Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-26 / 221. szám, szerda

Q Politika ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 26. Tádzsikisztán egyedül nem tudja megvédeni az Afganisztánnal közös határát. Erre a szakaszra az elmúlt na­pokban további orosz katonákat vezényeltek. (TASR/AP-felvétel) Fenyegetés a csecseneknek - a jelek szerint Moszkva végső leszámolásra készül Putyin ultimátuma Ariel Sáron kormányfő hozta nyilvánosságra a hírt Ma végre találkoznak MTI-HÍREK Elsőként tették államvallássá a kereszténységet Jerevánban a pápa MTI-HÍR százaléka úgy véli, hogy Arafat az intifáda (palesztin felkelés) viszo­nyai között részben vagy teljesen el­vesztette ellenőrzését az autonóm területek fölött. A tegnapi jeruzsále- mi lapokban közölt közvélemény­kutatási adatok szerint tovább csök­kent a palesztin vezető népszerűsé­ge az utóbbi hónapokban. Bár még mindig ő vezeti a palesztin politiku­sok népszerűségi listáját 23,5 száza­lékos eredménnyel, de ez a mutató négy százalékkal rosszabb, mint az áprilisban végzett hasonló felmérés­kor. A radikális Hamász szervezet vezetője, Ahmed Jaszin sejk követ­kezik a listán Arafat után 10,6 szá­zalékkal. A megkérdezett paleszti­nok 85,3 százaléka szerint folytatni kell az intifádát, sőt 81,7 százalék az Izrael-ellenes merényletek folytatá­sát is szükségesnek tartja. Antiszemita propaganda Izraeli tiltakozás Athén. Izrael athéni nagykövetsé­ge szégyenteljesnek nevezte, hogy a görög sajtó teret adott az antisze­mita propagandának az izraeli tit­kosszolgálat szerepéről a New York elleni merényletekben. Az iz­raeli közlemény felháborodásának ad hangot amiért „bizonyos görög személyiségek, köztük politiku­sok” visszhangozták pakisztáni és kuvaiti lapok cikkeit. Ezek szerint a Moszad előre tudott a merényle­tekről és figyelmeztette az ikertor­nyokban dolgozó 4000 zsidót, hogy aznap ne menjenek be mun­kahelyükre. (MTI) mény apostoli egyház feje, valamint Robert Kocsaiján örmény elnök fo­gadta. A helyi katolikus közösség igen kis lélekszámú, mindössze 6-7 ezer hívőt számlál, a lakosság nagy része az önálló örmény apostoli egyház tagja. 1996-ban a katolikus és az örmény egyház lezárta a Krisz­tus természetéről folytatott 1500 éves vitát. Mindkettő a kereszté­nyek közösségének helyreállításáért lép fel, bár utóbbi továbbra sem fo­gadja el a római pápa primátusát. Tanévkezdés októberben Budapest. Az Erdélyi Magyar Hidományegyetem (EMTE) megalapítása érdekében be­jegyzett Sapientia Alapítvány megteremtette a sikeres októ­beri tanévkezdés feltételeit a kolozsvári, a marosvásárhelyi, a nagyváradi és a Csíkszeredái egyetemi központokban - kö­zölte tegnap Budapesten Mi- sovecz Tibor, a HTMH gazda­sági elnökhelyettese. (MTI) Amerikai magyarok Washington. Több amerikai magyar szervezet közös nyilat­kozatban fejezte ki részvétét és együttérzését a terrorcselek­mények több ezer ártadan ál­dozata családtagjainak. „Az amerikai magyarság évtizedek óta küzd a kisebbségbe kény- szerített magyarság emberi jo­gaiért az etnikai alapú gyűlö­let támadásaival szemben. Ta­pasztalatból tudjuk tehát, hogy nincs és nem lehet jogos igazolása, legitimálása az em­beri szabadság, a jogok, az in­tegritás, az élet ellen elköve­tett erőszaknak” - olvasható a nyilatkozatban. (MTI) Német-orosz csúcstalálkozó Berlin. Háromnapos állami lá­togatásra Németországba ér­kezett tegnap az orosz elnök. Vlagyimir Putyin tárgyaláso­kat folytatott Johannes Rau szövetségi elnökkel és Gerhard Schröder kancellárral. A meg­beszélések és az orosz államfő által a német alsóházban mon­dandó beszéd központi eleme a nemzetközi terrorizmus le­küzdését célzó nemzetközi összefogás. Berlinben fokozott biztonsági intézkedéseket lép­tettek életbe. A levegőben ka­tonai és rendőrségi helikopte­rek keringtek, a kormányzati negyedbe vezető utak egy ré­szét lezárták, ami jelentős fennakadásokat okozott a csúcsforgalom óráiban. (MTI) Putyin közölte: Oroszország európai távlatait akarja vázol­ni, bár nem tagja az EU-nak (TASR/AP) Dán páncéltörő rakéták Koppenhága. Az amerikai kormány arra kérte Dániát, hogy páncéltörő rakéták szál­lításával járuljon hozzá az Af­ganisztán ellen tervezett meg­torló hadművelethez. Poul Nyrup Rasmussen miniszter- elnök többször is hangsúlyoz­ta korábban, hogy Dánia min­den katonai segítséget kész megadni az Afganisztán-elle- nes hadművelethez. (MTI) Puccs után újabb puccs Moroni. Hat hét alatt immár a második puccs volt hétfőn a Comore-szigetek egyik kü­lönvált tagján, Anjouanon. A Combo Ayouba kapitány ve­zetésével fellázadt katonák elkergették Mohamed Bacar elnököt, aki augusztus 9-én maga is puccsal jutott hata­lomra. (MTI) Moszkva. Az orosz közélet és a sajtó inkább a csecsen sza- kadárokhoz intézett felhí­vást fogadta nagy érdeklő­déssel Putyin elnök hétfő esti televíziós beszédéből, mint az orosz légtér részleges megnyitását az Afganisztán elleni amerikai hadművelet idejére. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Vlagyimir Putyin a nemzethez inté­zett tv-beszédében a csecsen sza- kadároknak 72 órás határidőt sza­bott arra, hogy azonnal szakítsa­nak meg minden kapcsolatot a nemzetközi terrorista szervezetek­kel. Ultimátumában arra is három napot adott nekik, hogy lépjenek kapcsolatba a szövetségi hatóságok MTI-JELENTÉS Varsó. Bár csak mára ígérték a va­sárnapi lengyel választások hivata­los eredményeinek közzétételét, a lengyel sajtóban érthetően a kor­mányzási esélyek latolgatása volt a vezető téma. Egyre valószínűbbnek tűnik az az egy héttel ezelőtt még el­képzelhetetlen forgatókönyv, hogy a demokrácia stabilitásának biztosí­tása érdekében egy-másfél éven be­lül új választásokat kell kiírni - írta a Rzeczpospolita konzervatív napi­lap. A baloldali liberális Gazeta Wy- borcza is úgy értesült, hogy a győz­Iszlamabád. Nem az amerikaiak az egyedüliek, akik Oszama bin Laden terroristavezért és követőit szeretnék máshol tudni, mint Af­ganisztánban, sok afgán sem bán­ná, ha távoznának. Kevés afgán hajlandó beszélni az arab „harco­sokról”, és ha mégis, akkor is csak névtelenül, az afgánok és az ara­bok egymás iránti lappangó ellen­érzése szinte tapintható. Az AP be­számolója szerint számos afgán in­kább átmegy az utcá' túloldalára, ha egy arab jön vele szembe. Ellen­ségesnek, basáskodónak tartják az arabokat. Az egyik kabuli boltos elmondása szerint valahányszor belép egy arab az üzletbe, valóság­gal megfagy a levegő. A tálibok nemrégiben elrendelték, hivatalos képviselőivel a fegyverle- tételi feltételek megvitatása céljá­ból. Kilátásba helyezte, hogy az el­lenállást beszüntetők „visszatér­hetnek a békés életbe”, de nem kö­zölte, mi történik azokkal, akik 72 óra elteltével sem szüntetik be a fegyveres ellenállást. Az elnök Vik­tor Kazancev tábornokot hatal­mazta fel e fegyverletételi tárgyalá­sokra (Kazancev korábban a cse- csenföldi orosz erők főparancsno­ka volt). Moszkvai megfigyelők szerint már nyílt titok volt, hogy Putyin és Ge­orge Bush amerikai elnök meg­egyezett az amerikai válaszcsapá­sok orosz támogatásáról, s Ennek ára éppen Moszkva csecsenföldi politikájának megértőbb nyugati megítélése volt. Az orosz média a csecsen szakadárokhoz intézett üzenetet máris „tiszteletteljes ulti­tes Baloldali Demokratikus Szövet­ség (SLD) vezetői a színfalak mö­gött egyre komolyabban latolgatják ezt a megoldást. Aleksander Kwas­niewski államfő, aki a választások után úgy nyüatkozott, hogy jobbnak tartana egy baloldali kisebbségi kor­mányt, mint bármilyen koalíciót va­lamelyik ellenzéki párt bevonásá­val, egy internetes beszélgetés so­rán nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy ha a kormányalakítás nem si­kerülne, államfői jogával élve fel­oszlatja a parlamentet, és új válasz­tásokat ír ki. Ugyanis a részleges eredmények azt mutatják, hogy a hogy a külföldiek hagyják el Afga­nisztánt, ám ezt csak a nyugatiakra vonatkozón hajttatták végre. Több tálib vezető is azt mondja, hogy a nyugatiakra nem az afgánok jelen­tenének veszélyt, még csak nem is a tálib katonaság, hanem az arab „vendégek” - ahogy bin Laden köve­tőit hívják. Becslések szerint mint­egy tízezer iszlám milidsta van Af­ganisztánban, ezek több mint fele olyan arab országokból érkezett, mint Szaúd-Arábia, Jemen, Algéria, Jordánia, Egyiptom, a többi pedig zömmel Pakisztánból, Csecsen- földről és Üzbegisztánból. Még a tálib vezetést is megosztja az arabok „vendégeskedésének” ügye. Az el­lentét csak élesedhet, ha az USA megkezdi a büntetőhadjáratot bin Laden kifüstölése végett. Az egyik tálib vezető szerint ha bárki nyilvá­mátumnak” nevezte el, mondván: tárgyalást is ajánl a szakadárok mérsékeltebb, kompromisszumra hajló képviselőinek. A Kreml látha­tóan egyre inkább ebbe a körbe so­rolja Aszlan Maszhadovot, a szaka- dár csecsének elnökét. A tálibokkal rokon, szélsőséges vahábbita mu­zulmán vonalat követő hadurakkal nem, de vele szó lehet a megegye­zésről. Az Izvesztyija bátor és logi­kus lépésnek nevezi Putyin ajánla­tát, mert Oroszország nem vehet részt az új háborúban „Csecsen- földdel a hátában”. A Kom- merszant című napilap pedig fi­gyelmezteti a csecseneket: teljesít­sék a feltételeket, kezdjék meg csa­pataik lefegyverzését, mert „Orosz­ország három nap múlva úgy csele­kedhet Csecsenföldön, hogy nem kell tekintettel lennie a nemzetközi közvéleményre”. (MTI) baloldali koalíciónak túl sok man­dátum hiányzik az önálló kormány- alakításhoz szükséges többséghez. A koalíciós társkereséshez az ellen­zéki oldalon a baloldalnak nincs ter­mészetes szövetségese, ezért nagy engedményekre kényszerülne, csakúgy mint egy kisebbségi kor­mányesetén. Az EU kész engedményekre a Len­gyelországgal zajló csatíakozási tár­gyalásokon, hogy megakadályozza az euroszkeptikus lengyel pártok­nak nyújtott társadalmi támogatás további növekedését. Ezt a Rzecz­pospolita jelentette Brüsszelből. nosan szól az arabok ellen, börtön­be kerül. Az arab befolyás erős a kormányon, de nem a nemzeten és az afgán népen belül - teszi hozzá. A tálib vezetésnek szüksége van az arabokra az észak-afganisztáni el­lenzéki erők elleni harchoz. 23 év­nyi hadakozás után sok afgán már belefásult a háborúba, így az arabok adják a tálib hadsereg gerincét. Hogy mekkora az arabok befolyása a tálib kormányban, azt eléggé nyil­vánvalóvá tette az idén tavasszal az, hogy a tálibok hatalmas Buddh- szobrokat robbantottak fel. Ezek a szobrok nemigen zavarhatták az af­gánokat - hiszen 1500-1700 éven át háborítatlanul magasodhattak a hegyoldalakban az iszlám fundal- mentalista arabokat, főképp a Szaúd-Arábióból érkezetteket, vi­szont igen. London/Jeruzsálem. Simon Pe- resz izraeli külügyminiszter már ma találkozik Jasszer Arafat pa­lesztin elnökkel - közölte telefonon Ariel Sáron izraeli kormányfő brit kollégájával, Tony Blairrel, amint arról a londoni miniszterelnöki hi­vatal tájékoztatott. Röviddel a be­jelentés előtt Jeruzsálemben egy magát megnevezni nem kívánó nyugati diplomata már felfedte a találkozóról szóló döntést. A tár­gyalások helyszínét egyelőre nem közölték. Arafat tegnapra tervezett szíriai látogatását az utolsó pilla­natban lemondták. Az AFP helyszí­ni tudósítója szerint a palesztin ve­zető kora délután Ammanból Gá­zába érkezett. A palesztinok csaknem nyolcvan Václav Havel jól érzi magát Kórházban marad Prága. Helyreállt Václav Havel szív­ritmusa, miután tegnap délelőtt az orvosok elektromossokk-kezelést alkalmaztak - közölte a cseh állam­fő szóvivője. Havelt szívritmusza­varokkal hétfő délután szállították a prágai Központi Katonai Kórházba. Spaéek elmondta: a tegnapi kezelés sikeres volt, az elnök szívverése már ismét normálissá vált. Az államfő­nek pihennie kell, s egyelőre nincs döntés arról, hogy mikor engedik haza a kórházból. A cseh köztársa­sági elnök, aki a jövő héten tölti be 65. életévét, legutóbb februárban volt kórházban. (MTI) Jereván. II János Pál tegnap Ka­zahsztánból Örményországba érke­zett, ahol három napot tölt abból az alkalomból, hogy az örmény apos­toli egyház idén ünnepli államval­lássá válásának 1700. évfordulóját. Katolikus egyházfő most először jár abban az országban, amely elsőként tette államvallássá a kereszténysé­get. II. János Pált a jereváni repülő­téren II. Karekin katolikosz, az ör­Washington. Az Egészségügyi Vi­lágszervezet (WHO) főigazgatója, Gro Harlem Brunddand figyelmez­tette a világ kormányait: legyenek résen, mert fennáll a veszély, hogy terroristák vegyi vagy biológiai ha­tóanyagokkal támadásokat hajthat­nak végre államok ellen. „Fel kell készülnünk arra az eshetőségre is, hogy szándékosan megfertőzhetik az embereket biológiai hatóanyag­okkal, vagy megmérgezhetik vegyi Macedón alkotmány Előzetes jóváhagyás Szkopje Előzetes hozzájárulását adta a macedón parlament az or­szág tervezett alkotmánymódosí­tásához, amely az albán kisebbség jogait hivatott bővíteni és véget vetni az albán fegyveresek felkelé­sének. Mint a Reuters megjegyez­te, a nyugati támogatással összeál­lított alkotmánymódosítási tervek még felbomolhatnak, ha a szkopjei parlament esedeg úgy dönt, hogy népszavazásra bocsátja a kérdést. A macedón nacionalista erők pe­dig több ponton szeretnék felhígí­tani a módosításokat, mielőtt sor kerülne a ratifikálásra. (MTI) anyagokkal” - mondta Brunddand az amerikai földrész egészségügyi minisztereinek értekezletén. Sze­rencsére lehetséges a védekezés, ha a megtámadott ország egészségügyi hatóságai gyorsan és hatékonyan lépnek fel a szándékosan alkalma­zott kórokozók terjedése, a járvá­nyok kiszélesedése ellen, de jó előre fel kell rá készülni. Brunddand a lépfene és a himlő kórokozóit emlí­tette név szerint, mint terrorista tá­madásokban esedeg felbukkanó bi­ológiai hatóanyagokat. Montenegró megtartja Jövőre népszavazás Belgrád. Elkerülhetetíen a népsza­vazás Montenegróban a köztársa­ság államjogi státusáról, és a refe­rendumot 2002 májusáig kellene megtartani - közölte a Politika cí­mű belgrádi lappal Filip Vujanovics montenegrói kormányfő. Úgy véle­kedett, hogy más megvilágításba kerülne a referendum, ha sikerülne megállapodni Belgráddal a szövet­ségi viszonyok átalakításáról, de nagyok a különbségek az állás­pontokban. Montenegró két füg- getíen állam szövetsége, Belgrád pedig a szövetségi állam fenntartá­sa mellett kardoskodik. (MTI) A kisebbségi kormánytól az előrehozott választásokig minden lehetőség felmerült Találgatások a lengyel sajtóban HÁTTÉR Sok afgán sem rajong bin Ladenért MTI-FELDOLGOZÁS WHO: fel kell készülni a biológiai és vegyi anyagokra is Lehetséges a védekezés MTI-HÍR

Next

/
Oldalképek
Tartalom