Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-22 / 218. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 22. TÉMA: A 21. SZÁZAD TERRORISTÁI 15 Képzettek, felkészültek, és általában minden gyanú felett állnak - fegyverük a meglepetés Halálosztás Allah nevében (Reuters-felvétel) talizmus importálására is. Nem vé­KHHHHHI a talibán flHHHH A legharciasabb fundamentalista irányzat A tálibok (a vallási iskolákban tanuló diákok) mozgalma, a Talibán eredetmítosza szerint az alapító, Mohammed Omár mullah saját ki­csiny falujából, Szanghiszárból indította el a lelkes fiatalok háborúját a korrupt, kommunista, egymást gyilkoló mudzsahedínek (iszlám harcosok) ellen. Valóban, a Talibán népi mozgalomként indult, de semmi esélye sem lett volna, ha nem kap támogatást külföldről. Pakisztáni fegyverek, szaúdi pénz Pakisztán kormánya az ország létrejötte óta területi vitában állt Afga­nisztánnal, mivel az afgán-pakisztáni határ mindkét oldalán pastuk élnek. A pakisztáni politikai elit két módon képzelte el a területi vita megoldását: vagy a teljes pastuk lakta vidék Pakisztánhoz csatolása által, vagy pedig úgy, hogy egy gyenge, Pakisztántól politikai és/vagy gazdasági értelemben függő afgán kormányt segít hatalomra. A pa­kisztáni titkosszolgálat, az ISI ezért támogatta a pastu vezető, Gul- buddin Hekmatjar Hezb-i-Iszlámi nevű pártját és terelte a 80-as évek­ben az amerikai fegyverszállítmányok java részét a biztonságos Pesavarban üldögélő mudzsahedín vezér szervezetéhez. Hekmatjar az ISI-t maga mögött tudva utasíthatta el többször is az együttműkö­dést a többi afgán nemzetiség mudzsahedin milíciáival, szerezhette meg a miniszterelnöki tisztséget és lövethette rommá Kabult. 1994-re azonban kiderült, nem képes legyűrni a tadzsik Rabbani elnököt és Maszúd hadügyminisztert. Ezenkívül a fundamentalista Hezb-i-Iszlá- mi nem volt elég radikális azoknak a pakisztáni szélsőségeseknek, akikkel az 1993-as választások után Benazir Bhutto miniszterelnöknő kénytelen volt koalícióra lépni. Az ISI új báb után nézett. Az etnikai tényező Az afganisztáni háború elől több millió ember menekült Pakisztánba, főleg pastuk. A gyerekek a medreszékben, azaz vallási iskolákban sa­játították el a betűvetést, olvasást, számolást, de legfőképpen a vallási ismereteket. A medreszéket a pakisztáni deobandi mozgalom tartotta és tartja fenn, de támogatást kapnak gazdag szaúdi fundamentalis­táktól is. A deobandi mozgalom még a brit gyarmati uralom alatt ala­kult ki Indiában, s célja az iszlám elveinek a változó társadalmi körül­ményekkel való összhangba hozása volt. A medreszéket fenntartó pártnak (Dzsámiát-ul-Uiema-i-Iszlámi) azonban csak elméletben volt köze a haladó deobandi mozgalomhoz. Tömegbázisát a tanuladan, többnyire írástudadan falusi pastuk és alig valamivel műveltebb mullahjaik (vallási vezetőik) alkották. A szaúdi befolyás fokozta me­rev fundamentalizmusukat. Semrmlyen vitára vagy kompromisszum­ra nem hajlandók. A Dzsámiát-ul-Ulema-i-Iszlámi jó kapcsolatokat épített ki a hadsereggel és a titkosszolgálattal. A medreszékben meg­jelentek az ISI és a hadsereg kiképzői. A tizen-huszonéves fiúk hama­rosan nehézfegyverekhez is hozzájutottak. Hagyományok és fundamentalizmus A Talibán ideológiájának alapja nem a Korán, hanem a pastu törzsi szokásjog. A szunnita mohamedán hit és az iszlám törvénykezés (a sária) tulajdonképpen a kereteket adja. Ez a szokásjog a törzs, a család, a falu becsületét helyezi mindenek fölé. A férfiak számára kötelező a szakállviselet, a nőknek a burqa. A kevés üzemképes autóban tilos a rádióhallgatás, a házakban a tévé, a videó, egyáltalán a zene. Akit raj­takapnak a rendelkezések megszegésén, azt kegyedenül elverik. Totális terror A bírók kényük szerint, rögtönítélő tárgyaláson szabják ki a bünteté­seket, ami ellen nincs fellebbezés. A házasságtörés büntetése megkö- vezés, az emberölésé agyonlövés. A tolvajok kezét levágják, a vissza­esőknek az egyik lábát is. A tálibok a politikai ellenzék tagjait börtön­be vetik. Mivel az országban tilos a fényképezés és a filmezés, a tálib vezetőkről nem készültek felvételek. Az ország népe csak annyit tud Mohammed Omárról, a Talibán vezetőjéről, hogy félszemű, 38 éves, Kandáhárban lakik 3 felelségével és számos gyermekével. Vissza a kőkorszakba A tálibok uralmát tulajdonképpen csak a falusi pastu lakosság támo- gatja. A városiakat elidegenítette a mindennapos terror. A többi nem­zetiség tagjai a kíméleden hadviselési mód, az etnikai tisztogatások és elnyomás miatt gyűlölik a Talibánt. Nincs jele azonban, hogy a tálibok hatalma összeomlani készülne, (i-x) Nem tudni, hogy a régi szervezetek sejtjei élnek-e még Terroristák Európában ÖSSZEFOGLALÓ Dzsihád! Szent háború! Ezeket a szavakat hallani Algériától Indonéziáig, Csecsenföldtől Jemenig. Az iszlám fundmentalisták a világ számos országában radikalizálódnak, a terror­hoz folyamodnak. Közös az ellenségük: a világi kormá­nyok, az Egyesült Államok vagy a zsidók. FELDOLGOZÁS Az Egyesült Államok ellen elköve­tett merényletek után Afganisztánra terelődött a figyelem, mert összefo­nódik Oszama bin Laden nevével. Muzulmán terrorista csoportok azonban számos iszlám országban léteznek, s egyre több van belőlük. Allah nevében rabolnak el turistá­kat a Fülöp-szigeteken, ugyancsak Allah nevében hajtanak végre ön­gyilkos merényleteket Izraelben, akarnak iszlám rendszert bevezetni Csecsenföldön vagy Kasmírban. Muzulmán radikálisok támadnak Indonéziában, Thaiföldön és sok af­rikai államban is. Persze minden or­szágban más a helyzet: Marokkó­ban, Egyiptomban vagy Jordániá­ban a helyi kormányzat a nyűt társa­dalom megteremtésére törekedik, s így nincs nagy súlyuk a szélsősége­seknek, akik főképp a szegényebb államokban találnak táptalajra. Ahol rossz a gazdasági helyzet, ott aránylag könnyen toborozhatnak 15-20 éves fiatalokat a szélsősége­sek táborába. A közel-keleti öngyü- kos merénylőket a Hamász mozga­lom és az Iszlám Szent Háborúja szervezet, a Dzsihád toborozza, mindkettő célja Izrael állam meg­semmisítése. A legtöbb merénylő nőtlen, 20-as éveinek derekán járó férfi, akik közül sokanan szegény szülők gyermekei. Ezért jelentős, bár nem központi szerepet játszik az a bőkezűség, amellyel a militáns szervezetek pénzben kárpótolják a hátramaradottakat. Az öngyilkos merényletek sorozata a szegény em­berek taktikája, a terrorizmust telje­sen legális fegyvernek tekintik. Eb­ben különbözik a radikálisok és a mérsékelt muzulmánok felfogása. Az iszlám nem ismeri el a terroriz­must, mondja Abdullah ibn Abdul, az Iszlám Vüágszövetség vezetője. A szent háborúban minden eszköz megfelelő - vélik a radikálisok. A legismertebb iszlám terrorista csoportok: Iszlám Dzsihád - Palesztina Hamász - Palesztina Népi Front Palesztina Fel­szabadításáért - Palesztina Hezbollah - Libanon Fegyveres Iszlám Csoport (GIA) - Algéria Dzsihád - Egyiptom Dzsama’a Iszlamíja (Iszlám Csoport - IG) - Egyiptom El-Kaida - Afganisztán Nem iszlám terrorcsoportok: Korzikai Nemzeti Felszaba- dítási Front - Franciaország ETA - Spanyolország IRA- Észak-írország Kurd Munkapárt (PKK) - Törökország Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei (LTTE) - Srí Lanka Tupac Amaru Forradalmi Mozgalom - Peru Oszama bin Laden követői Ezért folyamodnak gyakran a gázai vagy a dszjordániai palesztin cso­portok a terrorizmushoz, a paleszti­nok többsége pedig az Izrael elleni harc természetes formájának tekinti a terrorizmust. Hasolnó eszközöket használnak a kasmíri felkelők vagy a csecsen lázadók is. A nyugati hírszerzés szerint az el­múlt években fokozatosan áthelyez­ték a terrorista csoportok kiképző- központjait. Épp Afganisztánban ta­lálható a legnagyobb bázis. E cso­portok támogatásáért pénzt kap a hatalmon levő Talibán, amely ellen­őrzése alatt tartja szülte az egész or­szág területét. A nyugati kémek pe­dig képtelenek átpásztázni ezt a ha­talmas országot. Érdekes viszont Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok közel-keleti szövetségesének tartott ország helyzete. Innen áramlik ki minden évben több millió dollár, amely nemcsak a terroristák kikép­zésére szolgál, hanem a frindamen­ÖSSZEFOGLALÓ Oszama bin Laden. Ki is ez a titokza­tos figura, akit első számú közellen­ségként, a világ legveszélyesebb ter­roristájaként emlegetnek, akinek titkos hálózata állítólag több mint hatvan országra terjed ki? 1957-ben született a szaúd-arábiai Dzsiddában. Apjának 52 gyereke volt, Oszama a tizenhetedikként jött a vüágra. Hihetetlen gazdagságban élt, közgazdaságtant és menedzs­mentet tanult, majd apja építési és szállítmányozási vállalkozásait ve­zette. Bejrútban a playboyok vidám, gondtalan életét élte, eközben pe­dig komoly összegekkel támogatott iszlámista fegyvereseket. 1979-ben Afganisztánba utazott, hogy részt vegyen a szovjet meg­szállók elleni harcban a mudzsahe­dínek oldalán. Ekkor került kapcso­latba az amerikai titkosszolgálattal, a CIA-val, mivel az USA több szov­jetellenes fegyveres csoportot is tá­mogatott. Bin Laden feladata első­sorban az volt, hogy kiépítse a láza­dók támaszpontjait és megszervez­ze utánpótlási vonalaikat. A harcok­ban közvetlenül (fegyverrel a kéz­ben) is részt vett. Saját szervezetet hozott létre El-Kaida néven. 1989-ben visszatért Szaúd-Arábiá- ba. Az Öbölben ekkor erősödött meg az amerikai jelenlét, majd megkezdődött az Irak elleni hábo­rú. Bin Laden ekkor fordult egyér­telműen az Egyesült Államok ellen. leden, hogy az afgan Talibant elis­merő 3 ország egyike éppen Szaúd- Arábia. A terroristák kiképzésének módszerei is megváltoztak: inkább kisebb csoportokat alkotó embere­ket, „magányos terroristákat”, ön- gyilkosságra hajlandó merénylőket képeznek ki, akik észrevétlenül tá­madhatnak bárhol a vüágon. Az 1980-as években Libanonban, Kuvaitban és Srí Lankán volt jellem­ző az öngyilkos terrorizmus. Ez a „szokás” a ‘90-es években átterjedt Izraelre, Indiára, Panamára, Algéri­ára, Pakisztánra, Horvátországra, Törökországra, Tanzániára és Ke­nyára, de valószínűleg eléri Nyugat- Európát és Észak-Amerikát is - írta tavaly elemzésében a Jane’s Intelli­gence Weekly. Mindegyik öngyilkos terrorista csoportra jellemző, hogy hátország jellegű támaszpontjai vannak Európában és Észak-Afriká- ban, ahol a csoportok fontosabb ak­Hazájából - éppen a szélsőséges fegyveres csoportokkal fenntartott kapcsolata miatt - kiutasították. Székhelyét a fundamentalisták u- ralta Szudánba tette át. Érdekes, hogy bin Laden kapcsolat­ban volt a híres Dodi al Fayeddel, Diana hercegnő vőlegényével is. Dodi nagybátyjának égjük fegyver­szállítójaként működött. Különben e minőségében munkálkodott e- gyütt a Ceausescu fivérekkel is a cip­rusi fegyverszállításokban, ame­lyekről bőséges dokumentáció talál­ható a Nyugaton. A milliárdos bin Laden család azonban már évekkel ezelőtt kitagadta Oszamát, és meg­szakított vele minden kapcsolatot, miután hazája, Szaúd-Arábia meg­tivistái szabadon utaznak, propa­gandát folytatnak, pénzt gyűjtenek és fegyvereket szereznek be. Az ön­gyilkos terroristák motivációja a vallás, a vallási-etnikai nacionaliz­mus, vagy pusztán az etnikai nacio­nalizmus. Állandóan újítanak: tanulják a rej­tőzködés új formáit, robbanószerke­zeteik egyre kisebbek és hatéko­nyabbak, felhasználják a legújabb technikát, az ipari újdonságokat, de elektronikát alig „viselnek”, mert az kiszűrhetik a korszerű érzékelők. Az öngyilkos merénylőket a hazai tere­püktől, hátországuktól egyre távo­labbi célpontok ellen vetik be. Úgy­mond alvó terroristaként beépül­hetnek a célpont ország életébe és csak később csapnak le - mint ahogy azt a múlt heti Amerika-elle- nes terrortámadás elkövetői is tet­ték. Képzettek, felkészültek, min­den gyanú felett állnak. Fegyverük a meglepetés, (ug, mfd, MH) fosztotta állampolgárságától 1994- ben. 1996-ban a bin Laden csoport­jával összefüggésbe hozott na­gyobb merényletek után - amerikai nyomásra - kiutasították a „terror- emírt” Szudánból is, így Afganisz­tánba ment, ahol az ország nagy ré­szét már a tálibok ellenőrizték. Laden dollármilliókkal támogatta a Talibánt, vezetőjével, Mohammed Omárral baráti viszonyt ápolt, és ó építette a vezér rezidenciáját is. Áz 1998-as, a tanzániai és a kenyai amerikai követség elen elkövetett merényletek után (225 halott) az Egyesült Államok ötmillió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére. Bin Laden lett az USA első számú közellensé­ge. (i-t) A terrorhadjáratok egyik legismer­tebb színhelye az északír tarto­mány, ahol évtizedek óta szedi áldo­zatait a vak gyűlölet. Még műidig jól titkolt szervezete és hatalmas fegy­verarzenálja van Észak-írországban a hírhedt ír Köztársasági Hadsereg­nek (IRA). Épp e fegyverek beszol­gáltatásának kérdése lassítja a béke- folyamatot. Ulster példája mutatja, hogy a terror gyakran ellenterrort szül: terrorista módszerekhez folya­modtak az északír protestánsok ra­dikális csoportjai is. Spanyolország és Franciaország sem tud megsza­badulni a fegyveres szélsőségesek­től: a talán legismertebb európai terrorista csoportnak, a baszk ETA- nak mindkét ország területén van­nak bázisai. Feszült a helyzet a fran­ciaországi Korzikán is, ahol a me­rénylet, a gyilkosság, a zsarolás a helyi szeparatisták megszokott har­ci módszere. Németországban és Olaszországban viszont a kilencve­nes években sikerült megbénítani és lényegében szétverni a terrorista csoportokat. Nem tudni azonban teljes biztonsággal, hogy e szerveze­tek sejtjei élnek-e még, s ha igen, mekkora veszélyt jelentenek. Példá­ul az olasz Vörös Brigádok, amely­nek tagjait hajdanán a kommunista Csehszlovákiában képezték ki. Ezek a jól képzett terroristák rabolták el és ölték meg 1978-ban Aldo Moro akkori olasz kormányfőt. Gyilkossá­gokra és emberrablásokra speciali­zálta magát a német, ugyancsak szélsőbaloldali RAF. A kommunista és balos ideológiák azonban még ma is sok embert ve­zérnek el a terrorizmushoz. A Fü- löp-szegeteken a kommunista Új Népi Hadsereg tevékenykedik, a baloldali terrorista csoportokhoz tartozik a perui Fényes Ösvény és a Túpac Amaru Forradalmi Mozga­lom. Erősek a Srí Lanka-i Tamü Tig­risek és a Kolumbiai Fegyveres Erők, amely csaknem akkora területet tart ellenőrzése alatt, mint Svájc, (mdf) Egy dallasi lövészklubban céltáblának használják Oszama bin Laden fo­tóját. (Reuters-felvétel) Az oldalt összeállította: Urbán Gabriella Egykoron a CIA-val tartotta a kapcsolatot, ma az USA első számú közellensége Playboyból terroremír

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom