Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-19 / 241. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 19.

TÉMA: AZ EURÓ

Alig két hónap múlva a pénzvilág történetének eddigi legnagyobb akciójaként az Európai Unióban színre lép az euró

Pénzhegyek villámgyors cseréje

Jövőre már euróbán fizetünk az Európai Unióban (Fotó: Reuters)

2002. január 1-től színre lép az Európai Unió napjainkban csupán számlapénzként nyilvántartott fizetőeszköze, az euró. Az Unió 12 tagállamának - Nagy-Britannia, Dánia és Svédország egyelőre kimarad - példátlan pénzügyi „hadművelete” a társult államokat, tehát Szlovákiát is közvetlenül érinti.

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Az új közösségi valutát, az eurót a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszának életbelépésekor vezették be az Európai Unió (EU) 11 tagállamában 1999. január 1-jén - ám egyelőre csupán számlapénzként. Ekkortól visszavonhatatlanul rögzítették a résztvevő nemzeti valuták és az euró közötti átváltási arányokat. 2001. január elsején egy további EU-tagállam, Görögország belépésével a résztvevő tagállamok száma 12-re emelkedett. Ennek alapján 2001. január elsejétől a monetáris unióban részt vevő tagállamok a következők: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország. A monetáris unióban részt vevő 12 állam alkotja együttesen az euró- övezetet. Jelenleg három EU tagállam (Egyesült Királyság, Dánia és Svédország) nem vezeti be az eurót.

Az euró előnyei

Az euró bevezetése következtében egy olyan egységes gazdasági térség alakult ki, ahol az euró és a résztvevő nemzeti valuták közötti átváltási arányok végérvényes rögzítésével és a közös valuta bevezetésével megszűntek az addigi nemzeti valuták közötti valutaingadozások - -és az ebből fakadó kockázatok. Egy másik jelentős előny, hogy a termelők és a fogyasztók immár közvetlenül össze tudják hasonlítani az egymással versengő termékek árát az egyes tagállamokban, elősegítve ezzel az árak kiegyenlítődését, ami a nemzetközi piacon is versenyképesebbé teszi termékeiket és szolgáltatásaikat. Emellett a továbbiakban már nem merülnek fel a különböző valuták egymásra történő átváltásával kapcsolatos költségek, ami révén komoly megtakarítások érhetők el. Ezek a tényezők hozzájárulnak a

térség gazdasági növekedésének gyorsulásához, valamint világgazdasági súlyának növekedéséhez.

2002-től már készpénz

Míg 1999. január elsejétől az euró az euróövezet tagállamaiban a lakosság számára csupán „láthatatlan” számlapénzként került bevezetésre (azaz kizárólag csekkek, átutalások vagy elektronikus fizetések alkalmával lehet használni) a folyamatban lévő három éves átmeneti időszak lejártával, 2002. január 1-től az új közösségi valuta immár készpénzként, „látható” és „tapintható” formában is bevezetésre kerül. Ezzel a lépéssel zárul az euró bevezetésének a harmadik és egyben végső fázisa. Az időbeli eltolódásnak a célja a gazdasági szereplők fokozatos felkészítése az euróra: elsőként a pénzpiacok tértek át, amelyek már 1999. január elsejétől euróbán működnek, utolsóként következik a készpénzforgalom euróra történő átállítása. A készpénzfizetést illetően, 2002. január elsejét követően - az egyes euróövezeti tagállamokban részben eltérő határidővel - lesz egy legfeljebb két hónapos átállási időtartam, amikor az újonnan bevezetett euróbankjegyek és - érmék mellett készpénzfizetés céljából használható a nemzeti valuta is.

Legkésőbb 2002. február 28-i határidővel a pénzcsere minden tagállamban lezárul és a nemzeti valuták végleg kikerülnek a forgalomból.

Bevonják a régi bankjegyeket

Az euróövezeti tagállamok jegybankjainál korlátlan ideig vagy legalább 10 évig az adott ország nemzeti valutájában kibocsátott bankjegyeket euróra lehet váltani. Ami az egyéb euróövezeti valuták átváltását illeti (azaz pl. Németországban a líra átváltását), 2002. március 31- ig az euróövezeti tagállamok jegybankjai ingyenesen beváltanak minden euróövezeti valutát euróra. A nemzeti átállási tervek három, egymástól elkülönülő szakaszra osztják az átállás folyamatát: 2001. december 31-ig tart az előkészítés időszaka; a 2002. január 1-február 28-ig terjedő időszak, amikor mind az euró, mind a nemzeti valuták forgalomban lesznek, és végül a 2002. március 1-jét követő időszak, amikortól kizárólag az euró lesz törvényes fizetőeszköz és amikor az addig be nem váltott nemzeti valuták átváltására kerül sor.

Rendkívüli erőfeszítés

Az euró készpénzformában történő bevezetése, valamint a nemzeti valuták forgalomból történő kivonása az eurózóna 12 tagországában rendkívüli logisztikai feladat. A bankjegyek előállítása és forgalomba hozatala az eurózónához tartozó tagállamok jegybankjainak és az Európai Központi Banknak a feladata, míg az érmék legyártásáról a tagországok kormányainak kell gondoskodniuk, a jegybankok pedig aktívan közreműködnek forgalomba hozatalukban. A nagyságrendek érzékeltetésére néhány adat: 648 milliárd euró értékben

14,5 milliárd darab euró bankjegyet (ebből 4,5 milliárd darab tartalékként szolgál, hogy a nemzeti jegybankok bármikor ki tudják elégíteni a készpénzigényt) és 15,7 milliárd euró értékben mintegy 50 milliárd euró érmét kell legyártani, majd forgalomba hozni oly módon, hogy 300 millió ember számára biztosítva legyenek az átállás optimális feltételei. A nagyságrendek érzékeltetésére néhány adat: a forgalomba kerülő érmék összsúlya 239 157 tonna, ami az Eiffel-to- rony súlyának 24-szerese. Ha az érméket egymásra raknánk, az elért magasság 78 870 km lenne. A 14,5 milliárd darab euró bankjegyet egymás után helyezve 1,9 millió km hosszúságú „pénzutat” kapnánk, ami a Föld-Hold távolság ötszöröse. (ú, MNB)

Az Európai Unió januártól érvényes közös fizetőeszközével kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdések

Ne halogassuk a döntést az utolsó pillanatig

ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ

1. Milyen változás várható az eurózóna országaiban és mikortól?

Az új közösségi fizetőeszközt, az eurót a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszának életbelépésekor vezették be az Európai Unió 11 tagállamában 1999. január 1-jén. Ekkortól visszavonhatatlanul rögzítették a résztvevő nemzeti fizetőeszközök és az euró közötti átváltási arányokat. 1999- január 1-jétől az eurót számlapénzként vezették be. A Gazdasági és Monetáris Unió országaiban az eurót 2002. január 1-jén bankjegyek és érmék formájában is bevezetik. Az euró fizikai megjelenése a pénzforgalomban a tagállamok nemzeti valutáinak bevonásával jár együtt. Az átmeneti időszak - amikor a nemzeti valuták és az euró egyaránt forgalomban lesznek az adott országban - országonként változó időtartamú, de legfeljebb 2 hónap. A legtöbb euróövezeti országban az átmeneti időszak 2002. február 28-áig tart.

2. Milyen lehetőségeik vannak azoknak, akik az érintett devizákban számlával rendelkeznek?

Az euróövezeti tagállamok nemzeti fizetőeszközeiben Szlovákiában vezetett devizaszámlákon elhelyezett összegeket is értelemszerűen át kell számítani euróra. Azoknak a polgároknak, akik devizaszámlával rendelkeznek hazai pénzintézetnél, a számlát kezelő pénzintézet közvetlenül küld értesítést az átszámítással kapcsolatos változásokról, az esetleges tennivalókról. A pénzintézetek döntő többsége díjmentesen alakítja át az euróövezeti országok devizáiban nominált számlákat eurószámlává.

3. Mit kell tennie azoknak, akik az érintett valutákban készpénzzel rendelkeznek?

Az állampolgárok tulajdonában lévő megszűnő nemzeti valutákat lehetőleg 2001. december 31-éig korona- vagy eurószámlára helyezéssel, esetleg koronára történő átváltással ajánlott cserélni. A megszűnő nemzeti valuták euróbankjegyekre történő váltása csak 2002. január elsejétől lehetséges.

4. Milyen időpontig lehet átváltani az érintett valutákat?

Szlovákiában a hitelintézetek és a pénzváltási engedéllyel rendelkező intézmények 2002. február végéig váltják be a megszűnő nemzeti valutákat. Ezt követően márcsak egyes nagyobb bankok foglalkoznak majd az átváltással, egyre magasabb kezelési költséget felszámítva.

5. Miért ajánlott átváltani az érintett valuták bankjegyeit lehetőleg minél előbb?

Az euróövezetben 2002. február 28- ától nem lehet a megszűnő nemzeti valutákat fizetési forgalomban felhasználni A megadott határidők után e valutákat mind Szlovákiában, mind a 12 euróövezeti országban csak utánajárással, esetleg növekvő mértékű költséggel lehet átváltani. A hitelintézetek feltehetően jutalékot számítanak fel a megszűnő nemzeti valuták átváltásakor 2002. január 1-jétől. Az euróövezeti országokban a hitelintézetek különböző időpontokig, a legtöbb országban 2002. június 30-áig váltják be kötelezően az adott ország valutáját euróra, vagy euróövezeten kívüli ország valutájára. A határidő lejárta után csak az adott ország jegybankja váltja a valutát. A határidőkhöz

közelebb érve egyre nő az esélye, hogy csak jelentős sorban állással lehet majd a pénzintézeteknél beváltani az érintett valutákat. A sorban állás elkerülése miatt minél korábban, lehetőleg 2001. december

31. előtt érdemes lépéseket tenni a veszteség elkerülésére.

6. Mi a teendő a valutaérmékkel?

A pénzintézetek és más pénzváltó helyek nincsenek, és a jövőben sem lesznek kötelezve a valutaérmék váltására. Kevesebb pénzváltó helyen és csak korlátozott valutanemekben, korlátozott ( címletek beváltására van lehetőség most és a későbbiekben is, a pénzváltó helyek döntésének függvényében, általában jutalék felszámítása mellett.

AZ EURÓ VILÁGA

A hazai bankok és az aprópénz

A nyári kirándulásból felmaradt schillingjeink, márkáink, frankjaink váltópénzét csak nagyon kevés hazai bank hajlandó koronára váltani. Ilyen tevékenységet többek között nem vállal a Szlovák Takarékpénztár, a Tatra banka, a ČSOB és az Istrobanka sem, a Befektetési és Fejlesztési Bank (IRB) pedig az egyes fiókjaira bízza a döntést. Számos esetben még a devizaszámlánkra sem helyezhetjük el a váltópénzt. Azok a fiókok, amelyek mégis foglalkoznak az aprópénz beváltásával, meglehetősen borsos, 20-30 százalékos kezelési költséget számítanak fel. Ezért az a legokosabb, ha az év végéig elköltjük fémpénzeinket, (ű)

Nyissunk gyorsan devizaszámlát

A legkisebb utánajárással és a legkisebb költséggel úgy szabadulhatunk meg az uniós papírpénzektől, ha még az idén elköltjük, vagy nagyobb tétel esetén devizaszámlánkra helyezzük. A hazai pénzintézetek döntő többsége 2001. december 31. után a deviza- számlánkon vezetett megtakarításunkat bérmentve vagy jelentéktelen illeték árán automatikusan euróra konvertálja. Ugyanez érvényes akkor is, ha eurószámlát nyitunk, azzal a különbséggel, hogy az eurószámláról az év végéig nem vehetünk ki pénzt. Természetesen a bankókat jövőre is be lehet váltani, ám az idő múltával egyre növekvő kezelési költségek mellett, (ú)

Különböző címletek és motívumok

Kizárólag az Európai Központi Bank jogosult engedélyezni az euró bankjegyek kibocsátását az euróövezeten belül és csak az EKB, ü- letve a nemzeti központi bankok által kibocsátott bankjegyek minősülnek törvényes fizetőeszköznek. Hét különböző címletű bankjegy létezik: 5,10, 20, 50,100, 200 és 500 euró. A bankjegyek mérete növekvő, színük különböző, vakok és gyengénlátók érdekében eltérő tapintásúak. Az érméktől eltérően a bankjegyek minden tagállamban mindkét oldalukon azonosak. A bankjegyek egyik oldala stilizált ablakokat és kapukat ábrázol (utalás Európa nyitott szellemére és kooperációs készségére), a másik oldal stilizált hidakat (utalásként a szoros kooperációra és kommunikációra Európa és a világ többi része között). Az ábrák a növekvő címleteken az egymást követő jelentős európai építészeti stílusokat jelképezik: 5 (klasszikus), 10 (román), 20 (gótikus), 50 (reneszánsz), 100 (barokk és rokokó), 200 (vas és üveg architektúra), 500 (modern, 20. századi építészet). A bankjegyeken a 11 tagállami nyelvnek megfelelően írásmódban szerepel az „euró” szó (a görög és a latin ábécé szerint), valamint az Európai Központi Bank rövidítése 5 változatban (BCE, ECB, EZB, EKP, EKT), valamint az EU zászlója. (ECB)

Az új fizetőeszköz váltópénze

Az euró és a cent érmék kibocsátására az euróövezetbeli tagállamok jogosultak, azonban az Európai Központi Banknak jóvá kell hagynia a kibocsátandó összeget. Egy euró 100 centnek felel meg. A váltópénzből 8 fajta érme létezik: 1 és 2 eurós érme, 1,2,5,10,20 és 50 centes érme. Eltérően a bankjegyektől, az érmék az egységes oldal mellett rendelkeznek egy nemzeti oldallal is. Az eltérő nemzeti oldal ellenére minden érme minden euróövezeti tagállamban törvényes fizetőeszköz. Az egységes oldal ábrázolja az EU-csillagokat, az érme értékét és egy, az érme értékétől függő Európai Unió-térképet (1,2, 5 centes érme: Európa helye a világban; 10, 20,50 centes érme: Európa mint független nemzetek csoportja; 1,2 eurós érme: határok nélküli Európa). Az érmék pereme a vakok és gyengénlátók érdekében különbözőképpen recézett. (ECB)

Megsemmisítik a jelenlegi bankókat

A bevonásra kerülő nemzeti valuták mennyiségéről nem áll rendelkezésünkre összesített adat azonban a nagyságrendek érzékeltetésére elegendő a német jegybank által készített becslésre hivatkozni: mintegy 2,6 milliárd darab német márka bankjegy és körülbelül 28 milliárd darab érme (98 500 tonna) bevonásáról és megsemmisítéséről, illetve feldolgozásáról kell gondoskodni. Önmagukban már ezek a mennyiségek, valamint a szoros határidők - 2002. január 15. után a készpénztranzakciók túlnyomó többsége már euróbán fog lebonyolódni, február végéig pedig befejeződik az átállás - is jelzik, hogy az euró készpénzként történő bevezetésében szerepet vállalóknak milyen mértékű kihívásnak kell megfelelni több területen is: szállítás, raktározás, őrzés, hamisítás elleni védekezés, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A raktározás különösen nagy gondot jelenthet a legtöbb banknak. A bankfiókokban előfordulhat, hogy nem lesz elég hely a trezorokban, illetve a padlózat nem fogja bírni a hatalmas súly nyomását. Ez szükségessé teheti, hogy az ügyfelek részére fenntartott trezorokat is igénybe kell venni. (MNB)

Az átállás nehézségei

Nemcsak az EKB, a nemzeti jegybankok és az egyes országok köz- igazgatási szervei játszanak fontos szerepet az átállásban, hanem többek között a pénzszállító vállalatok, a kiskereskedelmi szektor, az árusító automatákat, a parkolóórákat és egyéb, érmével vagy papírpénzzel működő automatákat üzemeltetők és gyártók is. (Ilyen automatákból több mint 3,5 millió üzemel az euró övezetben.) Tekintettel arra, hogy a lakosság készpénzellátásának mintegy 70%-a pénzautomatákon keresztül történik, ezek megfelelő időben történő feltöltése euróval, rendkívül fontos szerepet játszik a lakosság folyamatos készpénzellátásának biztosításában. (MNB)

Az oldalt írta és szerkesztette S1DÓ H. ZOLTÁN