Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-13 / 236. szám, szombat

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 13. VENDÉGKOMMENTÁR Egy krigli sör BROGYÁNI JUDIT Ez nem magyar belügy, mert nem lehet csak az „anyaország” dolga, ami minden magyar anyanyelvű közös gondja: a magyar kormány törvényt kíván elfogadtatni a magyar nyelv védelméről. A magyar nyelv a miénk is, szlovákiai magyaroké, tehát nem csupán jogunk, ha­nem kötelességünk véleményt nyilvánítani erről a kérdésről, beszá­molni a törvényalkotási folyamatról. Egyelőre úgy tetszik, a Magyar Tudományos Álkadémia Nyelvtudományi Intézete kinyilvánította: ilyen törvényre nincsen szükség, sőt: zavarná a nyelv természetes, szerves fejlődését. A politikusok véleménye szerint azért kellene ilyen jogszabályt alkotni, mivel az üzleti életet, a médiát elárasztják az ide­gen szavak. Találgatok csupán, vajon nem a globalizáció ártalmait misztikus erővé nagyító magyarországi szélsőjobbnak akar egy „ne­sze semmi, fogd meg jóP-jellegű gesztust tenni a kormány? Ám nehogy feledjem: mi már tapasztalatból tudjuk, mit ér egy nyelvtörvény. Mečiar kormánya 1995-ben még nyelvrendőrséget is ültetett a nyakunkba Milan Ferko parancsnoksága alatt, nem annyira az idegen szavaktól akarván „védeni” a szlovák nyelvet, mint inkább magyar- és csehellenes hisztériát óhajtva kelteni. Sze­rencsére csak fenyegetőzni tudtak a törvényükkel, amelyet - hála istennek - mára mindenki elfelejtett. Titokzatos dolog a nyelv. Mi évtizedek óta közvetlen szlovák nyelvi hatások erőterében használjuk nyelvünket, akadtak már olyan vészkiáltások is, hogy leválunk az egységes magyar nyelvtestről, de hát ez, persze, butaság. Gyakran eszembe jut, hogy az oroszok Nagy Péter óta a sorompót egy németektől kölcsönzött szóval slag- baumnak nevezik, és ezt természetesnek tartják, mint ahogyan egy bizonyos finom borfajtát sevrónak neveznek, mint ahogyan mi sem nevezzük másként a cipőfelsőrésznek való kecskebőrt, mint aho­gyan a csehek is. Melyik nyelv romlott? A sevró egyszerre francia, magyar, cseh, orosz szó. És én, például, hiába tudom, hogy a krigli német szó, úgy érzem, ízesebben hangzik magyarul, ha egy krigli sört rendelek Pesten, mintha a „szabályos” korsót kérném. Titokzatos a nyelv. Gazdagodásának útjai szinte követhetetlenek. A károsodásokat spontán veti ki testéből. Ezért talán inkább nem tör­vénnyel kellene védeni, hanem gazdag adományokkal támogatni a fejlődést. Jó szótárakkal, például. A helyesírás és a helyes ejtés ter­jesztésével. A határokon túl éppen így lehetne a magyar nyelvet ápolni. A sorompókat a szavak megkerülik. A befogadást meghálál­ják. Ezt már az a deáki pap is tudta, aki először imádkozta el az „idegen” szavaktól hemzsegő Halotti beszédet. JEGYZET Szokatlan eset SZENTGÁLI ANIKÓ Épp a pozsonyi tömegközleke­dést átkoztam finoman magam­ban - mert megint kihagyott egy járatot a buszom -, amikor furcsa beszélgetésre lettem figyelmes. „Hidd el, ez így oké. Meg is tart­hattam volna” - bizonygatta egy középkorú férfi. Borostás arca, kócos, hosszú haja, kissé piszkos szürke kabátja nem valami biza­lomgerjesztő látvány. Egy tizenöt év körüli fiúnak annyira hango­san és feltűnően magyarázta, hogy helyesen cselekedett, hogy azt nem lehetett nem észrevenni és kihallgatni. Beszélgetésükből -jobban mondva a férfi mono­lógjából, mert a fiú tágra nyűt szemmel, értetlenül vagy talán megrémülve bámult rá - lassan kiderült: a gyerek zsebéből kie­sett egy ötszázas, a férfi felvette, utánaszólt, de a pénz felét meg akarta tartani, sót meg is tartot­ta. „Mert ha nem viszem utánad, az egésznek búcsút mondhattál volna, így legalább a fele meg­van. Te is jól jársz, én is. Nincs harag, ugye?” - árad belőle a szó. Hihetetlen. Hogy mik vannak? Van ehhez joga? És ha tényleg nem szólt volna a fiúnak? Való­ban pénz nélkül maradt volna. De mégis. Jogában áll önkénye­sen jutalmat szabni? Megteheti, hogy egy gyereknek csak úgy nem adja vissza a pénzét? Erköl­csileg biztos nem helyes, egyéb­ként meg ki tudja... Mert ha pél­dául szó nélkül zsebre vágta vol­na. A leggyanúsabb, ahogy túl­magyarázza a dolgot. Aztán hir­telen témát váltott, az iskoláról faggatózott, majd ismét azt fir­tatta, haragszik-e. Végül sok si­kert kívánt a tanuláshoz, sarkon fordult és odébbállt. Közben még vissza-visszaintett furcsán moso­lyogva. A fiú idegesen körbepis- logott, biztosan számára is fel­foghatatlan volt a jelenet. Azon­nal felszállt az első buszra. Az enyém bezzeg nem jött, megint késett. így aztán még azt is lát­tam, ahogy a szürke kabátos férfi visszakanyarodott, és újból a buszmegálló körül kezdett járkál­ni. Talán arra várt, hogy valaki megint elejtsen egy papírpénzt? Hm. Talán a fiú sem veszítette el. Talán egy ügyes zsebtolvajjal volt dolga. De akkor miért adta vissza a felét? Megesett volna a fiún a szíve? Egy tolvajnak is lehet lelki­ismerete? Egy biztos: én még ilyet nem pipáltam, és ezentúl még jobban vigyázok a pénztár­cámra és a táskámra. Kétszer már így is kiraboltak... WWW.UJSZO.COM Olvasóink online fóruma ♦ Szerintetek ki nyeri meg a kö­vetkező választásokat? Xa ♦ Hát a Vladko meg a régi-új bandája. Petronius ♦ Az egyre valószínűbb, hogy ki nem... Pimpőke utóbbi évek legnagyobb hibája az, hogy nem sikerült az ország­ban a jelenlegi kormánnyal szemben egy elfogadható, de­mokratikus ellenzéket kinevel­ni, amellyel aztán a jelenlegi hatalom váltógazdálkodásban kormányozhatna. Nem az a baj, hogy a mostani kormánykoalí­ció nem fog nyerni, hanem az, hogy nincs demokratikus má­sik, amely felválthatná. A jövőben az ellenzéket kell erősí­teni, ezzel nyerne a kormány is. Tomilee ♦ Mečiar nyeri, ez nem is kétsé­ges. De akkor Szlovákia megint A közölt vélemények kiírja magát mindenféle euró- nem feltétlenül tükrözik pai csatlakozási listáról. Az a szerkesztőség álláspontját. Irány Afganisztán! (Reuters-felvétel) TALLÓZÓ NOVÝ ČAS Az egészségügyi szakemberek fo­kozott felügyelete alá vonták az ál­lamfőt, a miniszterelnököt, a bel­ügyi tárca vezetőjét és a házelnö­köt. A közjogi méltóságokat védő hivatal megerősítette, hogy az amerikai terrorcselekmények mi­att szigorú intézkedéseket hoztak. Azonban csak Rudolf Schusternek, Mikuláš Dzurindának és Jozef Mi- gašnak van joga élvezni az élelmi­szer-ellenőrzés előnyeit. Például minden fogadáson az összes fogás­ból mintát vesznek, amelyet bizo­nyos ideig tárolnak, arra az esetre, ha valami baj történne. SME Az elnök fia egy hárommillió koro­nát érő autóval jár. Igaz, nem a sa­játja, csak kölcsön kapta egy cégtől. Érdekes azonban, hogy ugyanez a cég nemrég közbeszerzési pályáza­tot nyert, sőt éppen az államfői hi­vatalnak szállított néhány Merce­dest. Az elnöki hivatal gépkocsi- parkja így két személyautóval és egy mikrobusszal bővült, 4,6 millió ko­rona értékben, de már további há­rom autó szállítására is aláírták a szerződést. A cég képviselője szerint szó sincs szenzációs leleplezésről, a kölcsönadásról szóló megegyezést már több mint egy éve aláírták. HÉTVÉG(R)E Hídavatás, földindulás Vasárnap este bekövetke­zett az elkerülhetetlen: a bi­rodalom visszavágott. Újabb fejezet kezdődött Amerika és Afganisztán tör­ténelmében, pár nappal később pedig a szlovák-ma­gyar kételvűségen ejtettünk - reméljük halálos - sebet. JUHÁSZ LÁSZLÓ „Jó napot! Parancsomra az Egye­sült Államok hadserege megkezdte a támadást” - így indult George Bush vasárnapi tévébeszéde, mely­ből a legtöbb hírügynökség később tapintatosan lecsippentette az első mondatot. És - mintha az Amerikai szépség rendezője álmodta volna a háttérbe - Bush mögött, az ablak előtt egy könnyű nejlonzacskóval bolondozott a szél. Ennyi szépség szorult mindössze a dologba, a bombázók röpte rám nincs ilyen megnyugtató hatással. A folytatás - mint minden háború - gyűlölete­sen ocsmány és véres lesz. A tálib rendszert nagyon nehéz lesz milli­árdos lopakodókkal felszámolni, a kőkorszaki körülmények között vegetáló országot megszállhatják ugyan, a megszállott táliboknak azonban nem a kalasnyikov az iga­zi fegyverük. A csont és bőr, eszelős fanatikusok hitét nem le­het lebombázni. A kaliforniai Bar­bara Lee egyetlen képviselőként szavazott a hadviselést megen­gedő kongresszusi határozat ellen, mondván, meggyőződése, hogy a katonai fellépés sem fogja megaka­dályozni az újabb terrortámadáso­kat Amerika ellen. Sajnos, csak re­mélni tudom, hogy egy kong­resszusi képviselő is tévedhet. Mint ahogy tévedtek azok is, akik fogadtak: nincs az az EU, hogy még idén híd feszüljön Párkány és Esztergom között. Volt, aki a csü­törtöki kijózanodás után rekesz­számra vásárolta az elvesztett fogadás tétjét, a pezsgőt. Volt, akinek csak pókállásban kellett végigmennie Mária Valérián. Csu­pán a szalagot vágták át csütörtö­kön, bennünket nem: tényleg ott a híd, tessenek megnézni, át lehet rajta menni Magyarországra, meg vissza is lehet jönni. És állítólag Európa felé is rajta keresztül ve­zet majd az út, sőt, 2004-ig át is juthatunk. Végérvényesen vége tehát a komplikált komputaknak. Kár, hogy nem lehettem ott az ünnepségen, így csak a tévé (mármint a Magyar Televízió) helyszíni közvetítését nézhettem végig. Még a szlovák himnusz is mintha vidámabban szólt volna, de lehet, hogy csupán áthangsze­relték. Csak az a kár, hogy Rudolf Schuster elnökünk nem lehetett jelen, ő ugyanis éppen Németor­szágban próbált találkozni Ger­hard Schröder kancellárral, akit viszont közben más irányú elfog­laltsága Amerikába vitt. Államfőnk még időben fölvette tévébeszédét, arra az esetre, ha az USA megkezdi az Afganisztán elleni támadást. A szónoklatból kitűnt, Szlovákia támogatja a vá­laszcsapást, és az ország polgára­it nem fenyegeti közvetlen ve­szély. Oszama bin Laden még időben föl­vette tévébeszédét, arra az esetre, ha az USA megkezdi az Afganisz­tán elleni támadást. A szónoklat­ból kitűnt, Afganisztán ellenzi a válaszcsapást, és Amerika polgára­it közvetlen veszély fenyegeti. Reméljük, a párhuzamok a végte­lenben sem találkoznak. HETI GAZDA(G)SÁG Most már építkezés is terhelhető jelzáloggal TUBA LAJOS Eső után köpönyeg - mondhatnánk annak hallatán, hogy a parlament teljes egyetértésben fogadta el a ré­gen várt banktörvényt. A jogszabály például a jegybank feladatául szabja, hogy azonnal zárja be azt a pénzintézetet, amely­nek gazdasági paraméterei a meg­szabott határok alá süllyedtek. A jól fizetett menedzserek pedig ezentúl a vagyonukkal is felelnek az általuk okozott kárért. Egy húsz­millió koronás büntetést talán már ók is megérzenek majd. A dolog­nak egy szépséghibája van: a politi­kailag jól fekvő Devin Bank miatt a törvény elfogadását legalább fél évig késleltették. Ennek ára közis­mert. Másként mondva: a banktör­vényt csak akkor tették rendbe, amikor már egyetlen pénzintézet sem volt közvetlen veszélyben. Persze azért még jó volna lezárni a Befektetési és Fejlesztési Bank, vala­mint a Postabank ügyét, hogy el­mondhassuk, vége a korábbi sötét időszak terhes örökségének. Az óva­tosság azonban továbbra sem árt. Tudjuk, hogy az összes bank már három éve szó szerint ül a pénzén, a hazai jogrendszer és a gazdasági morál ziláltsága miatt nagyban el­kerüli a vállalati szférát - pedig min­denütt ez alkotja a pénzforgatás leg- kiteijedtebb klientúráját. A pénznek viszont dolgoznia kell. Ezért aztán a magánszférában próbálják elhe­lyezni a pénzüket - idén a legtöbb­jüknek a jelzáloghitelek által sike­rült is. Abban a pillanatban azon­ban, hogy kimerészkednek a válla­latok közé, valóságos aknamezőre jutnak, ahogyan azt néhány jónevú, korábban afféle elit intézményként csak a legjobb üzletekkel foglalkozó bank is tapasztalhatta az elmúlt két évben. A vártnál sokkal jobban ala­kuló jelzáloghitelekkel kapcsolat­ban érdemes felfigyelni arra, hogy az új banktörvény szerint zálogként építés alatt álló ingatlan is használ­A parlament, ha akarná, újabb gazdaságélénkítő döntést is hozhatna. ható, illetve az eddigi 60 százalék helyett az ingatlanérték 70 százalé­káig nyújtanak hitelt. A parlament, ha akarná, újabb gaz­daságélénkítő döntést is hozhatna. Napirenden szerepel az a képviselői javaslat, amelynek alapján adóked­vezmény járna az értékpapírokba történő befektetésekre. Ez szokvá­nyos dolog a környező országokban - mint annyi más esetben, Szlovákia most is kivétel. Pedig ez sokat len­díthetne a hazai tőkepiacon. Nem tudni ugyanis, meddig tartható az az állapot, hogy kapitalizmust „épí­tünk”, de tőke nélkül. Szinte tragi­komikus volt, amikor a terrortáma­dás miatt a . világ összes tőzsdéje veszteséget veszteségre halmozott, a pozsonyi értékpapírtőzsde indexe viszont többéves rekordot döntött. Az is szomorú, amikor a közép-eu­rópai értékpapírpiac versenyképes­ségéről szóló vitákban a tervezett tőzsdefúziók során meg sem említik Pozsonyt. Az adóalap-csökkentés szimpatikus intézkedés, hiszen azo­kat jutalmazza, akik dolgoznak és jövedelmük van, és mivel a pénz fo­gyasztás helyett hosszú távú lekö­tésre kerül, ez a nemzetgazdaság szempontjából is előnyös. Ezt min­den közgazdasági középiskolás tudja, most már csak azt kellene ki­deríteni, miért jelent ez vörös posz­tót az illetékes legfelsőbb tisztségvi­selőknek és parlamenti képvi­selőknek (igaz, ezen az úton feke­tén zsebbe nem vándorol semmi). A bohunicei atomerőmű vitás két blokkjával kapcsolatban a héten a környékbeli polgármesterek és a vállalati szakszervezetisek tartottak tiltakozó gyűlést, mondván, a kor­mány döntése, miszerint a terve­zettnél hét évvel korábban zárja be a két blokkot, 1100 munkahelyet szüntetne meg. Kár, hogy azt nem számolgatják, hogy a perspektíva nélküli blokkokba ölt tízmiUiárd ko­ronából hány munkahelyet lehetett volna teremtem - országszerte. A kormány a nyomásgyakorlás elle­nére kitart elhatározása mellett. A vita kicsúcsosodása november dere­kára várható - ekkor kellene aláírni az erőmű leállításával kapcsolatos egyezményt. Ráadásul ezen a héten kezdődött meg Bécsben a bírósági tárgyalás annak a feljelentésnek az ügyében, amelyben egy osztrák zöld parlamenti képviselő a közel­ség miatti érintettség címén fejti ki aggodalmait az említett két blokkal kapcsolatban. Fő veszélyként a védőburok hiányát, a nyomástar­tály állítólagos problémáit, illetve a földrengésekkel szembeni elégtelen védelmet jelölve meg. Ez a tárgyalás még érdekes fordulatokat hozhat. A végére hagytuk a mesterségesen keltett botrányt: valakik a napokban lejáratási kampányt indítottak Szlo­vákia legjobban működő pénzinté­zete ellen. A rágalomhadjárat miatt a Tatra Bankban elhelyezett 75 mil­liárd koronás betétből az elmúlt két hétben 2 milliárd koronát vettek ki, ami 2,6 százalékos csökkenésnek fe­lel meg. A bank vezetősége meg­nyugtatásul közölte: a kampánynak nem lesz semmilyen hatása a pénz­intézet év végi gazdasági eredmé­nyeire. Ezt a jegybank is megerősí­tette, hozzátéve, hogy Szlovákia harmadik legnagyobb pénzintéze­tének semmilyen problémái nincse­nek. Az ügy folytatása a rendőrség kezében van, a pénzintézet 5 millió korona jutalmat ajánlott fel annak, aki felfedi a lejáratás mögött álló személyeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom