Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)
2001-11-02 / 252. szám, péntek
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 2. KOMMENTÁR Az értől a mocsárig TÓTH MIHÁLY Csak úgy értelmezhető Mikuláš Dzurinda eszmefuttatása a választási jobbközép koalíció létrehozásának megkísérléséről, hogy nálunk szerinte nem érvényes a dolgok állandó változásáról szóló antik tétel, itt másodszor is bele lehet gázolni ugyanabba a folyóba. Ahhoz, hogy a kormányfő képes legyen ennek a hidrológiai-filozófiai bravúrnak a végrehajtására, annak őszinte beismerésére is szükség lenne, hogy az a folyóvíz, amely 1998-ban több csermely, ér és patak összefolyásából keletkezett, valahol bedugult, pangásnak indult, elmocsarasodott. Herakleitosz folyót emlegetett, nem lápot. Dzurindának, ha mocsárba való belépésre edzi magát, igaza van, ez megvalósítható. Lassan már feledésbe is merül, hogy az 1994 és 1998 között regnáló koalíció által elfogadott választási törvény hatására létrejött párt - az SDK - milyen irányultságú politikai szervezetekből állt össze. A mocsarasodást, az „óceán” felé való áttörés megakadályozását az idézte elő, hogy a korábbi pártok alkotta pólusok közötti pozitív tettrekészségre ösztönző feszültségkülönbségek kiegyenlítődtek. Cselekvésképtelen politikai alakulat jött létre. Ez most már nem ambiciózus, programja végrehajtására törekvő pártokból áll, hanem szülte semmihez nem értő, de mindenre képes pártfunkcionáriusokból. Már két évvel 1998 után nem volt titok, hogy a Dzurinda-koalíciónak nem az ellenzék kritikája, obstrukciója jelenti a cselekvésképtelenség fő forrását, hanem a koalíción belüli megannyi érdekellentét. A kormányfő most ismételni próbál, és zokon veszi, hogy a KDH ehhez nem kíván asszisztálni, hanem kísérletet tesz definiálható politika folytatására. Cudarul nehéz feladat; a kereszténydemokraták ha másért nem, azért megérdemlik az elismerést, hogy értelmezhető párt, olyan politikai erő próbálnak lenni, amely alkalmas lenne a mozdulatlan politikai posvány mozgásba hozásának megkísérlésére. A jobboldal legjelentősebb vezetői feltételezhetően soha nem voltak marxista-leninista képzettségű funkcionáriusai, ideológusai a volt állampártnak. Mégis úgy tesznek, mintha a párt- és államvezetést Moszkvában tanulták volna, úgy 1968 és 1980 között. Ugyanannak a vezetőnek a kudarcot követően is ugyanaz a koncepciója. így akarunk elérni az értől az óceánig? Veszélyes játszma MALINÁK ISTVÁN Veszélyes kettős játszmába kezdett több fronton is a román vezetés. Mivel ezek nagymértékben a nemzetiségekkel kapcsolatosak, illetve a státustörvény mentén is zajlottak és zajlanak, Pozsony számára is okulásul szolgálhatnak. Például azért, mert a magyar státustörvény megítélésében - főleg az érzelmek szintjén - a szlovák és a román álláspont közel áll egymáshoz. Méginkább azért, mert Romániában már visszatért a múlt, vagyis a rosszemlékű Iliescu-féle párt a hatalomba, s ezen az sem enyhít, hogy azóta átkeresztelkedett szociáldemokratává, mint ahogy a HZDS lényegén sem változtat a néppárti toldalék. Ami mindennek az alapja: olyannyira rossz a román gazdasági helyzet, hogy esélye sincs a belátható időn belüli uniós tagságra; Romániát már Bulgária is megelőzte. Egyes gazdasági szakértők néhány afrikai országgal teszik egy csoportba, bármennyire is tiltakozik Bukarest. És ahogy romlik a gazdasági teljesítmény, a kormány odahaza úgy erősíti a magyarellenes propagandát, külföldön pedig az integrációs diplomáciai offenzívát. S ha már az uniós vonat túl gyors, Románia az új világpolitikai helyzetet kihasználva legalább a NATO- nál szeretne labdába rúgni, de mintha megfeledkezne arról, hogy ennek is vannak politikai, emberi jogi feltételei - amelyek miatt Szlovákia is kimaradt a bővítés első köréből. De ennél is bonyolultabb a helyzet, mert a PSD az RMDSZ (szerződéses) támogatásával kormányoz. Ha Markóék támogatását Nastaseék elveszítik, akkor parlamenti kisebbségbe kerülve könnyen megbukhatnak. Illetve arra a mentőövre szorulnának, amelyet a nacionalista Tudorék nyújthatnak, viszont ha azt elfogadnák, szalonképtelenné válnának Európában. Tehát a PSD-kormány csak egy bizonyos határig feszíti a magyarellenes húrokat, a szakadás előtt rendre jön egy „enyhítő” Nastase-Markó találkozó. A veszély főleg abban rejlik, hogy a nacionalista hisztéria öntörvényűvé válhat, elvétik a határt, a húr elpattanhat. Az ilyen politizáláshoz még a státustörvényre sem volt szükség, mint a példák igazolják, ürügynek minden jó volt - lásd a tankönyvháborút. A státustörvénnyel kacsolatos kifogások mögött egyszerű dolog húzódik meg: az irigység. Az igazi beavatkozás más állam belügyeibe az, ahogyan Bukarest Moldáviához viszonyul. Egyszerűen román államnak tekinti, még csak nem is titkolva, hogy a végső cél a„két román állam” egyesítése, s nem érdekli, hogy erről Chisinaunak más a véleménye. JEGYZET veredik, abból nem csinálnak fókafasútot. S idővel a volt fóka (aki persze csak elméletileg volt az, hiába csörgedezik ereiben fókavér, hiába párnázza testét fókazsír, tudatába azt plántálták, tetőtől talpig eszkimó) esz- kimóbb lesz az eszkimónál. Neki már nem a fókahimnusz hallatán szorul össze egykor volt fókaszíve. Eszkimóékét sem érzi, de fókaszemét megpróbálja úgy csillogtatni, ha meghallja, hogy villámok cikáznak az Eszkimó-hegy fölött, mintha eszkimótejjel szívta volna magába új, mostohaanyanyelvét. Fókáéknak kedvezménytörvény, kisfókáknak támogatás, állati jogok, egyesült szö- gesdrótmentes állatkert - mit sem ér. Talán, ha egyszer a fókaszületési bizonyítványhoz mellékelnek egy szerződést, mely szerint a fókának nem kell eszkimóbbnak lennie az eszkimónál, akkor is az lesz belőle, amit fókaszülei megálmodtak... Holott a biológia mai állása szerint a fóka is gerinces állat. Kevés a fóka GRENDEL ÁGOTA És egyre fogy. Nem csupán azért, mert az eszkimók étvágya napról napra növekszik, s nem elégednek meg a fókazsíros kenyérrel, a húsát jobban kedvelik. Igaz, szaporodnak is, de nem olyan arányban, mint tisztességes eszkimóknál szokás, az egyet helyettem, egyet házastársam helyett, egyet a nemzet szaporodása érdekében elv alapján. Kérdés, vajon a fókáknak valóban folyamatosan csökken-e nemzőkedve, vagy ugyanannyi kisfoka születik, mint korábban, csak éppen eszkimó álruhába öltöztetik, eszkimó nyelven beszélnek vele, eszkimóiskolába járatják, hogy felnőtt korában azt se tudja szegény, eszkimó fiú vagy fókalány- e. Mindenesetre fókaszülőék úgy képzelik, aki eszkimók közé keA fekete macska bandájába tartozik? Anna Malíková férje, Alekszander Belouszov luxuskocsijának rendhagyó rendszámtáblája. (TASR-felvétel) TALLÓZÓ DER STANDARD Az amerikai vezetés mindent elkövet, hogy megnyugtassa az elbizonytalanodott, egyre türelmetlenebb hazai közönséget és összetartsa a recsegő-ropogó terrorellenes koalíciót, de erősödik a gyanú, hogy Afganisztán ügyében drámaian téves helyzetértékelés áldozatává lett, s a számításból tulajdonképpen kihagyta a tálibokat - írta a bécsi lap. Olyan feltételezések is vannak, amelyek szerint az amerikai bombázások mögött egyszerűen nem áll semmilyen stratégia, hogy az egyetlen megmaradt szuperhatalom alapvetően még mindig nem tudja, mit kell tenni az Oszama bin Laden- féle emberek ellen, s hogy már nem a terrorizmus elleni - dicséretes - harc, hanem az ősi bosszúvágy áll az előtérben. A Die Presse arra hívta fel a figyelmet, hogy csökken a támogatás az amerikai hadviselés iránt. Nagy-Britanniában, a katonai akciókban egyetlenként részt vevő szövetségesnél ez olyan méreteket öltött, hogy Tony Blair kormányfő drámai felhívásban eltökéltségre és kitartásra szólította fel honfitársait. Szlovákia 2002-re szóló felkészültségi programja a NATO-tagságra túlságosan pozitív képet fest az országról Minden nagyon szép, nagyon jó Szlovákia már harmadszor adott számot felkészültségéről a NATO-tagságra. Az egyelőre csak angolul hozzáférhető, 31 oldalas dokumentumot a héten Brüsszelben véleményezték az Észak-atlanti Szövetség tagállamai. Ján Figeľ külügyi államtitkár szerint a 19 tagország képviselői elégedettek voltak. JUHÁSZ LÁSZLÓ A NATO-tagság elérését célzó, 2002-re szóló éves felkészülési program a külügyminisztériumban született, 2001 szeptemberében. Előkészítését a kormány PRENAME nevű tanácsa végezte, amely az országot a NATO-tagságra hivatott felkészíteni. A NATO-csatlakozás öt feladatcsoportjának megfelelően a dokumentum is öt fejezetből áll, a tagság politikai-gazdasági, védelmi és katonai, valamint anyagi vetüle- tein kívül a biztonsági és a törvény- alkotási feladatokat, az eddig elért eredményeket és kitűzött célokat is számba veszi. A kötelező formulákon, vagyis a demokrácia, törvényesség ideái, az egyéni szabadságjogok melletti elkötelezettség említésén túl - az utolsó pillanatban aktualizálva a jelentést - Szlovákia biztosítja partnereit, hogy a nemzetközi terrorizmust a 21. század legkomolyabb veszélyei között tartja számon, és ezért a formálódó terroristaellenes koalíció tagja kíván lenni. 2002-ben, állítja a program, az ország realista módon, a lehetőségek figyelembevételével közelít a NA- TO-tagságot megelőző feladatok felé. „Szlovákia fő célja, hogy a NATO szavahihető partnere, majd megbízható szövetségese legyen, tagsága a Szövetség számára előnyös lesz, befogadása pedig erősíti majd az európai biztonságot és stabilitást” - áll az összességében sem túl szerényje- lentésben. Az ország az előttünk álló felkészülési időszak alatt erősíteni kívánja a demokratikus intézmények szerepét, mélyíteni igyekszik a mértékadó politikai erők konszenzusát az integrációs kérdésekben, javítani fog a közvélemény tájékozottságán a védelmi kérdéseket illetően, és meg akarja valósítani a fegyveres erők Model 2010 „fedőnevű” reformját. Ez utóbbi kezdeményezés a szlovák hadsereg teljes átszervezésével hosszú távon gyakorlatilag új védelmi doktrína bevezetését jelenti, amely teljes interoperabilitást biztosítana a NATO haderejével. A felkészültségről szóló jelentésben alig-alig találunk említést a negatívumokról, a dokumentum készítői írás közben bizonyára rózsaszín szemüveget viseltek. így csak egy félmondat utal arra, mennyire megrendítette a kormánykoalíciót a közigazgatási reform körüli hercehurca, a megyék számáról folyó, késhegyre menő vita, a parlamentben össze-vissza szavazgató koalíciós „partnerek” viselkedése, az MKP által kilátásba helyezett küépés és a többi. „A kormány stabil maradt, és a közigazgatási reform sikeresen folytatódik” - kerüli el a részletezést a szlovák külügy jelentése. A dokumentum ugyan azt is elismer ri, hogy az elmúlt időszakban a korrupció mértéke az egészségügyben és a rendőrség állományában megnőtt, viszont elismeréssel szól a kormányban júniusban elfogadott korrupcióellenes akcióprogramról. A korrupció főleg azokon a területeken nőtt meg, amelyek „viszonylag függetlenek az államigazgatástól”, úja a jelentés, példaként pedig a bíróságokat és az oktatásügyet említi. .Azonban a globális helyzet pozitív fejlődés felé mutat”, fogalmaz a dokumentum, hozzátéve, hogy általánosságban véve Szlovákiában csökken a korrupció. Brüsszelben a szlovák küldöttség jelentésének meghallgatása után a NATO-tagállamok kérdéseinek nagy része a romákkal kapcsolatos gondokról szólt, ezt Ján Figeľ külügyi államtitkár is elismerte a NATO-ban tartott sajtótájékoztatón. A 2002-es államigazgatási terveket számba vevő jelentés is részletesen foglalkozik a romákat érintő kérdésekkel, a szlovák kormány sikeres lépéseivel, a romaprojektumokra szánt összegek nagyságával, az azonban csak a sorok közül olvasható ki, hogy az országban megszaporodtak a rasszista indíttatású bűncselekmények. A felkészültséget taglaló jelentés készítői említést sem tesznek a romák közel százszázalékos munkanélküliségéről vagy nyugatra vándorlásukról. A NATO-tagállamokkal ismertetett dokumentum kitér az Oroszországhoz fűződő „barátságos, partneri, átlátható és kiegyensúlyozott” viszonyra, megemlíti a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fontosságát, azonban a szlovák-orosz biztonságpolitikai együttműködést teljes mértékben a NATO és Oroszország viszonyától teszi függővé. Szlovákia és Ukrajna viszonya barátságos és felhőtlen, olvasható ki a jelentésből. Sőt: Pozsony demokratikus államként tartja számon Ukrajnát. Erről nemrégiben Leonyid Kucsma elnök szlovákiai látogatása alkalmával meg is bizonyosodhattunk. WWW.UJSZO.COM Olvasóink online fóruma ♦ A népszámlálási eredmények sajnos eléggé lehangolóak. Éz kicsit durva és komoly okai lehetnek, eltűnt egy Komárom + Dunaszerdahelynyi magyar. Walaki ♦ Ez az eredménye, hogy magyar gyerek szlovák iskolába járnak. apa ♦ Meg kell várni, mennyien jelölték meg anyanyelvűknek a magyart és a részeredményeket is. én is ♦ Tíz éve siránkozunk a szlovák kormány magyarellenes politikáján, de az igazán katasztrofális az eredményét látni. Az eredmények kiértékelése után lehet majd ilyen vagy olyan magyarázatokat, nemzetmentő javaslatokat adni, egy azonban biztos: ezt nem lehet már egy Bugár vagy Csáky nyakába varrni, az MKP-t elővenni. Ahhoz, hogy itt még keresni akarjunk hosszú távon is valamit, a társadalom minden szintjén összefogásra, cselekvésre van szükség, és ebben egy egyszerű családapának is ugyanolyan szerepe lesz, ha nem nagyobb, mint kis számú szellemi elitünk bármely tagjának. Lehet emlékműveket, hidakat, egyetemet építeni ki- szenvedett támogatásokból, de ha ezek mellett a monstrumok mellett egyre kevesebb a magyar szó, akkor nem sok értelme van. Nyáron egy gyönyörű falusi emlékmű felavatásán tapasztaltam, hogy a nénike milyen szívszorítóan állt a háborúban hősi halált halt főijének is emléket állító műemlék átadásánál. Az emlékbeszédet végigsíró nénihez a nála nyaraló kis városi unoka szlovákul szólt. S valahol ilyen apróságokon múlik a megmaradás, nem azon, hogy az Alkotmányban a szlovák nemzet vagy annak polgárai vannak feltüntetve. Jelen civil intézményeink nem tudják összefogni a magyarságot, azon három leegyszerűsített oknál fogva, hogy nincs elég pénz, új idők szeleit befogadó koponya, s tudomásul kell venni, hogy a szavalóversenyek, színielőadások, egyéb kultúrműsorok tömkelegé nem érinti a tömegeket, csupán az emberek szűk százalékát. A mindennapokban viszont minden ember bemegy a bankba, munkahelyre, orvoshoz, sportklubba, s főleg hivatalba, ahol magyar szót alig hallani. Egy munkanélküliség által sújtott faluban hiába nyer valaki a magyar helyesírásversenyen, legfeljebb tanár lehet, gondolják a falubeliek, mikor a legjobb állás Marlboro- dílernek lenni. A felemelkedéssel viszont a szlovák nyelv elsajátítása is jár, „anélkül nem leheti’. Sajnos a legnagyobb gond a fejekben van. A másik nemzettel, a többségivel csak normális viszonyok kialakításával élhetünk együtt egy közös Európában, de ez nem beolvadást jelent. Ha valaki saját magát nem becsüli, hogyan várja el ezt másoktól. Minek a nemzetiségi jogokért való harc, az anyaország hadakozása, kockáztatva EU-csatlakozást a státustörvény miatt, akkor, ha tömegek váltogatják úgy a nemzetiségüket, mint más az alsónadrágot. Vannak akik azt mondják, s nem kevesen, hogy kár ilyenekért küszködni, karriert áldozni, hazajönni Prágából, netán nyugatabbról? Még ha valaki amerikai, német, netán francia akar lenni, de hogyan lehet valakinek annyi esze, hogy lejjebb menjen több emeletet, ez felfoghatatlan. Én nekik is részben igazat tudok adni, bár ez egy nagyon vulgáris megközelítése és leegyszerűsítése a problémának. Akinek van hozzászólása, írjon (de lehetőleg ne a Maticás házra, hanem ide). FEL A FEJJEL, MAGYAROK, NE FELEDJÉTEK DÁVID IBOLYA 23-1 BESZÉDÉT: NEM AZ AZ ERŐS, AKIT SOHA NEM GYŐZNEK LE, HANEM AKI ÚJRA FEL TUD ÁLLNI. Makákó ♦ A férgese elhullik, ezen mit csodálkoztok? Én sajnálom őket, mert nem tudják, mit veszítettek. Ha én leszek az utolsó magyar ebben az országban, akkor is boldog leszek, hogy én egy európai nemzethez tartozom. Lássuk egy kicsit optimistábban a dolgokat. Ne féljetek és ne riogassátok egymást. Szennyezett ércből nem lehet acélt kovácsolni. Én a kulturális összetartást szorgalmazom, szórakozóhelyek, klubok, magyar nyelvű táborok fiataloknak és korosabbaknak egyaránt. Nem a családokat kell aprópénzekkel támogatni, hanem a nemzetet kell összefogni. 7.7.7. A közölt vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
