Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-03 / 227. szám, szerda

FI Politika ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 3. Orosz katona őrködik a tádzsik-afgán határon (TASR/EPA-felvétel) Macedóniában ismét kilátásba helyezték az alkotmánymódosítás elhalasztását Döcögő békefolyamat Felsorakoztak Washington mögött a világ országai Bagdad is csatlakozott MTI-HÍR ENSZ-bírálat Irak címére New York. Az ENSZ bírálta Irakot, mert olajjövedelmei- ből nem fordít elegendő pénzt élelmezési programjá­ra. Egyben kifogásolta azt is, hogy az USA és más országok akadályozzák mintegy 4 mil­liárd dollár értékű, Bagdad által megrendelt áru eljutását Irakba. Kofi Annan főtitkár közölte, jelentős lemaradás van a hat hónapra tervezett, 5,556 milliárd dolláros, ola­jat élelmiszerért program tel­jesítésében. (MTI) Nauru nem ad menedéket Canberra. Nauru tegnap megtagadta, hogy befogad­ja azokat a menekülteket, akiket ausztrál katonák erő­szakkal telepítettek ki egy ausztrál hadihajóról a szi­getország menekültközpont­jába. Ugyanis a 217 mene­kült ragaszkodott ahhoz, hogy a Manoora nevű hajón maradjanak, tiltakozásul, amiért Ausztrália nem fogad­ta be őket. (MTI) Clinton nem ügyvédkedhét Washinton. Bili Clinton volt amerikai elnök egyelőre ügyvédként nem tevékeny­kedhet az USA legfelsőbb bí­rósága előtt. A döntést rövid nyilatkozatban tette közzé a magas bírói testület. Szakér­tők véleménye szerint az ide­iglenes eltiltás a legtöbb eset­ben végleges tilalomhoz ve­zet. Clintont a Monica Le- winsky-ügyben tett hamis vallomásai miatt szűkebb ha­zájában, Arkansas államban áprilisban már öt évre eltil­tották az ügyvédi gyakorlat folytatásától. (MTI) Clintonnak 40 napja van arra, hogy fellebbezzen (TASR/AP) Ellenzéki győzelem Dakkában Dákká. Bangladesben a hét­fői parlamenti választásokon az első részeredmények alap­ján nagy győzelmet aratott az ellenzéki Bangladesi Nacio­nalista Párt (BNP), amelynek élén az 55 éves Begum Ha- leda Zia volt miniszterelnök asszony áll. A nagy riválist, az Avami Ligát szintén egy hölgy, az eddigi kormányfő, Haszina Vazed irányítja. Es­küdt ellenségek, és kölcsönö­sen választási csalással vá­dolják egymást. (MTI) Jog az éjszakai nyugalomra London. Példaértékű döntést hozott tegnap az Emberi Jogok Európai Bíró­sága, amely kimondta, hogy a londoni Heathrow repülő­téren az éjszaka le- és fel­szálló repülőgépek megsér­tik a helyi lakosok alapvető emberi jogait. A keresetet nyolc helyi lakos adta be a brit közlekedési minisztéri­ummal szemben: beadvá­nyukban éjszakai nyugalmuk háborgatásának beszünteté­sét sürgették. (MTI) Szkopje. Újabb akadályba ütközött a macedóniai béke­folyamat: Sztojan Andov parlamenti elnök kilátásba helyezte az alkotmánymódo­sítás elhalasztását, ha nem nyerik vissza szabadságukat az állítólag az albán lázadók fogságában sínylődő mace­dón nemzetiségű polgárok. ÖSSZEFOGLALÓ Mint ismeretes, a NATO-erők már begyűjtötték az albán gerillák fegy­vereit, sőt a szövetség jóvá is hagy­ta, hogy német irányítás alatt egy kisebb, maximum ezer fős kontin­genst küldenek az országba. Az al­MTI-JELENTÉS Washington. Az USA fegyveres erőinek első számú feladatává kell tenni a honi terület védelmét - ol­vasható a Pentagon legújabb ta­nulmányában. A védelmi tárca négyévenként összeállított kiadvá­nyáról a korábban olyan feltétele­zések szivárogtak ki, hogy az elő­irányozza majd az amerikai had­erő jelentős létszámcsökkentését. A terrorcselekmények nyomán azonban ez lekerült a napirendről, és előtérbe került az eddig vi­szonylag legkevésbé hangsúlyos témakör, a honi terület védelme. MTI-PANORÁMA Szultán bin Abdel-Aziz szaúdi vé­delmi miniszternek az a hétfői nyi­latkozata, hogy országa nem enge­di át repülőtereit az Afganisztán el­leni esetleges amerikai bombatá­madásokhoz, ismét felhívta a fi­gyelmet a sivatagi királyság kényes helyzetére. Egyfelől a határai köze­lében készül az USA a terrorizmus elleni háborúra, másfelől viszont a terrorakciókkal muzulmánokat, rá­adásul szaúdiakat vádol. Szaúd- Arábia a múlt héten megszakította diplomáciai kapcsolatait a táli- bokkal, pedig 1996-ban éppen Ri- jád volt az, amely hozzájárult a szélsőséges iszlámista tálib milícia megszervezéséhez. A királyság ve­zetői számára ma nem könnyű olyan pozíció kialakítása, amelyben képesek megfelelni a számukra lét­bánok fegyveres szervezete, az UCK pedig hivatalosan is bejelen­tette önmaga feloszlatását. Ennek fejében a szkopjei parlamentnek jóvá kellene hagynia a macedóniai albánok jogainak jelentős bővítését célzó alkotmánymódosítást. Sztojanov hétfőn találkozott annak a 14 macedónnak a hozzátartozói­val, akik júliusban - nem sokkal a békemegállapodás aláírása előtt - tűntek el a macedón kormányerők és az UCK Tetovo környéki összecsa­pásai idején. Ali Ahmed UCK-vezető tagadta, hogy ők tartanák fogva a macedónokat. Andov közölte: min­den állami intézményt tájékoztat a hozzátartozók követeléséről, hogy az eltűnt személyek kiszabadulásá­ig függesszék fel a békemegálla­(Az USA eddig gyakorlatilag kizá­rólag külföldön vívta háborúit.) A tanulmány szerint tehát indokolt továbbra is fenntartani a tényleges erők 1,4 milliós, valamint a tarta­lékosok 1,3 milliós létszámát. A ta­nulmányban helyet kapott számos olyan követelmény, amelyek a hi­degháború lezárulta utáni nem­zetközi helyzethez való jobb alkal­mazkodást célozzák, így például az az igény, hogy az amerikai fegy­veres erők legyenek az eddiginél alkalmasabbak a meglepetésszerű támadás kivédésére. Olyan, köve­telményként megfogalmazott erő­átcsoportosítások is a 20. századi fontosságú amerikai szövetséges­nek is, meg a konzervativizmussal átitatott szaúdi lakosság elvárásai­nak is. Az USA Rijád fő fegyverszál­lítója és elsőszámú gazdasági part­nere is, beleértve a kőolaj-kereske­delmet, amely az ország bevételei­nek 80 százalékát adja. Washington az iraki veszély elleni pajzsot is je­lenti, különösen Szaddám Húszéin 1990-es, Kuvait elleni inváziója óta. Több ezer amerikai katona és több tucat harci gép állomásozik folya­matosan az országban, és ez lap­pangó haragot vált ki a lakosság­ban. E harag az elmúlt években már többször is erőszakba csapott át: a rijádi és a kobári Amerika-ellenes merényletekben 1995-ben öten, 1996-ban 19-en haltak meg. Osza- ma bin Laden, akit 1994-ben meg­fosztottak szaúdi állampolgárságá­ról, az iszlám földjét szennyező podás végrehajtását. „Ha semmi másnak nem lesz foganatja és a pol­gári személyeket továbbra is túsz­ként tartják fogva, nem tudom ösz- szehívni a parlamentet’ - közölte. Borisz Trajkovszki macedón elnök szintén aggodalmát hangoztatta az eltűntek sorsa miatt. Egyébként a parlamentnek pénte­ken kellene ismét összeülnie a mó­dosítások megvitatására. A nyuga­ti közvetítők erőteljesen sürgetik a nacionalista többségű macedón törvényhozást, mondván: ha ez el­marad, akkor a volt gerillák - akik már teljesítették vállalt kötelezett­ségeiket - ellenállásába ütközik majd a macedón államhatalom visszaállítása az eddig a lázadók által uralt területeken, (m, ú) kétpólusú világ letűntét tükrözik, mint a tengerészgyalogos erők át­irányítása a mediterrán térségből az Indiai-óceán és a Perzsa-öböl térségébe, illetve a haditengeré­szeti erők növelése a Csendes-óce­ánon. A dokumentum olyan globá­lis hatalomként definiálja Ameri­kát, amelynek mindenütt fontos geopolitikai érdekei vannak. Kike­rült viszont a szövegből a korábbi stratégiai elemzésekben rendre szereplő kitétel, hogy az USA-nak képesnek kell lennie egyszerre két nagyobb háború megvívására - így például a Perzsa-öbölben és a Ko­reai-félszigeten. amerikai csapatok távozását tette a királyi család elleni kampánya fő gondolatává. Az e jelszóra fogé­kony szaúdi lakosság, amelyet egy kizárólag a saríán, az iszlám tör­vénykezésen alapuló rendszer kor­mányoz, a növekvő munkanélküli­ség körülményei között egyre ke­vésbé élvezi a „gondoskodó állam” jótéteményeit. Egy arab elemző úgy véli, „a palesztinok elleni izraeli ál­lami terrorizmus csak tüzelheti a szaúdiakat és más arab országokat az USA ellen, miközben Washing­ton nyíltan követeli a felsorakozást egy olyan háború mellett, amely egy muzulmán ország, Afganisz­tán, és eseüeg más arab országok ellen is irányulna”. Mivel Szaúd- Arábia területén van a több mint 1,2 milliárd hívőt tömörítő iszlám két szent helye, Mekka és Medina, a királyság érthetően vonakodik at­New York. Az ENSZ közgyűlés­ében a világ országai felsorakoz­tak az Egyesült Államok mögött, miután a hétfőn kezdődött, ötna­pos vitában Rudolph Giuliani New York-i polgármester szenvedélyes felszólalásában kérte a nemzete­ket, hogy kötelezzék el magukat a hosszú harc mellett, amelynek célja a terrorizmus gyökeres kiir­tása. „Mindannyian a terrorizmus ellen vagyunk. Tudjuk, . hogy egyetlen ország sem maradhat semleges ebben a kérdésben, és egyértelműen mellette állunk (Giuliani mellett)” - jelentette ki Han Szün Szu dél-koreai külügy­miniszter, a közgyűlés elnöke. A New York-i polgármester kérte a tagországokat, hogy a BT által pénteken elfogadott antiterrorista Szrinagar. Újabb hét, súlyosan összeégett halottat találtak a ro­mok között a rendőrök és a tűzol­tók tegnap Szrinagarban, az indiai Kasmír állam nyári fővárosában, egy nappal a helyi törvényhozás ellen elkövetett öngyilkos merény­let után. Az indiai kormány a ter­rorakció kapcsán éles kirohanást intézett a kasmíri szakadárokat tá­mogató Pakisztán ellen. A legújabb adatok szerint a me­rényletben összesen 38-an vesztet­ték életüket, és 60-ra tehető a se­besültek száma. Ez volt az elmúlt Varsó. A lengyelországi parla­menti választások győztese, a Bal­oldali Demokratikus Szövetség- Munka Uniója (SLD-UP) koalíció­ja és a többi parlamenti párt kö­zötti konzultációk első fordulójá­nak végeztével az derült ki, hogy egyik pártnak sincs nagyon ínyére kormánykoalícióra lépni a balol­dallal. A tegnapi lengyel lapok beszámo­lói szerint a választásokon máso­dik helyet elért jobboldali liberá­lis Polgári Platform vezetői ismé­telten elvetették a koalíciókötés lehetőségét, egy baloldali kisebb­ségi kormány külső támogatásá­ról pedig - mint közölték - addig nem tudnak nyilatkozni, amíg meg nem ismerik a baloldal gaz­dasági programjának részleteit. A hat parlamentbe bejutott tömö­rülés közül az ötödik helyen vég­zett Lengyel Parasztpárt, amely 1993 és 1997 között együtt kor­mányzott a baloldallal, egyelőre tói, hogy beszálljon egy homályos körvonalú antiterrorista koalícióba. A szaúdi vezetők húzódozását az is magyarázza, hogy bár Washington több szaúdi állampolgárt gyanúsít, egyelőre nem mutatott be bizonyí­tékokat a merénylők személyét üle- tően. A királyságtól azt is elvárná Washington, hogy adjon számot a különböző fundamentalista moz­galmak pénzügyi forrásairól, mivel feltételezik, hogy éppen Rijád a fő pénzelőjük. Mindezek olyan ténye­zők, amelyek magyarázzák a szaú­di vezetők habozását, amikor az USA vezette terrorizmusellenes ko­alícióhoz való csatlakozásról kell dönteni. Ennek ellenére egyes meg­figyelők úgy vélik, amikor elkezdő­dik a tálibok elleni offenzíva, Sza- úd-Arábia csatlakozni fog az USA- hoz - Washington nem is hagy neki más választási lehetőséget. határozatnak a lehető leggyorsab­ban szerezzenek érvényt. Giuli­ani, némiképp átfogalmazva Ge­orge Bush amerikai elnöknek a washingtoni kongresszus két háza előtt korábban elhangzott szavait, kijelentette: „A terrorizmus kérdé­sében nincs helye semlegesség­nek. Valaki vagy a civilizáció mel­lé áll, vagy a terroristák mellé.” Felszólalása általános támogatás­ra talált, még Irak részéről is, pe­dig Bagdad az USA által terroris­tának tartott országok listáján szerepel. Az általános egyetértés mellett volt némi zúgolódás is: a kubai nagykövet országa nevében megvádolta az USA-t azzal, hogy kettős mércét alkalmaz a terroriz­must illetően, mert szerinte mene­déket ad olyan terroristáknak, akik Kuba ellen követtek el me­rényleteket. két év legsúlyosabb támadása. A halottak többsége békés járókelő, illetve autójában várakozó sze­mély volt, ugyanis a rendőrség ép­pen leállította a forgalmat, amíg az éppen ülésező honatyák távoz­tak a parlament épületéből. A vita­tott hovatartozású Kasmírban 1989 óta folyik a háború a muzul­mán szeparatisták és az indiai kor­mányerők között, és az összecsa­pásoknak tízezrek estek áldozatul. Az indiai külügyminisztérium teg­napi nyilatkozatában azzal vádol­ta Pakisztánt, hogy megszegi az antiterrorista harc mellett való el­kötelezettségét. csak annyit mond, hogy bizonyos feltételek esetén hajlandó lenne támogatni egy baloldali kisebbsé­gi kormányt. Ezek: változtasson a kormány az eddigi pénzpolitikán, vezesse be az importadót, korlá­tozza a külföldi cégek nyereségé­nek kivitelét az országból, és mondjon le az általános forgalmi adó kiterjesztéséről az élelmisze­rekre, a mezőgazdasági beruhá­zásokra és a lakásépítésre. A harmadik parlamenti erő, az Önvédelem agrárpárt nyilvános levélben szólította fel vetélytár- sát, a Lengyel Parasztpártot, hogy az ország érdekében lépjen koalí­cióra a baloldallal. Parasztpárti politikusok erre sértődötten rea­gáltak, mondván: egymilliós vá­lasztótáboruk dönti el, nem pedig az Önvédelem, hogy milyen utat válasszon a párt. Marek Belka, az SLD-UP pénzügyminiszter-jelölt­je ma találkozik a Polgári Plat­form, az Önvédelem és a Paraszt­párt vezetőivel, hogy ismertesse velük gazdasági programját. Pofon a brit kormánynak Megnyíló titkos akták London. Precedens értékű döntést hozott a londoni központi bíróság: határozatában kimondta, hogy a brit hírszerzésnek, az M15-nek meg kell nyitnia szigorúan bizalmas ak­táit. Norman Baker, az ellenzéki li­berális párt emberjogi szóvivője az új adatvédelmi törvény tavalyi élet­be lépésekor kérte, hogy betekin­tést nyerhessen a belbiztonsági szolgálat által róla összegyűjtött in­formációkba. Az új adatvédelmi törvény ugyan nagyobb betekintést biztosít magánszemélyeknek szá­mos kormányszerv munkájába, Jack Straw akkori belügyminiszter azonban kivonta a titkosszolgálato­kat annak hatálya alól. A bírósági döntés súlyos csapás a brit kor­mányra, amely szerint az MI5- akták megnyitása veszélyezteti a nemzetbiztonságot. (MTI) Az USA fegyveres erőinek első számú feladata a honi terület védelme lesz Új katonapolitikai hangsúlyok HÁTTÉR Szaúd-Arábia - kettős nyomás terhe alatt Kasmírban 38-ra nőtt a halálos áldozatok száma Pakisztánt vádolják MTI-HÍR Varsó: senki sem siet koalícióra lépni a baloldallal Győztesek dilemmái MTj-JELENTÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom