk, hogy a hatáskörök átruházása következtében több pénz jut majd a közoktatásra (Somogyi Tibor felvétele) támogatási rendszer mellett is eladósodtak az oktatási intéz­mények? Nem várhatjuk azt, hogy a hatás­körök átruházása következtében több pénz jut majd a közoktatásra. Nagyobb támogatást csak a parla­ment tudna biztosítani az állami költségvetésen keresztül, de erre a gazdasági helyzet nem ad lehető­séget. Az állami támogatás való­színűleg csak az iskola puszta létét biztosítja majd. Erről az iskolák fi­nanszírozását szabályozó törvény rendelkezik (szerdán fogadta el a parlament - a szerk. megj.), mely lehetővé teszi a többforrású finan­szírozást. Ezentúl az iskolafenn­tartáshoz az önkormányzatoknak is hozzá lehet, illetve kell járulniuk - saját lehetőségeik szerint. A tele­pülésen lévő iskola csak akkor nyújthat többletszolgátatást és ez­által színvonalasabb oktatást, ha megteremti ennek anyagi feltét­eleit. A szakmai felügyeletet viszont továbbra is központi szerv látja el. A szakmai felügyelet szabályozását a közeljövőben meg kell oldanunk. Ez eddig a járási hivatal módszer­tani osztályának feladata volt, az azonban többnyire csak az iskola- irányítással kapcsolatos módszer­tani felügyeletet látta el. Az ország négy módszertani központja eddig inkább a középiskolákkal foglalko­zott, az alapiskolákkal és az óvo­dákkal kevésbé. A hatásköri tör­vény lehetővé teszi az úgynevezett módszertani pedagógiai közpon­tok létrehozását. A mi elképzelé­sünk az, hogy minden kerületben jöjjön létre egy ilyen központ, tehát az eddigi négy helyett nyolc végez­ze a módszertani tanácsadást, irá­nyítást. Az igazi megoldás az len­ne, ha szolgáltatásként működhet­ne ez a rendszer; az iskola a költ­ségvetésében megkapná azt az ösz- szeget, amiből meg tudná rendelni a pedagógusok módszertani to­vábbképzését. Sajnos, ez még csak utópia. Milyen szerepe lesz az iskolata­nácsoknak? Lényeges változások nem történ­tek, az iskolatanácsok az eddigi­hez hasonlóan működnek. Újdon­ság azonban, hogy azon a telepü­lésen, ahol több iskola működik, létrejön a községi iskolatanács; en­nek a feladata lesz a kapcsolattar­tás a fenntartóval. Az eddigiekhez hasonlóan az iskolatanács javasol­ja az igazgató kinevezését a pol­gármesternek, aki a képviselő-tes­tület döntése alapján nevezi ki, il­letve meneszti őt. A hatásköri tör­vény azonban az önkormányzati­ság egy újabb elemét is tartalmaz­za: a középiskolákban létrejöhet­nek a diákönkormányzatok, me­lyek egyenrangú partnerei lehet­nek az iskola vezetésének. Milyen hatáskörük marad az ál­lami szerveknek? Egyes különleges esetekben meg­marad a járási és a kerületi hivatal iskolafenntartói joga, például a speciális oktatást igénylő fiatalok esetében. Ezt az oktatást továbbra is a kerületi hivatal fogja biztosíta­ni. A speciális óvodák, alap- és kö­zépiskolák is a kerületi hivatalok hatáskörében maradnak. A járási hivatal akkor válhat az óvodák, az alapiskolák és a művészeti iskolák fenntartójává, ha az adott község nem hajlandó a fenntartásukra. Például egy vegyes lakosságú terü­leten előfordulhat, hogy a többség­ben lévő nemzetiség által irányított képviselő-testület nem akarja fennartani a másik nemzetiség nyelvén működő óvodát vagy isko­lát; vagy igény van egy új iskola lét­rehozására, de ennek ellenére nem hozzák létre. Ebben az esetben az iskolafenntartói jogokat a járási hi­vatal gyakorolja. Ezek természete­sen csak elméleti lehetőségek. Az iskolák alapítása és megszün­tetése hogyan lehetséges az új szabályozás mellett? Ez az oktatási minisztérium hatás­körében marad. Egy iskola létreho­zásához biztosítani kell az épüle­tet, a pedagógusokat, a kellő szá­mú diákot és természetesen el kell indítani a képzést. Ha ez megvan, akkor a község kérheti a miniszté­riumtól az új oktatási intézmény beiktatását az iskolák hálózatába. Ha demográfiai vagy egyéb okok­ból nincs szükség vagy lehetőség az iskola további működtetésére, akkor a fenntartó kérheti a minisz­tériumot az iskola megszüntetésé­re. Az iskolatanácsnak bele kell eb­\SA kisiskolák csatla- r kozhatnak a jogala­nyisággal rendelkező nagyobb iskolákhoz, és létrejön egy új intéz­mény, az alapiskola . . óvodával. v\ be egyeznie, a járási hivatalnak is tudnia kell erről a szándékról. Ha minden fél egyetért, akkor a mi­nisztérium megszüntetheti az in­tézményt. Milyen egyéb változásokat hoz a hatásköri törvény? A teljes szervezettségű iskolák júli­us 1-jétől automatikusan jogala­nyiságot kapnak. Ezek az iskolák önmaguk nevében léphetnek fel, munkáltatóvá válnak, sőt, azok a művészeti alapiskolák, melyek minden előírt művészeti ágat ok­tatnak, szintén megkapják a jogi önállóságot. A kisiskolák csatla­kozhatnak a jogalanyisággal ren­delkező nagyobb iskolákhoz. Lét­rejön egy új intézmény, az alapis­kola óvodával. Nagy feladat vár azonban az eddigi iskolafenntar­tókra, mivel el kell készíteniük az iskolák pontos leltárát, amely tar­talmazza majd mindazt az ingó és ingatlan vagyont, amelyet a tör­vény értelmében 2002. július 1-jén át kell adni az új fenntartónak. Muránsky képviselőn múlott a módosítás sorsa Mindannyian az államfő foglyai vagyunk A KDH tartózkodott a módosítás elfogadásánál Három év is járhat a fasizmus pártolásáért ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. - Egy kicsit mindannyian az államfő foglyai vagyunk, a parla­ment nem védte meg a szólássza­badságot - kommentálta Tomáš Galbavý (SDK) képviselő azt, hogy nem törlik a büntető törvénykönyv­ből a köztársaság gyalázásáról, ület- ve az államfő és más közjogi intéz­mények rágalmazásáról szóló ren­delkezéseket. Galbavý azután kez­deményezte e cikkelyek hatályon kí­vül helyezését, hogy Rudolf Schus­ter egy, a szerinte a személyét sértő írás miatt beperelte Aleš Krátky publicistát. A cikkelyeket a múlt szomorú örökségének tartja, amely alapján az egykori kommunista párt felelősségre vonhatta a másként- gondolkodókat, s ezek most tovább­ra is érvényben maradnak. Galbavý indítványát elsősorban a jobboldali kormánypártok támogat­ták a szavazásnál, de igennel szava­zott öt HZDS-es képviselő is. Kifeje­zetten csak Pavel Delinga (HZDS), Dušan Kovačič, Marián Mesiarik és Igor Presperín (mindhárman SOP) ellenezte. Az ellenzéki HZDS és a volt nemzeti párti frakció tagjainak java tartózkodott. Öt ellenzéki kép­viselővel együtt Peter Muránsky (KDH) sem szavazott, noha jelezte jelenlétét. Az igennel voksoló 55 képviselővel szemben a másként ál­lást foglalók, illetve nem szavazók létszáma is 55 volt, ezért tulajdon­képpen Muránskyn múlott, elfogad- ják-e a törvényt. Peter Tatár (volt demokrata párti, most független) képviselő szerint az államfői hivatal állítólag nyomást gyakorolt egyes képviselőkre, (korp) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ha a köztársaság és a közjogi intézmények gyalázásá- nak kérdésében nem is sikerült módosítani a parlamentnek a Büntető Törvénykönyvet, a fasiz­mus bűntettei tagadásának bűn- cselekménnyé nyilvánítását tá­mogatták a képviselők. Ennek értelmében a jövő évtől fogva hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztésre ítél­hető a fasizmussal vagy ahhoz ha­sonló mozgalommal nyíltan ro­konszenvező, annak bűntetteit ta­gadó, kétségbe vonó, jóváhagyó vagy igazolni igyekvő személy. Erről Peter Osuský, Peter Tatár, František Šebej és Ján Langoš volt demokrata párti, most független képviselők, továbbá Peter Kresák (független az SOP-frakcióban), Rudolf Bauer (SDK), A. Nagy László és Gyurovszky László (mindketten MKP) indítványára tegnap határozott a parlament. A javaslattévők erkölcsi szempon­tokon kívül azzal is indokolták a büntető törvénykönyv ilyetén mó­dosítását, hogy a holokauszt meg­kérdőjelezése (vagyis az ún. aus­chwitzi hazugság néven elterjedt elmélet) ellen számos európai or­szág hasonlóan lépett fel. Az indítványt egyedül Eva Slav­kovská (SNS) ellenezte, a kor­mánykoalíció zöme néhány HZDS-es képviselővel együtt tá­mogatta azt. Egyébként a Mečiar-párt java, a volt nemzeti párti frakció, több baloldali kormánypárti képviselő és a KDH is tartózkodott, (kár) RÖVIDEN Növekedő illegális határforgalom Diósjenő. Harmincnégy afgán állampolgárt vettek őrizetbe a ma­gyar hatóságok a szlovák határtól nem messze fekvő település ha­tárában. Az illegális bevándorlók embertelen körülmények között zsúfolódtak össze egy kisteherautóban, amelyet egy magyar állam­polgár vezetett. Bevallották, hogy határsértésre készültek. Az utób­bi időszakban rendkívül megnövekedett a hasonló esetek száma - közölték a hatóságok. (TASR) Eljárás a hanyag szülők ellen Rimaszombat. Már száznyolcvan eljárás van folyamatban a gyer­mekük nevelését elhanyagoló szülők ellen - közölte a járási rendőr­főkapitányság. Pontosabban: a szülők nem törődnek azzal, hogy gyermekeik néha száz-kétszáz órát is mulasztanak az iskolában. Nem titok, hogy főleg roma csemetékről van szó. Törvény szerinti kötelessége viszont minden gyereknek iskolába járni, az ezzel nem törődő felnőtteket ezért pénzbüntetéssel vagy akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatják. (TASR) Áramtolvajok a Luníkon Kassa. 194 áramtolvajt lepleztek le a főleg romák által lakott Luník IX. lakótelepen. Az áramszolgáltató vállalat a rendőrséggel együtt tegnap reggel 650 végpontot ellenőrzött. Egyébként nem ez volt az első akció a „fekete” fogyasztók ellen, de ilyen részletes ellenőrzés még nem volt. Az áramtolvajok lakásait természetesen azonnal le­választották a hálózatról. (TASR) Erősödött a korona Pozsony. Két hónapos csúcsot döntött az euró/korona árfolyam: az Európai Unió közös fizetőeszközéért egységenként mindössze 43,050 szlovák koronát kell fizetnünk. Ez a Nemzetközi Hitelminő­sítő Intézet lépésének köszönhető, amely Szlovákiát előnyösebb kategóriába sorolta. Elemzők szerint a külföldi bankok máris nagy mennyiségű szlovák korona felvásárlásába kezdtek. (TASR) Schuster Putyinnal találkozik Pozsony. Oroszországba és Kazahsztánba utazik vasárnap a szlovák államfő. Ez lesz Rudolf Schuster első útja a térségbe köztársasági elnökként. Többek között Vlagyimir Putyin elnökkel is találkozik, tárgyalásaik során feltehetően az orosz adósság tör­lesztésének kérdését is boncolgatják majd. Schuster és népes kísé­rete két napot tölt Kazahsztánban, amelynek déli határa kevesebb, mint háromszáz kilométerre található az afganisztáni harcok köz­pontjától. (TASR) Warhol lesz Rusko Szlovákia-szimbóluma Pozsony. Andy Warholból, az élete javarészét az USA-ban töltő művészből akarja megformálni Szlovákia új szimbólumát az Új Polgár Szövetsége (ANO). A Pavol Rusko vezette párt el­képzelése szerint mintegy 35-40 millió koronából Warhol- múzeumot létesítenének Mikován, Warhol szüleinek falujában, Mezőlaborc mellett. Andy Warhol egyébként kimondottan ru­szinnak vallotta magát, Mezőlaborcon pedig már van egy mú­zeuma. (SITA, ú) A lakosság 11 százaléka a szegénység küszöbén 330 ezren tengődnek szociális segélyből TASR-HÍR Pozsony. Megközelítleg 330 000- re nő a szociális segélyben részesü­lők száma az évvégéig - ez 3,4 szá­zalékos emelkedést jelent a 2000 decemberi adatokhoz képest. Mindez a szlovákiai társadalmi helyzetről szóló jelentésből derül ki, amelyet a munkaügyi miniszté­rium állított össze. Bár júniusban még csak 322 800 polgár kapott szociális segélyt (6,3 százalékos évközi növekedés), az emelkedés üteme lassult - mutatott rá a tárca. A havi szociális segély nagysága át­lagban 2916 korona, az összeg a ta­valyi év első hat hónapjához viszo­nyítva 91 koronával emelkedett. Azok, akik tartósan, már több mint két éve munkanélküliek és segélyt szednek, jelenleg csupán a létmini­mum, vagyis a 3490 korona felét kapják szociális támogatásként. A jelentésből kiderül, hogy az idén júniusban 626 710 fő élt a szegény­ség küszöbén, ez valamivel több, mint a lakosság 11,6 százaléka. Ke­rületi szinten a kassai régióban a legsúlyosabb helyzet - az ottani la­kosság 18,9 százaléka élt a sze­génység határán -, a járásokat te­kintve pedig Rimaszombat környé­kén, ahol száz fő közül 28. Továbbra is a hadseregé marad a gyakorlótér Földet vissza nem adnak ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nem kaphatják vissza tulajdonjogukat a Javorina kato­nai gyakorlótéren egykor ingatlan- tulajdonnal rendelkezők, illetve azok örökösei - határozott tegnap a parlament. Az észak-szepességi katonai létesítményt 1949-ben hozták létre államosított erdő- és földterületek összevonásával. A földeket annak idején erőszakkal vették el tulajdonosaiktól, sokukat beleegyező nyilatkozat aláírására kényszerítették, néhány esetben még az ilyen „formalitással” sem törődtek a kommunisták. A kereszténydemokrata Vladimír Palkó indítványa csak a tulajdonjo­got követelte vissza, kárpódást nem eszközölt volna. A tulajdon­jog visszaállításához tulajdonkép­pen az 1991-től hatályos kárpótlá­si törvényt kellett volna módosíta­ni. A javaslatot a jobboldali koalí­ciós pártok (beleértve az MKP-t is), illetve az ellenzéki HZDS és a volt nemzeti párti frakció több képviselője is támogatta. A két bal­oldali kormánypárt, az SDL és az SOP, illetve az ellenzék java vagy ellenezte a kezdeményezést, vagy tartózkodott. A tulajdonjogukat követelők képviselői a vitát és a szavazást az ülésterem karzatáról hangos véleménynyilvánítás mel­lett végig figyelték. A baloldali Jozef Stank vezette védelmi tárca 2006-tól nem kívánja a területet katonai célokra használni, (korp)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom