Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)
001-10-24 / 245. szám, szerda
6 Agrárvilág és gazdaság ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 24. Szlovákiában minden tizedik család szegénységben él A dunaszerdahelyi mezőgazdasági szakközépiskola új szakok nyitásával reagál a mezőgazdaság átalakulására A munkanélküliség átka ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szlovákiában minden tizedik család szegénységben él. Ők azok, akiknek a bevételei a létminimumot sem érik el, ezért szociális segélyre szorulnak. Róluk és a szlovákiai munkanélküliség alakulásáról szól a Világbank egyik legfrissebb elemzése, amelyet tegnap a Szlovák Külügyi Társaság, a Kormányhivatal és a Világbank által rendezett konferenciát követően mutattak be. Roger Grawe, a Világbank regionális igazgatója szerint Szlovákiában a szegénység elsősorban a munkanélküliség számlájára írható. Leküzdéséhez ezért elsősorban ez utóbbi csökkentésére lenne szükség. Ehhez az első lépéseket már megtettük a közvetlen külföldi befektetések növelésével és a pénzügyi szféra reformjával. Ez utóbbira égető szükség volt, hatékony bank- rendszer nélkül a kis- és középvállalkozások, amelyek a leginkább hozzájárulnak a foglalkoztatottsághoz, képtelenek hatékonyan bővíteni tevékenységüket. Szociális helyzetünk javítása érdekében azonban elengedhetetlen az ország szociális rendszerének reformja is. Grawe szerint ennek elmaradása súlyos egyensúlyhiányhoz vezethet az ország pénzügyi gazdálkodásában. A szociális reformnak figyelembe kell vennie a lakosság életszínvonalának alakulását, vagyis a reformot nem lehet végrehajtani az egyik napról a másikra. A Világbank szerint Szlovákia és Csehország korábban halogatták a szerkezeti reformokat, ami recessziót okozott. Míg ez Csehországban jelentősebb lassulást eredményezett, Szlovákiában kedvezőbben alakult a helyzet. Most, hogy a gazdaság szerkezetátalakítására sor került, jó esélyünk van arra, hogy Szlovákiában a nyugati országokhoz hasonló növekedésre kerüljön sor. A Világbank Szlovákiában is egy olyan intézet létrehozását sürgeti, amely folyamatosan figyelné a hazai szegénység alakulását, (mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Hatnak kellene a Banka Slovakia Pozsony. A Banka Slovakia 60%- os részvénycsomagja iránt hat potenciális befektető érdeklődik - közölte Taijana Lesajová, a Nemzeti Vagyonalap szóvivője. Szlovákia legkisebb pénzintézetének 60,1%-a a vagyonalap, 26,4%-a a Szlovák Biztosító, 6,9%-a Besztercebánya városa és 6,3%-a a Szlovák Takarékpénztár kezében van. (TASR) Érdeklődők sora a RIF iránt Pozsony. A Nemzeti Vagyonalap (FNM) megválik a Restitúciós Befektetési Alapban (RIF) szerzett kisebbségi részesedésétől (28,5%-os részvénycsomagról van szó). A RIF iránt eddig hivatalosan a J and T Banka, a Prvá penzijná és a The Brookdale Group Ltd. érdeklődik. A felsorolt potenciális befektetők ma ismertetik ajánlataikat. (TASR) Korszerűsítés a Szlovák Vasutaknál Pozsony. Összesen három társaság érdeklődött a Szlovák Vasutak távközlési és információs hálózatának felújítása iránt. Ladislav Laxa, a vasút igazgató-helyettese közölte, az Alcatel Slovakia, a Siemens Business Services és a Kapsch közül az Alcatel nyerte el a tendert. A pályázat győztese 2,6 milliárd koronára becsült megbízást kapott. (TASR) Jövőre emelkedik a vasutasok bére Pozsony. A Szlovák Vasutak alkalmazottainak átlagáré jövőre - 2001-hez viszonyítva - 8%-kal nő, ezt tartalmazza az a kollektív szerződés, amelyet az ágazati szakszervezetek és a munkaadó írtak alá. A szerződés az elbocsátásokról is szól; az elbocsátott vasutas a bér ötszörösének megfelelő összeget kap, sőt, az összeg egyes esetekben elérheti a bér 14-szeresét is. (TASR) Az orosz Jukosz és a Transpetrol Pozsony. Oroszország 2. legnagyobb kőolajcége, a Jukosz a Transpetrol kőolajszállító 49%- os privatizációjának egyik legkomolyabb jelöltje. A cég vizsgálja a Transpetrol tevékenységét és november 16-án benyújtja köte- zelő érvényű ajánlatát, (ú) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. október 24-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,819 Magyar forint (100) 17,443 Angol font 70,082 Német márka 22,404 Cseh korona 1,316 Olasz líra (1000) 22,631 Francia frank 6,680 Osztrák schilling 3,184 Japán jen (100) 40,179 Spanyol peseta (100) 26,336 Kanadai dollár 31,262 Svájci frank 29,604 Lengyel zloty 11,969 USA-dollár 49,324 Keresik a fellendülő ágazatokat Szabó László: „Négy év múlva új területeken képzett szakembereket bocsátunk ki.” (A szerző felvétele) A szakemberképzésnek reagálnia kell arra, hogy a hagyományos mezőgazdasági tevékenységek lehetőségei szűkülnek - vallja Szabó László, a Dunaszerdahelyi Magyar Tannyelvű Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola igazgatója. Vele beszélgettünk arról, ők miként igyekeznek váltani. TUBA LAJOS Iskolájukban a jövő évtől új szak nyílik, ezentúl élelmiszeripari szakembereket is képeznek. Miért döntöttek a bővítés mellett? Néhány évvel ezelőtt Ján Sihelsky, a dunaszerdahelyi járási munkahivatal igazgatója jelezte az iskolánknak, hogy tapasztalataik szerint középfokú élelmiszeripari végzettséggel rendelkező szakemberek jó e- séllyel próbálhatnának elhelyezkedni. Akkoriban ez a javaslat azonban nem került napirendre, amikor azután én kerültem az iskola élére, jelentkeztem náluk és azt a választ kaptam, hogy véleményüket továbbra is fenntartják. Ennek ismeretében kérvényeztük a szak megnyitását, ami azonban nem volt könnyű. Országos viszonylatban erre a szakra a nyitrai hegemónia jellemző, és ezt bontottuk meg mi, ráadásul egy magyar nyelvű képzés kérvényezésével. Végül az oktatási tárca nemzetiségi főosztálya, illetve Szigeti László államtitkár személyes kitartó támogatásának köszönhetően megkaptuk az engedélyt, így a jövő iskolaévtől megnyitjuk az első élelmiszeripari szakot. Mit fognak tanulni az ide jelentkező diákok? A mezőgazdaság a jelenlegi formájában hanyatló ágban van. A munkaügyi hivatal elemzése szerint viszont az élelmiszeripar kis- és középüzemi szinten felemelkedő ágban található, vagyis elhelyezkedési szempontból érdemes efelé fordulni. Viszont a környékbeli szülők az utazási és a kollégiumi költségek miatt nagyon meggondolják, el- küldjék-e a gyermeküket Nyitrára tanulni, az utóbbi években emiatt főként a környékbeli iskolák iránt érdeklődnek. Nálunk elsőként a Vállalkozás az élelmiszeriparban elnevezésű szak indul, elsősorban azért, mert közgazdászaink a mezőgazdasági menedzserszak oktatása során megszerezték a szükséges tapasztalatokat. Egy-két év múlva pedig az igényeknek megfelelően újabb élelmiszeripari szakokat indítunk. Mivel a környékbeli nagy élelmiszerfeldolgozó vállalatok közül jószerével csak a Juhocukor maradt talpon, nyilván ezek között szerepel majd a cukorfeldolgozó, vagy például a minőségellenőr. Szeretnénk olyan általánosabb szakokat is kialakítani, amelyek végzősei többféle élelmiszeripari ágazatban, illetve az egyre inkább megjelenő kisebb üzemekben is megtalálják a helyüket. Magyar nyelvű iskolaként egész Dél-Szlovákiából várjuk a diákokat, a távolabbiak számára kollégiumi elhelyezést biztosítunk. MUyen egyéb módon próbál reagálni iskolájuk a mezőgazdaság átalakulására? A hagyományos mezőgazdasági nagyüzemi termelés visszaszorulása a korábban nálunk oktatott szakok végzősei számára is csökkentette az elhelyezkedés lehetőségeit. Mi viszont szeretnénk megőrizni az iskola mezőgazdasági irányultságát. Már korábban beindult a farmergazdálkodás szak, amely a termelésen kívül piackutatással, könyveléssel, marketinggel is megismerteti a diákokat. A korábbi vidéki kereskedelmi szolgáltatás szak alapjaira építve a vidéki turizmus fellendülésében bízva jövőre megnyitjuk az agrárturizmus szakot is. A már most rendelkezésre álló kapacitásainkat kihasználva a diákok gyakorolhatják a szállásadást, a főzést és a tálalást, a többi szükséges dolgot pedig kialakítjuk. Ha ez sikerül, akkor négy és fél év múlva a vidéki turizmussal kapcsolatos könyékbeli fejlesztési tervek megvalósítását képzett szakemberekkel segítjük majd. Egy másik új irányzatot az alternatív mezőgazdaság jelenti. A búslaki tangazdaságuk második éve foglalkozik biogazdálkodással, amelyről tudni kell, hogy hároméves átmenet után lehet minősített terméket a piacra vinni. Erre kapcsolódva fél osztály keretében egy újabb szakot nyitunk és diákjaink a gyakorlatot a tangazdaságban szerezhetik majd meg. Milyen tapasztalataik vannak a végzőseik elhelyezkedési esélyeivel kapcsolatban? Végzőseink egynegyede továbbtanul. A többiek számára kell olyan körülményeket teremtenünk, hogy közülük minél többen a mezőgazdaságban találják meg a helyüket. Ezért igyekszünk, hogy a képzés átalakításával olyan irányzatokat tanítsunk, amelyeken belül az elkövetkező években számítani lehet a megélhetési lehetőségek bővülésére. Odafigyelünk arra is, hogy a diák a nálunk szerzett alapokra építve más területeken is képes legyen mozogni - üyenek a könyvelés, a marketing, a számítástechnika. Újdonság lesz az ún. külső érettségi bevezetése. Ez abból áll majd, hogy a szakközépiskolások is, ha azt választják, a gimnáziumban tanított tananyagból érettségiznek. Német szakemberek felmérése a közép- és kelet-európai húspiac fejlődéséről és várható alakulásáról Magasabb minőség elérésére kell törekedni ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. A német ZMP ügynökség nemrégiben tette közzé annak a felmérésnek az eredményeit, amely során a közép- és kelet-európai országok húspiacainak várható alakulását vizsgálta. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a vizsgált térségben 1996 és 2000 között 3%- kal csökkent a szarvasmarha-, 8%- kal a sertés-, 23%-kal a juh- és 5%- kal a baromfiállomány. Az állattenyésztés átalakítása szinte mindenütt lassú ütemben haladt, krónikussá vált a pénzhiány, gondok voltak a takarmányellátással, a modern technológiák megvásárlásával. Mindezen problémákat tetézte az állami támogatás és a vásárlóerő egyidejű csökkenése. Közép- és Kelet-Európábán az EU országaihoz képest még mindig olcsóbb a hús, amelynek egyik oka az aránylag alacsony fogyasztás. Az éves átlagos húsfogyasztás mindössze 66 kilogramm, szemben az EU-ban lévő 89 kilogrammal. A jelentésből kiderül az is, hogy a gazdálkodók az utóbbi években nem voltak képesek jelentős mértékben javítani termékeik minőségén. Lengyelországban például a húsnak mindössze 30%-a tartozik a nyugat-európainak megfelelő „magasabb ár” kategóriába. Sok helyen még most sem szentelnek figyelmét az osztályozásnak, és ahol mégis, ott a jobb minőség nem tükröződik megfelelő mértékben az árakban. Ez elveszi a gazdálkodók kedvét attól, hogy a minőségre törekedjenek. Sajnos, nem sikerült megvalósítani a szerkezetátalakítást sem, pedig éppen az jelentené a jövőbeni sikerek zálogát. A német elemzők rámutattak arra, hogy még mindig túl sok a kiskapacitású vágóhíd és feldolgozóüzem, ami tovább növeli az amúgy is magas termelési költségeket Nem sikerült megoldani a feldolgozóüzemek elavult gépsorainak széleskörű felújítását sem, a berendezések kihasználtsága általában 50%-os. Szlovákiában a szarvasmarha-vágó- hidak kapacitásának alig egynegyedét használják ki, és ez az arány a sertésvágóhidak esetében sem éri el az 50%-ot. A hazai szakemberek már régebben rámutattak, hogy nálunk 4-6 nagy vágóhídra és 20-30 feldolgozóüzemre lenne csak szükség. A térség állattenyésztőit hátrányosan érinti az olcsó húsbehozatal, ők maguk azonban nehezen tudnak érvényesülni a külföldi piacokon. Az EU országaiba csak olyan húst lehet szállítani, amely megfelel az ottani szigorú állategészségügyi követelményeknek, a közép- és kelet-európai országokban azonban nem műidig tartják be ezeket. Magyarországon például a 984 húsfeldolgozó közül mindössze 84 felel meg az uniós követelményeknek, Lengyel- országban 23, Bulgáriában még ennél is kevesebb. Pedig nagymértékben éppen ezeknek a követelményeknek teljesítésétől függ, hogy mennyire válnak a térség országai versenyképessé az európai piacokon. Ami a húspiac további alakulását illeti, a nyugati szakértők szerint Kelet- és Közép-Európa országaiban 2000 és 2007 között 6 százalékkal emelkedik a hústermelés és 2007- ben eléri a 7,45 millió tonnát. A szarvasmarha- és borjúhús előállítása 58%-kal nő majd, a sertéshúsé viszont mindössze 3%-kal. Ugyanakkor 17%-kal csökken a baromfitermelés, ami ellen valószínűleg a szlovákiai tenyésztők is felemelik hangjukat. Az EU-tervezet bővítését követően a hústermelés az unión belül mintegy ötödével nő majd, ami a gyakorlatban még nem jelenti a piacok telítődését. A megnövekedett kínálatot ugyanis éppen a közép- és kelet-európai piacoknak kellene elnyelniük, számolva azzal, hogy ebben a térségben is fokozatosan növekszik majd a lakosság életszínvonala, (vkm) Az őszi vetés alakulása Termény Év Ajánlott vetésterület (ha) Bevetett terület (ha) Százalékban Búza 2001 i 405 000 202 760 50,06 2000 399 600 274 981 68,81 Árpa 2001 § HH§ 30 000 29 672 98,91 § 2000 17 000 17 489 102,88 Rozs 2001 § 32 000 22 608 70,65 2000 32 000 31 310 97,84 Tritikálé • -2001 !l 15 000 11 598 77,32 f 2000 8 000 10 946 118,86 Repce 2001 H 101 000 110 783 109,47 2000 99 100 104 176 105,12 Az adatok a múlt év azonos időszakához viszonyítva értendők. Forrás: A Földművelésügyi Minisztérium legfrissebb, október 12-i kimutatása. Az őszi terménybetakarítás alakulása Termény Bevetett terület (ha) Betakarítva (ha) Termés (tonna) Hektárhozam (t/ha) %-ban Magnak termesztett kukorica 2001 137 075 16 974 90 486 5,33 2000 165 177 44 383 164 601 3,71 Késői burgonya . f g 2001 20 178 12 135 206 355 17,00 2000 22 806 18 037 299 835 16,62 Cukorrépa 2001 30 902 7938 328 263 41,36 2000 32 151 8326 246 697 29,63 Napraforgó IflHHHi 2001 62 968 46 664 96 075 2,06 2000 69 763 55 747 100 591 1,80 Az adatok a múlt év azonos időszakához viszonyítva értendők. Forrás: A Földművelésügyi Minisztérium legfrissebb, október 12-i kimutatása.
