Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)
001-10-31 / 251. szám, szerda
22 Bankvilág ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 31. Jelentősen nőtt a hazai bankszektor nyeresége Fél év alatt 9 milliárd korona A több mint 100 milliárd koronát felemésztő bankkonszolidációnak, a külföldi banktulajdonosok felbukkanásának köszönhetően az idén látványosan javultak a hazai pénzintézetek mutatói. 2001 első 6 hónapjában a bankok összesített nyeresége mintegy 9 milliárd koronára rúgott, ami kiugróan jó mutató ha azt vesszük, hogy 2000-ben és 1999-ben még veszteséget termeltek. Az év első felében a pénzintézetek összesített mérlegfőösszege elérte a 866 milliárd koronát, az ügyfelek betétállománya pedig az 564,5 milliárdot. A 295 milliárd koronát elérő hitelkihelyezés közül 82 milliárd koronát tesznek ki a nehezen behajtható, kétes hitelek. (S) Bank Aktívum Nyereség Szlovák Takarékpénztár 205,9 2580 Általános Hitelbank 178,4 _ 2795 Tatra Bank 9Q,6 1248 ČSOB 52,9 433 Első Lakás-takarékpénztár 40,1 570 Istrobanka 34,1 64,6 Ľudová Banka 25,6 168,9 Citibank 24,9 244,3 IRB 23,4 32,8 PKB 22,9 168 Az adatok 2001 június végére vonatkoznak. Az aktívum milliárd, a nyereség pedig millió koronában értendő. (Forrás: Sme) Nyugati nagybankok fúziója eredményeként született Terjeszkedik a HVB Slovakia Két óriásbank, a német Hypovereinsbank és az osztrák Bank Austria Creditanstalt idei fúziójával létrejött Európa 3. legnagyobb bankháza, a HVB Group. A fúziók az egyes nemzeti pénzpiacokon is megtörténtek, ennek eredményeként Szlovákiában októbertől működik a HVB Slovakia, amely közel 4%-os piaci részesedésével az 5. legnagyobb pénzintézet hazánkban. A pénzintézet Szlovákiában eddig a nagyvállalatokra szakosodott, ám az új terjeszkedési stratégiájának megfelelően a dinamikusan növekvő középvállalatok piacára is be szeretne törni, a fiókhálózat bővítésével párhuzamosan 2003-ig a magánszemélyek szférájából legalább 25 ezer új klienst óhajt szerezni. A HVB Slovakia 320 főt alkalmaz, mérlegfőösszege 779 millió euró. (s) A szlovákiai pénzintézetek tavaly kezdődött sorozatos összeomlása döntően a rossz hitelkihelyezéseknek köszönhető Mi fizetjük az iskolapénzt A Szlovák Kreditbank omlott össze másodikként. A felelőtlen hitelezési politika több pénzintézet vesztét okozta. (Fotó: Profit) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ ezdetben úgy tűnt, hogy a bankok az állandóság jelképei. Pompás székházaik, jól öltözött menedzsereik a megbízhatóságot, a stabilitást sugallták. így volt ez éveken át, ám 1997 végén kissé megingott a pénzintézetekbe vetett bizalmunk: a Befektetési és Fejlesztési Bankot (IRB) kényszerfelügyelet alá helyezték. Az igazi fordulat éve azonban 2000-ben jött el, azóta ugyanis nem kevesebb, mint négy házai pénzintézet ellen kellett csődeljárást indítani. Az első csődbejutott hazai pénzintézet az AG Bank volt. Esete a kétes elsőségen kívül azért volt figyelemre méltó, mert a Szlovák Nemzeti Bank azonnal padlóra küldte, vagyis még a kényszerfelügyelet átmeneti időszakának esélyét sem adta meg neki. A bank tartósan veszteséges volt, bizonytalan részvényesi összetétellel, ráadásul teljesen kimerítette a cseh Agrobanka átvétele, amelytől rossz hitelportfoliót örökölt. Az AG Bank végét az jelentette, hogy az ügyfelei tömegesen vették ki a pénzüket, miután a jegybank jelezte, baj van a pénzintézettel. A Betétvédelmi Alap (FOVj a 24 ezer ügyfél védett betétei után 1,75 milliárd koronát fizetett. Az AG Bank összeomlása után alig néhány nappal a jegybank a Szlovák Kreditbankot (SKB) vonta kényszerfelügyelet alá. A hivatalos indoklás szerint az SKB rossz hitel- politikája és készpénzhiánya kényszerítette ki ezt a lépést. A bahk gondjai 1999 decemberében kez- ’dődtek, amikor nem tudott eleget tenni a minimális tartalékalap képzésének. A pénzintézet rövidesen oda jutott, hogy saját maga is hitel- felvételre szorult ahhoz, hogy korábbi adósságait törlessze. Az SKB összeomlásában azok játszottak meghatározó szerepet, akik például a komáromi hajógyárat is tönkretették. A Betétvédelmi Alap a pénzintézet több mint 33 ezer ügyfelét kárpótolta 4,3 milliárd korona ráfordítással. Még el sem ült, az imént taglalt két bank ügyének hullámverése, amikor júliusban jött a következő, a Közlekedési Bank esete. Az egyik legkisebb szlovákiai pénzintézet nem tudott megbirkózni folyamatos és egyre növekvő veszteségeivel, ráadásul elegendő tartalékalapot sem képzett. Egyedül akkor sikerült volna megmenteni, ha a részvényesei és az ügyben érdekelt néhány áílami vállalat azonnal 500 millió koronával a bank segítségére siet. Ez nem történt meg, a várt pénzinjekció elmaradt, ráadásul a privatizációja is balul ütött ki, mivel a DB iránt csupán a nem banki jellegű JT Finance Group és a Horizont Slovakia érdeklődött, nekik viszont a Szlovák Nemzeti Bank nemet mondott. A DB csődjét követően az alap 24 ezer ügyfélnek fizetett. Tavaly aztán több bankcsőd nem következett be, mígnem 2001 nyarán bekövetkezett az eddigi legsúlyosabb eset, a Devín Bank összeomlása. A pénzintézet -kétes múltja közismert, pártkapcsolatai, az orosz államadósság behajtásával kapcsolatos gondjai hálás témát jelentettek a médiának. A Devín Bank gyakorlatilag már 1998-tól kezdve bezárásra „érett”, azonban a Demokratikus Baloldal Pártjának köszönhetően a Dzurinda-kormány- tól még 2000-ben is mentőövet kapott. Ez sem segített, a tavalyi évet 2 milliárd koronás veszteséggel zárta, a magas betéti kamatok kampánya ugyan némüeg segítette az előremenekülést, de csak elodázta a bajt: a kamatoknak köszönhetően míg 1999-ben csak 4,6 milliárd korona betétet kezelt, addig az összeomláskor már közel 12 milliárdot. Tavasszal a Japan Grade One Co. társaság jelezte, hogy belépne a pénzintézetbe, és 3 milliárd koronával emelné az alaptőkéjét, ám a cégről később kiderült, hogy csupán szélhámosságról van szó. Az augusztusban bevezetett kényszerfelügyelet és a szeptember végi csődeljárás már későn jött: a mintegy 12 milliárd korona betétállományból jó, ha 500- 600 millió korona maradt a képzeletbeli kasszában, a többi a hanyag hitelkihelyezéseknek, továbbá e- gyéb, ma még nem felderített ügyleteknek Köszönhetően eltűnt. A Betétvédelmi Alap november elejétől több mint 130 ezer póruljárt ügyfélnek fizet majd. Mondhatnánk, mi közünk hozzá, hogy miként gazdálkodnak a bankok, hulljon a férgese, csak a jó maradjon talpon. Ez igaz, mint ahogy az is, hogy az összeomlott pénzintézetek számláit mi magunk álljuk. A Betétvédelmi Alap a nyereséges bankoktól von el pénzt, ezt az összeget az alacsonyabb betéti kamatok révén pedig mi fizetjük meg. A Betétvédelmi Alapnak már nincs pénze, így a jegybanknak, ' vagyis az államnak kell hiteleznie a szükséges összeget, (shz) Az eddigi bankcsődök és a Betétvédelmi Alap kiadásai Pénzintézet Csődeljárás kezdete A kifizetett összeg AG Bank 2000.4.13. 1,75 milliárd korona Szlovák Kreditbank (SKB) 2000.6.4. 4,3 milliárd korona Közlekedési Bank (DB) 2000.8.22. 2,35 milliárd korona Devin Bank 2001.9.28. 11,6 milliárd korona (Forrás: Národná Obroda) A legértekesebb ja üp m * liRP ERGO POISŤOVŇA VK-287
