Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-25 / 220. szám, kedd

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 25. VALUTATULAJDONOSOK FIGYELMÉBE Folytatódik a dollár esése A nemzetközi devizapiacokon folytatódott a dollár árfolyame­sése. Leginkább a múlt hét kö­zepén süllyedt az amerikai fi­zetőeszköz: szerdán egy euróért több mint 93 centet kellett fizet­niük a befektetőknek London­ban. A jen viszont folytatta erősödését. Csütörtökön már kevesebb mint 116 jenért lehe­tett dollárt kapni. A hazai gaz­daság állapota miatt aggódó ja­pánok ezt nem tűrhették to­vább, ezért saját nemzeti devi­zájukat jegybanki intervenció­val gyengítették. Péntekre ez a jennel szemben mintegy 50 bá­zispontnyi dollárerősödést ho­zott. A hét utolsó napján egyéb­ként az euró is látványosan visszaesett. Ha a világ vezető tőzsdéinek múlt heti esése egy nap alatt következett volna be, azt egyértelműen a krach jelzővel illethetnénk. Mivel azonban öt napra oszlott szét a veszteség, „csak" folyamatosan és nagymértékben csökkenő árakról lehet beszélni. Termé­szetesen ez sem ad okot öröm­re: eddig ugyanis még soha nem fordult elő, hogy mind a Dow Jones, mind a Nasdaq öt egymást követő napon is csök­kenjen. Heti szintű veszteségek terén a Dow 14,3%-os bukása a 4. helyre elég az örökranglistán, utoljára a nagyvilággazdasági válság idején, 1933-ban volt ennél rosszabb hete az index­nek. A Nasdaqnál dobogót ért el a 16%-os heti zuhanás, azonban tavaly már volt példa ennél na­gyobbra - igaz, akkor éppen az irreális techlufi pukkadt ki lát­ványosan, a mai árak többszörö­sén. Az amerikai tőzsdei cégek kapitalizációja a múlt héten 1380 milliárd dollárral csök­kent, az S&P 500-ban szereplő papírok közül 472-nek csökkent az árfolyama. Európában is foly­tatódott a drámai áresés, sőt sokszor Európa húzta le Ameri­kát is. Az általános zuhanásból a korábban porig alázott távközlé­si cégek maradtak csak ki. (VG) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Külföldiek befektetései nálunk Pozsony. Szlovákiába az első fél­évben 27,5 milliárd koronányi közveden külföldi befektetés ér­kezett, amiből 22,8 milliárdnyi az áprilistól júniusig tartó időszakban folyt be. Jegybanki források szerint ezzel a közveden külföldi befektetések volumene Szlovákiában elérte a 199,7 milli­árd koronát. A befektetések 73%- a az első félévben a bankszektor­ba irányult. Továbbra is a fővá­rosba érkezik a legtöbb befekte­tés, itt több mint 25 milliárd ko- ronányit helyeztek el, ami az első féléves befektetések 91%-a. (ú) Növekszik a hitelnyújtás Pozsony. A Szlovákiában folyósí­tott hitelek összege augusztus­ban félmilliárd koronával nőtt, elérve a 425,3 milliárd koronát. A jegybank szerint ez elsősorban a koronában nyújtott hiteleknek köszönhető, hiszen a külföldi va­lutákban folyósított hitelek au­gusztusban 0,8 milliárd koroná­val csökkentek. A vállalatoknak koronában nyújtott hitelek 0,8, a lakosságnak folyósított kölcsö­nök 0,5 milliárd koronával nőttek. A tavalyi év azonos időszakához képest csaknem 2,5 százalékos volt a növekedés, (ú) A LEGKEDVEZŐBB VALUTAÁRFOLYAMOK A legkedvezőbb valutavétel Pénznem Árfolyam Bank USD 48,28 VÚB, Banka Slovakia DEM 22,78 Banka Slovakia Osztrák schilling 3,24 Banka Slovakia Svájci frank 30,24 Banka Slovakia Angol font 70,73 Banka Slovakia A legkedvezőbb valutaeladás Pénznem Árfolyam Bank USD 46,71 ČSOB DEM 21,86 Pol'nobanka Osztrák schilling 3,11 Tatra banka Svájci frank 29,56 ČSOB Angol font 67,95 ČSOB Érvényes szeptember 24-én. A feltüntetett árak nem veszik figye­lembe a kezelési költségeket. (Forrás: SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. szeptember 25-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta _________________Árfolyam Valuta________________Árfolyam 43 ,847 Magyar forint (100) 16,812 EMU - euró Angol font Cseh korona Francia frank Japán jen (100) Kanadai dollár Lengyel zloty 69,995 Német márka 22,419 1,280 Olasz líra (1000) 22,645 6,684 Osztrák schilling 3,186 40,921 30,568 Spanyol peseta (100) 26,353 Svájci frank_________30,143 11,4 69 USA-dollár 47,988 A nagy áruházláncok szlovákiai terjeszkedésének csupán az egyre finomuló vásárlói igény szabhat gátat Kiélezett harc a vásárlókért A Pólus City Center kívülről. A pozsonyi Pólus bevásárló komplexum Szlo­vákiában a maga nemében egyedülálló. (Archívum) Pozsony. A nagy bevásárló- központok szlovákiai megje­lenésével együtt megindult az ellenkampány is. Állítólag sokan varrnak, tönkreteszik a kiskereskedőket és a hazai gazdaságot. A számok azon­ban mást mutatnak. MOLNÁR IVÁN Szlovákiában jelenleg csupán két hipermarket jut egymillió lakosra. Franciaországban és Németor­szágban ez a mutató 18, Csehor­szágban pedig hét. Van még tehát mit behoznunk. Letagadhatatlan tény azonban, hogy a jelenlegi masszív ellenkampánynak is meg­van az objektív kiváltó oka. Tavaly ugyanis 11 új hipermarket és 23 szupermarket jelent meg a piacon. Ez hatalmas ugrásnak számít, ha figyelembe vesszük, hogy ezekkel együtt jelenleg 13 hipermarket és 67 szupermarket van a szlovák pi­acon. A fejlődés azonban koránt­sem állt meg. A Delvita például idén minden 30 ezer lakosnál töb­bet számláló városban szeretne üzletet nyitni, a Rema 1000 pedig a következő években 100-ra sze­retné növelni üzletei számát. Nem ülnek azonban a babérjaikon a pi­ac meghatározó játékosai, a Tes- co, a Metro, a Kaufland, a Billa és a Carrefour sem. A szakemberek e tekintetben külö­nösen a fővárost és vonzáskörzetét emelik ki. Szerintük Pozsonyban a közeljövőben akár hat nagy bevá­sárlóközpont is képes lesz megél­ni. A főváros a magyar és az oszt­rák határ közelségének köszön­hetően ugyanis, a félmillió pozso­nyi lakos mellett, külföldi bevásár­lókra is számíthat. Ez utóbbiak ér­deklődését már most könnyen le­mérhetjük, hiszen a már létező Da- nubia és Pólus City Center bevá­Folyó fizetési mérleg Egyre mélyül a hiány Pozsony. Szlovákia folyó fizetési mérlegének hiánya július végére elérte a 41,5 milliárd koronát, ami a tavalyi év első hét hónapjához képest 34,9 milliárd koronával magasabb. A jegybank által kia­dott elemzés szerint a fizetési mér­leg hiányának elmélyüléséhez el­sősorban a külkereskedelmi mér­leg deficitje járult hozzá. Ez a tava­lyi év első hét hónapjához képest 39 milliárd koronává nőtt, meg­haladva az 50 milliárd koronát. A szolgáltatások mérlege ugyanek­kor 11,5 milliárd koronás többlet­tel zárt, ami megfelel a tavalyi eredményeknek. A szolgáltatáso­kon belül a legjobb eredményeket a közlekedésben és az idegenfor­galomban könyvelhették el. Nö­vekvő hiánnyal kénytelenek szem­benézni azonban a többi szolgálta­tás területén. Szlovákia folyó fize­tési mérlege tavaly 33 milliárd ko­ronás hiánnyal zárt, a jegybank szerint az idei deficit 54,8 milliárd koronás lesz. (ú) sárlóközpontok parkolóiban a szlovák gépkocsik mellett bőven találunk osztrák gépkocsikat is. A bevásárlóközpontok harcában jelenleg és a jövőben egyaránt az egyik legfontosabb fegyver az ál­taluk kínált ár lesz. Gazdasági elemzők ezzel kapcsolatban fel­hívják a figyelmet a hipermarke­tek által diktált árak jótékony ha­tására a szlovák gazdaság szem­pontjából. A nagy bevásárlóköz­pontok olyan feltételeket támasz­tanak a beszállítóikkal szemben, ami ezeket a haszonrés csökken­tésére kényszeríti. Ennek a hatá­sát már tavaly megtapasztalhat­tuk, amikor a rossz termés árfel­hajtó hatását sikerült kompenzál­ni a hipermarketek árháborújá­val. Idén azonban még a tavalyi­nál is nagyobb árharc bontakozott ki a kereskedők között. Mélyponton MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Több mint 3 dollárral idei mélypontjára esett a határidős nyersolaj a tegnapi európai forga­lomban. Forgalmazók szerint a pi­acon kezd eluralkodni az a nézet, hogy az esedeges amerikai katonai válaszcsapás sem zavarná meg a globális olajellátást, mindemellett az általános gazdasági lassulás is a keresleti előrejelzések folyamatos csökkentésére készteti az elem­zőket. Közép-európai idő szerint 13 óra után 3,04 dolláros, 12 szá­zalékos veszteséggel 22,40 dollár volt a globális alaptípusnak tekin­tett északi-tengeri Brent minőség legközelebbi, novemberi határide­je a londoni nemzetközi olajtőzs­dén (IPE). Pénteken a kontraktus. 48 centes áresésssel 25,44 dollá­ron zárt az IPE-n. Pénteken 24 dol­lár alá csökkent a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) által referenciaként összeállított olajko­sár átlagára is. A múlt heti utolsó jegyzési napon 23,98 dollár volt a hét olajféleségből összerakott ter­A kiskereskedők természetesen félreverik a vészharangot és a ha­zai kereskedők háttérbe szorulását jósolják az elkövetkező években. Tény, hogy a hipermarketek két év alatt a nulláról indulva tavalyra a vásárlók 5%-át csábították el, a hi­permarketek részesedése pedig Tavaly Szlovákiában 11 hipermarketet és 23 szu­permarketet adtak át. 13-ról 22 százalékra nőtt, többsé­günk azonban még ma is inkább a kisebb üzletekben vásárol. A keve­sebb mint négy kasszával rendel­kező üzletekben a vásárlók fele fordult meg, a pulti kiszolgálás pe­dig az elmúlt évben 3%-kal, 15%- ra nőtt. A kis üzletek kora tehát ko­az olajár mékkosár piaci átlagára a csütör­tökön mért 24,51 dollár után. Az OPEC árfigyelő mechanizmusa szerint a kartell elnöke a napi ki­termelési kvóta félmillió hordós csökkentését rendelheti el, ha a re­ferenciakosár átlagára egymás után 10 jegyzési napon 22 dollár alatt van. Ugyanígy félmillió hor­dós kvótaemelés rendelhető el, ha a referenciaár 20 jegyzési napig 28 dollár felett marad. Szeptem­ber 11-én, az amerikai terrortá­madások napján 26,43 dollárra emelkedett az OPEC-kosár átlagá­ra az előző napi 25,56 dollárról, s szeptember 14-én már 27,36 dol­lár volt a referenciaár. Azóta azonban gyakorlatilag folyamato­san csökken az OPEC-ár, mivel a piac arra a meggyőződésre jutott, hogy a példátlan merényletek után sem várható fennakadás a globális ellátásban. Ezt a piaci hangulatot maga az OPEC is táp­lálta, mivel több vezető illetékese azonnal közölte, hogy a kartell a történtek után is garantálja a kie­gyensúlyozott ellátást. rántsem ért véget. Elemzők szerint ezeknek különösen akkor van jó esélyük a túlélésre, ha a jövőben egy-egy árucsoportra specializá­lódnak. A nagy bevásárlóközpon­tok és a kiskereskedők harca nem Szlovákiában kezdődött, hiszen hasonló problémákkal az amerikai és nyugat-európai kiskereskedők­nek is meg kellett küzdeniük. Ta­lán nem is volt jobban vitatott kér­dése a 90-es évek amerikai kiske­reskedelmének, mint a bevásárló- központok hatása az egyéni vállal­kozásokra. A városszélre települt bevásárlóközpontok jól szerve­zett, jól reklámozott üzletmenete egységesítette az egész kiskeres­kedelmet. A helyi üzletek egyre nehezebben viselték el az óriások versenyét. A küzdelem azonban nem re­ménytelen. Az amerikai kiskeres­kedők tanácsait a túlélésre az In­ternational Herald Tribune nem­zetközi napilapban közölt elem­zésben foglalták össze. A nagy láncok ajánlata szerintük egy álta­lános, bedarált ajánlat. Hiányzik belőle az egyéni, személyekre szó­ló szolgáltatás. A kiskereskedők épp ezzel konkurálhatnak a nagy bevásárlóközpontokkal, olyan személyre szóló szolgáltatásokat nyújtva, amire a nagyok képtele­nek. A kiskereskedőknek csökken­teniük kellene a vásárlóknak adott végtelen engedmények számát is. Az ingyen és csökkentett árú szol­gáltatások helyett alkalmazottai­kat tegyék érdekeltebbé a forga­lom növelésében. Persze nem minden üzlettípus tudja eredmé­nyesen felvenni a versenyt a nagy láncolatokkal. Elsősorban ott na­gyobb az esély, ahol nagyobb a személyre szabott szolgáltatások­kal szembeni igény. Ilyen a koz­metika, az óra-, és főleg ékszerke­reskedelem, a kínai étterem és a többi hasonló szolgáltatás. Zetor-botrány Szlovákiában Traktort a terroristának Prága. Az Oszama bin Laden terro- ristavezémek eladott Zetor-trakto- rok körül kirobbant botrány szálai Szlovákiába vezetnek - állítja a cseh Hospodárské noviny napilap. A lap szerint Wadih El Hage arab keres­kedő az amerikai bíróság előtt azt állította, hogy a 10 traktorra szóló szerződést a turócszentmártoni ZTS Trading társasággal kötötte meg. A cég volt kereskedelmi igazgatója a cseh napilapnak megerősítette, hogy az arab kereskedő 1992-ben 10 traktort vásárolt szudáni cégén keresztül. El Hage szerint a trakto­rokat saját cégén keresztül a Laden Intemationalnak szállította, a- melynek a tulajdonosa jelenleg a világ legkeresettebb terroristája, Oszama bin Laden. További 25 ezer dollárnyi alkatrészt 1995-ben és 1996-ban szállítottak az arabok számára. A turócszentmártoni cég a pénzéhez a bécsi GiroCredit ban­kon keresztül jutott hozzá. A ZTS Trading az idei év március óta fel­számolás alatt áll. (hn) Az amerikai válaszcsapás sem zavarná meg az ellátást A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2001. szept. 23-án) Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap folyószámla ČSOB 4,85-5,00 5,35-5,50 5,856,00 6,356,50 6,656,80 6,756,90 1,50-4,50 Bank Austria Creditanstalt 4,60-5,45 5,05-5,90 5,356,20 5,556,40 5,756,60 5,956,80 1,50 Banka Slovakia 5,50 6,00 6,40 7,00 7,30­3,50 HypoVereinsbank Slovakia 5,00-6,20 5,106,30 5,106,30 5,206,40 5,306,50 5,406,60 1,50 Investičná a rozvojová banka 5,20-5,40 5,506,10 6,006,30 6,406,60 6,707,00 6,707,00 2,20-4,50 Istrobanka 4,80-5,00 5,40-5,55 5,806,00 6,306,45 6,606,85 6,807,00 2,00 Ľudová banka 4,75 5,00 5,50 6,00 5,756,25 6,256,75 2,00-3,75 Pol'nobanka 4,90-5,10 5,506,15 5,706,60 6,106,75 6,306,95 6,40-ind. 2,00-4,00 Prvá komunálna banka 5,00 5,305,60 5,706,00 6,106,40 6,506,80 6,80 2,00-3,00 Tatra banka 5,305,80 5,706,20 5,906,40 6,156,65 6,156,65 2,00 Slovenská sporiteľňa 4,804,90 5,305,40 5,455,65 5,906,25 6,156,50 6,256,60 1,75 Všeobecná úverová banka 5,00 5,405,80 5,906,20 6,406,60 6,707,00 6,70 2,00-3,80 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2001. Bank Felmondási határidő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap szept. 23-án) Felmondási idő 2 év nélkül Bank Austria Creditanstalt 5,00 5,00 5,25­3,75 Banka Slovakia 6,80 7,50 8,00 8,20 4,60 Investičná a rozvojová banka 6,30 6,60 6,80 7,00 7,10 4,25 Istrobanka 6,00 6,45 6,65 6,85 7,00 3,00 Ľudová banka 5,75 6,35 6,65 7,15 3,25 Pol'nobanka 6,40 6,80 6,85 6,90 3,50 Poštová banka 6,30 6,50 7,00 7,30 3,75 Prvá komunálna banka 6,TO 6,50 6,70 6,90 7,00 3,20 Tatra banka­­­­­4,00-4,75 Slovenská sporiteľňa 5,60-5,80 6,15-6,25­6,40-6,50­2,50 Všeobecná úverová banka 5,40 5,60 5,80 6,00 6,10 6,20 2,50

Next

/
Oldalképek
Tartalom