Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)
2001-09-28 / 223. szám, péntek
10 ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 28. Szüret Borkódex: mindig az alkalomhoz illő italt igyuk Még az idén sem sikerült megállítani a hazai szőlészet és borászat csaknem egy évtizede tartó hanyatlását Aj ánlott borfaj ták ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ A bölcs mérséklettel fogyasztott bor emeli az ünnepi asztal örömét, fényét. A franciák azt vallják: Az étkezés bor nélkül, nap napfény nélkül. Az alábbiakban néhány ötlet a Borkódex alapján arra, hogy milyen típusú bort kínáljunk vendégeinknek. Étkezés előtt - Friss, könnyű elegáns és általában (kivéve az egyéni érzékenységet) savas karakterű bort. Étkezés közben - Nem nehéz borokat, hogy azok az ételeket kiegészítsék, ne harsogják túl. A száraz sherry, a tokaji száraz szamorodni, a jó minőségű rosé, a száraz, finom minőségű pezsgő minden ételt, ételsort végig kísérhet. Levesekhez, főtt és világos színű húsokhoz, hal- és tésztaételekhez fehérborokat, sült és rántott vörös húsokhoz, magyaros halászléhez, sajtokhoz vörösborokat, desszertekhez, desszertként édes csemegeborokat ajánlatos fogyasztani. Étkezés után - Magasabb minőségű, jó évjáratokból származó,' késői szüretű, érlelt vagy muzeális borokat, borszármazékokat. Közülük is: a tokaji aszút ünnepi asztalhoz, kávé előtt, a konyakot mindig az étkezés után, záróakkordként fogyasszunk. A minőségi borok kivétel nélkül jellegzetes illatúak Silány, finom, szép és nagy borok ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ A borok minőségét kémiai összetételük és érzékszervi tulajdonságaik együttesen határozzák meg. A bor külső megjelenésétől (szín, tisztaság), illatnak intenzitásáról, minőségéről, valamint ezeknek az ízével, zamatéval való harmóniájáról kialakított információk összessége alapján használják a silány, finom, szép és nagy bor kifejezést. Érzékszervi vizsgálat során először a bor színét és tisztaságát vizsgálják. A fehérborok színe a világos árnyalattól (színtelen, zöldesfehér, sárgászöld, zöldessárga, sárga, aranysárga, barnássárga) a barna árnyalatig terjed. A teljes érésben szüretelt szőlőből készített borok általában világos, zöldesfehér színűek, a túlérett szólóból származó, ászokhordóban érlelt különleges minőségű borok sötét- vagy aranysárgák. A színes borok (rozé- és vörösborok) színe a világospiros árnyalattól (pirkadt, piros, rubinpiros, gránátpiros, barnáspiros, mély sötétpiros) a mélyvörösig változhat. A szín a kioldott festékanyagok mennyiségétől és a must savtartalmától függ. A savszegény mustból előállított bor színe sötétvörös (kékbe hajló) A savas mustból előállított bor élénkpiros (siller boroknak nevezik). A tisztaság alapvető követelmény. A palackozott borok csak tükrös állapotban hozhatók forgalomba. Ez a bor teljesen átlátszó, kristálytiszta, áteső fényben csillogó. A tisztasági állapotot a következő kifejezésekkel jellemzik: tükrös, tiszta (áteső fényben nem csillog), homályos (a mögötte levő tárgyak még felismerhetők), opálos (opalizál), zavaros (a mögötte levő tárgyaknak csak a körvonala észlelhető), törött (zavarosság mellett színelváltozást is mutat). A bor illatának intenzitását és minőségét szagpróbával lehet megállapítani. A bor természetes illatát búkénak nevezzük. A minőségi borok kivétel nélkül jellegzetes illatúak. Az asztali borok (kommersz borok) nem rendelkeznek sajátos illattal. A muskotály borok, illetve az illatos szőlőből készült borok (tramini, chardonnay, sauvignon) Az érzékszervi vizsgálat során először a bor színét és tisztaságát vizsgálják (TASR-felvétel) intenzív illatúak. A könnyű borokra az elsődleges szólóillat, az ász- kolással érlelt borokra az ászkolási illat jellemző. A bor ízének megállapításakor az illat- és zamatanyagok nem választhatók szét, ezek adják a bor aromáját. Tiszta ízű a bor ha a fajtára, termőhelyre vagy az érlelésre való ízeken kívül idegen íz nem érezhető. Az íztartóság is fontos értékmérő. A rövid íztartóságú (vékony) borok aromája a lenyelés után kevés ideig érzékelhető. A telt és testes borok illat- és zamatgazdagok és ezért hosszú íztar- tósságúak. A bor harmóniáját, az alkotórészek összhangját is az ízleléskor lehet elbírálni. Teljes összhang esetén használják a harmonikus kifejezést, ellenkező esetben a diszharmonikus (széteső) borról beszélnek. A cserzóanyag-tartalmat tekintve a bor lehet fanyar és bársonyos. Bársonyosnak minősül az a vörösbor amely fanyarsága mellett mérsékelt savtartalmú és kellően testes. A fanyarság és a nagy savtartalom nem fér meg egymás mellett. SAJTHOZ BOR Sajttípus Borfajta Kemény sajtok (például ementáli) fehér és vörös száraz asztali borok, pecsenyeborok (pl. furmint, nemes kadarka) Félkemény sajtok (eidámi) könnyű fehér és vörös minőségi borok, (Egri leányka, Debrői hárslevelű) Lágyabb, pikáns félkemény sajtok fehér és vörös minőségi borok (pl. muskotály, kéknyelű, szürkebarát, zöldszilváni) Márványsajt nagy vörös borok (pl. Pinot noir, burgundi, kékfrankos, kadarka) Camambert nagy vörös borok (pl. cabetnet, burgundi, kékfrankos) A sajt és a bor remekül kiegészíti egymást. Valamivel j óbb a szőlőtermés ígéretesnek mutatkozik az idei szőlőtermés (Archívum) Válságban van a hazai szőlő- termesztés. Bár az idei évre 10-15%-kal nagyobb szőlőtermést jósolnak a tavalyinál, ennek ellenére importálnunk is kell majd némi mustot, hogy a borüzemeink eleget tegyenek exportkötelezettségüknek. Továbbra sem sikerült megállítani az egykor nyereséges ágazat majdnem egy évtizedes hanyatlását. GÁGYOR ALÍZ Több tényező is közrejátszott abban, hogy a szlovákiai szőlészet és borászat mindmáig nem tudott kikászálódni a válságból. A baj ott kezdődik, hogy nem a szőlőtermelők, hanem a felvásárló nagy borgazdaságok érdekkörébe tartoznak a feldolgozási, tárolási kapacitások, valamint a borexport. A termelők kiszolgáltatottak, a gazdák többsége a művelési költségeken próbál takarékoskodni. A rövid lejáratú földbérleti szerződések is gátolják a szőlőt hosszútávon termelni kívánókat abban, hogy nagy befektetéseket eszközöljenek. Merthogy a szőlőtelepítés, fajtaváltás, tőkeújítás - az állami támogatás mellett is - költséges, s el kell telnie vagy négy évnek, amikor az új ültetvény termőre válik. (Becslések szerint a szlovákiai szőlőterület 80%-a elöregedett.) Természetesen ma is vannak olyan gazdák, akik már most is nyereségesen termelnek szőlőt, illetve készítenek belőle bort, ők azonban még kisebbségben vannak. Óriási gond volt a kilencvenes évek derekán, hogy a felvásárlók és a borászati üzemek nem fizettek a szőlő- termelőknek az átvett nyersanyagért. Voltak cégek, amelyek évekig hitegették a gazdákat. (A legnagyobb tartozásokat - közel 500 millió koronát - az egykori kassai borüzem halmozta fel, amely időközben megszűnt. A vállalat beszállítói máig nem jutottak hozzá pénzükhöz.) Napjainkban szerencsére a szlovákiai szőlőfeldolgozók többsége fizet az átvett alapanyagért, igaz, általában nem azonnal téríti meg az egész összeget, hanem két, esedeg három részletben. A „fizetési fegyelem” feljavulása - állítja Igor Šarmír, a Szlovákiai Borgyártók Szövetségének titkára - részben a morva szőlőfelvásárlóknak is köszönhető, akik főként kék szőlőfajtákat vásárolnak Bazintól Nagykürtösig, az áruért készpénzért fizetnek, és a többi felvásárló által kínált árnál 10%-kal többet is hajlandóak adni a jó minőségű szőlőért. Más kérdés, hogy az ágazatnak nagyobb hasznot hozna, ha bort exportálna, nem szőlőt. Hiszen a hazai borüzemek képesek elegendő jó minőségű bor előállítására, s tárolási és feldolgozási kapacitásai is elegendőek. Ugyanakkor a gazdák korábbi tapasztalataik alapján inkább az azonnal fizető felvásárlókat részesítik előnyben. A borászati üzemek azzal érvelnek, hogy terményfelvásárlásra bankkölcsönt nem kapnak, pénzük pedig csak a bor bolti eladása után van, ezért törlesztik tartozásaikat több tételben. Egy évtizeddel ezelőtt Szlovákia területén még megközelítőleg 25 ezer hektáron termesztettek szőlőt, az idén már csak 18 ezer hektáron foglalkoznak vele. (Az EU-csadakozás szempontjából Szlovákia 23 ezer hektáros szőlészettel számol, miközben az ültetvények 82%-a Nyugat-Szlovákiában lesz. Közép-Szlo- vákiában a szőlőtermesztés a jelenlegi szinten marad. A szaktárca koncepciója nem számol a szőlő keletszlovákiai termesztési telületének bővítésével.) Nálunk a fehér borfajták dominálnak, arányuk 75-80%- ra tehető. A nálunk legnagyobb mértékben termesztett fajtának kétségkívül az olaszrizling számít 25%- os összrészesedéssel, valamint a zöld szilvám (18%), Müller Thurgau (12%), fehérburgundit (8), leányka (3,5). A kék szőlőfajták közül a legelterjedtebbnek a kékfrankos számít. A csemegeszőlők termesztési területe 3,5%-ra tehető. A bor minőségét sok tényező befolyásolja. A minőség egyes összetevői laboratóriumban mérhetők, mások érzékszervi módszerrel állapíthatók meg. Piád szempontból a borok két élesen elhatárolt csoportba oszthatók: a minőségi borokra és az asztali borokra. Szlovákiában a forgalmazott borok 60%-át asztali borok teszik ki, s mindössze 35%-át alkotják a minőségi borok. Az agrártárca koncepdója szerint ez az arány 2005-ig 20:70 változnak a minőségi borok javára. Ugyanakkor Szlovákiában Csehországhoz hasonlóan jelenleg még az olcsó borok iránt van kereslet. Hivatalos statisztikák szerint Szlovákiában az egy főre eső átlagos éves borfogyasztás 11-12 literre tehető. Riasztó, hogy a tömény, 40%-os alkoholtartalmú italok fogyasztása 10,3, nem hivatalos becslés szerint fejenként 12-13 liter. A szőlő osztályozása cukorfok alapján Asztali bornak való szőlő 15 cukorfokig Minőségi bornak való szőlő 15-19 cukorfok között Kiemelkedő minőségű szőlő 19 cukorfok felett A szlovákiai szőlőtermés és bortermelés alakulása Év Szőlő Bor terület termés termelés export import ezer ha ezerq ezer hl ezer hl ezer hl 1991 27 1212 € 7631992 26 1188 832 51993 24 1035 704 infill 70 i 1 1994 26 1007 686 210 85 Jl995 26 1050 662 113 181 1996 27 612 376 97 452 Vannak olyan felvásárlók, akik még a három évvel ezelőtt átvett szőlő árával is tartoznak a termelőknek Felvásárlási ár - cukortartalomtól függően KAMONCZA MÁRTA Köbölkút/Muzsla. A szőlő felvásárlási ára függ annak cukortartalmától. Egyelőre úgy tűnik az idei év kedvez a gazdáknak: jó a termés és a felvásárlók is magasabb árat kínálnak a szőlőért, mint tavaly. Ez általában így van, ám ez esetben is igaz, hogy a kivétel erősíti a szabályt, hiszen vannak olyan vidékek, ahol a felvásárlók mindössze 8-10 koronát kínálnak a szőlő kilójáért és azt is akadozva fizetik. „Van felvásároló, aki azonnal fizet, mások hetek, hónapok után és olyan is akad, aki az idén téríti meg a tavaly felvásárolt gyümölcs árát”- mondta Kovács Ferenc köbölkúti polgármester, a tíz község szőlőtermelőit tömörítő Borszőlőtermelők Érdekvédelmi Szövetségénél elnöke. A köbölkúti borászati üzemet működtető Víno Nitra cég idén térítette meg a teremlőknek a tavaly felvásárolt gyümölcs árát, s az idén átvett szőlőért előreláthatólag jövő év áprilisában fizet. „Érthető, hogy a környékről nemigen adják a szőlőt a borászati üzemnek.”- fűzte hozzá Kovács Ferenc Az idén csaknem minden faluban vannak felvásárlók, akik 10-12%-kal magasabb árat kínálnak a szőlőért, mint tavaly. A fehér fajták küója általában 11, a kéké 14 korona. Kovács Ferenc szerint a szőlőtermelők zömének ebben az évben nincs oka panaszra. Ez azonban nem volt mindig így. Az Érsekújvári járásban számos gazdának a felvásárlók a három évvel ezelőtt átvett szőlő árát mind a mai napig nem térítették meg. „Ismerek olyan termelőt, akinek a felvásárló az 1998-ban átvett szőlő árát most fizette meg”- erősítette meg értesülésünket a polgármester. Szüva Imre, a muzslai Mezőgazdasági Vállalkozók Szövetségének (DAP) elnöke tud olyan volt felvásárló cégről, amely még mindig tartozik a termelőknek a korábbi években átvett szőlő árával. „Szövetkezetünknek a muzslai szőlőhegyen 106 hektár bekerített területen 62 hektár szőleje van. Ebből a Rivel Kft. 51 hektárnyi területet bérel, a szerződés azonban az idén lejár, a maradék 11 hektáron pedig a szövetkezet gazdálkodik. Tavaly a szőlő felvásárlását a cégen belül alapított Vi- nagro szövetkezet végezte, ám ennek tevékenységét az ellenőrző bizottságunk kifogásolta, ezért a működését megszüntettük. Most mi magunk, tehát a DAP bonyolítja le a felvásárlást. A párkányi borászatot működtető kistapolcsányi Ravena céggel vagyunk kapcsolatban. A Vinagr és a DAP a szőlőért azonnal fizeti a termelőknek” A köbölkúti borászat 5 koronát fizet annak a gyenge minőségű csemege- szőlőnek kilójáért, melyet a termelő másutt nem tudértékesíteni. Nyolc koronát ér annak a fehér szőlőnek kilója, melynek a cukortartalma nem éri el a 16%-ot. Már csak 145 hektáron A Dunaszerdahelyi járásban a szőlőtermelés szinte teljesen leépült. A korábbi 1000 hektárról 145 hektárra zsugorodott a termőterület. A szőlőtőkék elöregedtek, tönkrementek, újakat nem telepítenek. Szőlőből idén közepes termés, hektáronként 5-6 tonna mutatkozik. Az ismétlődő csapadék károsítja a tömött fürtállo- mányú fajtákat, a fürtrothadás miatt a gazdák korábban kezdték a szüretet, a must cukorfoka fajtáktól függően 13-16 fok között ingadozik, (csenics) Kelet-Szlovákiában akadozik a szőlőfelvásárlás Gombabetegségek és jégeső tizedelte a termést Félrevezetett termelők Morva felvásárlók ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Királyhelmec/Szobránc. A bodrogközi szőlőtermelők szeptemberig az utóbbi évek legígéretesebb termésében reménykedtek. Ám a csapadésra fordult időjárás rontott a termésküátásokon, az alacsonyabban fekvő területeken már felütötte fejét a rothadás. Nagy fejtörést jelent a termelőknek a szőlő értékesítése. Korábban a kassai Víno Rt. ki- rályhelmeci borüzeme vásárolta fel a bodrogközi gazdák szőlőtermését, de a társaság két évvel ezelőtt csődbe jutott. Az eladott szőlőért sokan a mai napig nem kapták meg a pénzüket. Sajnos, nem kevés azoknak a száma sem, akiknek a jogutód, a Királyhelmeci Borüzem sem fizette ki a tavaly leadott szőlőért járó pénzt. A szobránci borvidéken az értékesítés nem jelent problémát, a Vínovin Kft., amely 110 hektáron termeszt szőlőt, saját üzemében dolgozza fel termést, de a térség termelőitől is felvásárolja a szőlőt, a borokat pedig egyedül forgalmazza. A Vihorlat lankáin idén a vártnál gyengébb hozamok várhatók, (kát) ÚJ SZÓ-JELENTÉS Nagykürtös. Lényegesen csökkent a szőlő termőterülete a Nagykürtösi járásban, ahol az idén közel ezer hektárról takarítják be a termést. Sajnos, a csapadékos időjárás miatt többféle betegség - például lisztharmat - támadta meg a szőlőt, de az Ipoly mentén, Ipolybalogon és Ipolynyéken két alkalommal is jég verte el a termést. Kilónként 12-14 koronát fizetnek a felvásárlók a termésért. A nagykürtösi Movino Rt. borfeldolgozó a pénz 80 százalékát év végéig folyósítja, a fennmaradó részt jövő év első negyedében törleszti. A Movino idén mintegy 1500 tonna szőlő felvásárlását tervezi. A térség egyik legnagyobb szőlő- termelője a Csábi Mezőgazdasági Szövetkezet, ahol 80 hektáron termesztenek fele-fele arányban fehér és kék - főleg Kékfrankos és Chardonnay - borszőlőt. Czafik Sándor üzemgazdász 8 tonnás hektárhozammal számol. A szőlő jelentős részét a szövetkezet immár hagyományosan morvaországi felvásárlónak adja el. (B. GY.)
