Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)
001-10-16 / 238. szám, kedd
Hirdetés ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 16. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Bábolnai fúzió Budapest. A Bábolna-Arbor Acres Kft. és a He-Ross Kft. összeolvasztásával megalakult a Bábol- na Baromfitenyésztő Farm Kft. A magyar-amerikai- skót társaság törzstőkéje egymilliárd forint, többségi tulajdonosa a Bábolna Rt. Hosszú tárgyalássorozat eredményeként döntöttek a cégek vezetői úgy, hogy étrehozzák Kelet-Közép-Európa legjelentősebb baromfitenyésztő és -elosztó központját. Az új társaságot az Arbor Acres és a Ross típusú, úgynevezett húshíbrid baromfi szülőpárok tenyésztésére és forgalmazására hozták létre. Az elképzelések szerint a BBF a térség brojleriparágának meghatározó tenyésztőbáztsa lesz. (MTI) Sertésbotrány Ausztriában Bécs. Ausztriában 15 gazdaságot zároltak és 65 feljelentést “**® az illetékesek, nie«Tk»^g*!aáB- sertéseket sokhel>^f,3gp|f§| lésben tiltott antibionT-'e”^ nyo»K)znai;‘a’%4 otel a termáid nasználtaij sterreí szembeni^ nttaskiaJakuiáJ,%^éá j Ausanábaii ^e^’ millió koronás nyereséget tervez. A múlt évi kampányban 132 ezer tonna cukorrépát dolgoztak fél Rimaszombatban, és 17 ezer tonna cukrot állítottak elő. (TA SR) A gyógyszeripar igényli a mákot Galgóc/Nyitra. Nehéz helyzetbe került a galgóci Slovakoíarma az által, hogy Szlovákiában visszaszorult a mák termesztése. Amíg 1990-ben ezt a gyógyszeripar számára nélkülözhetetlen növényt közei 5 ezer hektáron termesztettük. úgy a mák vetésterülete a múlt évben már mindössze ezer hektárra csökkent. A cseh agrártermelők rugalmasan reagáltak a helyzetre-a i ezelőtti 15 ezer hektár«^ 2000-ben márSOJg termeszről A múlt év első három negyedévét a mezőgazdasági üzemeknek több mint a fele nyereséggel zárta A Zsolnai kemlet a lista élén Pozsony. Kétezer első három negyedévében - az előző évi hasonló időszakához képest -javultak a mezőgazdasági üzemek adózás előtti gazdasági eredményei; az 1999-es 433 millió korona veszteséggel szemben tavaly 590 lió korona nyereséget vélhették el. u) stš&jfŽai Rimav<S^/á' szenntc y ^ «éggel íaV^,. pT^apul véve, a Ä -g %'lk gazdasá- ' á jéntős elté- --.--ifpire méltó, HHMmítvn a a legjobb ' Bfnégpe- pmt az or hy vidéke korjobi>^^v^#o- \ 1 tes o- é S r’ír *« s A- ÍS, ' ■ Visszaélj' n>ra Szilár London. Piac ,5- nézetek szer •£ hónapban tjg ! emelkedhető' Ez a nrognóH _______ az orosz és kínai iffiptí „ v növekedése iránti várakozáson1 alapszik, másrészt előreláthatóan a világ legnagyobb exportőrei körébe tartozó Brazília és Ausztráléi kínálata is visszaesik. Ami 1 )te országot, a világ első számú cu vásárlóját illeti, ott az import gedélyhez kötött, s a 2001 -re s engedélyekért tavaly év végén rendkívül nagy' volt az érdeklő A megfigyelők ebből arra ki- keztetnek, hogy idén a múlt év nagyobb lesz az orosz kérésiéi na is importra kényszerül, mert sa MEGKÉR Ján Marák mérnököt, az Insem gazdasági igazgatóját „•k egy válla- ’""irom.szor éket ké- ékeny A tegzeket a ^itrai, a leg- jjperjcsi és a Kaslétre. (v-s) egest ez 57 515 -816 -2 804-v C>. 137 59 419 -1 346 -2 564 WW* /M45 446 62 270 +34 -954 % os W%/12 43 678 59 080 +140 -1 567 518 56 490 -433 -2 040 590 •; - tasítja el a behozatali vám emelését / ................................................................ La ilizálni a piacot Nyugat-Európa retteg a kerge- marhakórtól. Ön szerint Szlovákia lakosságának mennyire kell tartania ettől a kórtól? Állatorvosi megelőző intézkedésekkel és egyértelmű gazdasági politikával megelőzhető a kergemarhakór. Szerintem ebben a kérdésijén hatalmas szerep hárul a kormányra is. Men, ha idejében (>etiltja az élő állatok és a hús behozatalát, mi a meglévő génbankokkai és a ktnemesített séf marha-állományunkkal ffl lyabb gazdasági problémák’« kül átvészelhetjük ezt az idős! kot. A termelők körében a kergéi marhakor miatt eddig nem tapasztaltunk pánikot, szerencsére a gazdaságok ebből az okból nem csökkentették tehén-állományukat. Szlovákiát, illetve az ország déli részét nem is tudnám elkép zelni szarvasmarha nélkül, (kas) iá~ cukorgyár .pater melók. ..........Ívben ugyan sikerült leszorítani a cukorbehozatalt, ugyanakkor a piacvédelmi intézkedések bevezetése indokolt és időszerű véli Robert Straka, a Cukorgyártók Szövet ségének (SCS) ügyvezető igazgatójvixsgálataí ig azolták az SC” f pontját, miszerint a hazai cukoripar : és répatermelők óriási károkat szén - vedrek az 1997 és 1999 közötti nagymértékű cukorimport miatt. Straka szavai szerint Szlovákia már indítványozta az Eli, a CEFTA és a WTO-nál a cukor vámtételének megemelését: a jelenlegi 59,5 százalékról 150 százalékra, ,;Az EU bizottságaiban nem emeltek alapvető kifogást a javaslattal szemben” - mondta Straka, aki szerint Szlovákia, már készül a tárgyalásra a VilágKereskedelmi Szervezettel. Ha az in tézkedéseket sikerül bevezetni, az SCS számításai szerint idén 35 ezer hektáron termeszthetnénk eukorréAz importált cukor vámtétele a jelenlegi 59,5% helyett 150% lenne. pát. Ha a kormány is rábólint a gazdasági tárca javaslatára, úgy az vénvesek. A termelők tavaly 33,5 ezer hektáron vetettek cukorrépát, ám az aszály miau: csak 30,500 hektárról sikerült a termést betakarítani. A legjobb eredményeket a duna- szerdahelyi Juhottkor Rt. és a vonzáskörébe tartozó termelők érték el (a cukorrépa átlagos hektárhozatna 37,09 tonna, a hektárra vetített polarizációs cukor 6,08 tonna volt). A leggyengébb eredményeket a rima- szombati cukorgyár érte el (átlagos hektárhozam 23,9 tonna, polarizációs cukor 3,72 torma/ha). G. A. vK-137
