Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-22 / 218. szám, szombat

Fl Politika ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 22. Washington fontolóra vette az afganisztáni tálib rezsim katonai megdöntését Szerepet kap az exkirály Hekmatjar nem sokra becsüli a volt uralkodót (Archívum) Nem hozott döntést az izraeli biztonsági kabinet Elszabotált tűzszünet Felhívás a teljes betiltásra Managua. A taposóaknák be­tiltásáról szóló Ottawai Egyezmény aláírói Managuá- ban tartott tanácskozásukon felhívást intéztek az egyez­mény aláírásától mindeddig elhatárolódott 52 országhoz - közöttük az USA-hoz, Kíná­hoz és Oroszországhoz - a csatlakozásra. A nicaraguai fővárosban folyó értekezle­ten 70 ország illetve polgári szervezet 400 képviselője vesz részt. (MTI) Biztonságba a nyugatiakat Canberra. Afganisztánban a várható amerikai támadások elől biztonságos helyre szállí­tották a Shelter Now nevű se­gélyszervezet nyolc nyugati munkatársát, akiket keresz­tény hittérítés vádjával tarta­nak fogva. Az ausztrál kül­ügyi szóvivő tegnap azt mondta, hogy ezt a tálibok jelentették be. A fogva tartott 4 német, 2 ausztrál és 2 ame­rikai jól van. (MTI) Dosztum is segítséget ajánl Berlin. Abdul Rasid Dosz­tum, a tálibellenes afganisztá­ni üzbég erőket vezető tábor­nok felajánlotta, hogy 15 ezer embert számláló csapatával katonai támogatást nyújt az USA-nak a bin Laden elleni harcban. Dosztum tábornok Ahmed Sah Maszúd, a minap meggyilkolt ellenzéki vezető oldalán tervezett új frontot nyitni a tálibok ellen. (MTI) Rumsfeld nem vesz részt Washington. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter bejelentette, hogy nem vesz részt a NATO védel­mi minisztereinek jövő heti olaszországi ülésén. Rums­feld a múlt heti terrortáma­dásokra adandó válaszlépé­sek miatti elfoglaltságával in­dokolta távolmaradását a Ná­poly melleti Pozzuoliban jövő szerdán és csütörtökön sorra kerülő találkozóról. (MTI) Rumsfeld Nápolyban orosz kollégájával, Szergej Ivanowal is találkozott volna (Archívum) Újabb halasztás a kiemelésben Moszkva/Murmanszk. Újra el kell halasztani, a legutóbb közölt időpontnál valószínű­leg két nappal későbbre, szeptember 27-re a tavaly szerencsétlenül járt Kurszk orosz atom-tengeralattjáró kiemelését. Vjacseszlav Zaha­rov, a Mammoet-Smit hol­land konzorcium oroszorszá­gi képviselője elmondta: a halasztást a Barents-tengeren uralkodó időjárási viszonyok teszik szükségessé. A Kursz­kot várhatóan szeptember 30-ra szárazdokkba vontat­ják a Kolai-öbölben. A Bello­na norvég környezetvédő szervezet arra a veszélyre hívta fel a figyelmet, hogy a kiemelési művelet közben a tengeralattjárón lévő torpe­dók felrobbanhatnak. (MTI) Genf/London. Gulbuddin Hekmatjar, az emigrációban élő afgán ellenzéki vezető szerint az amerikaiak közöl­ték vele, hogy átmeneti kor­mányt akarnak Afganisztán­ban, élén Mohammed Zahir Sah volt uralkodóval. A The Guardian is azt fejtegette, milyen lesz a tálibok utáni Afganisztán. ÖSSZEFOGLALÓ A tálibokkal szembekerült Hek­matjar, aki maga is radikális mud- zsahid (muzulmán harcos), az af­ganisztáni Hezb-i-Iszlami (Iszlám Párt) feje, s egykor a szovjet meg­szállás ellen harcoló erők egyik leg­főbb vezetője volt, azt mondta a Le Temps svájci lapnak adott teheráni nyilatkozatában, hogy az amerikai­ak kezdeményezésére tárgyalt wa­shingtoni ületékesekkel a terrortá­madások után. „Azt mondtam az amerikaiaknak: ha problémájuk van Afganisztánnal, mert az ott­hont ad terroristáknak, kábítószert exportál, és zavart kelt a térség­ben, ha fel akarják használni ezt az országot a közép-ázsiai gáz expor­tálására, akkor megegyezhetünk, és általános választásokat szervez­hetünk. Válaszuk azonban kiábrán­dító volt. Ideiglenes kormányt Oszama bin Laden ellen harcolni nemcsak fegyverekkel lehet - a tit­kosszolgálatok a szaúdi terrorista milliomos pénzforrásainak elzárá­sát is lényegesnek tartják. Ez azon­ban nem lesz könnyű: a pénzmo­sás felszámolása a Perzsa-öböl tér­ségében, illetve az egész világon számos ország érdekeit sérti. A diktátorok és terroristák vagyo­nát eddig sem mindig sikerült fel­kutatni. Szaddám Húszéin bank­számláit évek óta keresik, de má­ig sem találták meg - mondja a Reuters hírügynökségnek Judith Kipper, a washingtoni Nemzetkö­zi Stratégiai Tanulmányok Köz­pontjából. A világ első számú közellenség­ének, Bin Ladennek- a feltételezé­gyott hatásköri törvényhez a jog­szabályt véleményező hat parla­menti bizottság 94 pontban ter­jesztette elő módosító indítványa­it. 32 képviselő további módosítá­sokat javasolt, így az indítványok száma meghaladta a kétszázat is. A bizottságok javaslataiból a kö­vetkező fontosabb módosításokat fogadták el a honatyák: ♦ az európai önkormányzati chartában is érvényesülő úgyne­vezett interpretációs szabályelv értelmében minden hatáskör ere­detinek minősül, ha a törvény nem határozza meg átruházott­ként; ♦ Pozsony és Kassa képviselő-tes- tülete az év végéig köteles eldönte­akarnak, élén Zahir Sahhal, a volt királlyal” - idézte a svájci lap Hekmatjar szavait. Hekmatjar a továbbiakban kijelen­tette: „Tüdtukra adtam (az ameri­kaiaknak), hogy akkor már Omar molia (a tálibok legfőbb vallási ve­zetője) is jobb ennél a bábfigurá­nál.” Az nem derült ki a nyilatko­zatból, hogy milyen amerikai ille­tékesek voltak Hekmatjar tárgyalópartenerei. Zahir Sah, az afgán exkirály Rómában él 1973 óta, amikor is unokatestvére, Mohammed Daud herceg katonai sek szerint - három forrásból gyűlt össze a pénze: 1. adományok a szimpatizánsoktól, illetve iszlám jótékonysági szervezetektől; 2. törvényes üzletek; 3. saját örökölt vagyona, amelyet befektetett, vagy bankszámlákon helyezett el külön­féle országokban. Noha annyit tudni, hogy Oszama bin Laden még a kilencvenes évek­ben háromszázmillió dollárt örö­költ a családjától, azt csupán talál­gatni lehet, mekkorára nőtt (vagy éppen csökkent) mára ez a va­gyon. A terroristavezérnek például Szudánban volt építkezési vállala­ta, de ott - szaúd-arábiai nyomás­ra - végül távozásra szólították fel. Nehéz felbecsülni azt is, mekkora támogatást kapott Bin Laden a tér­ségben működő jótékonysági szer­vezetektől. E csoportok a mecse­ni, mely hatásköröket lát el a vá­ros, s melyeket a városrészek; ♦ a megye köteles arra használni a hatáskörébe utalt vagyont, amire az célirányosan szolgál; ♦ a meny és a vő is azon szemé­lyek közé kerül, akik a súlyosan sé­rült személy gondozásáért gondo­zási hozzájárulást kaphatnak a szociális segélyről szóló törvény­nek megfelelően; ♦ nem lesz kötelező összevonni a kevés osztállyal rendelkező iskolá­kat az óvodákkal, ezt a törvény ezentúl csak lehetőségként fogal­mazza meg; ♦ ha a tanuló jogi képviselője nem törődik a tanuló iskolalátogatásá­val, az iskolaigazgató ezt köteles jelenteni a tanuló állandó lakhelye szerinti községi önkormányzatnál; ♦ ha a község iskolát akar létre­puccsal megdöntötte a hatalmát. Washington arra próbálja rávenni európai szövetségeseit, egyezze­nek bele egy, az afganisztáni tálib rezsim megdöntését célzó katonai kampányba, és egy ENSZ-felügye- let aíatti átmeneti kormányzat lét­rehozásába. A The Guardian brit napilap birtokában lévő - az USA egyik NATO-szövetségesének wa­shingtoni nagykövetségéről szár­mazó - diplomáciai táviratváltás­ban az Amerika arra kérte szövet­ségeseit, fejtsék ki véleményüket „az ország felszabadítása után egy tálib kormányzat utáni Afganisz­tánról”. A táviratból kivüáglik: az amerikai kormány hajlik arra, hogy katonai erővel eltávolítsa a tálibokat a hatalomból, amiért menedéket nyújt bin Ladennak. A The Guardian szerint az amerikai stratégia részét képezi egy olyan kampány támogatása, amely Zahir Sah volt uralkodónak a hatalomba való visszatérését célozná, bátorít­va az ország északi részén működő tálibellenes, ellenzéki erők hadse­regét arra, hogy felsorakozzon a száműzetésben élő 86 éves uralko­dó mögött. tekben gyűjtik a pénzt a hívőktől vallási vagy humanitárius célokra - ám az adományok egy része gya­níthatóan a szélsőségesek zsebé­ben köt ki. Ezt a pénzmozgást azonban ugyanolyan kényes és szinte reménytelen feladat ellen­őrizni, mint a piszkos pénzek „fe­hérre” mosását. Az amerikai terrorakciók után legalább a szándék megvan a vál­toztatásra: az Egyesült Államok mellett több európai ország is be­jelentette, hogy megszigorítja a pénzmosás elleni törvénykezését. A fő nehézség - magyarázza Noel de Berry brit bankszakértő - az átutalások nyomon követése: a pénz pillanatok alatt, három-négy tranzakcióval körbeutazhatja a világot, majd visszatérhet ugyan­oda. P. B. hozni vagy megszüntetni, köteles kikérni a községi iskolatanács ál­láspontját, és szándékáról a járási hivatalt is tájékoztatnia kell; ♦ a község köteles elkészíteni a hatáskörébe utalt és általa létesí­tett iskolák és iskolai létesítmé­nyek éves tervét és költségvetését; ♦ a község hagyja jóvá az iskola- épületeknek, iskolai helyiségek­nek, illetve az iskolák járulékos he­lyiségeinek a bérbeadásáról szóló szerződéstervezeteket; ♦ a község által létesített iskolák fejlesztési-beruházási koncepció­ját a község dolgozza ki, a megye által létrehozott és fenntartottakét a megye; ♦ az iskolai önkormányzati szer­vekbe a pedagógusok és nem pe­dagógus alkalmazottak, a szülők, az iskolákat létrehozó és fenntartó MTI-HÍR Jeruzsálem. Döntés nélkül fejező­dött be tegnap hajnalban az izraeli biztonsági kabinet ülése. A tanács­kozást azért hívták össze, hogy meghatározzák a Jasszer Arafat palesztin elnök által kedden meg­hirdetett fegyvernyugvást megsér­tő erőszakcselekmények után kö­vetendő politikát. Az Arafat és Si­mon Peresz izraeli külügyminisz­ter között tervezett találkozót ügyében sem született döntés. Ariel Sáron izraeli kormányfő azt szabta a találkozó feltételéül, hogy 48 órán át ne sértsék meg a fegy- vemyugvást. Csütörtökön ugyanis egy izraeli telepes asszonyt palesz­tin fegyveresek megöltek, egy pa­MTI-JELENTÉS Varsó. Lengyelországban tegnap ismertették a ma életbe lépő kam­pánycsend előtti utolsó közvéle­mény-kutatási adatokat a holnapi parlamenti választásokkal kapcso­latban. A Rzeczpospolita című konzervatív napilap felkérésére a PBS közvélemény-kutató intézet által elvégzett felmérés szerint a Baloldali Demokratikus Szövetség- Munka Uniója (SLD-UP) koalíci­ója 48 százalékot ér el (256 man­dátum), miközben az önálló kor­mányalakításhoz elegendő már 231 mandátum is. Második helyen áll a jobboldali­liberális Polgári Platform (PO) 15 százalékkal (75 mandátum). Utána következik a Lengyel Pa­rasztpárt (PSL) 10 százalékkal (52 mandátum), a Samoobrona agrárpárt 8 százalékkal (44 man­dátum), végül a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) 6 százalékkal (32 mandátum). A fennmaradó Pavle ortodox pátriárka Koszovóban választhat Belgrád. Pavle szerb ortodox pátri­árka felvétette magát a koszovói választások szavazói jegyzékébe és- személyes tekintélyét latba vetve- erre hívott fel minden koszovói menekültet is. Az idős szerb orto­dox egyházfő 34 évig élt a szerbiai tartomány nyugati részén fekvő Pecben (Ipek) - miután 1957-ben raska-prizreni püspökké nevezték ki -, így megfelelt a választói név­jegyzékbe történő bejegyzés feltét­eleinek. A pátriárka abban a re­ményben szólította fel ugyanerre a menekülteket, hogy egyszer még visszatérhetnek otthonaikba. Ko­szovóban november 17-én általá­nos választásokat tartanak, és a vá­lasztásra jogosult polgárok a mai napon még felvetethetik magukat a választói névjegyzékbe. (MTI) helyi, illetve megyei önkormány­zatok, középiskolák esetében pe­dig a diákok is delegálnak tagokat; ♦ az országos működési területű iskolák jegyzékét kormányhatáro­zat állapítja meg; ♦ a törvényben felsorolt szociális intézményeket (vagyis például a meghatározott nyugdíjas- és gyer­mekotthonokat) nem 2002 áprili­sától, hanem csak a jövő év júliusá­tól adják községi tulajdonba; ♦ 2002 júliusától minden olyan is­kolának lesz jogalanyisága (vagyis jogi viszonyokban önállóan léphet fel és önmaga vállal a lépéseiért fe­lelősséget), amelynek minden évfo­lyama megvan - a kormányterve­zetben eredetileg olyan korlátozás szerepelt, hogy jogalanyiságot csak azon iskolák kapnak, amelyeknek legalább 250 tanulójuk van. lesztint pedig az izraeli katonák. Több helyütt rövid tűzharc is volt a palesztin területeken: hét izraeli és egy palesztin megsebesült. Az ösz- szecsapások nyomán a palesztin vezetés azzal vádolta Izraelt, hogy szabotálja a tűzszünetet, az izraeli biztonsági erők pedig azzal vádol­ták Arafatot, hogy csupán taktikai fogás volt részéről a fegyvernyug­vás hangoztatása. Hubert Védrine francia külügyminiszter holnap háromnapos látogatást kezd a Kö­zel-keleten azzal az elsődleges cél­lal, hogy előmozdítsa Peresz és Arafat hetek óta halogatott talál­kozóját. Védrine szerint máris érezhető a Közel-Kelettel kapcso­latos amerikai magatartásban az újkeletű rugalmasság. egy hely a német kisebbségé len­ne. A felmérés szerint nem jut be a szejmbe a jelenleg kormányzó Jobboldal Szolidaritás Választási Akciója (AWSP) (5 százalék) és korábbi koalíciós társa, a Szabad­ság Uniója (UW) (3 százalék) sem. A felmérés szerint a baloldali koa­líció - minden eddigi előrejelzés­nek ellentmondva - a 100 tagú szenátusban (felsőházban) is ké­nyelmes többséget, 66 mandátu­mot szerez, annak ellenére, hogy ott a jobbközépnek sikerült válasz­tási koalíciót létrehoznia. Ez utób­bi, a Szenátusi Tömb 2001 csak 14 szenátort küldhet a felsőházba. Csak egyetlen közvélemény-kuta­tóintézet, az OBOP jutott olyan eredményre, hogy a baloldali koa­líció nem szerzi meg az önálló kor­mányalakításhoz szükséges több­séget, mert csak 43 százalékot kap, de az eddigi kormánypártok katasztrofális vereségét ez sem kérdőjelezi meg. Román-magyar viszony Magyarázatot várnak Budapest. A magyar külügymi­nisztériumba kérették csütörtökön Petru Cordost, Románia budapesti nagykövetét, és tájékoztatást kér­tek tőle Ion Iliescu román államfő szeptember 18-án elhangzott nyi­latkozatával kapcsolatban. Sajtó­beszámolók szerint Iliescu olyan megállapításokat tett Magyaror­szág NATO-tagságával kapcsolat­ban, amelyek a két ország jószom­szédi kapcsolatainak és együttmű­ködésének elmélyítése iránti ma­gyar törekvések fényében nem ér­telmezhetőek - közölte Horváth Gábor a szóvivő. A magyar fél meglepetésének adott hangot a ro­mán államfőnek a sajtó szerint tett kijelentései kapcsán, és kérte a ro­mán fél segítségét a kialakult hely­zet helyes értelmezéséhez . (MTI) Nem fogadták el a képviselők pél­dául a következő módosítási javas­latokat: ♦ Peter Tatár független képviselő indítványát a járási hivatalok fel­számolására; ♦ František Mikloško (KDH) ja­vaslatát, hogy azokban az isko­lákban, ahol a törvény hatályba lépésekor az igazgatók legalább öt vagy több éve töltik be tisztsé­güket, a jogszabály hatálybalé­pését követő öt hónapon belül pá­lyázatot kell kiírni igazgatóvá­lasztásra; ♦ Dušan Jaijabek (HZDS) javasla­tát: több megye együtt létesíthes­sen, működtethessen és finanszí­rozhasson hivatásos színházakat úgy, hogy szerződés határozza meg, a társulat melyik megyében mennyit játsszon, (kor) Powell a különféle lehetőségekről Washington. Az USA nem zárja ki azt az eshetőséget, hogy ne az amerikai bírói fórumrendszer előtt, hanem valahol máshol a világ­ban vonják felelősségre Oszama bin Ladent - közölte Colin Powell amerikai külügyminiszter, az ABC tévéhálózatnak adott nyilatko­zatában. Powell azt a reményét hangoztatta, hogy az afganisztáni tálib kormányzat végül is fel fogja ismerni: az a logikus, hogy kiad­ja a müliomos terroristát. „Számos módja van annak, hogy igazság­szolgáltatás elé kerüljön” - vélte az amerikai külügyminiszter. „Az amerikai bíróság az egyik lehetőség, de más országok bíróságai is szerepet játszhatnak. Először is nézzük meg, hogy ki kell-e jönnie (Afganisztánból)” - tette hozzá. (MTI) Nagyon fontos lenne a milliomos terrorista anyagi forrásainak elzárása is Hol van Oszama bin Laden pénze? HÁTTÉR A hatásköri törvényhez fűzött fontosabb módosítási javaslatok - Peter Tatárnak a járási hivatalok felszámolását célzó kezdeményezése nem ment át Kétszáznál is több indítványról szavaztak a parlamentben ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A csütörtökön jóváha­Katasztrofális vereségre számíthatnak a kormánypártok Balra át Varsóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom