Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-20 / 242. szám, szombat

6 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 20. AGRARMORZSAK Keserű pirula a cukorgyáraknak Pozsony. A versenyhivatal 500 ezer koronás büntetést szabott ki a Szlovákiában működő cukor- • gyártó társaságokra arra hivat­kozva, hogy megsértették az ár­képzés összehangolására vonat­kozó tiltást. Megtámadta a ver­senyhivatal a gyárak cukorim­port tilalmára vonatkozó megál­lapodását is. Az érintettek felleb­beztek a döntés ellen. (SITA) Több nyerstejet vásároltak fel Pozsony. Kilenc hónap alatt 721 mülió liter nyerstejet vásároltak fel a hazai tejfeldolgozók. Ez 39 millió literrel haladja meg a ta­valyi felvásárlást. Úgy tűnik, hogy évvégéig sikerül teljesíteni a 950 millió literes tejfelvásárlá­si kvótát. Az idei tervezett kvóta 930 millió liter volt. (SITA) Visszaesett a marhahúsfogyasztás Komárom. A BSE miatt a felére csökkent a marhahúsfogyasztás a Komáromi járásban, amely a negyedik legnagyobb vágóbika­előállítónak számít Szlovákiá­ban. A termelők szeptemberben mindössze 95 tonna marhahúst értékesítettek a járásban, miköz­ben az eladási kvóta 159 tonnát tervezett. Szarvasmarhát 27 me­zőgazdasági vállalat tart, a leg­nagyobb termelőnek a lakszakál- lasi szövetkezet számít, amely évente 590 darab bikát ad le. (t) Stagnáló hazai marhahúspiac Pozsony. Két héttel a BSE diag­nosztizálása után sem csökkent számottevően a szarvasmarha felvásárlási ára Szlovákiában. Ugyanakkor a kínálat felülmúlja a keresletet. Piád kimutatások szerint mindössze a vágótehenek ára csökkent 0,5%-kal 29,02 ko- rona/kg élősúlyra számítva. Ez az ár 6,6%-kal alacsonyabb a ta­valy ilyenkor fizetett árnál. A vá­góbikák felvásárlási ára 0,2%-kal emelkedett. (Agris) Kevesebb cseh burgonya Prága. Az elmúlt nyolc év alatt közel a felére csökkent a burgonya termesztési területe Csehország­ban. A volt szocialista országok közül itt esett vissza legjobban a krumplitermesztés. Jelenleg 54,2 ezer hektáron termesztik Csehor­szágban ezt a növényt. (ČTK) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. október 22-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,649 Magyar forint (100) 17.224 Angol font 69,893 Német márka 22,317 Cseh korona 1,302 Olasz líra (1000) 22,543 Francia frank 6,654 Osztrák schilling 3.172 Japán jen (100) 40,049 Spanyol peseta (100) 26,234 Kanadai dollár 30,766 Svájci frank 29,551 Lengyel zloty 11,831 USA-dollár 48,523 A gabonatermés nem fogja fedezni a szükségletet Csökkenő tartalékok A fényhiány, a magas páratartalom és az alacsony hőmérséklet számos nem fertőző betegség okozója lehet Gyakori salátabetegségeink MTI-HÍR Róma. A 2001/2002-es szezonban a világ gabonatermése kisebb lesz a szükségletnél, ugyanis egyes nagy termelők a vármái kevesebbet taka­ríthatnak be az aszály miatt, ezért várható a tartalékok jelentős csök­kentése -jósolta az ENSZ élelmezé­si és mezőgazdasági szervezete. A FAO szerint elsősorban Kínában, In­diában és Pakisztánban esik vissza a termés. Szeptemberben 62 millió ember szenvedett súlyos és nagy szükséget élelmiszerből vüágszerte. A vüág gabonatermése az idén 1,842 milliárd tonna lesz, 14 millió tonnával, azaz 0,7%-kal kevesebb, mint tavaly. Ebből a búzatermés várhatóan 565 millió tonna, 3,4 szá­zalékkal kevesebb a tavalyinál, a rizstermés pedig 392 millió tonna, 1,5%-kal kevesebb, mint tavaly. A 2001/2002-es szezonban várható­an 230 millió tonna gabona kerül a nemzetközi kereskedelembe, nagy­jából ugyanannyi, mint az előző sze­zonban. A FAO legutóbbi, júniusi je­lentése után a legtöbb gabonaféle exportára emelkedett, de a szep­tember 11-i amerikai terrortámadás óta egyes árak ismét csökkentek. Azok a kertészek, akik több éve foglalkoznak az őszi-téli hónapokban a fejessaláta haj­tatásával, jól tudják, hogy eb­ben az időszakban a fényhi­ány, a magas páratartalom és az alacsony hőmérséklet mi­att gyakoriak a nem fertőző eredetű élettani betegségek. CSEKES ZOLTÁN Amíg az időjárás száraz, és a nappa­li felmelegedés erős, addig felléphet a száraz levélszélbamulás, amely a fejesedő salátán, főleg hajtatóház­ban, de esetenként a szabad földön is előfordulhat. Az idős levelek szé­lének elhalása főleg az őszi és a téli saláta hajtatásakor jelentkezik. Elő­ször apró, barna foltok jelennek meg a salátafej külső leveleinek szé­lén, melyek később összeolvadnak és 2-3 milliméteres széles vörös, száraz jellegű elhalást eredményez­nek. A levélszélbamulás előidézője a relatív páratartalom hirtelen csökkenése. Fia a léghőmérsékletet fű-téssel hirtelen növeljük, a talaj- nedvesség pedig csekély marad, ak­kor mindenképpen lehet a betegség fellépésére számítani. Amüyen gyorsan jelentkezik a betegség, olyan gyorsan meg is szüntethető gyakori öntözéssel és párásítással. Egyes salátafajták ellenállók e be­tegséggel szemben, a magter­jesztők ezt a tulajdonságot a fajta­leírásokban feltüntetik. A lágy levélszélbamulás akkor lép fel, ha a páratartalom magas, vagy­is, ha keveset szellőztetnek, sokat öntöznek, vagy akkor, ha kevés a fény, alacsony a külső hőmérséklet, viszont az időjárás esős, párás. Ez a betegség a száraz a belső leveleken kezdődik. Ha a betegség a fejese- dés idején lép fel, nehéz észreven­ni, hiszen a salátafejet külső leve­lek takarják. Előidézője a kalcium­hiány, amely a rendkívül magas 90% feletti relatív páratartalom és a túladagolt tápanyagok együttes hatásának eredménye. E betegség a tavaszi hónapokban gyakrabban jelentkezik. (Vannak azonban olyan salátafajták, amelyek e beteg­ségre toleránsak.) Nagyjából hasonló okok váltják ki a saláta üvegesedését is. A betegség főleg az őszi hajtatás során jelentke­zik. A tünetekre jellemző, hogy a le­vélen az erek mentén szögletes, vi­zenyős foltok jelentkeznek. E saláta­betegség előidézője a vízkórság, az ödéma, mivel a vízfelvétel nagyobb mint a vízleadás. A növények túlön- tözésekor, ha alacsony a hőmérsék­let és magas a relatív páratartalom, egyes salátafajtáknál számítani le­het a betegség fellépésére. A beteg­ség megjelenésekor a léghőmérsék­letet emelni kell és többet kell szellőztetni. A saláta üvegesedése ellen nehéz védekezni, különösen akkor, ha az időjárás esős, párás. Ilyenkor a szellőztetéssel nem lehet a páratartalmat csökkenteni. Az említett betegségeket gyakran követik gombás és baktériumos megbetegedések is. A saláta levél­torzulása a hideg időjárás kísérője lehet. A tünetekre jellemző, hogy az alsó levelek hólyagosak, bőrszerűen ráncosak lesznek. A levél fpnákján esetenként a külső hámréteg felre- ped. A tünetek a vírus, vagy a hor­monhatású gyomirtószer károsodá­sához hasonlítanak. Az ilyen levelek A levélszélbamulás elői­dézője a páratartalom hirtelen csökkenése. fogyasztásra alkalmatlanok. A be­tegség előidézője a fagy. Bár a saláta nem hőigényes növény, s rozettás stádiumban a fagypont alatti hőmérsékletet is elviseli, még­is a leveleken maradandó elváltozá­sok állnak be. A gombabetegségek közül a saláta szklerotíniás rothadá­sa is gyakran megjelenik az ősszel hajtatott salátában. A tünetek ha­sonlóak a saláta botn'tiszes rothadá­sához. A fő tünetek akkor láthatók, ha a salátafejet felemeljük. Ilyenkor a nyálkásan rothadt gyökémyakon és az alsó leveleken a Sclerotinia Sclerotium gomba tenyésztestét fel­építő sejtfonalak dús hófehér vatta­szerű szövedéke és a földben átte­lelő nagy fekete gombaképletei vagy a S. minor finom pókhálószerű fehér szövedéke és a földben átte­lelő apró fekete gombaképletei lát­hatók. A betegség mértéke a saláta­levélzet fejlődésére kedvező 12-15 C-on a legnagyobb. A betegség ellen úgy védekezhe­tünk, ha a hajtatás befejezése után a növénymaradványokat eltávolítjuk. A hajtatóházban legalább 3 éven­ként használhatunk Constans WG koncentrátumot, mely a talajba be­dolgozva a kiszóródott gombaspó­rákat megtámadja és megsemmisíti azokat. A koncentrátum hatóanya­ga a Conithirium minitans talajban előforduló parazitáié gomba, mely­nek hatása 2-3 évig is érvényesül. A készítményt már a környező orszá­gokban széles körben használják. Nálunk az engedélyeztetése folya­matban van. Megelőző védekezés­ként ügyelni kell arra, hogy tűzde- léskor és kiültetéskor a saláta ne ke­rüljön mélyen a talajba. Vegyszeres védekezéskor közveden kiültetés után a salátatöveket nagy lémennyi­séggel kell permetezni. Ügyelni kell arra is, hogy a permetszer a tövek gyökémyaki részére kerüljön. Hasz­náljuk a következő készítményeket: Folpan 50 WP (0,2%), Rovral Flo (0,2%), Fundazol (0,1%), Topsin M 70 WP (0,1%), Sumilex 50 WP (0,1), Ronilan WG (0,1%). A keze­lést 1 hét múlva meg kell ismételni. A saláta botrítiszes rothadása már régóta ismert veszélyes és gyakori betegség. Elsősorban a hajtatott sa­látán fordul elő. A tápkockákban nevelt palántákból fejlődött növé­nyeken gyakrabban jelenik meg, mint az állandó helyre vetett vagy kipalántázott növényeken. Salátán két tünettípus figyelhető meg. Az elsőre jellemző, hogy a fejesedés kezdetétől az állományban elszór­tan egy-egy salátafej külső levelei lankadnak, a szívlevelek azonban sokáig megtartják élénk feszes álla­potukat. Végül a levelek elszárad­nak és a talajra fekszenek. Ha a salá­tafejet a talajról felszedjük, a gyö- kémyak nyálkásan rothadt, a gyö­kér pedig a talajban marad. A szár- tövön és az alsó levelek főerén, szür­ke, később szürkésbama konidium- tartó (gombaszövedékek látható ki­virágzása) gyep és apró fekete gom­baképletei találhatók. A második tü­nettípus esetében a salátafej a fejlődésben visszamarad, nem feje- sedik, ilyenkor a gyökémyakon részleges, barna parásodás látható. A gomba a talajból a talajra fekvő le­velekre és onnan pedig a gyökér­nyakra jut. A legsebezhetőbb rész tehát a gyökémyak. A salátát tűzde- lésekor vagy kiültetésekor nem sza­bad mélyen ültetni, mert minél mé­lyebben van a gyökémyak a talaj­ban, annál nagyobb a megbetege­dés veszélye. A vegyi védekezés ese­tében nagyon fontos a saláta gyö­kémyaki részének a védelme. Ezért a palánták tápkockákba tűzdelése, valamint kiültetése után közvetle­nül, majd egy hét múlva használjuk a fent említett permetszereket, vagy Lamag Nitrogén vagy Lamag Molybdén (0,5%) hosszanható lombtrágyát, ezzel olyan környeze­tet alakítunk a levél felületén, mellyel megakadályozzuk úgy a botritisz, mint a fehérrothadás terje­dését. A permedéhez feltétíenül használjunk tapadószert, például Agrovitalt (0,05%). A permetezés akkor eredményes, ha a gombaölő szereket nagy lémennyiséggel a sa­láta gyökémyaki részéhez juttatjuk. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet komáromi részlegének munkatársa Brüsszelben számos derogációs kérést elutasítanak ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Sikerek és kudarcok Pozsony október 18-án Komárom október 18-án Rimaszombat október 18-án Zselíz október 18-án Losonc október 18-án Kassa október 11-én az alkoholgyártás terén sárgarépa 10 Sk/kg 8-10 Sk/kg 18 Sk/kg 10 Sk/kg 14-15 Sk/kg 12 Sk/kg petrezselyem 25-30 Sk/kg 14-25 Sk/kg 16 Sk/kg 30 Sk/kg 26-37 Sk/kg 32-36 Sk/kg ÖSSZEFOGLALÓ zül csak a Magyarországon előállí­tott gyümölcspárlat esetében en­gedélyezze a tanács a „pálinka” burgonya 7-8 Sk/kg 6-9 Sk/kg 6 Sk/kg 6-8 Sk/kg 6-8 Sk/kg 7 Sk/kg karfiol 10-40 Sk/kg 8-25 Sk/fej 32-40 Sk/kg X 28-40 Sk/kg 2535 Sk/fej Budapest. Élesen elutasítja az EU­paprika 24-42 Sk/kg 20-30 Sk/kg 20-30 Sk/kg 10-30 Sk/kg 15-25 Sk/kg 22 Sk/kg nak a csadakozási tárgyalások megnevezés használatát. Meg­értőbbnek bizonyul viszont a bizott­sági állásponttervezet jó néhány karalábé 15 Sk/db 4-8 Sk/db 7 Sk/db 8 Sk/db 5-12 Sk/db 10 Sk/db mezőgazdasági fejezetére készülő közös álláspontja azt a magyar ké­zeller 20 Sk/kg 4-10 Sk/db 10 Sk/db 10 Sk/db 8-10 Sk/db 10 Sk/db rést, hogy Magyarországon a be­lépés után is gyártani és forgalmaz­ni lehessen a közösségi minőségi kö­más magyar szeszipari kérés kap­csán. Az uniós előírásoknak meg nem felelő palackokba töltött bora­káposzta 6-7 Sk/kg 7 Sk/kg 5-7 Sk/kg 3-5 Sk/kg 56 Sk/kg 8 Sk/kg szőlő 44 Sk/kg X X 18 Sk/kg 2060 Sk/kg 30-40 Sk/kg vetelményeknek meg nem felelő ru­kát nem kell újrapalackozni (ez kü­dióbél 150-160 Sk/kg 120 Sk/kg X 100 Sk/kg 120 Sk/kg X mot „házi rum” néven. Magyaror­szág arra hivatkozott, hogy hasonló lönösen muzeális boroknál vezetne súlyos értékcsökkenéshez), azokat hagyma 10-12 Sk/kg 10-14 Sk/kg X 8-10 Sk/kg 10-15 Sk/kg 12 Sk/kg derogációt Németország is kapott. További érv volt, hogy a magyar fo­gyasztók hozzászoktak e termék­hez, amelyet főleg sütemények ké­a készlet erejéig lehet forgalmazni. paradicsom 22-40 Sk/kg 22-30 Sk/kg 35 Sk/kg X 40-45 Sk/kg 20 Sk/kg Ennek feltétele a részletes készletje­lentés elkészítése. Ugyanez érvé­nyes az uniós előírásoknak meg mák 80 Sk/kg 100 Sk/kg X 90 Sk/kg X X gesztenye 60-80 Sk/kg X X X 4570 Sk/kg X szítéséhez használnak. Az Európai Bizottság értékelése szerint a ma­gyar rendszer fenntartása Jelentős negatív hatást gyakorolna a rum nem felelő boroscímkék használatá­ra is. Szintén elfogadni látszik a bi­zottsági állásponttervezet a tokaji aszúeszenda-nektár meghatározott cékla 10 Sk/kg X X X 10 Sk/kg X kel 15-18 Sk/kg 8-16 SK/fej 15 SK/kg 10 Sk/fej 14 Sk/kg 16 Sk/kg alma 15-40 Sk/kg 20-26 Sk/kg 10-15 Sk/kg 15 Sk/kg 29-39 Sk/kg 18-28 Sk/kg hírnevére”. Eddig nem ért el sókkal több sikert a bizottsági tervezet fé­nyében a magvar tárgyaló delegáció termőhelyről származó minőségi borként való elismerésére vonatko­zó magyar kérést. A bizottság meg­fejes saláta 10 Sk/kg X 8 Sk/kg X X X fokhagyma 60-80 Sk/kg 46-50 Sk/kg 55-60 Sk/kg 60 Sk/kg 6069 Sk/kg 55 Sk/kg a pálinkával kapcsolatos kérelmét érd, hogy e terméknek olyan magas uborka 32-36 Sk/kg X 30-35 Sk/kg X 35 Sk/kg 20 Sk/kg illetően sem. Budapest azt kérte, hogy a csadakozás után az unión belül forgalmazott szeszes italok kö­a cukortartalma, hogy az lehetet­lenné teszi a 4,5 százalékos minimá­lis alkoholtartalom elérését. (VG) tojás 2,50-3,00 Sk/db 2,80-3,00-Sk/db 2,60 Sk/db X 2,70 Sk/db 2,60-Sk/db tök 7-T0 Sk/db HHHHI X X 15 Sk/kg

Next

/
Oldalképek
Tartalom