Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-17 / 239. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 17.

Agrárvilág - riport

A talaj- és levélminták analizásását főleg azoknak áll érdekükben elvégeztetni, akik bérelt, általuk kellően nem ismert földeken kezdenek gazdálkodni Őszi talajmunkák

Nem felesleges kiadás a talaj elemzés

Sok gazdálkodó felesleges pénzkidobásnak tekinti a talajelemzéseket, pedig különösen fontos lenne azok számára, akik volt mezőgazdasági üzemektől, magánszemélyektől megvásárolt földeken kezdenek gazdálkodni. Nem tudhatják ugyanis, hogy az előző években milyen trágyázás és növényvédelem folyt az adott területen. (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele)

Gadóc. A nyolcvanas évek végén Szlovákiában több mint húsz olyan laboratórium működött, amely talaj- és levélminták elemzését végezte. Mára számuk mindössze hatra csökkent. Pedig szolgáltatásaikra napjainkban is nagy szükség volna, hiszen a talajösszetétel pontos ismeretével sok pénzt takaríthat meg a termelő.

ÚJ SZÓ-JELENTÉS

Az egyik, még működő laboratórium a Komárom városához tartozó gadóci mezőgazdasági középiskola területén lévő Agrolabor, amelyet 1975-ben alapított az akkori nyugat-szlovákiai kerületi hivatal tanügyi osztálya. Mégpedig azzal a céllal, hogy a kerület mezőgazdasági szaktanintézetei mellett működő tangazdaságok számára végezzen különböző elemzéseket és bekapcsolódjon a gyakorlati oktatásba. Ezt a feladatát továbbra is ellátja, de természetesen szövetkezetek, agrár- vállalkozók, kertészek is igénybe vehetik szolgáltatásaikat. A laboratórium felszerelése igen széleskörű vizsgálatok elvégezését teszi lehetővé: a talaj- és levélelemzésen kívül takarmányok, termények és nyerstej elemzését is végzik. A talajelemzés során a legfontosabb az egyes makro- és

A tápanyaghiánynál nagyobb bajt okozhat a túltrágyázás.

mikroelemek (nitrogén, kálium, foszfor, kalcium, magnézium stb.) mennyiségének, a talaj kémhatásának (savas, lúgos), humusztartalmának pontos megállapítása, az esetleges vegyszermaradványok kimutatása. Ezek az értékek ugyanis elárulják, melyik elemből mennyit kell pótolni az adott növény igényeinek megfelelően. A takarmánykeverékek, siló esetében a rostanyag-tartal- mat, a tej-, illetve vajsav előfordulását vizsgálják, a magok esetében például a csíraképességet, a tisztaságot, a sikértartalmat. „Az optimális tápanyag-utánpótlás nemcsak azért fontos, hogy jól fejlődjön a növényzet, de gazdasági szempontból azért is, hogy egy grammnyi felesleges műtrágyát se juttassunk ki a talajokra - fejtegette Nagy László, az Agrolabor igazgatója. - A szakemberek nagyon jól tudják, hogy a táp- anyaghiánynál nagyobb bajt okozhat a túltrágyázás, amely, anyagi vonzatán túl károsan hat a növényekre. Példaként a foszfort említeném, amely a nitrogénnel és a káliummal ellentétben nem lúgozódik ki a talajból. Felhalmozódva viszont gátolja a másik két fontos makroelem és mikroelemek felvételét, és végső soron a növényzet egyenletes, egészséges fejlődését. Sajnos, sok gazdálkodó ennek ellenére felesleges pénzkidobásnak tekinti a talajelemzéseket, pedig a befektetés többszörösen megtérül.” Különösen fontos lenne azok számára ez a vizsgálat, akik bérelt, esetleg volt mezőgazdasági üzemektől, magánszemélyektől megvásárolt földeken kezdenek gazdálkodni. Nem tudhatják ugyanis, hogy az előző években milyen trágyázás és növényvédelem folyt az adott területen. Nagy László példaként említette annak a kertésznek az esetét, aki erdő széléről, tehát a forgóról származó földdel töltötte fel üvegházát. Egy idő

után palántái mind egy szálig elpusztultak, mivel - amint azt a későbbi talajelemzés kimutatta - vegyszermaradványok voltak a talajban. A palánták pedig különösen érzékenyen reagálnak a szermaradványokra. A gazdálkodónak a rosszul értelmezett takarékoskodásból végül komoly kára

Annak, aki fóliázik, valamennyi fóliából célszerű mintát vennie.

származott, mivel túl későn végeztette el az elemzést.

Egy-egy talajminta kivizsgálása egyébként 400 koronába kerül, és 10 hektárról kell egy átlagmintát venni. Természetesen annak, aki

fóliázik, valamennyi fóliából célszerű mintát vennie, hiszen a különböző zöldségek különböző arányban vonják ki a talajból az ásványi anyagokat. Ez az ár jutányosnak mondható, hiszen már a minden részletre kiterjedő szak- tanácsadást is tartalmazza; az Agrolabor munkatársai az elemzések eredményei alapján pontos útmutatást adnak arról, hogy milyen műtrágyát mikor és milyen adagban kell alkalmazni. Ugyancsak felvilágosítást nyújtanak a mintavétel módjáról. Az Agrolabor szakértőinek egybehangzó véleménye szerint a talajminta vételére legalkalmasabb a termékek betakarítását követő időszak, a szükséges kálium-utánpótlást ugyanis ősszel a legcélszerűbb elvégezni. (vkm)

ássunk fel

Pozsony. Különösen csapadékos nyáron még a máskor gyommentes kertekben is felütik fejüket a gyomok, és milliószámra érlelik, szórják szét magvaikat. Szükséges tehát ősszel a gyomokat kiszedni, összegyűjteni és elégetni, nehogy a talajba kerülő magok a következő évben további kellemetlenségeket okozzanak. A növényi maradványok jelentős része fertőzött valamilyen gombás betegséggel; szedjük tehát össze a bab, az uborka, a dinnye, a paradicsom, a paprika, az egy-nyári virágok stb. szárát, és ezeket égessük el. Nem felesleges a gyümölcsfák lehullott lombjának elégetése sem! A gyümölcsösök talajának alapmunkája az őszi ásás. Lehetőleg a kert teljes területét ássuk fel, ne csak a fák környékét. Ügyeljünk arra, hogy az esetleg túl magasan elhelyezkedő gyökérágakat az ásással ne sértsük meg. A nagyobb kerteket érdemes fogattal vagy traktorral felszántani. Szerencsére egyre szaporodnak az önjáró, motoros talajművelő gépek is. A házi- és háztáji kertek őszi talajmunkáinak azonban még mindig legáltalánosabb eszköze az ásó. Az ásás egyik célja az, hogy a talajt fellazítsa, és ezzel alkalmassá tegye az őszi. téli csapadék felvételére. A felásott talajban tárolt víz biztosítja a növények tavaszi és nyár eleji egyenletes, erőteljes növekedését. Az ásás másik célja a porhanyós, aprómorzsás talajszerkezet kialakítása. Az ásáskor kiemelt talajszeleteket a levegő átjárja, a rögö- keta tél fagya felbontja, így a növények számára a legkedvezőbb talajösszetétel alakul ki. Az ásás harmadik célja, hogy a talaj felszínén és felső rétegében levő szerves anyagokat leforgassa és a talajra kiszórt trágyaanyagokat abba a mélységbe juttassa, ahol a növények gyökerei helyezkednek el. E célok elérése érdekében őszszel minél mélyebben, hantosán ássunk. A rögöket — ellentétben a tavaszi ásással — nem szabad elegyengetni. (B. Gy.)

Tóth Imre hivatalos indoklás szerint egészségügyi okok miatt mondott le polgármesteri tisztségéről, de a háttérben politikai indokok is húzódnak

Gútán nem lesz magyarázkodás és háborúskodás sem

V. KRASZNICA MELITTA

Október 10-én lemondott polgár- mesteri tisztjéről Tóth Imre, aki hét évig állt Guta élén. A hivatalos indoklás szerint távozásának egészségügyi okai vannak, ám - elmondása szerint - váratlan súlyos betegsége csak az a bizonyos utolsó csepp volt a pohárban.

„A magam részéről lezártnak tekintem az ügyet, és a jövőben sem kívánok semmiféle magyarázkodásba, nyilatkozatháborúba bocsátkozni lemondásammal kapcsolatban - szögezte le beszélgetésünk kezdetén a volt polgármester. - Valóban komoly egészségügyi problémáim adódtak, szervezete figyelmeztetését pedig mindenkinek komolyan kell vennie. Ugyanakkor tény, hogy döntésemhez hozzájárult az a hét éve tartó állandó viasködás, amelyet a városi kéviselő-testület egyes tagjaival voltam kénytelen folytatni. Neveket nem említek, akinek nem inge, ne vegye magára. Különben is most már fölösleges erről beszélni. Nem titok, hogy 1981-től 1989-ig a helyi nemzeti bizottság elnöke voltam, és most is a Demokratikus Baloldal Pártja színeiben indultam a választásokon. Jól tudták ezt a város polgárai is, akik 1994-ben és 1998-ban több jelölt közül jelentős fölénnyel engem választottak polgármesternek. A képviselők egy részének azonban ez egyáltalán nem volt ínyére, a pártoskodást fontosabbnak tartották a város érdekeinél. Én viszont elsősorban „gútapártinak” tartottam magamat, nem hangoztattam baloldaliságomat. A képviselőkkel támadt nézeteltéréseim közül egy példát említenék csupán: két rendkívüli képviselő-tes- tületi ülés kellett ahhoz, hogy a képviselők jóváhagyják a nagyszigeti kifőzde létrehozását, pedig az 1 koronával sem terhelte a városi költségvetést. Előtte hónapokig képviselői interpellációk sürgették a kifőzde megnyitását, és amikor kerületi és egyéb for- rásbokból sikerült biztosítanom hozzá az anyagiakat, ismétlem, két rendkívüli ülés kellett a dolog megszavazásához. Hozzáteszem, érdemi kifogás nem hangzott el ellenne. Én eddig is és ezentúl is bárkinek a szemébe merek nézni, úgy érzem, megtettem mindent a város fejlődésének érdekében, még az egészségemet is feláldoztam érte.”

Tóth Imre elmondta azt is, hogy parlamenti képviselői mandátumáról nem mond le. Ha egészségi

Úgy érzem, megtettem mindent a város fejlődésének érdekében.

állapota megengedi, ezt a választási ciklust még szeretné végigcsinálni, de annak lejártával mindenképpen befejezi politikai pályafutását. Döntése végleges, a későbbiekben sem helyi, sem országos szinten nem akar közéleti szerepet vállalni. Képviselői mandátuma lejártáig azonban az eddigieknél sokkal aktívabban kívánja támogatni az Alsó-csallóközi Falvak és Városok Társulásának

munkáját, amelyre eddig - éppen polgármesteri teendői miatt - nem maradt elég ideje és energiája. Az utóbbi három év - amikor egyidejűleg polgármesterként és parlamenti képviselőként is tevékenykedett - tapasztalata alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy a két funkció összeegyeztethetetlen. Sőt véleménye szerint együttes gyakorlását törvényileg kellene megtiltani. Ugyanis mindkettő egész embert kíván, és az, aki valóban szívén viseli községe fejlődését, kénytelen bizonyos parlamenti feladatokat elhanyagolni és fordítva.

Hétfőn délután rendkívüli ülést tartott Gúta képviselő-testülete. Árgyusi Imre alpolgármester tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy az önkormányzati törvény értelmében az új polgármester eskütételéig jogait az alpolgármester gyakorolja. Az időközi választások kiírása egyébként a parlament elnökének hatáskörébe tartozik, akit erre a belügyminisztérium kér fel. Ha azonban a házelnök úgy dönt, hogy erről a nem egészen egy évre már nem ír ki időközi választásokat, akkor a ciklus végéig az alpolgármester végzi a polgármesteri teendőket. Az ülésen egyébként parázs vita alakult ki, azzal az interjúval kapcsolatban, amelyet a Dunatáj című regionális hetilap készített Tóth Imrével, és amely a lap október 12-ei számában jelent meg. Ebben a beszélgetésben a volt polgármester egyebek között azt állította: „...a legutóbbi parlamenti választásokon a városi képviselők közé többségben olyanok kerültek, akik önös érdekeiket és nem Gúta igényeit tartották szem előtt. A lakosokat sikerült szép szavakkal, ígéretekkel, a nemzeti öntudat fitoktatásával megtéveszteni. (...) Egyes képviselők az elmúlt három év alatt intenzív propagandát folytattak ellenem, a lehető legaljasabb módon igyekeztek lejáratni.” A cikk egy további részében pedig ez áll: „Gúta lakosságának viszont itt az ideje, hogy elgondolkodjon arról, kinek s minek hisz? A szép szavaknak vagy a tetteknek?” A képviselőket megdöbbentette és mélységesen felháborította, a leköszönő polgármester nyilatkozata, hiszen a városi hivatalhoz benyújtott lemondásában egyértelműen egészségügyi okra hivatkozott, és egy szóval sem említette, hogy döntésének politikai okai is lettek volna. Miután Tóth Imre burkoltan és kevésbé burkoltan a testület MKP-s képviselőire célzott elsősorban, a vitában is főleg ők szólaltak fel. Varga László és Lengyel István például arra hívta fel a figyelmet, hogy a polgárok az újságcikk alapján rendkívül torz képet kaptak az önkormányzat munkájáról. A volt polgármester ugyanis úgy festette le a helyzetet, mintha a város minden jót neki köszönhetne, minden roszszat pedig a képviselő-testületnek. Pedig a jó és az esetleges rossz döntésekhez egyaránt mindig az egész önkormányzat adta a szavazatát. Angyal Béla megemlítette, hogy egyetlen nyílt konfrontációra emlékszik, amely a képviselő-testület és a volt polgármester között

zajlott. Nagy Péter pedig hozzátette: másfél éve magnószalagra rögzítik a képviselő-testületi üléseken elhangzottakat, tehát bizonyítani lehet, ki mit mondott. Bajcsi Béla DBP-s képviselő azt fejtegette, hogy talán önkénytelenül sértette meg valaki a leköszönő polgármestert, és arra kérte társait, ne csináljanak pártpolitikai kérdést egy újságcikkből. Visnyei Gyula (MKP) ezzel szemA legnagyobb ellentét a kultúrház igazgatójának kinevezésekor robbant ki.

ben a politikai kultúráltság teljes hiányát olvasta ki a nyilatkozatból. Ferenczi László (DBP) úgy érezte, hogy a volt polgármester akkor hagyta cserben a várost lemondásával, amikor a hatásköri törvény elfogadásával eljött az igazi rendszerváltás ideje, tehát a legnagyobb szükség lett volna a munkájára. Abban azonban valamennyi képviselő egyetértett, hogy Tóth Imrének - akit természetesen meghívtak a hétfői rendkívüli ülésre - illett volna tisztességesen elköszönnie a képviselő- testülettől, és legalább utólag megmagyarázni a nyilatkozatát. A gútai képviselő-testület és a volt polgármester közötti konfliktus jobb megértéséhez el kell még mondani, hogy a választásokon a 25 tagú testületből 15-en az MKP színeiben indultak, akik három független képviselővel együtt frakciót alapítottak. Gogh Mihály frakcióvezető kérdésünkre elmondta: voltak ugyan vitáik a polgármesterrel, de ezek nem személye ellen irányultak, hanem az eltérő pártprogramokból, illetve prioritásokból adódtak. Az MKP-s képviselők éppen ezért több alkalommal tárgyalást kezdeményeztek a volt polgármesterrel, hogy szűkebb körben vitassák meg a felmerült problémákat. Ezek a találkozók a frakció- vezetők szerint nyugodt, konstruktív légkörben zajlottak. A legnagyobb konfliktus a kultúrház igazgatójának kinevezése körül robbant ki, amikor is Tóth Imre megvétózta a testület döntését, és saját jelöltet javasolt erre a posztra; a képViselő-testület azonban háromötödös többséggel másodszor is kitartott eredeti jelöltje mellett. Talán ebben az egy esetben érezhette sértve magát Tóth úr.

Gogh Mihály elismerte, hogy a volt polgármester valóban lobbizott a város érdekében és több beruházás anyagi hátterét sikerült biztosítania, de korántsem olyan mértékben, mint az egy parlamenti képviselőtől elvárható lett volna. Az utóbbi évek legnagyobb beruházásához, konkrétan a hulladékosztályozó, és - gyűjtótelep kiépítéséhez szükséges 3,5 millió koronát ugyanis a környezetvédelmi minisztériumtól kapta a város. Gogh Mihály társaival együtt rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy egy lap hasábjain keresztül ilyen unfair módon támadta őket Tóth Imre, de a rendkívüli képviselő-testületi ülésen jóváhagyott nyilatkozattal lezártnak tekintik ezt a vitát.