Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-21 / 217. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 21. TÉMA: AZ ALZHEIMER-KÓR VILÁGNAPJA 11 Csupán a folyamat lassítására elegendőek a gyógyszerek - hatásuk annál jobb, minél enyhébbek a tünetek Az aggkor tragédiája World Alzheimers Day 2l September Illusztrációs felvétel Az Alzheimer-kór a demen- cia egyik formája. A demen- cia szó leegyszerűsítve elbu- tulást jelent, az öregedés természetes velejárójának tartják. Ez azonban nem egészen igaz, hiszen mind­annyian ismerünk nagyon sok kiváló szellemi képessé­gekkel megáldott, remek emlékezetű és csorbítatlan intellektusú idős embert. FELDOLGOZÁS A demencia a magasabb agykérgi funkciók (emlékezés, megértés, tájékozódás, elvonatkoztatás, ta­nulási képesség) különböző ere­detű zavara. Leggyakoribb formá­ja az úgynevezett Alzheimer típu­sú elbutulás, amely lassan, alatto­mosan, de folyamatosan alakul ki. Az Alzheimer-kór során a köz­ponti idegrendszerben szemmel látható sorvadás indul meg, az idegsejtek száma drámai módon csökken. Minél idősebb valaki, annál na­gyobb a megbetegedés valószínű­sége, de az Alzheimer-kór nem ki­zárólag az idősek betegsége. Rit­kábban ugyan, de már az ötvenes Minél idősebb valaki, annál nagyobb a megbe­tegedés valószínűsége. éveikben járóknál is megjelenhet. A 65 év felettiek kb. 5 százaléka érintett. A kórkép kialakulásához több ri­zikófaktor egyidejű jelenléte szükséges, a feltételezett ténye­zők: genetikai adottság, gyulla­dás, vírus, környezeti ártalom. A betegségnek két formáját külö­níthetjük el. A nagyon ritka csalá­di előfordulást, mely az összes megbetegedésnek mintegy 5 szá­zaléka, általában korábban indul és lefolyása „rosszabb indulatú”, és a gyakoribb, családi halmozó­dás nélkül, szórványosan jelent­kező, idősebb korosztályt érintő, lassúbb lefolyású, ,jobb indulatú” formát. A rizikófaktorok együttes jelenléte mellett a mai tudásunk szerint két folyamat képzelhető el: olyan ártalmas anyagok kelet­keznek az agyban, melyek elpusz­títják az idegsejteket, vagy csök­ken az idegsejtek információt át­vivő anyagainak mennyisége. A másik gyakori intellektuális ha­nyatlást okozó agyi betegség vér­ellátási zavarra vezethető vissza, például érelzáródás miatt romlik a tápanyagellátás, illetve idegsejt- pusztulást okoz. Ezt a betegséget szokták érelmeszesedésnek, or­vosi nyelven vaszkuláris demen- ciának nevezni, melynek háttere, így kezelése is eltér az Alzheimer- kór kezelésétől. A szakvélemények szerint a két betegség együttesen, úgynevezett kevert formában is előfordulhat. Alapvetően ez a két kórfolyamat áll legtöbbször a szellemi leépülés hátterében, kb. az összes, demen- ciával járó betegségek 90 százalé­kát teszik ki. Az Alzheimer-kórra utaló jelek:- Az emlékezetkiesés először a friss eseményekre, esetleg az is­merősök neveire terjed ki.- A beteg nem tudja a pontos dá­tumot, ismeretlen helyen nem igazodik el, nehezebben talál ha­za.- A mindennapi dolgok intézése nehézkessé válik.- Érdektelenség alakul ki az addig szeretett munka vagy hobbi iránt. Ezeknek a tüneteknek a rendsze­res észlelése esetén nemcsak arra érdemes rábeszélni a rokont vagy barátot, hogy forduljon orvoshoz, hanem célszerű el is kísérni őt. Ugyanis gyakran megesik, hogy a páciens már a betegség korai stá­diumában elveszítheti rálátását saját betegségére. Ezért az Alz­heimer-kór gyakran több szenve­dést okoz a családnak, a hozzá­tartozóknak, mint magának a be­tegnek. Három stádiumot különböztet­hetünk meg betegség lefolyásá­ban: a korai, a középsúlyos és sú­lyos stádiumot. A korai stádium tünetei külön-külön jelentékte­lennek, enyhének tűnnek, jelleg­zetes szerveződésük azonban fi­gyelemfelkeltő: jellegzetes első tünet az elmúlt napok, hetek, hó­napok eseményeivel kapcsolatos emlékezetzavar, a térbeni és idő­beni tájékozatlanság. A betegnek nem jutnak eszébe az ismerősök nevei, nem emlékezik rá, hogy bevette-e a gyógyszerét, ki járt nála az előző napon. Ezek a tüne­tek feszültséget, szorongást, de­pressziót váltanak ki. A középsú­lyos fokozat jellemzői már a min­dennapi életvitelt is korlátozzák, a tünetek erőteljesebbek. Jelen­tős a memóriazavar - nem jutnak eszébe a családtagok nevei -, csökken az önellátó képesség, se­gítségre szorul a beteg az öltöz­ködésben, tisztálkodásban, köny- nyen eltéved. Hétköznapi szavak sem jutnak az eszébe, gyakran felcseréli, illetve nem érti meg azokat. Általában írási, olvasási és számolási zavarok alakulnak ki. Jelentkezhetnek pszichés tü­netek, hallucinációk, gyakori a vádaskodás, a dühroham és az ok nélküli gyanakvás. A súlyos stádi­um teljes függőséget, szellemi és testi hanyatlást jelent. A beteget etetni kell, nem ismeri fel családját, barátait, mozgásza­varánál fogva ágyhoz kötötté vál­hat, inkontinens, és a helyzetet súlyos viselkedési zavarok nehe­zíthetik. A jelenleg alkalmazott gyógysze­rek csak a folyamat lassítására elegendőek, és hatásuk annál jobb, minél enyhébbek ezek a tü­netek, minél kezdetibb stádiumá­ban van ez a betegség. Rendkívül fontosak az olyan kezdeményezé­sek, amelyek abban segítik az érintett családokat, hogy meg tudjanak küzdeni azzal a rendkí­vül nehéz helyzettel, amelyet egy ilyen betegségben szenvedő ápo­lása jelent. Az egyén, a család és a beteg érdeke egyaránt, hogy az őt ápoló hozzátartozó megőrizze lelki és fizikai egészségét, (-erf) Alzheimeres (balra) és egészséges agy (jobbra) RÖVIDEN $ f Megelőzhető a betegség kialakulása? Amerikai orvosok szerint akadályozza az Alzheimer-kór kialakulá­sát, ha az idős emberek rendszeres szellemi és fizikai munkát végez­nek. A kutatók eddig is sejtették, de most már kísérletekkel is sike­rült alátámasztani a hipotézist: ha egész életünk során rendszere­sen végzünk fizikai és szellemi tevékenységet egyaránt, akkor ez se­gít megelőzni az Alzheimer-kór kialakulását. A Science et Vie című francia tudományos lap egy üyen kísérletről számol be. Eszerint az egyik clevelandi egyetem kutatócsoportja, Robert Friedland pro­fesszor vezetésével több mint ötszáz idős, 60 évnél öregebb embert kérdezett ki: közülük mintegy kétszáznál már jelentkeztek az Alzheimer-kór első jelei, a többieknél nem. Az idős embereknek ar­ra kellett válaszolniuk, hogy megszokott munkájuk mellett végez­tek-e még különböző (egy 26 tételből álló listán felsorolt) szabad­idős tevékenységeket. Mint kiderült, az egészségesek csoportjában lévők általában igen, míg a betegség jeleit mutatók nem. A kutatók az eredményt azzal magyarázzák, hogy a szellemi tevékenység az agykérgen belül új kapcsolatokat hoz létre, dolgoztatja az agyat. Ez­által késlelteti a betegség kialakulását, a fizikai tevékenység pedig a szív- és érrendszer állapotát javítja, s ezzel hozzájárul az agy megfe­lelő vérellátásához. (m-p) Betegeken próbálják ki a vakcinát Klinikai kipróbálási szakaszába léphet az Alzheimer-kór elleni vak­cina. A San Franciscó-i Elan Corporation kutatócég által kifejlesz­tett AN-1792 jelű vakcináról a most befejeződött vizsgálatok meg­állapították, hogy a gyógyszer nem okoz kárt a betegeknek, sőt né­milegjavítja is állapotukat. Az állatkísérletek mindenesetre ered­ményesek voltak, a beoltott egerek nem kapták meg a betegséget, s a már beteggé tett állatok állapota javult. A most következő sza­kaszban az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában 375 Alzheimer-betegen próbálják ki a vakcinát, (i-t) Kapcsolat a mobil és a kór között Svéd kutatók legújabb kísérletei alapján feltételezhető, hogy a rá­diótelefonok sugárzása, és az Alzheimer-kór valamilyen kapcsolat­ban állnak egymással. A patkányokon végzett vizsgálatok során a mikrohullámú sugárzásnak kitett állatok agyában keringő vérben albumin proteineket mutattak ki. „Nem mondhatjuk biztosan, hogy a mobiltelefonok okozzák az Alzheimer-kór kialakulását, ugyanakkor nem is zárhatjuk ki e tényt” - nyüatkozta Leif Salford professzor. A kutatócsoport most azt próbálja kideríteni, ugyan­ilyen mennyiség mellett, vajon mely más proteinek okozhatnak az agyba szivárogva az Alzheimer-kórhoz hasonló rendellenessége­ket. A kísérletezések tehát tovább folytatódnak, azonban ezek kiérté­kelésére még vámunk kell. (r-n) Az embriókutatás támogatója Ronald Reagan is Alzheimer- kórban szenved, amelyet egyes tudósok feltételezése szerint meg lehet fordítani az embriók­ból nyert őssejtek segítségével. A kutatók azt állítják, hogy az őssejtekből lényegében bármi­lyen beteg szövet vagy akár szerv pótolható lesz. Nancy Reagan, a volt elnök felesége le­vélben kérte Bush elnököt, hogy támogassa az embriókutatást. A volt first lady azt írta: azt sze­remé, ha nem lenne több olyan család, amelyiknek keresztül kellene mennie mindazon, ami nekik kijutott, (i-t) Ronald Reagan. A több millió amerikai Alzheimer-kóros között a leghíresebb, a kilencvenéves volt elnök. (Archívum) A betegeknek memóriajavító készítményekre, a hozzátartozóknak pedig elsősorban túlélési stratégiára van szükségük Alzheimer-kór, a huszonegyedik század betegsége Fontos a korai felismerés Diagnózis tíz perc alatt A memória, a felfogás és a kon­centrálóképesség csökkenése idő­sebbeknél tünete lehet az Alz- heimer-kórnak, de a depresszió­nak is. Annak érdekében, hogy a kettőt idejében meg lehessen kü­lönböztetni egymástól, a Cambrid- ge-i egyetem tudósai tíz perc alatt elvégezhető tesztet fejlesztettek ki. Egy számítógép képernyőjén egy­más után és különböző helyeken más és más minták jelennek meg. A vizsgált páciensnek meg kell je­gyeznie, hogy egy adott minta a képernyő mely helyén volt látható. A szakértők szerint ezek a felada­tok az úgynevezett epizodikus em­lékezetet teszik próbára, amely helyszíneket és történéseket tárol. Ez a fajta emlékezés az Alzheimer- kórnak már a kezdetén károsul, de­presszió esetén viszont nem sérül. Az Alzheimer-kórnak ilyen korai felismerése döntő fontosságú a betegség további lefolyása szem­pontjából. Minél korábban alkal­maznak gyógyszereket az agy tel­jesítményének fokozására, azok annál eredményesebbek lehetnek. Emellett magának a páciensnek és hozzátartozóinak is könnyebb megbékélni a diagnózissal, ha a betegség még nem túlságosan elő­rehaladott. (MTI) PÉTERFI SZONVA A szív- és érrendszeri betegségek, a daganatok és a különböző agyi károsodások után a negyedik leg­gyakrabban előforduló betegedés az Alzheimer-kór. Félelmetes kór, hiszen fokozatos szellemi hanyat­lással, az önellátás képességének elvesztéssével jár. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzései alapján né­hány éven belül az Alzheimer-kór lesz az egyik legjelentősebb e- gészségügyi, szociális és társa­dalmi probléma. Jelenleg az érintettek száma már 18 millió, de húsz éven belül már 38 millióan szenvednek majd Alzheimer-kórban. A betegség előfordulása főleg a fejlett ipari országokban gyakori. Míg a hatvan év feletti emberek öt százaléka, addig a nyolcvan év felettiek húsz százaléka szenved ebben a betegsében. Az Egyesült Államokban négymillió, (kezelé­sük évi nyolcvanmilliárd dollárba kerül) Németországban 800 ezer, Franciaországban 400 ezer beteg él. Bár átfogó hazai statisztikák nem léteznek, az arányokat tekintve nincs ez másképp nálunk sem. Feltételezések szerint Szlovákiá­ban kb. 40-50 ezerre tehető az Alzheimer-kórosok száma. Nem véletlen tehát, hogy a kór „az év­század betegsége” elnevezést kapta. Az Alzheimer-kór tüneteit a hoz­zátartozók zöme alig veszi észre - ismertette a tényeket dr. Iza­bela Mátéffy gerontopszichiáter. Más megbetegedésre gyanakod­nak, mert enyhébb lefolyásnál az emlékezetkihagyások (az átme­neti feledékenység még nem a kór tünete!) beszédzavarral, ag­gódással, szorongással, szomorú­sággal, félelemmel, búskomor­sággal, életkedvvesztéssel társul­nak. Később előtérbe kerül a nagyfokú feledékenység, a gon­dolkodás zavara. Romlik az ítélő-, A beteg nem ismeri fel családtagjait, elfelejti nevüket. a megfigyelő- és a koncentráció­képesség. Súlyos esetberr a térbeli tájékozódás hiánya miatt nem­csak az utcán, a saját lakásában is eltéved. Sajnos, az emlékezet­vesztés olyan fokú is lehet, hogy a beteg nem ismeri fel családtag­jait, elfelejti nevüket. Személyi­ségének megváltozása miatt sok­szor szinte elviselhetetlen a kör­nyezete számára. Ugyanis gyak­ran a korábban még rutinszerűen elvégzett feladatokat (mosako­dás, öltözködés, főzés) sem tudja megoldani, képtelenné válik ön­maga ellátására (nem tartja visz- sza a vizeletet, a székletet), s emiatt csak otthoni áplással vagy intézetben való elhelyezéssel tartható fenn élete. Nem szabad ítélkezni azok felett, akik végső elkeseredésükben in­tézetbe adják a beteget, hiszen a legsúlyosabb esetekben már 24 órás felügyeletet igényelnek. Az ilyen állapot akár évekig is eltart­hat, a rászoruló gondozása, élet­ben tartása nemcsak óriási anya­gi ráfordítást, hanem fizikai és óriási lelki erőt is igényel. Nemcsak a nem megfelelő szociá­lis hálózat nehezíti a betegek és a családtagok életét, hanem a meg­felelő, időben elvégzett diagnosz­tika hiánya is. Mert előfordul, hogy a szerencsétlen, beteg idős embert csak akkor látja szakor­vos, amikor már eluralkodik rajta a kór. Az Alzheimer-kór nem gyógyítha­tó, kétfajta korszerű orvossággal azonban lassítható a betegség fo­lyamata. Mátéffy doktornő sze­rint nagyon fontos időben előírni a gyógyszert. Sajnos, a betegsé­get előidéző okot az elmúlt közel 90 esztendő alatt (Alois Alzhei­mer először 1906-ban számolt be róla) nem sikerült megismerni. A kezdeti szakaszban a betegnek csak felügyeletre van szüksége, A kezdeti szakaszban betegnek csak felügye­letre van szüksége. később azonban 24-órás gondo­zást igényel. Mivel nincs szakin­tézet, amely befogadná az Alz­heimer-kórban szenvedőket, ezért vagy kórházba utalják, vagy- jobb esetben - nyugdíjas­otthonban helyezik el őket. Leg­gyakrabban viszont otthon ápol­ják a beteg hozzátartozót.- A nappali szanatóriumban je­lenleg tizenöt-tizennyolc Po- zsony-óvárosi lakosról napi száz koronáért gondoskodunk, a Se­nior polgári társulás jóvoltából mikrobusszal hozzuk, visszük őket. Minden városkerületben lé­tesíteni kellene a mienkhez ha­sonló központot - mondta Éva Janíková pszichiáter. Michal Novák professzor az Alz­heimer-kór kutatására alakult neuroimmunológiai központ ve­zetője és Štefan Krajčík doktor, a Szlovák Alzheimer Társaság elnö­ke a hamarosan Ligetfaluban megnyíló új, húsz fő befogadásá­ra alkalmas betegellátó központ­ról tájékoztatott.- Az 1994-ben alapított Memory Alapítvány célja a betegek segíté­se mellett a hozzátartozók, és a gondozók képzése. Mert a bete­gek legképtelenebb megnyilvá­nulásai iránt megértést kell ta­núsítani. Tudatosítani kell, hogy nincsenek tisztában cselekedete­ikkel és azok következményeivel. Az orvosok memóriajavító ké­szítményekkel próbálják elvisel­hetővé tenni a beteg életét. Nem szabad megfeledkezni a hozzá­tartozókról sem: túlélési straté­gia kidolgozásával kell segíteni nekik - hangsúlyozta Novák pro­fesszor. Megjegyezte: „Szlovákiában 40- 50 ezer embert érint az Alz­heimer-kór, de közvetve 200 ezer ember szenved a betegség okozta következményektől. Javítani, ha­tékonyabbá kell tenni a szociális tárca támogatási rendszerét is, hiszen nem várható, hogy a hoz­zátartozókat kizárólag az egész­ségügy támogassa.”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom