Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)
001-10-29 / 249. szám, hétfő
6 Vl DÉKFEJLESZTÉS-GAZDASÁG ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 29. Veszélybe került 15 millió euró kifizetése A SAPARD-program késése miatt vitába keveredett az Európai Parlament és az Európai Bizottság Kételkednek bennünk ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. A kormányhivatal külföldi segélyekkel foglalkozó főosztálya bejelentette: az uniós segélyek megítélése során a gazdasági versenyt és a transzparens ügyintézést elősegítő intézkedéseket foganatosított. Ez elsősorban a pályázatokra vonatkozik. Az intézkedések alapját az a vizsgálat képezte, mely az uniós alapok felhasználása során klienteliz- must és egyéb meg nem engedett eljárási módokat állapított meg. Michal Maťas főosztályvezető bejelentette: ha valaki tiltott módon igyekszik előnyhöz jutni, azonnal kizárják őt a pályázatból. Ha szükség lesz rá, a pályázati dokumentációt független szakértőkkel véleményezik. Az elmúlt hetek hírei közé tartozik, hogy az Európa Parlament költség- vetési bizottsága felfüggesztette az ISPA és a PHARE programok keretében esedékes 15 millió euró folyósítását, addig, amíg a szlovák fél megbízhatóan nem bizonyítja a felhasználás tisztaságát. Ez tulajdonképpen kompromisszumos döntésnek számít, hiszen az osztrák Herbert Bösch 106 millió euró, vagyis a teljes jövő évi keret befagyasztását javasolta. A hazai illetékesek szerint még esély van arra, hogy a bizottság esetleg visszavonja az intézkedés foganatosítását. Időközben a Számvevőszék is befejezte az uniós pénzek felhasználásának ellenőrzését, ennek eredményeit ezekben a napokban teszik közzé. Az ellenőrzés elsősorban a projektumok jóváhagyásával és az uniós pénzek felhasználásával foglalkozik. Előzetesen azonban a Számvevőszék jelezte, nem bukkantak különösen súlyos visszaélésre, (ti) Hasznos információk a Celodin honlapján A szegényebb régiókért ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Értékes információkat találhatnak a vidékfejlesztés iránt érdeklődők a Helyi Fejlesztés Közép-európai Információs Hálózatán, a CELODIN-on ( www.celodin . hu). A Zalai Forrásközpont feltette a hálózatra az ott tartott SAPARD- képzés anyagát, amelyet a legjobb magyarországi szakemberek dolgoztak ki. így például Jávor Károly segítségével tájékozódhatunk az EU vidékfejlesztési politikájának változásáról és jelenlegi helyzetéről, jobban megérthegük a SAPARD-prog- ramot és saját mozgási lehetőségünket a programon belül. Az előcsatlakozási alapok elsődleges célja a felkészülés, a szegényebb régiók felzárkózását segítő nagy uniós szerkezetátalakító és kohéziós alapokra. Ezekről Kovács Dezső előadásából szerezhetünk áttekintést. Aki pedig úgy érzi, hogy már itt az ideje a felkészülés megkezdésének, Kulcsár László, a gödöllői egyetem vidékfejlesztési intézetének igazgatója anyagából ismerkedhet meg a kistérségi stratégiai programozás módszertanával. A zalai SAPARD- képzés a kistérségi fejlesztés fő irányvonalait is sorba vette. Ezen belül is a legnehezebb talán a közös munkára hajlandó helyi társaság összekovácsolása - ehhez a legismertebb magyar közösségfejlesztők egyike, Vereség Ilona igyekezett útmutatással szolgálni. A vidékfejlesztési igyekezetek első húzóágazatának a vidéki turizmus fellendítése szolgál, erről Antal Katalin anyagából szerezhetünk áttekintést. De legalább ennyire érdekes tevékenység a helyi termékek gyártásának megszervezése és működtetése, ennek rendszeréről Szabó Zoltán, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem munkatársa tartott előadást. Nálunk még ugyan nem divat, de Magyarországon a jól működő vidékfejlesztési modellek elengedhetetlen részét képezik a szociális szféra átalakítását célzó programok. Akit ez a téma érdekel, olvassa el Márkus Ágnes, a Zala-KAR Térségi Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjének előadását. Ugyanez érvényes arra az előadásra is, amely a helyi kultúra szerepét boncolgatja a vidékfejlesztésben. Nálunk egyelőre a mezőgazdaság terén sem sikerült az eddigiektől eltérő együttműködési formák meghonosítása. Aki még továbbra is reménykedik abban, hogy valaha nálunk is megmozdul valami, bizonyára figyelemmel olvassa majd a Szövetkezések lehetőségei Magyarországon, különös tekintettel az Európai Unióra című eladás anyagát. A CELODIN Zalai Forrásközpontja a vidékfejlesztési képzés anyagának az Interneten történő megjelentetésével komoly segítséget nyújt azoknak, akik szeremének ugyan felkészülni az uniós csatlakozással járó változásokra, csak éppen megfelelő rendszer hiányában eddig nem volt erre lehetőségük. T. L. Maguknak készítenek honlapot a községek Testet ölt a térkép ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Galánta. Október elején két helyen, Galántán és Losoncon találkoztak a Fórum Intézet (FI) által idén tavasszal meghirdetett Térkép pályázat nyertesei. Ók arra kaptak lehetőséget, hogy az FI segítségével elkészítsék saját kistérségük weboldalát, majd pedig azt ingyen elhelyezzék a CELODIN honlapjára. A munkát maguk végzik el, mégpedig a Konkoly László, az FI munkatársa által készített szoftver segítségével. Ennek köszönhetően valóban olyan kistérségi honlapok születnek, amelyek az ott élők által fontosnak tartott információkat tartalmazzák, az újdonságokat pedig azonnal, maguk helyezhetik el rajta. Bár a szoftver felhasználóbarát, a Fórum Intézet folyamatos szakmai segítséget nyújt az érdeklődőknek, (t) Az oldal a galántai Információs Központ segítségével és a Polgári Kezdeményezéseket Támogató Alapítvány (NPOA) támogatásával készült VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. október 29-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,697 Magyar forint (100) 17,223 Angol font 70,097 Német márka 22,342 Cseh korona a 1,298 Olasz lira (1000) 22,568 Francia frank 6,662 Osztrák schilling 3,176 Japán ien (100) 39,918 Spanyol peseta (100) 26,262 Kanadai dollár 31,069 Svájci frank 29,654 Lengyel zloty 11,927 USA-dollár 48,930 Előbb a termelőket segítő intézkedések indulnak Hannes Lorenzen szerint az eurobürokraták inkább akadályozták, mint segítették a SAPARD-program beindítását (A szerző felvétele) TUBA LAJOS Brüsszel. „Véleményünk szerint az Európai Bizottság nem segítette a társult országokat a SAPARD-prog- ramra való felkészülésben, sőt inkább akadályokat gördített eléjük” - jelentette ki a napokban Hannes Lorenzen, az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának alel- nöke vidékfejlesztéssel foglalkozó szlovákiai szakemberek előtt. Lo- renzen többek között ennek tudta be, hogy bár a SAPARD-program hivatalosan a 2000-2006 közti időszakra szól, a társult országok legfeljebb a jövő évtől várhatnak pénzt az alapból. Az Európai Parlament erre a helyzetre reagálva javasolta, hogy a vidékfejlesztésre egy új program induljon, mégpedig az unión belül komoly sikerként számon tartott LE- ADÉR vidékfejlesztési program mintájára. A mezőgazdasági bizottság tagjai már meg is tették a költségvetési javaslatukat. Az unió kormányaként működő Európai Bizottság mezőgazdasági főigazgatósága viszont azon az állásponton van, hogy az új programra csak akkor ad pénzt, ha azt a SAPARD-program keretéből csípik le. Ezzéi kapcsolatban a vita ezekben a hetekben folyik és véglegesen csak akkor Jiől el, ha az Európai Parlament jóváhagj^a a jövő évi uniós költségvetést, y IdőközbeAHÍgy lűnikjibeíijesrásza- kaszához érkezett a SAPARD-program szlovákiai beindítása. Mint ismeretes, ehhez már csak az hiányzik, hogy az egész ügyet lebonyolító SAPARD-ügynökség egy akkreditá- dós folyamat keretében bizonyítsa Brüsszelnek, hogy magas színvonalon és visszaélésmentesen lesz képes végezni a feladatát. A SAPARD-program 9 témája (intézkedése) közül Pozsony első körben ezekben a hetekben négyet terjeszt Brüsszelbe. (Siker esetén a négy témában érdeklődők, vállalkozók már jövő tavasszal pályázhatnak uniós pénzekre.) Ez meglehetős felháborodást váltott ki a többi intézkedés iránt érdeklődők között. A hazai illetékesekválaszukban leszögezték, hogy a többi intézkedést is igyekeznek nagyon gyorsan, várhatóan még a jövő év elején akkreditálni. A tét meglehetősen komoly, bár a SAPARD-programot részben az EU hibája miatt nem sikerült tavaly beindítani, továbbra is érvényes az a feltétel, hogy a 2002 végén kimerítetlenül maradt keret elveszik. Egyelőre úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság a határidőt 2003 végére változtatja, de sokak szerint így is kétséges, vajon lesz-e annyi életképes projektum, hogy elfogyjon a rendelkezésre álló pénz. Az elfogadott régiófejlesztési törvény csak a legalapvetőbb fogalmakat tisztázza, egy sor égető kérdésre nem tér ki Programozáson lesz a hangsúly Hosszú halasztás után a parlament elfogadta a regionális fejlesztésről szóló törvényt. A késés a közigazgatási reform elhúzódásával magyarázható. Mivel a törvény szabályozza a regionális fejlesztésben közreműködő szereplők, a felelős intézmények körét, így elfogadásával várni kellett, amíg tisztázódik az önkormányzatok és az államigazgatás viszonya. TUBA LAJOS A regionális fejlesztés alatt olyan összehangolt intézkedéseket kell érteni, amelyek csökkentik az adott régió elmaradottságát és megteremtik a fejlődés feltételeit. A törvény fontos újdonsága, hogy a regionális fejlesztés partneri együttműködés alapján történik majd, vagyis a folyamatban tíz állami hivatalokon és az önkormányzatokon kívül részt vesznek a különféle érdekszövetségek, vállalkozók, társulások, nonprofit szervezetek és érdeklődő magánemberek is. Ebben a folyamatban állami segítségre az olyan régiók számíthatnak, amelyek gazdasági mutatóik rosszabbak az országos átlagnál, vagy pedig valamilyen ágazat válsága idéz elő súlyos helyzetet. A támogatott régiókat az építésügyi és a régiófejlesztési minisztérium javaslatára a kormányjelöli ki. A felzárkózáshoz érkezhet támogatás az EU-ból is, ehhez az kell, hogy az adott régió átlagos összterméke ne érje el az uniós ádag 75%-át (az öt hazai nagyrégió közül a Pozsonyit leszámítva egyik sem éri el az uniós ádag 40%-át). A regionális fejlesztés programok szerint zajlik majd, erre a célra különböző szintű anyagok készülnek. A hierarchia tetején az országos régiófejlesztési terv áll, amely elemzi az egyes régiók helyzetét és öt-hét évre kijelöli a legfontosabb fejlesztési célokat. Ennél részletesebb középtávú terveket az ún nagyrégiók készítenek, amelyek tulajdonképpen a jövő év elején megszülető regionális önkormányzatok (ún. megyék) által kidolgozott tervek alapján állnak össze. A regionális cselekvési tejyeket a minisztérium ajánlása alapján a kormány is jóváhagyja. Ezekkel egy szinten lesznek majd az ágazati fejlesztési tervek, amelyeket az egyes minisztériumok dolgozzák ki és szintén kormányjóváhagyás után lépnek életbe. E besorolással nálunk első alkalommal emelkedett törvényszintre a megyék és a NUTS II-es szintű nagyrégiók viszonya (üyen például a Nagyszombati és a Nyitrai kerületet egyesítő Szlová- kia-Délkelet régió). Ezzel a parlament elvetette annak a viszálynak a magvát is, amely elkerülhetetíenül kitör, ha nemzeti szinten a döntés- hozatal eltér az uniós szinttől. Ez Magyarországon figyelhető meg, ahol a megyei önkormányzatok a régiófejlesztési törvény 1996-os elfogadása óta konfliktusban vannak a nagyrégiókkal. Ennek mértékére jellemző, hogy azóta már a második kormány elismerte, hogy a megyei önkormányzatokat a jobb uniós kompatibilitás helyett nagyrégiós önkormányzatokkal kellene helyettesíteni. A regionális politikusok ellenállása miatt azonban a Horn- és az Orbán-kormány egyaránt visszariadt ennek megvalósításától. A fejlesztési tervek hierarchiájában a következő szintet a megyei gazdasági-szociális fejlesztési tervek jelentik majd, ezek alatt pedig a községi fejlesztési tervek találhatók. Ez egyben azt jelenti, hogy a hazai régiófejlesztési törvény nem is említi a kistérségeket. Ezek olyan összefogások, amelyeket egy-egy környéken található helyi kezdeményezések (általában önkormányzatok) hoznak létre, hogy könnyebben megoldják az egyenként fogós feladatot jelentő problémáikat. Magyarországon például a fejlesztési tervek nagy része épp kistérségi szinten születik és valósul is meg. A regionális fejlesztési tervek megvalósításának finanszírozásáról a törvény mindössze annyit mond, hogy ahhoz felhasználhatók állami, önkormányzati, alapítványi és magánforrások. Két megkötést említ a törvény: a közpénzek felhasználását ellenőrzik, illetve fejlesztési pénzek csak a fejlesztési tervekben szereplő célokra használhatók fel. Ez utóbbi a tervezési fázisokban remélhetőleg nagyobb aktivitásra ösztönzi a helyi szereplőket: amennyiben ugyanis nem vesznek részt a folyamatban és az elképzeléseik nem válnak a fejlesztési tervek részévé, hiába számítanak támogatásra. A támogatás konkrét formájával, például a Magyarországon szokásos, az adóbevételekből töltött regionális fejlesztési alapokkal a törvény részletesen nem foglalkozik. Ugyanez érvényes a regionális fejlesztés főszereplőjének szánt megyei önkormányzatokra is: szerepük elsősorban a tervek kidolgozásában és a minisztériumnak szóló jelentések elkészítésében van, hatásköreik között nem szerepel regionális fejlesztési alap működtetése. A regionális fejlesztésről szóló törvényt legalább öt éve várták nálunk azok, akik felismerték, hogy egy- egy régió csak összehangolt munkával fejleszthető fel a mainál jobb életet biztosító szintre. Térségünkben ennek jó példájaként a magyarországi, 1996-ben elfogadott törvényt emlegetik, amely alapjában változtatta meg az ottani viszonyokat és régen várt, sok haszonnal járó folyamatokat indított be. Ezért annak ü- lusztrálására, hogy a parlament által elfogadott törvény sajnos csak a legalapvetőbb fogalmakat tisztázza és egy sor égető kérdést nem érint, az alábbiakban áttekintjük a magyarországi területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény által tartalmazott többletet. A magyarországi tövény a nagyrégión és a megyén kívül egy sor más kategóriát is megkülönböztet: a kiemelt térség, a vállalkozói övezet, a városkörnyék, a kistérség, a szerkezetátalakítási térség, a rurális térség, a hátrányos helyzetű határmenti térség - ezek mind-mind olyan fogalmak, amelyek lehetőséget adnak a megyei szinten már nem kezelhető, elsikkadó problémák kezelésére és hatékony, méretre szabott támogatási programok megfogalmazására. Míg friss hazai törvényünk csak általánosságban említi, hogy a munkában részt kell venniük különféle partnereknek, a magyar törvény minden szükséges szinten területfejlesztési tanácsokat állít fel és megszabja, hogy a különféle szektorok képviselői núlyen arányban kapnak ezekben helyet. Ez azért is fontos, mert a tanácsok küldetése egyebek mellett a régiófejlesztési támogatások pályázati úton történő elosztása is. Ä törvény által komoly hatáskörökkel felruházott területfejlesztési tanácsok működési mechanizmusa szintén kiállta a próbát: az 1998-as kormányváltás után bebizonyosodott, hogy összetételüket nem lehet az aktuális nagypolitikai viszonyokhoz idomítani, hanem a vállalkozói érdekképviseletek, a városok, a vidéki kistérségek képesek megőrizni méltó befolyásukat a fejlesztési pénzek elosztása során. Néhány élelmiszer átlagos fogyasztói ára (kg, liter, darab) 43 hét Kerület Marhahátszín Sertéscomb (csont nélkül) Sertésoldalas Fagyasztott csirke aprólékkal Friss tojás Zacskós félzsíros tej Vaj (250 g) Köménymagos kenyér (1 kg-ig) Péksütemény (70 g-ig) Kristálycukor Pozsony 179,00 187,00 106,50 82,50 2,80 17,00 32,50 23,50 1,60 29,70 Nagyszombat 175,50 186,25 91,75 83,18 2,80 14,98 29,25 18,88 1,45 26,35 Trencsén 179,97 184,72 107,08 79,53 3,10 14,76 28,21 21,46 1,45 26,81 Nyitra 177,88 190,34 103,50 81,99 2,84 15,96 29,10 22,68 1,57 26,74 Besztercebánya 175,27 192,07 105,00 80,50 2,67 15,54 26,88 20,93 1,26 25,58 Zsolna 174,60 195,00 103,50 87,20 3,12 17,40 28,80 19,74 1,44 29,32 Kassa 193,07 204,92 108,45 79,09 2,61 15,16 24,34 22,41 1,45 27,43 Eperjes 169,85 192,67 102,87 79,48 2,88 14,89 27,52 21,86 1,56 26,88 Szlovákia 178,14 191,62 103,58 81,68 2,85 15,71 28,45 21,43 1,47 27,35
