Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)
2001-09-05 / 204. szám, szerda
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 5. ■mm KOMMENTÁR %WmK&tKk Ki mit tud az euróról SIDÓ H. ZOLTÁN Érdekes, hogy az Európai Unió jövő januárjában színre lépő közös pénzéről, az euróról éppen azok tudnak a legkevesebbet, akiknek a leginkább szánták: a polgárok. Az Eurobarometer legutóbbi felmérése szerint az euróövezet polgárainak egynegyede nem tudja, hogy 2002. január 1-jén jelenik meg készpénz formában is a közös uniós valuta. Ráadásul a megkérdezetteknek csaknem az egyötöde nincs tisztában azzal, hogy az új valutával hazáján kívül is fizethet - pedig ez magának a közös valutának a fogalmából következik. Bezzeg rugalmasabbak az áruházak és a szervezett bűnözők! Bár összemosásuk nem etikus, mégis mindkét csoport pénzt vesz ki a polgárok zsebéből. Az üzletláncok a tiltás ellenére megkezdték az árak felkerekítését, a bűnszervezetek pedig - különösen térségünkben - viharos sebességgel próbálják értékesíteni a jövőre már nem használható hamis márkájukat, frankjukat, schillingjü- ket. Az alvilág rugalmasságára jellemző, hogy a baszk ETA terrorszervezet a legújabb „forradalmi adót” már euróbán vetette ki Baszkföld cégeire. Bár Szlovákia még néhány évig biztosan nem lesz tagja az Európai Uniónak, és az euró bevezetéséhez szükséges feltételrendszert belátható időn belül képtelen teljesíteni, mégsem dőlhetünk kényelmesen hátra karosszékünkben, és szemlélhetjük a ki- bic gondtalanságával a közös pénz bevezetése körüli hercehurcát. Ugyanis nálunk szintén sok polgár tart otthon vagy bankban a jövő januárjától megszűnő valutát. Igaz, az egyes nemzeti bankok korlátlan ideig beváltják a hatályukat vesztő bankókat, mégsem szerencsés halogató taktikát folytatni. Szlovákia Bankszövetsége arra hívta fel a figyelmet, hogy az'eu- rózóna pénznemeiben vezetett devizaszámláinkat konvertáljuk eurószámlára. A bankszövetség szerint 2002 januárjától ez a folyamat hosszadalmasabb és - a pénzintézetek élelmességét ismerve - minden bizonnyal drágább lesz. Végezetül egy jó tanács: az uniós aprópénzünket még ebben az évben költsük el, ugyanis a hazai bankok kényelmi okokból nem hajlandók beváltani, jövőre pedig néhány kivételtől eltekintve már nem is lehet. JEGYZET Tíz éwel érettebben JUHÁSZ LÁSZLÓ Érettségi találkozónk volt, tízéves. Tüdőm, ez mással is előfordult már, nem nagy ügy az egész. Igyekeztem is derűs kéz- legyintéssel napirendre térni a dolog fölött, próbáltam meggyőzni magam, az a tíz év nem a világ: ’96-ban úgyis találkoztunk már egyszer, azt is átvészeltem különösebb lelki megrázkódtatás nélkül. Hanem amikor ismét elindultam ugyanazon az úton, amit legutóbb tíz évvel ezelőtt tettem meg ugyanígy, a lakásunktól a rimaszombati gimnáziumig, amikor az izgalomtól kettesével szedtem a lépcsőfokokat a vakációs ürességtől kongó épületben, és amikor a folyosón az érettségi tablónk előtt megláttam volt osztálytársaim egy csoportját, egyre inkább összeszorult a szívem. Vajon tudunk-e még egymásnak valamit mondani, lesz-e közös témánk egy évtized elteltével? Kevesebb haj, több háj, sok baj, és még több báj - ha így foglalnám össze benyomásaimat, lehet, hogy frappáns lennék, de egészen biztosan igazságtalan- Van, aki megkopaszodott, van, aki felszedett néhány kilót, de olyan osztálytársnőm is van, akinek az alakján nem látszik meg a három gyermek, többen kimondottan megszépültek. Amikor aztán ott ültünk a régi osztályban, már ugyanazok voltunk: az alig foghíjas egykori IV. C. Aztán meghallgattuk egymás élettörténetét. Prágában, Budapesten, Pozsonyban kötöttünk ki a legtöbben, egyikünk meg sem állt Finnországig. Ketten minisztériumi alkalmazottak, néhá- nyan tanítanak. Alig néhányan munkanélküliek, többen főállású anyukák. Az osztályfőnökünk sem változott semmit, de a tanítás mellett ma már csak úgy tudja eltartani családját, ha második műszakban vállalkozik. Vacsora után aztán előkerültek a családi fényképalbumok, az új sztorik, a régi emlékek. A zakókkal együtt pedig végleg levetettük az ünnepi alkalom szülte feszélyezettséget is. És hajnalban már nem nyak- kendős és kosztümös felnőttek ültek az asztalnál, hanem ismét Benő, Csocsó, Juju, Szepka és a többiek. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Juhász László (58238339) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Szentgáli Anikó-politika (58238314), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), J. Mészáros Károly-sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 056/6382806, Kassa: 055/6002225, Rimaszombat: 047/5684214, Rozsnyó: 058/7329857, Komárom: tel., fax: 035/7732205, Nyitra: 037/6522543. Kiadja a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Álexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály- tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Nemcovej 32, 055/6709548, 6002210, fax: 055/6002229. Nyomja a PETIT PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Petit Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: PRNS a. s. vývoz dače, Záhradnická 151,820 05 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok eleKtronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található. ot circuiát<uis E-mail: redakcia@ujszo.com TALLÓZÓ THETTMES Nagy Britannia fellélegezhet. Ján Lipa, a csehországi oláhcigányok múlt héten megválasztott királya ugyanis megtiltotta, hogy alattvalói a szigetországba utazzanak. A londoni napilap szerint jobbkor nem is jöhetett volna a királyi rendelet. A brit belügyminisztérium ugyanis a napokban újította fel az ellenőrzéseket a prágai repülőtéren. A lap szerint a 62 éves király utasításának súlya van, ha valaki az oláhcigányok közül megsérti, akár ki is közösíthetik, ami a romák számára nagyobb veszély, mint a bebörtönzés. D|E WELT Németországban váratlanul megugrott az Európai Unió bővítését támogatók aránya. Tavaly a megkérdezettek 51 százaléka értett egyet új tagok felvételével, mára ez az arány 61 százalékra nőtt. A bővítést ellenzők aránya 31 százalék a tavalyi 50 százalékkal szemben. Külföldi kézbe kerülhetnek a mezőgazdasági területek - tartják a visegrádi országok agrárönkormányzatai A rasszista juhász (Pavel Jakubec rajza) Eladj álc a földet a lábuk alól? A lengyel agrárönkormányzat már megkongatta a vészharangot: ha nem történik jogszabályi korlátozás, az EU- csatlakozásig külföldiek kezébe kerül a lengyel termőföld. Hasonló aggodalmának adott hangot a visegrádi országok agrárönkormányzatainak minapi nyitrai tanácskozásán a cseh agrárkamara elnöke is. GÁGYOR ALÍZ Északi és nyugati szomszédainkat, úgy tűnik, már ellepték a külföldi telekspekulánsok, akik fiktív házasságok vagy harmadik személyek közbeiktatásával, strómanok révén könnyen termőföldhöz juthatnak. A közelmúltban üzent hadat Orbán Viktor magyar kormányfő a Nyugat- Magyarország területén vállalkozó osztrák gazdáknak, akik zseb- szerződések révén jutottak földtulajdonhoz. (Új Szó, augusztus 8.) Szlovákiát, úgy tűnik, egyelőre elkerülik a telekspekulánsok - legalábbis eddig sem az agrártárca, sem pedig az agrárkamara illetékesei nem hallottak olyan esetekről, amilyenekről Nyitrán a lengyel, a cseh, valamint a magyar agrárkamara képviselői beszámoltak. Patasi Ilona, a dunaszerdahelyi regionális agrárkamara igazgatója a hazai földpiac iránti „relatív érdektelenséged’ azzal magyarázza, hogy a nevesítetlen földek 2005-ig nem adhatók el, ugyanis az állam kezelésében vannak. Csak elvétve tud olyan esetekről, amikor külföldre szakadt hazánkfia - Szlovákiában maradt rokonai révén - termőföldet vásárolt. Eltérnek a szakértői vélemények arról, hogy mennyire „bombaüzlet” ma a termőföldvásárlás a társult országokban. Tény viszont, hogy a földárak az EU-országokban jelenleg 3-30-szor magasabbak, mint például Lengyelországban, Magyarországon vagy nálunk. (Összehasonlításként például a Dunaszerdahelyi járásban a legjobb bonitású földek hektáronkénti ára 125 ezer koronára tehető, a járási átlagár 80-90 ezer korona/hektár körül van.) Egyes megfigyelők szerint a jelenlegi társult országokban - elsősorban földrajzi helyzetüknél fogva - az uniós csatlakozás után sem lesznek olyan magas földárak, mint például Szlovákiát, úgy tűnik, egyelőre elkerülik a nyugati telekspekulánsok. Ausztriában vagy Németországban, ahol a földért hektáronként akár 10 ezer eurót is elkérnek, illetve fizetnek. Példa erre az egykori Kelet-Né- metország, ahol az ádagos hektáronkénti földár az újraegyesítés előtti 6 ezer márkáról 1992-re 9231 márkára nőtt, ám mára ismét 6700 márkára esett vissza (1999-ben a keleti és a nyugati tartományok földárai közötti árkülönbség már közel 5-szörös volt a nyugati tartományok javára). Pedig a keleti gazdák már a nagyvonalú uniós támogatási rendszer kínálta előnyökben is részesülhettek. Raskó György magyar agrár- közgazdász ezt azzal magyarázza, hogy a keleti gazdáknak nincs pénzük földvásárlásra, ezért a hosszú távú bérletet részesítik előnyben, a nyugati gazdák viszont nem akarnak letelepedni keleten. Árleszorító hatása van annak is, hogy az egykori tulajdonosok örökösei nem kívánnak gazdálkodni, ebből kifolyólag viszont nagy a földkínálat. Kazimierz Jakubiak szerint a Lengyelországban termőföldet szerző németek úgy juttatják külföldi kézbe újdonsült birtokaikat, hogy hitelt vesznek fel német bankoknál, fedezetként természetesen a föld szolgál. A felvett pénzt nem fizetik vissza, minek következtében a bankok érvényesítik a zálogjogot, és a földet árverés útján tovább adják, a legtöbb esetben külföldinek. Ä másik leggyakrabban alkalmazott föld- szerzési módszer Lengyelországban a névleges házasság - mutatott rá a lengyel agrárkamara elnöke. Szakértői becslések szerint Magyar- országon a termőföldek 2-5 százaléka van külföldiek kezében. Ez körülbelül 300-500 ezer hektár földet jelent, amelyet 1994. július 27-e előtt szereztek külföldiek - az akkori magyar jogszabályokkal összhangban, tehát legálisan. (Burgenlandi és stájer parasztok aranykoronánként 4-5 ezer forintot, azaz 1 hektár átlagos minőségű szántóért 70-80 ezer forintot fizettek az árveréseken a termőföldhöz jutott, de ott gazdálkodni nem kívánó kárpótoltaknak.) További 160-180 ezer hektárra tehető az a terület, amelyet úgynevezett zsebszerződések, illetve a jogszabályoknak megfelelő használati, haszonélvezeti vagy haszonbérleti szerződések alapján művelnek. Lengyelország a csatlakozási tárgyalások során a termőföld külföldi tulajdonlásával kapcsolatban 18 éves átmeneti mentességet kért Brüsszeltől, Magyarország, Csehország és Szlovákia pedig tízet kért. Úgy tűnik, az Európai Unió legfeljebb hét évet tart elfogadhatónak. Könözsi László szlovák földművelésügyi államtitkár ezzel kapcsolatban kijelentette: nagyon fontos, hogy a társult országok együttesen és lépéseiket egyeztetve lépjenek fel, tárgyaljanak uniós partnereikkel. A szlovák agrárönkormányzat vezetői Nyitrán támogatták a szomszédos országokban működő társszervezetek kezdeményezését, hogy felhívással forduljanak a nemzeti kormányokhoz és az Európai Bizottsághoz: az átmeneti időszakban jogi úton akadályozzák meg a külföldiek spekulatív földszerzését a tagjelölt országokban. Külföldi földárak a 90-es évek közepén (ezer euróbán) Luxemburg 60,0 Hollandia 18,7 Németo. nyugati része 15,6 Belgium 12,1 Spanyolország 10,0 Dánia 6,1 Anglia 4,9 Franciaország 3,0 Finnország 2,7 Magyarország* 1,0 *2001-es adat Forrás: Eurostat/Földbróker George Bush amerikai elnök rakétavédelmi rendszere és a robbanófejek: semmi sincs úgy, ahogy kellene Európára, esetleg Kanadára zuhannának ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai városokra kilőtt, s a Bush elnök által támogatott rakétavédelmi rendszer által leszedett rakéták Európára és Kanadára zuhanhatnak - figyelmeztetnek katonai szakértők. Ä megtört röppálya problémája tovább erősítheti az USA és a szövetségesei közti feszültségeket. A George Bush elnöksége alatt újjáéledt rakétavédelmi tervek között szerepel az interkontinentális ballisztikus rakétákat (ICBM) elfogó rendszer. A támadó rakétákat percekkel a kilövésük után lőnék le, amikor még működnek a hajtóműveik. A gyorsítás alatti elfogás egyszerűbben kivitelezhető, mint a pályájuk középső szakaszán haladó rakéták lelövése. A nagy hőfokon működő rakétafokozatot könnyebb azonosítani, mint az atmoszféra magas rétegeibé fel- jutó, viszonylag lehűlt robbanófejet - mondta el a New Scientistnek Ted Postol, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) fizikusa. A hordozórakéta szétrombolása után a robbanófej még tovább bukdácsolhat a röppályáján. A töltet landolási helye attól függ, pontosan hol sikerült szétlőni a felszálló rakétát a 4-6 perces működési ideje alatt. Rendkívül nehéz volna irányítani a megsemmisítést, így a robbanófej gyakorlatilag bárhova lezuhanhat a kilövőállás és a megcélzott város között. Ez annyit tesz, hogy az Észak- Koreából az Egyesült Államokra kilőtt rakéta Alaszka vagy Kanada felett robbanhat fel, míg az Iránból indított párja Nagy-Britanniában vagy az európai kontinensen okozhat pusztítást. Ha minden részletet ismerünk, akkor sem lehetnénk biztos benne, mi történik egy adott helyzetben - állítja a kutató. Az USÁ számos lehetőséget mérlegel a felszálló rakéták elfogására. Az egyik egy nagyteljesítményű lézer volna, melyet a légierő átalakított Boeing-747-es gépe hordozna a fedélzetén. A rövid hatótávolságú rakéták ellen bevethető lézersugár lyukat égethetne az interkontinentális rakéta külső burkolatán is, de nem tudna kárt tenni a robbanófejben, melyet úgy terveztek, hogy a légkörbe visszatérve kiállja a nagy hóterhelést. A felszállás során a robbanófej megsemmisítésére nagyobb és mozgékonyabb elfogóra volna szükség, mint bármi, amit jelenleg az USA fejleszt. Az elfogó eszközt szárazföldről vagy vízről indíthatnák, és egyetlen célja a robbanófej elpusztítása volna. Léteznek technológiák a vázolt probléma megoldására, de még csak árnyékukban sem hasonlítanak a Bush- kormány által mérlegelt eszközökre. Az indítógombnál semmi sem drága A kutatók nem értenek abban egyet, hogy sikeresnek minősít- hető-e egy olyan rendszer, amely célja előtt lezuhanásra készteti a robbanófejet. Ha szárazföldre esik, talán kevésbé lakott területen pusztítana, és az indítói által tervezettnél sokkal kevesebb áldozatot szedne. Ez a sikertelenség egymagában elriaszthatja az USA-t esetleg célba vevő országokat - jelentette ki Richard Garwin fizikus, aki részt vett az amerikai hidrogénbomba kifejlesztésében. Geoff Förden szerint azonban a rakétaindító gombra csapó fickókat kevéssé érdekli, hogy nem éri el New Yorkot a bombájuk. Nem fogják azt mondani, hogy akkor inkább ki sem lövöm. A megtört röppálya problémája így tovább erősítheti az USA és a szövetségesei közti feszültségeket - mondta George Lewis, a MIT fizikusa. Ha arról van szó, hogy hány ember hal meg a robbanásban, az átlagok alapján valójában az a jobbik eset, ha a robbanófej pályája megtörik, de még a szárazföldre zuhan. De esetleg teljesen más nézeten vannak az arrafelé élő emberek.
