Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-12 / 235. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 12. KOMMENTÁR Vörös tehén a bankból TÓTH MIHÁLY A Devin Bank csődjének bejelentése óta kezdem érteni, miért csökken az érdeklődés a kommunista titkosrendőrség ügynöklis­tája iránt. Még két-három ilyen botrány, és emlékezetünkben valahol ott he­lyezzük el az egykori verőlegényeket és a besúgókat, ahol a török világból a janicsárokat. Rég volt, igaz se volt. Ez a csőd azonban nagyon is mai. Egyre valószínűbb, hogy nem elsősorban akörül robbantgatják a politikai bűzbombákat, vajon 100 millió korona le- gyen-e a csődbiztos honoráriuma, vagy „mindössze” 10 millió. Tény, ebben is érdekeltek a jogászok, illetve a mögöttük álló pár­tok. De nem ez a leglényegesebb kérdés. Az itt a kérdések kérdése, olyan embert engednek-e be a bank irattárába, aki hajlandó fényt deríteni arra, hova lett az a hatalmas betétállomány, amelynek bot­tal üthetik a nyomát, pontosabban: amelynek jelentős részét az ál­lamnak kell az adófizetőktől származó pénzből kifizetnie. Milliár- dok eltűnhetnek nyomtalanul? A hitelek folyósítását dokumentál­ják. Elméletben tehát megállapítható, hogy személy szerint kik vol­tak a pénzek kihelyezésének kedvezményezettjei. Nem csodálkoznék, ha a nyomok azokhoz vezetnének, akik koráb­ban, más vonatkozásban, a párthovatartozás szerinti privatizálás­ban egyszer már nagyon kedvezményezettek voltak. Ólcsón tulaj­donukba került az érték, és - legtöbbjük nem tudott a vagyonnal mit kezdeni. A vagyon hazai kézben marasztalása elsődleges nem­zetpolitikai cél volt. A „hazai kéz” nem rendelkezett a gyár, a vállal­kozás működtetéséhez szükséges pénzzel. Hat-nyolc év után is meg lehetne állapítani, a hitelfelvevők fejlesz­tésre használták-e fel a pénzt vagy külföldi bankszámlájuk, betétük gyarapítására. Sok teendőre rámondható, hogy végrehajtásához nincs politikai akarat. A volt szövetségi belügyminisztériumban nyilvántartott besúgók viselt dolgainak kivizsgálása,',cseppfolyós” feladat: Amely pártban ehhez nincs meg a politikai akarat, az (ahogy tapasztaltuk) eredményesen hivatkozhat az állam érdekei­re, netán az érintettek személyiségi jogaira. Egy becsődölt pénzin­tézet esetében azonban sem az államérdekre, sem a pénzkiutalók, illetve a hitelfelvevők személyiségi jogaira nem lehet hivatkozni. A törvény kimondja: bűnt követ el, aki idegen vagyonnal sajátja­ként rendelkezik. A csődgondnok kinevezése volt az a gyutacs, amely a botrányt kirobbantotta. Bizonyos pártok legszívesebben olyan csődgondnokot neveznének ki, aki soha nem írja meg a Vö­rös tehén a bankból című jelentést. JEGYZET A miniszter emberei KÖVESDI KÁROLY Kínos perceket élt át a Markíza televízió kedd esti Rosta című vi­taműsorában a szlovák belügy­miniszter. Ivan Šimko olyan egy­szerűnek látszó kérdésekre nem tudott válaszolni, hogy miért nem működik a pozsonyi re­pülőtéren az ipari kamera, miért tökéletlen a csomagvizsgálat, miért nem őrzik katonák a gépe­ket vagy miért lehet szabadon átsétálni a szlovák-ukrán hatá­ron, esetleg mit tegyen az ember terrortámadás, háborús veszély, katasztrófa esetén. Ehelyett, za­varát és tanácstalanságát palás­tolva, megfenyegette a televízi­ót, hogy riporterei az ülegáüs határátlépéssel törvényt szegtek, a repülőtérről közölt riporttal pedig kimerítették a rémhírter­jesztés fogalmát. Annyira cikis volt a helyzet, hogy szinte megsajnáltam a durva le­támadásért szegény minisztert. Mert hát ó valóban nem lehet ott mindenki háta mögött, nem fe­lelhet bárki trehányságáért. A re­pülőterek őrzése egyébként is a közlekedési minisztérium hatás­köre, a polgári védelem felelős vezetői pedig olyan anonymu- sok, akiiekéi a rendszerváltás és az ország fennállása óta élő em­ber nem találkozott. Kiderült, hogy a vészhelyzetek kezelése végképp átláthatatlan, hiszen az átlagpolgárnak fogalma sincs ró­la, hol találna óvóhelyet, kitől kapna gázmaszkot stb., ha netán szükség lenne rá. A felelősök kö­zött éppúgy akad falusi bíró, mint vállalati igazgató. Egyszó­val vannak emberek, akik meg­mondanák és megmutatnák és kiosztanák, csak éppen senki sem tudja, kik azok, hol vannak, és miért nem közlik a polgárral, mit tegyen, ha öt perce van arra, hogy elkaparja magát. Csehországban valóságos felvá­sárlási láz tört ki az utóbbi he­tekben, a gyártók alig győzik el­látni a piacot gázálarccal. Szlo­vákiában valahol raktárak mé­lyén hevernek a gázmaszkok, gyártani sem kell őket. Jutna mindenkinek. Szükség esetén. Tény, közölte a belügyminiszter, hogy senki sem számított ilyen helyzetre, és ha valaki számára is megnyugtatásként szolgál, a környező országokban hasonló a helyzet. Az ember valahogy mégsem tud szabadulni a gondolattól, hogy a politikai csatározások mellett nem ártana működtetni is a rendszert, amely (állítólag) a polgárt szolgálja. Lehet, hogy rémhírt terjesztek, de ha Po- zsonyra lepottyanna valami gya­nús műtárgy, amely durran, szikrázik és füstöl, nem tudnám, a kádba ugorjak-e, vagy telefo­náljak anonymuséknak. S így va­gyunk ezzel vagy ötmilliónyian. WWW.UJSZO.COM Olvasóink online fóruma ♦ A kassai zinagóga fala állan­dóan össze van firkálva, ha el­takarítják, rövid időn belül me­gint megjelennek a horogke­resztek. De ha a város főutcá­ján fényes nappal történik ilyen, az már felháborító... Iga­za van az ügyvédnek, hogy fel­jelentést tesz. Deme Péter + Kedves Péter! Nálunk, Léván is vannak itt-ott horogkeresz­tek a falakon, de a kassaiak, úgy látszik, gyorsabbak az elta­karításban, mert nálunk hete­kig ott éktelenkednek ezek a horogkeresztek. Szomorú, hogy a huszonegyedik század­ba ilyesmi előfordulhat. M. Mihály + Ezeknek a firkálóművészek­nek az esze olyan rövid, mint a haja. Kalapos A közölt vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. (TASR/AP-felvétel) Gázálarcok most akciós áron ­hirdeti a tábla Londonban TALLÓZÓ ELPAÍS A terrorizmus elleni harc a spanyol fegyveres erők elsődleges feladata -jelentette ki Antonio Moreno Bar- berá tengernagy, vezérkari főnök, és közölte, hogy az amerikai példá­hoz hasonlóan a jövőben a spanyol hadsereg is el fog látni felügyeleti és védelmi feladatokat például a re­pülőtereken és az atomerőművek környékén. Az elmúlt 30 évben Madrid nagyon ügyelt arra, nehogy belekeverje a hadsereget a terroriz­mus elleni harcba. Igaz, a hadsereg részvételét többször is kérelmezték. A nyolcvanas években például fel­vonultak a Pireneusokban, hogy át- hatolhatadanná tegyék a francia határt, a kilencvenes években pedig őrjáratot biztosítottak a Madrid- Sevilla gyorsvasút pályájának egyes szakaszain, esetleges merényletek elkerülésére. A mostani helyzet más, mivel eddig a terrorizmus kér­dése a közbiztonság területére tar­tozott, most pedig - a vezérkari főnök szavaival - „az állam, illetve a nemzet létét fenyegeti”. A floridai lépfeneeseteket előidéző kórokozókat valószínűleg az ötvenes években lowa államban állították elő „Tökéletesített” baktériumtörzs A floridai lépfeneesetek ügyében folyó vizsgálat ve­zetői azt feltételezik, hogy a kórokozókat az ötvenes években lowa államban állí­tották elő. Richard Boucher külügyi szóvivő szerint vala­mennyi amerikai nagykövet­séget „elővigyázatosságból” utasították a lépfene ciprof­loxacin nevű ellenszérumá­nak beszerzésére. MTI-HÁTTÉR Hogy a bűnügyi vizsgálat indokolt-e, és terroristatámadásról lehet-e szó, ennek a megválaszolása nagyban függ attól, hogy a lépfeneesetek kó­rokozója olyan fajta-e, amely a ter­mészetben fordul elő vagy pedig la­boratóriumban kísérletezték ki. Először megnyugtató hírek érkez­tek. Megállapították, hogy a kóro­kozó penicillinérzékeny. Ez nem jel­lemző a mesterségesen módosított, biológiaifegyver-kísérletek során „tökéletesített” baktériumtörzsek többségére. Szerdán azonban kitu­dódott, a jelek szerint mégis tudatos emberi beavatkozás nyomát viseli magán a vizsgálat alá vont anthrax- baktérium. Ez azonban még nem végleges megállapítás, csupán ala­pos gyanú. Az Egyesült Államokban állítólag csak két olyan laboratóri­um van, ahol ilyen bonyolult össze­hasonlító elemzés elvégzésére képe­sek lehetnek. Pillanatnyilag ott tar­tanak a munkával, hogy a konkrét kórokozó erősen emlékeztet az olyan irányban módosított baktéri­umtörzsre, amelyet az ötvenes é- vekben, egy ma már felszámolt, Io­wa állambeli laboratóriumban állí­tottak elő. Ha ez a feltételezés igaz­nak bizonyul, akkor ez azt jelenti: Floridában nem a természettel való érintkezés során - talajból vagy be­teg állatról - került emberi szerve­zetbe anthraxkórokozó, hanem hosszú idővel ezelőtt, mestersége­sen előállított anyag került valaho­gyan emberközelbe. A „természetes” anthrax rendkívül ragályos és végzetes lefolyással fe­nyegető betegség. Állatokról, főleg marhákról, kecskékről és juhokról terjed az emberre. Nyugvó formái (a spórák) évtizedekig képesek fennmaradni a talajban és állati eredetű anyagokban (mint a gyap­jú). Bár az emberi fertőzés általá­ban a bőrön keresztül történik, szennyezett hús fogyasztása vagy spórák, illetve baktériumok belé­legzése is okozhatja. A lappangási idő 12 órától 5 napig terjed. A bőrfertőzés a szélein kife­jezetten növekvő vöröses barna ki­emelkedés formájában kezdődik. A duzzanat hólyaggá alakul, megke­ményedik, majd középen megre­pedve tiszta folyadékot ereszt, hogy aztán fekete vart (pokolvar) képezzen. Az érintett terület nyi­rokcsomói megduzzadhatnak, be­tegségérzet jelentkezhet, melyet időnként izomfájdalmak, fejfájás, láz, hányinger és hányás kísér. Tüdőanthrax (gyapjúválogatók be­tegsége) az anthraxbaktérium spó­ráinak belélegzése révén keletkezik. A spórák a tüdő közeli nyirokcso­mókban szaporodnak, majd azok szétesve és vérezve, a fertőzést a mellkas szomszédos részeibe juttat­ják. A tüdőben s a tüdő és a mellkas­fal közötti résben fertőzött folyadék képződik. Kezdetben a tünetek bi­zonytalanok, és az influenzáéhoz hasonlóak, de a láz fokozódik, és néhány napon belül súlyos nehéz­légzés alakul ki, melyet a keringés összeomlása (sokk) és kóma követ. Az agy és az agyhártya is fertő­ződhet (meningoenkefalitisz). Még korán megkezdett kezelés esetében is, az anthrax e formája majdnem mindig végzetes. A gyomor-bél- (gasztrointesztiná- lis) rendszer anthraxa ritka. A bak­térium képes arra, hogy a bélfalba hatolva erős vérzést és szövetelha­lást kiváltó mérgező anyagot (to- xint) termeljen. A fertőzés a vér­áramba jutva végzetes lehet. Az állatokkal való kapcsolat isme­rete segít a kórisme felállításában. A tüdőfertőzés megállapításához köpetminta küldhető, bár a labora­tórium nem mindig képes azonosí­tani a baktériumokat. Időnként a kezelés még a laboratóriumi me­gerősítés előtt, az anthrax gyanúja esetében is megkezdődik. Az anthraxnak leginkább kitett em­bercsoportok - mint állatorvosok, laboratóriumi személyzet és állati szőr feldolgozásával foglalkozó textilüzemek alkalmazottai - vé­dőoltásban részesíthetők. Az anthraxos bőrfertőzés gyógysze­re a penicillininjekció vagy az orális tetraciklin, illetve eritromicin. Tü­dőfertőzések esetében penicillin intravénás adása szükséges. Egyéb antibiotikumok is adhatók. A tüdő gyulladt állapotának mérséklésére kortikoszteroidok (mellékveseké- reg-hormon készítmények) is hasz­nálhatók. Késedelmes kezelés eseté­ben (általában mivel nem ismerik fel azonnal a betegséget) a beteg va­lószínűleg meghal. ♦ 1993-ban Magyarországon lépfenebacilust találtak lótrágyában, 1995-ben szarvasmarhában, emiatt legalább félszáz állatot kellett levágni és megsemmisíteni Nógrád megyében. + 1996-ban lépfenejárvány tizedelte meg a Mecseki Kultúrpark pé­csi állatkertjét, s Mongólia négy tartományában betiltották a mar­hahús árusítását lépfenejárvány miatt. 1997-ben ötven ember meg­halt Madagaszkáron a szarvasmarhák között pusztító üszög és lép­fene következtében, Ukrajnában meghalt egy házaspár, és további 29 ember került kórházba. ♦ 1998-ban Tádzsikisztánban 200 megbetegedést észleltek. + 2000-ben Romániában két ember meghalt, 12-en kórházba ke­rültek lépfene-járvány miatt; szarvasmarháknál 60, birkáknál 7, lo­vaknál 22 és sertéseknél 36 megbetegedést fedeztek fel. (Romániá­ban 1995-ben 21,1996-ban 18,1997-ben 11,1998-ban 76,1999- ben pedig 30 esetet diagnosztizáltak.) Kanadában a Wood Buffalo Nemzeti Parkban 85 állat esett a Bacillus anthracis kórokozó áldo­zatául, de Kazahsztán déli részén is tömeges megbetegedést észlel­tek, s 30 ember került kórházba lépfenével. ♦ 2001 júliusának végén a Kijev melletti Cservone község állatte­nyésztő telepén kitört járvány közel 40 szarvasmarha elhullását okozta. + Szlovákiában legutóbb a 20. század 60-as éveinek végén észlel­tek lépfenefertőzést. (m, ű) Kísért a múlt - a belügyi tárca vezetőjeként visszaélt hatalmával, amikor leállított egy bűncselekmény-kivizsgálást Ľubomír Štrougal mégis bíróság elé kerül KOKES JÁNOS Mégiscsak bíróság elé kerül Ľubo­mír Štrougal volt csehszlovák kom­munista kormányfő, akit azzal gya­núsítanak, hogy korábban, a hatva­nas évek közepén a belügyi tárca ve­zetőjeként visszaélt hatalmával, amikor leállította egy bűncselek­mény kivizsgálását; arról van szó, hogy a háború után az Állambizton­sági Hivatal (ŠtB) ügynökei három személyt megkínoztak, majd meg­gyilkoltak. A szocialista rendszer­ben reformpártiként ismert politi­kus védői ugyan a bírósági eljárást Václav Havel 1990-es amnesztiájára való hivatkozással megpróbálták el­hárítani, de sikertelenül. Jaroslav Bureš igazságügy-miniszter - aki kérésükre a vádiratot áttanulmá­nyozta - ugyanis arra a következte­tésre jutott, hogy Štrougalra nem vonatkozik az amnesztia, ezért az ügyet bíróság előtt kell tisztázni. A vádiratban, amelyet a Kommuniz­mus Bűntetteit Vizsgáló és Doku­mentáló Hivatal állított össze, az áll: Štrougal, aki 1961 és 1965 között volt Csehszlovákia belügyminiszte­re, annak ellenére adta ki a vizsgála­tok leállítására vonatkozó paran­csot, hogy a belügyminisztérium el­lenőrző szervei is megállapították, bűncselekmény történt, s az akkori főügyész is a tettesek megbünteté­sét követelte. A bűnügy az 1948 feb­ruári fordulat után történt, amikor a kommunista állambiztonsági szer­vek három személyt letartóztattak és megkínoztak (egyébként koráb­ban ők is az ŠtB munkatársai vol­tak). Miután azonban kiderült, hogy az ellenük felhozott külön­böző vádak alaptalanok, a biztonsá­gi szervek mindhármukat agyon­lőtték egy előre megtervezett „me­nekülési kísérleti’ közben, nehogy fény derüljön az ŠtB praktikáira. Štrougal határozottan tagadja a vá­dakat, s azt állítja, hogy vétlen. Sze­rinte 1965-ben azért is le kellett állí­tania az ügyet, mert csak a kis halak kerültek volna horogra, holott nyil­vánvaló, hogy az ötvenes évek ele­jén az ilyen ügyeket magas szinten döntötték el. A tettesek azonban ak­kor már vagy nem voltak életben, vagy megbüntetésük politikai okok miatt szóba sem jöhetett. A most 77 éves Štrougal ellen már volt egy vádemelés, mégpedig a volt Népi Milícia felfegyverzése miatt. A Leg­felsőbb Bíróság azonban alaptalan­nak találta a vádat, és 2000-ben megszüntette az eljárást. Csupán Miroslav Štépán került börtönbe Az 1989-es rendszerváltás után Csehországban csak egyetlen kommu­nista politikus, Miroslav Štépán volt prágai első titkár került börtönbe. Štépánt az 1989 novemberi prágai tüntetések elleni kemény hatósági fellépésekkel kapcsolatban ítélték el. Jelenleg eljárás folyik még Miloš Jakeš, Jozef Lenárt és Karel Hoffmann ellen; a volt kommunista ve­zetőket a Varsói Szerződés hadseregeinek 1968 augusztusi csehszlo­vákiai bevonulása kapcsán hazaárulással vádoljak. Az ügy azonban már évek óta húzódik, s nem valószínű, hogy per is lesz belőle, (kj)

Next

/
Oldalképek
Tartalom