Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-30 / 250. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 30. TOLLVONÁS Hatványozott hakniparádé LAKATOS KRISZTINA 2001 augusztusa, Pat, Az írott szó napja: nyomul a Vasárnap, valamint lapunk, s hogy a nyári hőség, valamint a szellem rom­bolásában kitikkadt elméknek némi felüdülés is jusson, este magyarországi vendégművé­szek lépnek színpadra. Például az Apostol együttes. Pontosab­ban két apostol. Jólértesült rossz nyelvek szerint a többiek ezalatt hivatalból máshol hirde­tik az igét. A rendezvény fény­pontja a Füsti Fecskék. Személy szerint Pozsonyban múlatom az időt, így csak a hírekkel találko­zom, a személyes élmény elma­rad. Rászorulok hát, hogy valamivel később barátom-kollégám pró­bálja megértetni velem, kicso­dák, micsodák is ezek a költöző madarak. Nincs könnyű dolga, nehezen fogom fel a lényeget. Bábok, amelyekbe emberek búj­nak, teljesen mindegy, hogy ki­csodák; a műsor playback, még csak nem is azok énekelték fel a dalokat, akik a színpadra lép­nek; az egész egy nagyon profin megtervezett produkció, a me­nedzser szerepével együtt - me­séli. Először arra gondolok, nem is olyan rossz poén, amolyan showbiz-cseszegetés, mi min­dent be nem szop a közönség, ha tetszetősen tálalják. A színpa­di részét érteni vélem - de hogy miként lesz ebből aranyle­mez...? Jó szándékú felvilágosí­tóm rátesz még egy lapáttal: nem csak négyen vannak, ha­nem négyszer négyen, így fecs­kéink egyszerre lengethetik szárnyacskáikat - azt ugye a fentiek ismeretében már nem mondhatjuk, hogy egyszerre ficsereghetnek - Magyarország, illetve az akadályt nem ismerő, rátermett művészeti (?) ügy­nökségeknek hála a Kárpát-me­dence akár négy legtávolabbi zugában. Szombat délután az egyik ma­gyar kereskedelmi tévécsator­nán: a társasági magazin ripor­tere a negyedik születésnapját ünneplő adó bulijának krémjét arról faggatja, vajon szerencsés szám-e a négy. Jó szám, mert mi ugye nyolcán vagyunk, ha azt néggyel osztjuk, az kettő; ami azt jelenti, hogy egyszerre két helyen is haknizhatunk - vála­szolja kapásból az Irigy Hónalj­mirigy „frontarcosa”. Valamiről végzetesen lemarad­tam. Vagy egyszerűen elmarad­tam. Igyekszem behozni a hát­rányt, de csak addig vagyok ké­pes eljutni, hogy átértékelem magamban a popkultúra fogal­mát. És gyanakszom. A Százta­gú Cigányzenekar fellépésén például megszállottan számo­lok: 9 nagybőgő hátul, középütt 6 klarinét, előtte 6 cimbalom, oldalról csellók, körbe minde­nütt hegedűk... nyolcvannál to­vább egyszer sem jutok. Uramatyám, csak nem koncerte­zik közben valahol a nágyvilág- ban egy-két 10(0)-tagú cigány (kamara) zenekar? SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Rómeó és Júlia 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Bolha a fülben 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Két úr szolgája 10 Jožko Púčik karrierje 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Kismadár 13 MOZI POZSONY HVIEZDA: A majmok bolygója (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Amit tudni akarzs a szexről... (am.) 16, 18, 20.30 MLADOSŤ: Montmartre-i Amélia (fr.) 15.15, 17.30 Exotica (kan.) 20 CHARLIE CENTRUM: A. I. - Mesterséges értelem (am.) 20.15 Montmartre-i Amélia (fr.) 18 Sötétkék világ (cseh) 18.30 Kém- kölykök (am.) 17 Lázadók és szeretők (cseh) 16 Kiűzetés a paradi­csomból (cseh) 17.15 Pearl Harbor - Égi háború (am.) 19.30 Táj­kép (szí.) 17.30 KASSA DRUŽBA: A. I. - Mesterséges értelem (am.) 16.30, 19.30 TATRA: Amerikai kedvencei (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Neveletlen hercegnő (am.) 15.45,18,20.15 ÚSMEV: A majmok bolygója (am.) 16,18.15, 20.30 IMPULZ: Elfelejtett szenvedély (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA LÉVA-JUNIOR: Bagger Vance legendája (am.) 16.30,19 Falusi Színjátszók és Esztrádcsoportok Fesztiválja Széles műfaji skálán ELŐZETESÜNK Szepsi/Buzita. November 15. és 17. között immár harmadik alka­lommal kerül sor a Falusi Színját­szók és Esztrádcsoportok Fesztivál­jára Szepsiben és Buzitán. A ren­dezvényre 11 csoport nevezett be, többségük a színjátszó kategóriába. A tavalyi rendezvény sikerét mutat­ja, hogy a csoportok többsége (Ki- rályhelmec, Őrös, Vezekény, Ebed, Nána, Bódvavendégi) újra szeren­csét próbál Szepsiben, de a két év­vel ezelőtti győztes, a bátorkeszi együttes is ott lesz a fesztiválon. Először neveztek a lakszakállasiak, a balogfalaiak, a hodosiak és a várhosszúrétiek. A rendezvény mű­faji skálája igen szélesnek ígérke­zik, hiszen a klasszikus esztrádmű- soron kívül lesz bohózat, népi já­ték, fonó-lakodalmas, musical és verses összeállítás is. Versenyen kí­vül lép fel a losonci Kármán József Színház a Csókos kabaré című mű­sorával, amely a Csókos asszony cí­mű opoerett rövidített változata. Első alkalommal lesz fesztiválúj­ság, Bárány János és Czene Tamás szerkesztésében. A fesztivál fődí­jas csoportja bemutatja előadását a jövő évi Jókai Napokon is, amely­re a fesztiválon részt vevő együt­tesek vezetői ugyancsak meghívást kapnak, (giv) Fluszonnyolc kiállítást kínál idén Pozsonyban a Fotóhónap - ez évben először lesz része egy minifilmfesztivál is Kalandozások képírással Takisz Roidakisz: Az Égei-tenger vonzásában Pozsony. Középkelet- Európában egyedülálló, európai viszonylatban pedig a kontinens legran­gosabb, legelismertebb és legkeresettebb fotóművé­szeti rendezvényei közé tartozik a pozsonyi Fotó­hónap, amely az idén tizenegy éves lett - mondja Václav Macek, a Fotóhó­nap igazgatója. TALLÓSI BÉLA Kiállításaival és kísérőrendezvé­nyeivel a pozsonyi kulturális ősz eme domináns eseménye a fotó­művészet jelen helyzetét prezen­tálja, s a jövő útjaira figyel. Eltérő kultúrákat konfrontál majd példá­ul az a kerekasztal-beszélgetés, amelyen négy skandináv és négy szlovák fotográfus kutatja az ob­jektiven átjövő valóságot. E ta­nácskozás a kortárs skandináv fo­tóművészetről áttekintést adó, Vágyni vágyni (Umelecká beseda) című kiállításhoz kapcsolódik. Az idei Fotóhónap újdonsága egy mi­nifilmfesztivál lesz, amelynek a Szlovák Nemzeti Galéria mozi­terme ad otthont. A november 3- án és 4-én zajló szemlén olyan mozgóképeket vetítenek, amely­ben a főszerep a fotográfiáé. A kö­zönség Nádasy László és Vékás Pé­ter egy-egy filmjét is láthatja. Idén valamivel szerényebb lesz a kínálat, a hagyománytól eltérően nem harminc, hanem huszonki­lenc kiállítást nyitnak a Fotóhó­nap részeként, ebből csupán egyet Pozsonyon kívül, Zsolnán. Mivel a Gyermekkönyv-illusztrá- ciók Pozsonyi Nemzetközi Bien- náléja, a BIB november 15-ig tart a Sznf téri Művészetek Házában, ez évben ebben az épületben, amely minden alkalommal egyik központi helye volt a Fotóhónap­nak, nem lesz fotóművészeti be­mutató. A tizenegyedik évfolyam szakmai újdonsága, hogy fotótörténeti kiál­lítást eddig csak szlovákiai fotog­ráfus munkáiból rendeztek. Idén két nemzetközi hírű művész mun­kássága révén pillanthatunk be a fényírás történelmébe. Az Alice Csodaországban című könyv szer­zője, Lewis Carroll családi portréi­ból állítottak össze bemutatót a Bibiana-házban. Több mint fotó- történeti érdekesség Joseph-Paul Skarbek francia-lengyel fotográ­fusnak a kínai társadalom életét bemutató - modern kifejezéssel él­ve - képriportja a huszadik század elejéről. Ä kiállítás helyszíne a Lengyel Intézet. A szlovák fotográfia reprezentatív bemutatója, amelyet Aurel Hrabu- šický és Václav Macek állított ösz- sze, a Szlovák Nemzeti Galéria négy emeletén november 3-ától egészen 2002. február 10-éig lát­ható majd. A szlovák fotográfia 1925-2000 című tárlat - amelyhez könyv is megjelenik - minden ed­diginél nagyobb mértékben térké­pezi fel és láttatja a rímben meg­határozott időszak hazai fotómű­vészetét. Egy legenda, Maria Magdalene von Losch, vagy ahogy jobban is­merjük, Marlene Dietrich elevene­dik meg előttünk a Goethe Institut november 7-étól látható kiállításá­nak képein. A kollekció egyik da­rabja a világhírű fotóművész, Cecil Beaton 1937-es hollywoodi „nő- szirmos” portréja a díváról. A Francia Intézet ezúttal Gilbert Garcin humorral teli szürrealista képei révén ad bepillantást a fran­cia kisember mindennapjaiba. Takisz Roidakisz görög fotográfust is a hétköznapi életképek érdeklik: azok a viselkedési formák, ame­lyek az Égei-tenger melléki embert megkülönböztetik másoktól - fotói a Palisády Galériában láthatók no­vember másodikától. Jordan Jordánov fotográfiái a bol­gár vidéki élet átalakulásának ... a fotóművészet jelen helyzetét prezentálja, s a jövő útjaira figyel. dokumentumai - ezekből kínál vá­logatást a Bolgár Kulturális Köz­pont. Olga Csernyiseva moszkvai fotog­ráfus a velencei biennále orosz pa­vilonjában olyan tárgyakat muta­tott be objektívvei megörökítve, amelyek túlélnek minden válto­zást, amelyek még mindig az orosz szocialista design jegyeit viselik magukon. Ezeket a múlt örökségét vizuálisan átmentő felvételeit Po­zsonyba is elhozza. A cseh fotóművészetet Václav Podestát (a Cseh Központban lát­ható kiállítása), és a fotográfiáival a szép kultuszára reflektáló Pavel Mára képviseli. Mára munkáit a Zichy-palotabeli Z Galériában néz­hetjük meg. A virágok erotikáját leste ki vagy el Christiane Hantzsch - 1998 nyará­tól 2000 őszéig figyelte az erké­lyén ültetett virágok fejlődését, s az egyes szakaszokat tárja elénk a Srdce kávéházban holnap nyíló Vi­rágok című kiállítása. Ritka látványt ígérnek Szaszaki Kon japán fényképész makrofo- tográfiái, amelyek az élet keletke­zésének tudományos kutatását do­kumentálják. Az élet visszásságain elámuló rea­lista, a hibáinkon nevető szürrea­lista, a szépséget az élet születésé­ben, az emberi testben, a virágok­ban kereső lírai, ellesett és meg­szerkesztett valóságú, témában és műfajban is igen sokszínű kép- özön várja a fényírás művészeté­nek szerelmeseit a novemberi Fo­tóhónap idején. Megjelent a Szőrös Kő irodalmi folyóirat őszi száma Köves Éva fotográfiái a Magyar Intézetben Szövegszüretelő LAPAJÁNLÓ A Szőrös Kő őszi száma a nyarat idé­zi szövegben és képben. Az elmúlt negyedév lírai és prózatermése is rendkívül gazdag volt: hosszú hall­gatás után új írásokkal jelentkezik Szűcs Enikő, a Posonium Elsőköte­tes szerzői díj nyertese. Szeles An­namária készülő kötetéből mutat be két erőteljes szöveget. Ábrahám György újvári gimnazista bemutat­kozó versei ígéretes kezdetet sejtet­nek. A Szőrös Kő rendszeresen pub­likáló szerzőgárdája is tartogat meglepetést: a tavalyi magyarorszá­gi Diák Vers- és Prózaíró Pályázat nyertese, Haraszti Ágnes lírai prózá­ja és versei rendkívül tudatos és fel­készült alkotói habitusról árulkod­nak. Hajtman Béla nemrég megje­Szörös Kő lent első regénye, a Hídon után ké­szülő regényéből ad közre részlete­ket. Fehér Kriszta tavasszal megje­lent verseskötetével keltett figyel­met, most a prózában keres új alko­tói dimenziókat. Az első kötetével nívódíjat nyert Mizser Attila két új vers erejéig hallat magáról. Kantár Csaba verseiből az eddiginél elmé­lyültebb, letisztultabb költői hang szólal meg. De Faludi Ádám, Nyüas Atilla, Csizmadia Gabriella, Csölle Zsuzsanna, Borbély Borisz, László Krisztián és Lengyel Adrián is jelen van műveivel. Érdekes színfolt Kupcsik Lidi bemutatkozása. A Gon­dolatnyi csend rovatban három ha­zai elsőkötetes szerző teljesítményét értékeli Kocur László Zsebkendónyi terület című írásában. Huba Márk Z. Németh István szerelmesvers-kö- tetét, a Rózsa és Rúzs címűt bírálja, Papp p Tibor a Danilo Kis-ügyhöz írt bevezetőt Szín és fonák címen. Kovács Attila Zoltán Shakespeare III. Richárdját elemzi, kulcsként ér­telmezve a tragédiát Shakespeare drámaművészetének egészében. A Műhely rovatban Gál Éva ismerteti meg munkájával az olvasót. A Kő kövön rovat a Fiatal írók III. Alkotó­táborát idézi fel a latin-görög mű­fordítói verseny, gazdag fotóanyag és az alkotói versenyek eredménye­inek közlésével. Ardamica Zorán vi­tairatában a párhuzamos kultúrák szükséges voltáról ír. Pénzes Titi csavargásairól a Tokaji írótábor­ban, a Szőrös Kő pesti estjéről és Fe­hér Kriszta könyvbemutatójáról is olvashatunk a lapban, (him) Festői rendszerben ELŐZETESÜNK Pozsony. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében a fotóhónap alkalmából Köves Éva fotográfiái­ból nyílik kiállítás holnap 14 órakor. A művész munkásságát Bálványos Anna művészettörténész méltatja. Köves Éva 1965-ben született Moszkvában. A budapesti Képzó- és Iparművészeti Szakközépiskola befejezése után 1984 és 1989 kö­zött a Magyar Képzőművészeti Fő­iskola festő szakán folytatta tanul­mányait. Az elmúlt évtizedben szá­mos önálló kiállítása volt Magya­rországon, valamint külföldön: Dallasban, Bonnban, Berlinben, Münchenben, Grenoble-ban és New Yorkban. 1997-ben a Velencei Biennále Magyar Pavilonjában vol­tak láthatók alkotásai. Köves Éva neve nem ismeretlen a pozsonyi közönség előtt sem, hiszen 1998- ban a Városi Galériában állították ki munkáit. „Következetes, a legapróbb részle­tekig átgondolt, figyelmesen felépí­tett, rendkívül összetett és gazdag festői rendszerben mozog Köves Éva. Festői rendszer: látszatra a két fogalom - talán éppen a huszadik század művészi gyakorlatában megfigyelhető polaritás miatt - egymástól messzire került, azon­ban Köves Évának sikerült isméi összekapcsolnia őket. Művészeté­ben mindkét fogalomnak egyaráni súlya van és egymást kiegészítő di alektikában van jelen” - írja a forog ráfus munkáiról Hegyi Lóránd mű vészettörténész. Köves Éva fotóépítménye

Next

/
Oldalképek
Tartalom