Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-04 / 228. szám, csütörtök

6 Régió ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 4. ROZSNYÓ Megvannak a rablók Rablókat fülelt le a rozsnyói rendőrség. A két rozsnyói férfi (31 és 49 évesek) másfél évvel ezelőtt elrabolta az utcán az M-Market élel­miszerüzlet-lánc egyik rozsnyói boltjának dolgozójától a bolt aznapi forgalmát, 255 ezer koronát. Az egyik tettes kitépte a hölgy kezéből az említett összeget tartalmazó műanyag szatyrot, s elrohant a zsákmánnyal. A járási rendőrparancsnokság vizsgálóhivatala rablás bűntettével vádolja a két gyanúsítottat, s javasolta őrizetbe vételü­ket. (kápé) FELSŐHUTKA Kisfiúra támadott a pitbull Egy kilencéves kisfiút harapott meg egy törzskönyv nélküli pitbull a Kassa melletti Felsőhutka községben. A kutya gazdája az eset idején éppen az állat ketrecét takarította, a pitbull a kerítés egyik lyukán át jutott az utcára. A tulajdonos szerint a gyerek provokálta az egyéb­ként nyugodt vérmérsékletű kutyát, amely a térdén és a fején harapta meg. A kisfiú sérülései nem súlyosak, mivel a kutya gazdája azonnal a helyszínen termett, és visszafogta az állatot, (juk) DOBSINA Betörőt fogtak a rendőrök Kézre került egy tavaly elkövetett betörés tettese. A Dobsinai Körzeti Rendórparancsnokság dolgozói a Rozsnyói Járási Rendórparancs- noksággal együttműködve fényt derített a dobsinai Három Rózsa ét­teremben történt betörés elkövetőjének személyére. A gyanúsított, egy 43 éves helybeli férfi huszonötezer korona értékű szeszes italt és dohányárut tulajdonított el a létesítményből, (kmot) REJDOVÁ Lucfenyőt loptak a favágók Tizenhat köbméter lucfenyőt vágtak ki és loptak el ismeretlen tette­sek szeptember 22. és október elseje között a rozsnyói járásbeli Rej- dová kataszterében lévő erdőből. A tettesek harmincezer koronás kárt okoztak ezzel az Állami Erdőgazdálkodási Vállalatnak, (kp) ÉRSEKÚJVÁR Lomtalanítás városszerte A városban az önkormányzat őszi nagytakarítást szervez. Az október 28-ig tartó lomtalanítás ideje alatt a lakosok a város különböző pont­jain elhelyezett tizenegy nagykapacitású konténerben helyezhetik el a háztartásokban felgyülemlett felesleges hulladékot. Az őszi nagy- takarítás keretében pénteken és szombaton teherautók járják a vá­rost, és ingyenesen elszállítják a szemetet, (km) POZSONY Időben elkészülnek az átalakítással Időre elkészülnek a Hviezdoslav tér átalakításával, annak ellenére, hogy a szállítók kéthetes késésben vannak. Október 31-ig befejeződik a tér kikövezése a névadó szobrának szintjéig, mondta Milan Vajda, az óvárosi polgármester szóvivője. Jelenleg is húsz munkás dolgozik a téren, akik a színház előtti területen utcakövekből alakítják ki a vá­ros címerét. A Pálffy-palota előtt 70 méter hosszú medencét alakíta­nak ki, és megoldódott az egykori Halász-kapu elhelyezése is. A nem­rég feltárt falmaradványok egy két méter átmérőjű henger alakú nyí­láson keresztül válnak láthatóvá. Információs tábla jelöli majd a többi városkapu eredeti helyét is. (s) A park teljes felújítására több millióra volna szükség Bemutatják az értékeket FÜLEK Még az ősz folyamán befejeződik a gimnázium melletti park kor­szerűsítése, tájékoztatta az Új Szót Agócs József, Fülek alpolgármeste­re. A város erre a célra a környezet­védelmi minisztériumtól 260 ezer korona támogatást kapott: ebből a pénzből készülnek el a tájékoztató táblák és az állatkert, amelynek alapjait már lerakták, jelenleg a ket­recek összeállítása folyik. „A park teljes felújítására milliók kellenének -jegyezte meg Agócs. - Szeretnénk becsalogatni a gyerekeket, és meg­mutatni a park értékeit. Körülbelül harminc fa lesz táblával megjelölve, az állatkertbe tavasszal többek kö­zött gidákat, bárányokat, díszba­romfit vásárolunk.” A Füleket be­mutató kiadvány szerint a parkban megtalálható egyebek között a ma­gas kőris, a jezsámen, a gyöngy­vessző, a hóbogyó, a japánakác, a páfrányfenyő, a simafenyő valamint a korai juhar különleges kerti alak­ja. A juharlevelű platánt 1899-ben ültették, magassága eléri a 25 mé­tert, a kerülete pontosan 100 centi­méter. A hetvenes években, a park rendezésekor különböző formájú tujákkal gazdagították a területet, egyidejűleg azonban eltávolítottak néhány idegen országbeli különle­ges fásszárú növényt, (kas) Komáromi Szezonzáró Napokat tartanak a hét végén Koncert, film és diszkó KOMÁROM Vidám, tartalmas, szórakoztató programokkal vár minden érdek­lődőt október 5. és 7. között a Klap­ka térre a városi önkormányzat, a SAT2 Media és a Városi Művelődési Központ. A Komáromi Szezonzáró Napok keretében számos koncert, filmvetítés, utcabál és diszkó teszi színessé a kínálatot. Szombaton és vasárnap délelőtt családi és gyer­mekprogramok zajlanak a téren fel­állított színpadon, lesznek bűvé­szek, vásárosok, kézművesek, a bát­rak és ügyesek különböző vetél­kedőkön mérhetik össze tudásukat. A játék és szórakozás mellett a szombat délután az aradi vértanúk­ra történő megemlékezés jegyében zajlik. A Klapka tér a helyszíne a filmvetítéseknek is: pénteken 24 órakor a Hippolytot, szombaton 19 órától a Kőszívű ember fiait és a Me­seautót vetítik. Csemegének számít az Animal Cánnibals vasárnap esti koncenje. Valamennyi program in­gyenes. (vkm) A vágsellyei levéltárban megtekinthető Az önkormányzatiság múltja a Kisalföldön elnevezésű kiállítás Főispán, szolgabíró és a többiek Novák Veronika levéltárigazgató, a kiállítás főszervezője, a megyei tör­vényszék eszközeit bemutató vitrin mellett (A szerző felvétele) Mi volt a vármegyerendszer, mik voltak a szabad királyi városok, ki volt a főispán, az alispán, a szolgabíró, mi­lyen hatáskörökkel rendel­kezett a megyei kongregá­ció, vagyis a megyei közgyűlés? Ezekre a kérdé­sekre kaphat választ, aki el­látogat a Vágsellyei Állami Járási Leváltár épületében rendezett Az önkormányza­tiság múltja a Kisalföldön nevű kiállításra. GAÁL LÁSZLÓ A tárlaton egyebek mellett eredeti dokumentumok, királyi kiváltság- levelek, megyei közgyűlési jegy­zőkönyvek, térképek bizonyítják .hogyan váltakoztak az önkor­mányzatiság különböző formái a Kisalföldön. Megtudhatjuk, hogy a legrégibb önkormányzati forma a vármegyerendszer, habár kez­detben még itt is kimondottan a királyi akarat érvényesült, és ak­kor kezdett igazán önkormány­zattá válni a testület, amikor a 13. századbtm a király által kineve­zett ispán és az alispán mellett megjelentek a helyi lakosok egy rétegének, a nemeseknek a képvi­selői. Ezek voltak a szolgabírók, a vármegyei önkormányzat legfőbb szerve pedig a kongregáció, a me­gyei közgyűlés. A megye hatáskö­rébe került az igazságszolgálta­tás, és a megyékben úgynevezett sédriák, törvényszékek is működ­tek. A kiállításon eredeti doku­mentumon olvasható például, hogy Komárom vármegye tör­vényszéke egy évben hány gyil­kost, tolvajt, paráznát vagy csendháborítót ítélt el. Kaloda és bilincs is található a kiállított tár­gyak között, a vármegyebörtönt pedig korabeli illusztráció idézi fel. A kiállításon külön rész fog­lalkozik a 10. századtól 1849-ig működő vármegyerendszerrel, az 1849-es forradalom utáni, majd az osztrák-magyar kiegyezés utá­ni időszakkal, valamint az I. Csehszlovák Köztársaság közigaz­gatási rendszerével. ROZSNYÓ Fiókirodát nyitott a városban a Szlovák Kereskedelmi és Iparka­mara Kassai Regionális Kamarája. A Rozsnyói Városi Hivatalban szé­kelő iroda hetente egyszer - szer­dán 9 és 15 óra között - fogadja a hozzájuk forduló vállalkozókat, ügyfeleket. Az intézmény szolgál­tatásairól Štefan Masaryk, a ka­mara munkatársa számolt be: „se­gítséget nyújtunk a hozzánk for­duló vállalkozóknak az áruk ere­detét igazoló bizonylatok és keres­kedelmi számlák ellenőrzésénél, tájékoztatjuk őket a hazai és kül­földi vállalatok tevékenységi terü­leteiről, segítünk a velük való kap­Megtudhatjuk azt is, hogy az ab­szolutizmus korában Magyaror­szág területét 5 katonai körzetre (distriktus) osztották, ezek élén a királyi felügyelők álltak. 1953- ban véglegesítették a megyerend­szert, de az továbbra is az állam befolyása alatt maradt. A megye élén a megyei hatóság elöljárója, a megyefőnök állt. A további tisztségviselők: a megyefőnök helyettese, a felügyelők, az írno­csolatok felvételénél, informáci­ókkal szolgálunk egy-egy adott or­szággal kapcsolatban arról, milye­nek ott a vállalkozás és kereskede­lem feltételei, tanfolyamokat szer­vezünk, előadásokon tájékoztat­juk őket a nemzetközi előírások változásairól, üzletközvetítéssel is foglalkozunk, vállaljuk továbbá multimediális és internetes bemu­tatkozó kiadványok készítését”. Mint megtudtuk, a kassai regioná­lis kamara az ukrajnai és a spa­nyolországi kereskedelmi és ipar­kamarákkal ápol jó kapcsolatokat. Ez év novemberében például egy spanyolországi nemzetközi vállal­kozói konferenciára szervez utat a kamara tagjai számára. Azoknak a kok, az orvos, a hivatalnokok, a kancellisták és a hivatalszolgák. A megyei hivatal döntött a rendőrségi, katonai, mezőgazda- sági (földbirtokok felosztása), vízgazdasági (hidak, csatornák, malmok építése), közlekedési, kereskedelmi, erdészeti és adó­ügyekben. A kiegyezés után a megye élére az uralkodó által ki­nevezett ispán került, aki a me­gye területén működő összes ál­vállalkozóknak pedig, akik Auszt­riában keresnek üzleti partnere­ket, október 23-án szerveznek Kassán egy találkozót, amelyre eddig 26 osztrák vállalat jelezte részvételét. Štefan Masaryk el­mondta, az elmúlt hét folyamán eredményes tárgyalásokat folyta­tott a Rozsnyói Járási Munkaügyi Hivatal vezetőjével egy közös vál­lalkozói tanfolyam szervezésének lehetőségeiről. Az 1992-ben ala­kult szervezet önkéntes tagdíjak­ból, valamint az általa nyújtott szolgáltatások árából tartja fenn magát. A kassai regionális kamara telefonszáma: 055/6419 425, a rozsnyói fiókirodáé pedig: 058/777 3242. (kp) lami hivatal elöljárója volt, csu­pán a bíróságok nem tartoztak a hatáskörébe. Az ispán jogkörébe tartoztak a politikai ügyek, felet­tese a belügyminiszter volt. A megye tényleges ügyeit az alis­pán végezte. Az első Csehszlovák Köztársaságban az ispán szerepét a kormány által kinevezett hiva­talnok vette át. A megyei bizott­ságok 1922-ig, a megyék megszű­néséig működtek. A kiállításon látható még Nyitra megye jegyzőkönyve az 1754-es tisztújításról, megtekinthető az ispáni szék, amelyről leszerelték a megyecímert. Rézkarcokon és olajfestményeken találkozhatunk az egykori ispánokkal, de vannak itt karikatúrák is, amelyek a Mik­száth Kálmán által az 1903-ban írt Kortársaimban kifigurázott is­pántípusokat: a csibukozó, a mu­tatós, a becsületes, az agilis, az erőszakos ispánt mutatják be. Látható itt az a kiváltságlevél, amellyel Zsigmond király 1405- ben szabad királyi rangra emelte A legrégibb önkormány­zati forma a vármegye­rendszer. Somorja városát, másolatban lát­ható a Vágfarkasdot 1794-ben mezővárosi rangra emelő kivált­ságlevél, külön anyag foglalkozik a Vajkai Szék történetével, de a régió több városára és falvára (Vágsellye, Diószeg, Sempte, Deá- ki, Mocsonok, Nagymegyer, Csal- lóközcsütörtök) vonatkozó doku­mentumok is megtekinthetők a tárlókban. A vágsellyei kiállítás nemcsak ér­dekes momentumokat tár fel az önkormányzatiság történelméből, hanem rendkívül aktuális is, hi­szen épp most van folyamatban egy új megyerendszer kialakulása. Ezért is érdemes az egykori gya­korlatot összehasonlítani a mosta­ni javaslatokkal, tervekkel. A le­véltár vezetősége mindenkit, de elsősorban iskolás csoportokat vár szívesen a kiállításra, amely 2002. június 30.-ig tekinthető meg. BAJCS Új társulás alakult Megalakult a Zsitva Polgári Társu­lás. Csapó Ferenc polgármester el­mondta, a társulás az igényeknek megfelelően sokrétű munkát vé­gez: projektumokat készít, mely- lyekkel különböző alapítványok­hoz, alapokhoz fordulnak, de szükség esetén szociális tevékeny­séget is folytat. Elmondta, a köz­ségben tavaly 40 tartósan állásta­lant foglalkoztattak közhasznú munkásként, az idén pedig hu­szonhármat. Jelentős részük a közterületeket tatarozza, néhányan közülük pe­dig a Zsitva Polgári Társulásban dolgoznak, (cza) Megnyitotta irodáját a kereskedelmi és iparkamara Rozsnyón Segítség a helyi vállalkozóknak A Greenpeace akciójában tegnap reggelizni lehetett a Billa előtt - módosított alapanyagok lehetnek a kifliben is Génkezelt élelmiszerek POZSONY Tudjuk mit eszünk? - kérdezték a Greenpeace aktivistái a ligetfalui Billa üzletközpont előtt az érdek­lődőktől. Az akció keretében be­kötött szemmel reggelizők figyel­meztettek arra, hogy Szlovákiá­ban a Billában vásárlók nem kap­nak információt arról, hogy a ko­sarukba tett élelmiszer item ké­szült-e génkezelt (GM) alap­anyagból. A happening koordiná­tora, Martin Hojsík elmondta, Csehországban és Ausztriában a Billa áruházak kötelezték magu­kat ennek feltüntetésére. Már má­jusban levélben kérték ugyanezt a szolgáltatást a pozsonyi kirendelt­ségtől is, de kérésükre máig nem kaptak választ. Az akción megje­lent Peter Seidner, a Billa szlová­kiai kereskedelmi igazgatója is, aki állítása szerint nem értesült a levélről. A génkezelt élelmiszerek között az első két helyen a szója és a kukorica szerepel, amelyeket leggyakrabban a péksütemények, a csokoládé, a fagylalt és a virsli tartalmaz, de találtak ilyen anya­gokat a zsírtalanított lisztben és kifliben is. Néhány gyártó és forgalmazó (pl. Palma-Tumys, Unilever, Master- food, Kiember, Tesco és Carrefour) kötelezte magát a GM-alapanya- gok mellőzésére az élelmiszerek készítése során, (s) Mit eszünk? (TASR-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom