Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)
001-10-26 / 247. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 26. Gondolat 11 Az ifjúsággal foglalkozó felmérés eredményei különböző ajánlások elkészítésére is szolgálhatnak, amelyek javíthatják az érintettek életkörülményeit Hézagpótló szociológiai kutatás Lipcsey György: Konstrukció I., 1997 LAMPL ZSUZSANNA zekben a napokban több dél-szlovákiai település lakosai találkozhattak a Fórum Társadalomtudományi Intézet kérdezőbiztosaival, akik ezúttal 15-29 éves fiatalokat keresnek meg a kérdőívükkel. Miért? Nincsen olyan társadalmi réteg vagy csoport, amelynek életét érintetlenül hagyták volna az elmúlt évtized társadalmi-gazdasági változásai. Ezek közé a csoportok közé tartozik az ifjúság is. Bár a fiatalokról rengeteg szó esik akár az iskoláztatás, akár a munkaerőpiaci helyzet, akár a jövő emberi erőforrása a témakör - vagy ellenkezőleg, az olyan visszahúzó tényezők kapcsán, mint például a bűnözés, drogozás -, tudományosan megalapozott szociológiai felmérésekből származó adatunk aránylag kevés van, s ezek is inkább csak részterületeket ölelnek fel. Említhető például P. Sehnal és J. Luha 1994-es munkája Szlovákia ifjúságának értékrendjéről és szabadidős tevékenységéről, M. Hargašová 1995-ös felmérése a fiatalok kognitív stílusáról, M. Pétiová 1996-os helyzetjelentése, valamint az ifjúság körében tapasztalható patologikus jelenségekről szóló ismételt felmérései, vagy a szlovák ifjúságkutató, L. Macháček tavalyi regionális felmérése a fiatalok munkanélküliséggel kapcsolatos véleményéről, attitűdjeiről. Az első, összegző szándékkal készült kutatást L. Macháček végezte 1996-ban, de igazából ő is egy részterületre koncentrál, mégpedig az ifjúság és a polgári értékrend viszonyára. A szlovákiai magyar fiatalokról még annyit sem tudunk, mint a szlovákokról. Az első próbálkozás a Fórum Társadalomtudományi Intézet tavalyi szociológiai felmérése volt, amely azonban nem országos, hanem regionális méretekben zajlott, s nem egy átfogó kutatásként fogalmazódott meg, csupán az oktatási-nevelési folyamat néhány ve- tületének vizsgálatát tűzte ki célul. Emellett ugyancsak regionális kutatásokat végeztünk a fiatalok szakképzettségéről a Márton Áron Szakkollégiummal kooperálva. Mindez nem azért van, mintha az ifjúság témaköre érdektelen lenne a szociológia számára. Inkább arról van szó, hogy az ifjúságszociológia maga is aránylag fiatal ágazata a szociológiának - bár gyökerei Rousseau Emil jéhez nyúlnak vissza -, igazából hiányoznak a kutatás intézményes keretei, és nem csak Szlovákiában. Akkor most miért „vadásznak” mégis a kérdezőbiztosok a fiatalokra? A budapesti Nemzeti Ifjúságkutató Intézet tavaly reprezentatív szociológiai kutatást végzett „Ifjúság 2000” címmel. Ez ugyancsak hézagpótló vállalkozás volt, s nyomában megszületett az ötlet: olyan nemzetközi összehasonlító' kutatásra lenne szükség, amely feltárná a Kárpát-medence magyar fiataljainak életviszonyait és értékrendjét. Az ötlet megvalósult. Jelenleg Szlovákia, Románia, Jugoszlávia és Ukrajna magyarlakta vidékein zajlik a „Mozaik 2001 - magyar fiatalok a Kárpátmedencében” című kutatás, helyi partnerintézmények bevonásával. Szlovákiában a Fórum Társadalomtudományi Intézet a partner. A kutatás pénzügyi hátterét a Magyar Köztársaság kormánya biztosítja az Ifjúsági és Sportminisztériumon keresztül. A kutatás során 15-29 éves magyar fiatalokat kérdeznek meg kiképzett kérdezőbiztosaink. A Szlovák Statisztikai Hivatal 1999. December 31. Adatai szerint ebbe a korcsoportba összesen 123 947 magyar nemzetiségű fiatal tartozik. A mintát 1000 megkérdezett alkotja, s ez a minta nem, kor- összetétel (15-19 évesek, 20-24 évesek, 25-29 évesek), település- nagyság és a település lakosainak nemzetiségi részaránya szerinti megoszlás alapján reprezentálja az alapsokaságot. Mit vizsgálunk? A kutatás kitér a megkérdezettek családi viszonyaira, iskolai életútjára, szerzett képességeire, mint például a nyelvtu...az egyes témakörökben lehetőség nyílik a részletes adatfelvételre, esetenként a vélemények részletes kifejtésére. Joggal mondható el tehát, hogy egyedülálló és úttörő jellegű kutatásról van szó... dás, a számítógépes ismeretek, amelyek manapság elengedhetetlen feltételei a munkaerőpiacon való érvényesülésnek. A további témakör épp a munkaerőpiaci helyzet. Fontos információkat kaphatunk a megkérdezett életviszonyairól, életszínvonaláról bizonyos fogyasztási cikkek birtoklásának számbavételével, de fontos mutató a szabadidő eltöltésének módja is. Ezek mellett vizsgáljuk a társadalmi közérzetet, a fiatalok értékrendjét, életmódjukat, s nem utolsósorban identitásuk mibenlétét. Már a felsorolásból is kiderül, hogy egy széleskörűen koncipáit kutatásról van szó, amely azonban nem nélkülözi a „mélyfúrást” sem, hiszen az egyes témakörökben lehetőség nyílik a részletes adatfelvételre, esetenként a vélemények részletes kifejtésére. Joggal mondható el tehát, hogy egyedülálló és úttörő jellegű kutatásról van szó, amelynek további specifikuma, hogy az érintett területeken lakó többségi - esetünkben 500 szlovák - fiatalt is megszólítja, épp azért, hogy kiderüljön, egyediek, azaz nemzetiségspecifikusak-e a válaszok, vagy az azonos területeken élő magyar és a szlovák fiatalok között több a hasonlóság, mint a különbség. Egy szociológusnak minden felmérés a saját édes gyermeke. Bár a „Mozaik 2001” kérdőíve elsősorban a magyar kutatóműhelyben született, ezt a kutatást a Fórum Társadalomtudományi Intézet is a magáénak tekinti, nemcsak azért, mert tevőlegesen részt vett a kérdőív végső változatának létrejöttében és az egyéb előkészítő munkálatokban, hanem azért is, mert az eredmények rólunk, a mi fiataljainkról szólnak majd, s a tudományos felhasználáson kívül olyan különböző ajánlások elkészítésére is szolgálhatnak, amelyek megfelelő befogadókészség esetében javíthatják az érintettek életkörülményeit. Mindehhez persze az is szükséges, hogy a kutatás jelen szakaszában magukban a fiatalokban is legyen befogadókészség, vagyis ne utasítsák el a válaszadást, amit előre is köszönünk. Szeretném hangsúlyozni: a kutatás anonim, a válaszadó nevét sehol sem jegyezzük, ugyanis a kutatás céljai szempontjából a név, a konkrét személyes identitás nem játszik szerepet. A kérdezőbiztosoknak azonban van megbízólevélben is megnyilvánuló személyes identitásuk, így nem kell attól félni, hogy illetéktelent engednek be a lakásukba. A FÓRUM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZET KIADVÁNYAI Tóth Károly (szerk.): Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében „A Fórum Társadalomtudományi Intézet munkatársai körében 1998- ban vetődött fel a gondolat, hogy a millenniumi év kapcsán olyan szakmai konferenciát rendezzen meg, amelyen a határon túli magyar tudományos intézmények, műhelyek, illetve a Magyarországon működő kisebbségekkel foglalkozó kutató- csoportok és intézmények vennének részt. Úgy gondoltuk, hogy egy ilyen találkozó szervesen illeszkedne ahhoz a rendezvénysorozathoz, amelyet az államalapítás kapcsán a Kárpát-medence különböző pontjain tartanak majd.” - írja Tóth Károly a kötet előszavában. A konferenciát 2000. december 7- én Komáromban, a Tiszti Pavilon dísztermében „Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében” címmel rendezték meg. A több mint 50 magyarországi és határon túli magyar tudományos intézmény, illetve közel száz szakember részvételével megtartott szakmai értekezlet kiemelkedő rendezvénye volt a millenniumi ünnepség- sorozatnak. A konferencia társrendezői az MTA Kisebbségkutató Műhely, Magyarország, a „Magyar Tudományosság Külföldön” MTA Elnöki Bizottság, Magyarország, illetve a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, Románia, támogatói pedig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Millenniumi Titkársága és a „Magyar Tudományosság Külföldön” MTA Elnöki Bizottság voltak. A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Magyarország támogatta. A kötet a három témakörben megvalósuló konferencia logikáját követi. A humán tudományok és a tudományos műhelyek szerepe a nemzeti kisebbségek társadalmi és kulturális életében című első, elméleti részben négy tanulmányt olvashatunk. Berényi Dénes ismerteti azokat a támogatási rendszereket, amelyek az elmúlt időszakban kifejezetten a határon túli tudományos munkát támogatták, Szarka László az integrált kisebbségkutatási modell lehetőségeit veszi számba, Liszka József nyitott, európai igényességű tudomány műveléséről értekezik, Biró A. Zoltán pedig a szakmai kapcsolatok intézményesítését vázolja fel kisebbségi szempontból. Nagyon izgalmas és terjedelmes része a kötetnek a Jelen és jövő, modellértékű kutatások ismertetése című rész. Ebben 12 kutató olyan megvalósult kutatási programokat ismertet, amelyek más régiókban is érdekesek lehetnek: Lampl Zsuzsanna: Az értékrendkutatástól az iskolaportrékig, Bodó Julianna: Jelek a térben. Identitástermelés és térhasználat a Székelyföldön, Papp György: A délvidéki (vajdasági) társadalomtudományi és nyelvészeti kutatások céljairól és jellegéről, Bakó Boglárka: Lokális identitás és in- teretnikus kapcsolatok a Kárpátmedencei kisebbségi magyar közösségek nemzeti tudatában, Vári András: Többnemzetiségű kistérségek a visegrádi országok határain - a kutatás lehetőségei és az MTA Kisebbségkutató Intézet tervei, Papp Z. Attila: A civil társadalom eszméje a romániai sajtónyilvánosságban 1990 után, Kovács Éva: Alteritás és identitás: a két világháború közötti határtérségek, különös tekintettel a szlovák-magyar határra, Öllős László: Nemzetiségi viták és szakirodalmi hátterük Szlovákiában, Papp Ri- chárd: Vallás és identitás a Vajdaságban: egy társadalomtudományi kísérletről, Magyari Tivadar: Kisebbségek részvétele a többségi társadalom közéletében, Gereben Ferenc: A szlovákiai magyarok nemzeti és kulturális identitása, Vadkerty Katalin: A csehszlovákiai magyarok problémái. A harmadik részben pedig Sorbán Angéla, Göncz László, Kolláth Anna, Törzsök Erika, Gábrity Molnár Irén, Telekiné Nagy Ilona, Mészáros András, Ág Tibor, Danter Izabella, Csicsay Alajos, Bukovszky László, Szabó András és Simon Szabolcs mutalják be azokat a tudományos intézményeket és műhelyeket, amelyekben maguk is dolgoznak. Ä kötet végén néhány dokumentumot találunk a konferenciáról. Az Ezredforduló a Fórum Társadalomtudományi Intézet Nostra Tempora könyvsorozatának a harmadik köteteként jelent meg.(fti) Dunaszerdahely, 2001, Fórum Társadalomtudományi Intézet, Nostra Tempora 3, Lilium Aurum Könyvkiadó, 280 p. (magyarul) Novák Veronika (szerk.): Migrácia./Migráció * 5 Már szinte hagyománnyá vált, hogy minden év szeptemberében tudományos konferenciát rendeznek Vágsellyén. A Fórum Társadalomtudományi Intézet Nostra Tempora könyvsorozatának 4. és 5. köteteként megjelent Migráció című tanulmánygyűjtemény a 2000. szeptember 10-én Migráció' a Kisalföldön címmel megtartott konferencia előadásait tartalmazza szlovák, illetve magyar nyelven. A konferencia rendezője a vág- sellyei Pázmány Péter Tudományos Társaság, társrendezői pedig a vágsellyei Állami Levéltár, a Fórum Társadalomtudományi Intézet, illetve a pozsonyi Közéleti Kérdések Intézete voltak. Figyelemre méltó már magának a konferenciának az ötlete is. Egy kis régióban neves tudósok bevonásával kerül sor minden évben a tanácskozásra a város és környék pedagógusai, polgármesterei, önkormányzati képviselői számára. Az eseményszámba menő rendezvény olyan témákkal foglalkozik, melyeknek van közéleti aktualitásuk is, a kérdés történetiségével, elméleti megközelítésével, tudományos igényű bemutatásával azokra az összefüggésekre hívja fel a figyelmet, amelyekről a politika és a közélet hajlamos megfeledkezni. A konferenciához mindig kapcsolódik egy kiállítás is az állami levéltárban, amely dokumentumokkal, tárgyi emlékek felvonultatásával még plasztikusabbá teszi az adott témát. „A konferencia és a hozzá kapcsolódó kiállítás témaválasztása nem volt véletlen. (...) A migráció szó alatt a konferencia és kiállítás szervezői a lakosság lakhelyének állandó vagy ideiglenes megváltozását értették, tekintet nélkül arra, hogy a lakóhely elhagyása önkéntes vagy kényszerű volt. Célunk az volt, hogy több, más szakemberrel együtt bemutassuk egy régió népmozgásait.” - írja Novák Veronika a kötet bevezetőjében. Mint azt a kötet előadásai is mutatják (Horváthová Margita: Német betelepítés a Csallóközbe, Jozef Klačka: Horvátok betelepülése Nyugat-Szlovákiába, Ivan Mrva: Felekezeti és politikai népvándorlások a Cseh Korona országaiból Pozsony és Nyitra vármegye területére a 16-19. század folyamán, Weinbergerová Mária: Zsidó települések Szlovákia területén, Arne B. Mann: A csallóközi romák történelméből, Novák Veronika: Roma oklevelek és kiváltságlevelek az Esterházy család levéltárában, dr. Tóth Béla: A Magyar Kamara, telepítések a 18. sz. első harmadában Magyarországon és ami mögöttük van, Nagy Hildegar- da: A németek betelepítése Diószegre II., József uralkodása idején, Kuj- busné Mécséi Éva: Migráció Nyíregyházán 1753-1837 között, Novák Veronika: Mvándorlás Mátyus- földről Krassó megyébe, Gál Margit: Az amerikai kivándorlás kezdetei a Galántai és a Vágsellyei járásban, Éva Vrabcová: Az első földreform és a belső kolonizáció a Csallóközben, Bukovszky László: A szlovák-magyar lakosságcsere 1946-1948) nemcsak egy nagyon izgalmas konferencia zajlott Vágsellyén, de a kötetben olyan adatokat, alapkutatásokon alapuló eredményeket is olvashatunk, amelyek most kerülnek először a szélesebb nyilvánosság elé. Ebben az évben is sor került a vágsellyei konferencia és kiállítás megrendezésére Az önkormányzatiság múltja a Msalföldön címmel. A konferencia előadásainak kiadása most van folyamatban, (tk) Dunaszerdahely, 2001, Fórum Társadalomtudományi Intézet, Nostra Tempora 4, Lilium Aurum Könyvkiadó, 194 p. (szlovákul) Dunaszerdahely, 2001, Fórum Társadalomtudományi Intézet, Nostra Tempora 5, Lilium Aurum Könyvkiadó, 207 p. (magyarul) A Fórum Társadalomtudományi Szemle legújabb száma A lap III. évfolyamának (2001) legújabb, 2. számában ezúttal is kitűnő tanulmányokat olvashatunk. Árendás Zsuzsanna a Szlovákiai magyar kitelepítettek Hirden: a lakosságcsere elszármazottjai című tanulmányában az 1947-es csehszlovákmagyar lakosságcsere-egyezmény keretében a szlovákiai Taksonyról, Hidaskürtről, Kosútról és Galántá- ról a Pécs melletti Hirdre (Baranya megye) kitelepítettek „történetét”, beilleszkedését, a szülőfölddel való - nemzedékről nemzedékre egyre gyengülő - kapcsolattartását rekonstruálja egyéni narratí- vák alapján. Terebessy Sápos Aranka a Kö- zépső-Zemplén migrációs folyamata a dualizmus korában című tanulmányában a mai Tóketerebesi járás 88 településének demográfiai vizsgálata után részletesen elemzi a megye lakosságának kivándorlását, amely az 1880-as évektől az első világháború kitöréséig tartott. Danis Ferenc Hont vármegye mezőgazdasága a 18. századtól 1918-ig című tanulmányában átfogó képet ad a megye mezőgazdaságáról. Boros Ferenc A trianoni „béke” születésének időszaka című tanulmányában a magyar kormányzat, Csehszlovákia, a leendő kisantant államok és az antanthatalmak politikai háttérmunkáját elemzi levéltári adatok alapján. Hushegyi Gábor Brogyányi Kálmán szakírói, művészetkritikusi tevékenysége az első Csehszlovák Köztársaságban és a Szlovák köztársaságban című tanulmányában első komplex képet adja Brogyányi Kálmán ígéretesen induló, ám a későbbiekben szakmailag meghasonló művészetteoretikusi és -kritikusi munkásságáról. A Tóth László és Filep Tamás Gusztáv által szerkesztett négykötetes A (cseh) szlovákiai magyar művelődés története 1918-1998 című monográfiát Kocur László és Kosa László tanulmánya elemzi. Különösen megszívlelendők Kosa Lászlónak a terminológiai kérdésének tisztázására és az alapkutatás megkezdésének fontosságára ösztönző megjegyzései, hiszen ezek nélkül művelődéstörténetünk tudományos igényű feldolgozása lehetetlen. Az Oral history - Elbeszélt történelem című rovatban Sándor Eleonóra beszélget Szép Attilával a rendszer- váltásról, az ellenzéki munkáról, a Diákszövetség tevékenységéről. A Kronológia című rovat tovább folytatja Popély Árpád A csehszlovákiai magyar kisebbség történelmi kronológiája című feldolgozását, amely ezúttal az 1947-1949 közötti időszak „eseményekben” gazdag időszakát tekinti át. A Műhely című rovatban Hunčík Péter a rendszerváltás utáni Csehszlovákia első alapítványának, az 1990-ben alakult Márai Sándor Alapítvány eddigi munkáját mutatja be. A Könyvek című rovatban Hermann Bausinger, Heinz Tichy, Végh László, Margit Feischmidt, Dušan Kováč, Wick Béla könyvéről olvashatunk recenziót Liszka József, Varga Sándor, Puskás Tünde, Simon Attila, Hushegyi Gábor tollából. A lapot a tanulmányok angol nyelvű összefoglalója zátja.
