Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-24 / 219. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 24. TÉMA: AZ ISKOLÁK ADÓSSÁGAI Mindent el lehet mondani az oktatásügyről, csak azt nem, hogy pazarló: az éves költségvetés kétharmada az energiákra megy el, karbantartásra minimális összegek jutnak Nem számoltak az év eleji áremelésekkel Alapiskolába járni kötelező, az államnak pedig kötelessége, hogy üzemeltesse az iskolákat E héten tárgyalja a kormány, honnan teremthetők elő az iskolákban felhalmozott köztartozások kiegyenlíté­sére fordítható eszközök. Az nem újság, hogy Szlovákiá­ban az oktatásügyre nem jut elég pénz, szinte már állami­gazgatási néphagyománnyá vált, hogy év vége felé költ­ségvetésen kívüli eszközök bevonásával kell orvosolni a legégetőbb gondokat. ÖSSZEFOGLALÓNK Hozzászoktak ehhez az energia- szolgáltatók is, hiszen ily módon az oktatásügy évről évre, ha késve is, de fegyelmezetten rendezte a számlákat. Idén azonban - tekin­tettel arra, hogy az év eleji ener­giaáremelésekkel összefüggő több­letkiadásokat nem vették figye­lembe az iskolák üzemeltetési költ­ségvetésének megállapításakor - sok helyütt már szeptemberre je­lentős mértékben mínuszba került a kaszsza, s az energiaszolgáltatók türelme is elfogyott. I Dunaszerdahelyi járás A Dunaszerdahelyi Járási Hivatal Oktatási Főosztálya 92 óvoda, 72 alapiskola (ebből 22 önálló jogi sze­mély), 91 étkezde, 5 művészeti alapiskola, 3 szabadidőközpont, 1 pedagógiai-pszichológiai tanács­adó, valamint 1 iskolai szolgáltató intézmény fenntartásáról gondos­kodik, a 265 intézmény éves üze­meltetési költségvetése alig több mint 48 millió korona. Nagy Sze­rén, a Dunaszerdahelyi Járási Hiva­tal Oktatási Főosztálya Gazdasági Osztályának vezetője tájékoztatása szerint ebből az összegből augusz­tus végéig 35 milliót használtak fel, s 4,5 millió koronányi kifizetetlen számla gyűlt össze. Az osztály elő­zetes számításai szerint csak a köz­üzemi díjakra év végéig további 11,4 millióra lesz szükség. Nagy Szerén elmondta azt is: már a feb­ruári energiaáremelések után - me­lyet a kormány nem kalkulált bele az oktatásügy költségvetésébe - fel­mérték, hogy mintegy 7,8 millió koronás többletkiadással számol­hatnak, költségvetés-módosítás­ként viszont mindössze 1 millió ko­ronát kaptak. Hecht Anna, a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal Oktatási Főosztályá­nak vezetője elmondta, a tartozá­sok nem kizárólag az alapiskolák­ban halmozódtak fel, de a kiala­kult helyzet itt a legveszélyesebb: „Az óvoda, a zeneiskola, a napközi nem kötelező, sőt a szülők ezek­ben az intézményekben bizonyos, nem túl magas összeget fizetnek is gyerekeik ellátásáért, oktatásáért. Alapiskolába járni viszont kötele­ző, törvény van arra, hogy a szülő büntethető, ha nem viszi iskolába a gyerekét. Úgy vélem, az állam­nak ugyanilyen szigorú kötelessé­ge, hogy üzemeltesse az iskolákat. Ha nincs fűtés, ha nincsenek bizto­sítva az alapvető feltételek, az ko­moly mulasztás az állam részéről.” A hivatal képviselőinek tapasztala­tai alapján a legköltségesebb köz­üzemi szolgáltatás a távfűtés: a vá­rosi szolgáltatók „vastagon” szám­láznak, nem racionálisak a megol­dások, ugyanakkor a modernebb fűtési rendszerek is müliókba kerül­nének, s erre sincs pénz. „Körülbe­lül 10 éve mindenféle nagyobb be­ruházás tilos az oktatásügyben, az iskolák gázművesítését az elmúlt években ott sikerült megoldani, ahol a község átvállalta a költségek felét, vagy egy részét - mondja Hecht Anna. - A Dunaszerdahelyi járásban azt tapasztaljuk, hogy a községek erejükhöz mérten támo­gatják az iskolákat. A legtöbb he­lyen úgy gondolják, bár az állam kö­telessége lenne működtetni azokat, mégiscsak az ő gyerekeik járnak oda, így hát segítenek.” Az oktatási főosztály vezetője szerint elsősor­ban ennek köszönhető, hogy a já­rásban viszonylag elviselhetőbb a helyzet, azaz hogy az energiaszol­gáltatók nem fenyegetik a „csapok elzárásával” az iskolákat: hála a községek segítségének, elsősorban a karbantartás terén, nagyobb ösz- szegeket tudtak a közüzemi szám­lák kifizetésére fordítani, s így nem gyűlt fel túl nagy köztartozás. Hecht Anna és Nagy Szerén hangsúlyozza, mindent el lehet mondani az okta­tásügyről, de azt, hogy pazarló vol­na, semmiképpen: éves költségve­tésük bő kétharmada az energiákra megy el, a következő legnagyobb té­telt a karbantartás költségei képez­nék, de míg 1993-1995 táján erre a célra évente 14-19 milliót tudtak fordítani, ’98-ban csak 2,7 milliót, ’99 -ben és 2000-ben 7 millió körüli összeget, idén augusztus végéig pe­dig alig több mint 1 millió koronát. Pedig az épületek állaga csak rom­lik, s javításuk egyre nagyobb beru­házást igényel Komáromi járás A Komáromi Járási Hivatal ebben az évben az oktatási intézmények működtetésére 64,9 mülió koronát kért a költségvetésből, és 33,1 mü- liót kapott. Az előírások szerint eb­ből a pénzből 21,3 milliót fordít­hatnak a közüzemi számlák ki- egyenlítésére, miközben 36,8 mü­lió koronára lenne szükségük. Fonod Tibortól, a hivatal tanügyi osztályának vezetőjétől megtud­tuk: 9,148 millió korona tartozá­suk van, ezen belül a közüzemi tartozások 7,05 millió koronát tesznek ki. A legnagyobb összeg­gel, 4,44 mülió koronával a gáz­müveknek tartoznak, a vízművek­nek 1,33 millióval, a távhőszolgál- tatónak 752 ezerrel, a villamos műveknek 331 ezerrel, a fűtő­anyagért 128 ezerrel, a telefontár­saságnak pedig 85 ezer koronával. Eddig összesen 17,89 millió koro­na értékű közüzemi számlát egyenlítettek ki. „Már az év elején nyilvánvaló volt, hogy nem lesz elég pénzünk a számlák kifizetésé­re, hiszen az energiaköltségeket a költségvetés csupán 58 százalék­ban fedezte - mondta Fonod Ti­bor. - Az illetékeseknek sürgősen lépniük kell az ügyben, különben a gázgyár után a vízművek is a le­kapcsolják az iskolákat. Pedig már így is elég nagy a baj: a korán be­köszöntött hideg miatt több iskolá­ban bizony fagyoskodnak a diákok és a tanárok, mivel nincs fűtés, nem kapnak gázt a gázgyártól.” A komáromi Béke utcai alapiskola, amint azt Vörös Mária igazgatónő­től megtudtuk, tavaly 890 ezer ko­ronából gazdálkodhatott, ami tel­jes mértékben fedezte költségeiket, sőt takarékossági intézkedéseket bevezetve némi tartalékot is félre tudtak tenni. Idén azonban az em­lített összegnél 300 ezer koronával kevesebbet kaptak, miközben az energiahordozók ára emelkedett. Ennek következtében mostanra 77 ezer korona tartozást halmoztak fel, és év végéig adósságuk kb. 300 ezer koronára rúg majd. Azaz szin­te pontosan annyi pénzre volna szükségük, mint amennyivel meg­nyirbálták az idei költségvetésüket, a tavalyi tartalékot pedig teljesen „felélte” az áremelés. Papp Erzsé­bet, az iskola gazdasági felelőse el­mondta: a szolgáltatóktól sorra kapják a fizetési felszóh'tásokat, amelyekben kilátásba helyezik az iskolának a gázról, valamint a víz­ről való lekapcsolását. A vülamos műveknek igyekeznek időben fi­zetni, mivel az azonnal leállítaná a villanyszolgáltatást. A tavalyihoz képest negatívumnak számít az is, hogy a költségvetés külön meg­szabta, az egyes tételeket nem cso­portosíthatják át. Tehát a közüzemi számlákat nem fedezhetik mond­juk a karbantartásra szánt pénzből. Érsekújvári járás Zdenka Farkašová, az Érsekújvári Járási Hivatal oktatási osztályának vezetője lapunknak elmondta: az iskoláknak pillanatnyilag majd­nem küencmillió korona adóssá­guk van az energiaszolgáltatókkal szemben. A vízművektől már fi­gyelmeztetést is kaptak, az érsek­újvári lakáshivatallal sikerült meg­egyezniük a törlesztés módjában és határidejében, a gázmüveknek pedig a napokban maradéktanul megterítették az 1,8 mülió koro­nás adósságot. Vágsellyei járás A Vágsellyei járás egyetlen iskolá­ját sem fenyegeti az a veszély, hogy az energiaszolgáltatás vagy a távfűtés leállítása miatt szünetel­tetni kellene a tanítást., A oktatás­ügy adósságai 4 mülió 467 ezer ko­ronát tesznek ki, de a gáz- és vil­lanyszámlákat kiegyenlítették, az említett összeggel a városi lakás­kezelő vállalatnak tartoznak a fű­tésért, ám megegyeztek az adós­ság törlesztésének módjában, így a távfűtés szüneteltetése sem fenye­geti az iskolák működését” - tájé­koztatott Helena Psotová, a Vágsellyei Járási Hivatal Oktatás­ügyi Osztályának vezetője. A okta­tásügyi osztály az idén 142,5 mil­lió koronás költségvetésből gaz­dálkodhat, és összesen 26 alapis­kola (ebből három önálló jogala- nyiságú), 27 óvoda, 32 iskolai ét­kezde, 2 szabadidőközpont, 1 pszichológiai-pedagógiai tanács­adó központ, 1 pszichológiai és drogeüenes megelőző és krízisköz­pont, valamint 1 művészeti alapis­kola tartozik a hatáskörébe. Az idei évben több iskola és óvoda gázművesítését sikerült megoldani, most folyik a vágkirályfai alapisko­la gázművesítése, amelyre 450 ezer korona támogatást kaptak, ületve a vágseüyei magyar alapiskola szá­mára egy villanyvezeték lefekteté­sére kaptak 440 ezer koronát. A ok­tatásügyi osztály folyamatosan kér­vényez támogatást a Nyitrai Kerüle­ti Hivataltól a peredi és a zsigárdi óvoda gázművesítésére - összesen mintegy egymülió koronáról van szó -, ugyanis ez a két óvoda az utolsó a járásban, ahol még megol­datlan a gázfűtés. Kassai kerület Ha az állam rövid időn belül nem tehermentesíti a kerületi hivatal oktatásügyi osztályát, a kassai ke­rület iskolái bezárhatják kapuikat. Ezt állítja Štefan Kočuta, a hivatal szóvivője, aki szerint csupán a gáz- szolgáltatóknak 12 mülióval tar­toznak a 12 járás iskolái. A kifize­tetlen víz- és vülamos energia- számlák összege 74 millió koroná­ra kúszott fel, az egyéb szolgálta­tásokkal együtt 90 millió koronás adósságuk van. A kassai kerületi hivatal oktatásügyi osztályának költségvetési hiánya jelenleg 264 millió korona, év végére ez a hiány várhatóan 300 millióra kúszik fel. Karbantartási munkálatokra mini­mális összegek jutnak, márpedig a hatvanas-hetvenes években épült iskolák mára igencsak lepusztult állapotba kerültek. Az Iglói járás­ban szptember elején három alap­iskolában zárták el hosszabb-rövi- debb időre a gázt, mivel a szolgál­tatónak elfogyott a türelme. A hő- és energiaszolgáltató szeptember első hetében azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben a helyi gimnázi­um a fűtési szezon kezdetére nem rendezi tartozásait, nem kezdik el a hőszolgáltatást. Mára kiderült, hogy csupán 49 ezer koronás el­maradásról volt szó, amelyet a ke­rületi hivatal gazdasági osztálya augusztus végén átutalt, ám a pénz napokig nem érkezett meg az energiaszolgáltató számlájára. A kerület legnépesebb járásának számító Kassa-környéki járás isko­lái ez év elejétől 10,5 milliós ener­gia-tartozást halmoztak fel, a ki­egyenlítetlen víz- és telefonszám­lák összege 8,5 millió, a gázszám­láké pedig 2 millió korona. Ľuboš Pástor járási elöljáró egyértelmű­en abban látja az okokat, hogy a járási hivatal költségvetését a po­zsonyi Uletékesek nem a valós árak figyelembe vételével kalkulálták ki. Fejlesztésre itt sem jut pénz, Perín község iskolájában például mind a mai napig manuálisan csengetnek be és ki, azaz valame­lyik „csengőfelelős“ rázza meg az e célra szolgáló kolompot. Makran- con csak néhány hete működik a vízöblítéses vécé, addig a gyerekek és a tanárok egy lepusztult budit voltak kénytelenek használni. Rozsnyói járás A Rozsnyói Járási Hivatal tartozá­sai ellenére a járásban sehol sem állították le a szolgáltatók az alap­iskolák víz-, áram-, vagy gázeüátá- sát. Az augusztus végi adatok sze­rint majdnem 3 mülió koronára rúg az az összeg, amellyel az isko­lákért tartozik a fenntartó járási hivatal a szolgáltatóknak. A legna­gyobb összeggel a hivatal a vízért és az áramért tartozik, az adósság mindkét esetben meghaladja az egymillió koronát, ezt a gázszámla követi (35 000 korona), a többi ki­fizetetlen tételt pedig bérleti díjak, valamint a hulladékelhordásért já­ró illetékek alkotják. A tartozáso­kat a hivatal lehetőségei szerint törleszti, s rendszeres tárgyaláso­kat folytat a szolgáltatókkal - szá­molt be Alžbeta Servová, a járási hivatal oktatásügyi osztályának munkatársa. Mint megtudtuk, a szolgáltatók a Nyitrai kerületben foganatosított intézkedései láttán a Kassai Kerületi Hivatal azt az utasítást adta az irányítása alá tar­tozó járási hivataloknak, hogy amint hasonló helyzet kialakulásá­nak veszélye fenyegetne, bárme­lyik iskolában, azonnal értesítsék erről a „kerületet”. A járásban a Rozsnyói Református Egyházi Alapiskola rendelkezik önálló jogalanyisággal. Az iskola maga fizeti dolgozóinak bérét és téríti meg a szolgáltatóknak a fenntartással kapcsolatos költsé­geket abból a pénzből, amelyet a Kassai Kerületi Hivatal küld szá­mukra. Az összeg nagysága az in­tézményt látogató tanulók számá­tól függ. Drenko Zoltán, az iskola igazgatója elmondta, fennállásuk óta mindig gondjaik voltak a szol­gáltatókkal amiatt, hogy a kerület késve küldte el az iskolának kijáró összeget, s így nekik is kellemet­lenségeik támadtak a kifizetetlen víz-, gáz-, villany- és fűtésszámlák miatt. A tavalyi iskolaévben csak egy hajszálon múlott, hogy az energiaszolgáltató nem állíttatta le az áramellátásukat. Az egyházi iskolának, amelyet 190 magyar ta­nuló látogat, jelenleg is százezres nagyságrendű tartozásai vannak a kerületi hivatal miatt. Az igazgató szerint „az oktatásügyet a szlovák állam mostohagyermekként keze­li, az egyházi iskolák pedig a mos­tohagyermekek között is a legmos­tohábbnak számítanak”. Töketerebesi járás A Töketerebesi járásban a kiegyen­lítetlen számlák összege 6 mülió körül mozog. A helyzetet súlyos­bítja, hogy a járás 61 alapiskolájá­nak legtöbbje felújításra szorul, de erre már nem futja a oktatásügy költségvetéséből. „Negyedik éve állok az iskola élén, de az iskola- épület állagának megtartására, fenntartására eddig egy fillért sem kaptunk” - mondta Bajuszné Ba­logh Katalin, a nagytárkányi ma­gyar iskola igazgatója, majd így folytatta: „Kisebb kiadásokra vala­mikor tavaly kaptunk 1000 koro­nát, azóta semmit. Egy ideje saját zsebemből fedezem a postaköltsé­get, de mi vesszük ä krétát, az iro­dai szereket is.” Az igazgatónő azt is elmondta, hogy a tornaterem egy része szinte düledezik, de hiá­ba panaszkodnak, kérelmeznek, még ígéretet, biztatást sem kap­nak. „Saját felelősségemre indítot­tam el a fűtést is, mert a tanulók­nak csaknem a fele meghűléssel küszködik. A oktatásügy illetéke­sei nem vették a fáradságot, hogy beszóljanak, lecsökkent az átlag- hőmérséklet, tehát fűteni keü. Ar­ra viszont már akadt illetékes, aki a költségek megtérítésére figyel­meztetett. Természetsen nem le­szek hajlandó megtéríteni, inkább „leadom a kulcsot” és nem kell kí­nos-keserves körülmények között gyötrődnöm” - jelentette ki Ba­juszné Balogh Katalin, (as, vkm, km, gl, juk, kp, kát) Kifizetetlen számlák az oktatásügyben 2001 első félévében (millió koronában) Kerületi hivatal tartozás összesen az oktatásügy tartozásai Pozsony 48,479 32,748 Nagyszombat 34,456 23,453 Trencsén 79,78 69,45 Nyitra 106,505 88,560 Zsolna 89,950 69,928 Besztercebánya 102,850 92,210 Eperjes 98,817 85,356 Kassa 113,965 92,332 Összesítve 674,809 555,039 Forrás: pénzügyminisztérium Illusztrációs felvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom