Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-19 / 215. szám, szerda

fl Politika ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 19. Az európai szövetségesek többsége óvatos, megfontoltságra inti Washingtont Támogatók és ellenzők Rizsosztás után egy pakisztáni afgán menekülttáborban. Pakisztánnak nagy gondokat okoz az újabb menekültáradat. (TASR/EPA) Nem terveztek merényletet az Európai Parlament ellen Francia cáfolatok Októberben MÁÉRT-ülés Budapest. Az MSZP Orbán Viktor kormányfőnél a Ma­gyar Állandó Értekezlet (MÁ­ÉRT) sürgős összehívását kezdeményezi, hogy érdemi eszmecserére nyíljon lehető­ség a státustörvény végrehaj­tási rendeletéiről. Szabó Tibor,a HTMH elnöke erre tegnap közölte: az MSZP lé­pése okafogyott.mert már augusztusban októberre tűz­ték ki a tanácskozás időpont- ját.(MTI) Verheugen ismét derűlátó Vilnius. Rövid időn belül már másodszor beszélt arról Gün­ter Verheugen, az EU bővítési biztosa, hogy szerinte az Ame­rikát ért múlt heti terrortáma­dás felgyorsítja a bővítési fo­lyamatot, és erősítheti a nyu­gat-európai közvélemény tá­mogatását e folyamathoz. Verheugen a litván fővárosban azt mondta, az integráció a legmegfelelőbb útja annak, hogy Európát biztonságossá a polgárok számára. (MTI) Irak rakétákkal válaszolt Bagdad. Az iraki légvédelem hétfőn tüzet nyitottak az észak- és dél-iraki repülési ti­lalmi övezetben járőröző amerikai és brit gépekre. Bag­dadi bejelentés szerint észa­kon az iraki légvédelem föld­levegő rakétákkal menekülés­re kényszerítette a gépeket, amelyek törökországi támasz­pontjuk hányában elhagyták az ország légterét. Bagdad azt is közölte, hogy a déli légtér­ből ugyancsak távozásra kényszerítettek támadó ame­rikai és brit gépeket. (MTI) Cseh-magyar kapcsolatok Prága. Csehország és Ma­gyarország kapcsolataiban nincsenek rendezetlen és nyi­tott kétoldalú kérdések. Prá­gát és Budapestet összeköti a közös érdek: minél hamarabb csatlakozni az EU-hoz. A cseh sajtóiroda szerint ezért nem véletlen, hogy a ma Prágába érkező Mádl Ferenc magyar államfő vendéglátójával, Václav Havellel elsősorban a bővítésről, a jövő évi prágai NATO-csúcsról és a balkáni helyzetről fog tárgyalni, (č) Ez lesz Mádl Ferenc első hiva­talos látogatása Csehország­ban (Archívum) Kemény amerikai nyilatkozat Washington. Az USA erőteljes hangon elítélte a fehérorosz elnököt, mondván, Alekszandr Lukasenko „lopta magának” a közelmúltban aratott, földcsu­szamlásszerű elnökválasztási győzelmet. Az Ari Fleischer fe­hér házi szóvivő által felolva­sott nyilatkozat Európa utolsó diktátorának minősítette Lukasenkót, azt állítva, hogy Fehéroroszország népét meg­fosztotta a demokráciához és a szabadpiaci gazdasághoz ve­zető útra való visszatérés lehe­tőségétől. (MTI) London. George Bush ameri­kai elnök nemzetközi támo­gatást próbál teremteni a ter­rortámadás miatti katonai megtorláshoz. A Reuters ösz- szeállítása alapján ismertet­jük, hogy mely országok és miként támogatják a vélhető­en Afganisztán ellen irányuló akciót. ÖSSZEFOGLALÓ A brit hírügynökség hét országot so­rol a hadműveletet határozottan tá­mogató, illetve ahhoz konkrét tá­mogatást felajánlott államok közé. Az USA legközelebbi szövetségesé­nek számító Nagy-Britannia minisz­terelnöke, Tony Blair kormányfő megígérte, hogy vállvetve áll Bush mellé, és London a kevésbé lelkes európai országokat is erre próbálja rávenni. Belgium katonákat is kül­dene a hadművelethez, Spanyolor­szág pedig légitámaszpontjait aján­lotta fel, valamint .jeltétel nélküli cselekvésť’ ígért. Izrael - amerikai források szerint - létfontosságú hír­szerzési információkat ad át iszlám szélsőségesekről. Kuvait minden se­gítséget megígért, a népes muzul­mán kisebbséggel bíró India fel­ajánlotta létesítményeit, a Fülöp- szigetek átengedné kikötőit, repülő­tereit, és hamarosan dönt katonák felajánlásáról is. A Reuters számos más országot vagy nemzetközi szervezetet sorol a katonai megtorlást korlátozottan tá­mogatók közé. A NATO fennállása óta első ízben életbe léptette a wa­shingtoni szerződésnek a kollektív védelemről szóló cikkelyét, ami megnyitja az utat egy esetleges kol­lektív válasz előtt, de egyes tagor­szágok fenntartásaikat hangoztat­ták. Franciaország elnöke, Jacques Moszkva. Orosz elemzők szerint a hétfői, rég nem látott hevességű cse­csen offenzíva ellenére sem tudták a szakadárok megismételni 1996-os sikerüket, amikor elfoglalták Groz- nijt, a köztársaság fővárosát. Hétfőn ugyanis olyan hírek érkeztek, hogy a 800 fegyveres részvételével indí­tott támadás során a csecsének el­foglalták a második legnagyobb vá­rost, Gudermeszt Azt Moszkvában is elismerik, hogy jól szervezett tá­madásról volt szó, amely váratlanul érte a szövetségi erőket, amelyek Belgrád. Az USA nemcsak Oszama bin Laden terroristavezért részesí­tette kiképzésben, hanem Ágim Cekut, Daut Haradinajt és Hasim Thaqit, a koszovói UCK egykori pa­rancsnokait is felkészítette a harcra - írta tegnqp a montenegrói Dán cí­mű lap. Azt is tudni véli, hogy a dél­nyugat-szerbiai Növi Pazar közelé­ben nemrég handzsár osztag ala­kult, amejy már „a ravaszon tartja az ujját”. Állítólag az ellenőrzése alá akarná vonni a Délnyugat-Szerbiá- ban és Montenegró nyugati részén fekvő, albánok és szandzsáki mu­zulmánok lakta településeket: Növi Pazart, Tutint, Sjenicát, Raskát, Chirac teljes támogatást ígért, de Lionel Jospin kormányfő szerint Pá­rizsnak kell döntenie a segítség módjáról. Németország védelmi mi­nisztere, Rudolf Scharping hétfőn ködös megfogalmazásban jelezte a nemzetközi szövetségben való né­met részvétel lehetőségét, Joschka Fischer külügyminiszter korábban viszont nyugalomra intett. Antonio Marzano olasz védelmi miniszter szerint Róma katonákat is küld, ha azonban kiszorították a támadókat a városból. Igaz, súlyos árat fizettek érte: legalább 18 orosz katona vesz­tette életét, sokan megsebesültek és ennél is jóval nagyobbak az orosz­barát csecsen rendőrség vesztesé­gei. A szakadárok Groznij felett le­lőttek egy MI-8-as katonai helikop­tert is, két orosz tábornok, nyolc magas rangú katonatiszt és a három tagú legénység meghalt. Az orosz sajtó egy része tegnap két­kedve fogadta azt az előző napi, szenzációsnak ható bejelentést, hogy Csecsenföldön a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a Boe­Leposavicsot, Beranét, Plavot, Gu- sinjét és Murinót. Az említett tele­pülések - írja a lap - a handzsár osz­tag célpontjai, de sem a szerb sajtó, sem pedig Rasim Ljajics, a szan­dzsáki származású jugoszláv ki­sebbségügyi miniszter nem beszél erről. A Dán szerint az USA hamaro­san bombázni fogja Afganisztánt, ami ellen fellázad a muzulmán vi­lág, közöttük az albánok is, akik „aláaknázzák egész Európát és Amerikát”. Montenegróban egyre erősödik az aggodalom, hogy a Koszovóval és Albániával határos, muzulmánok lakta vidéken is bekö­vetkezhetnek azok az események, amelyek Koszovóban és Macedóniá­ban megtörténtek. A NATO egyik kell, de „ez egyelőre nincs benne a pakliban”. Pakisztán - a tálibok korábbi támo­gatója - teljes együttműködést aján­lott az USÁ-nak, küldöttsége Osza­ma bin Laden kiadásáról tárgyal Af­ganisztánban, de külön segítségről még nem döntött és tálib megtorlás­tól tart. A Reuters e csoportba sorol­ta - a tálibokat szintén elismerő - Szaúd-Arábiát és Egyesült Arab Emírségeket, de a megígért hírszer­zési segítség miatt többek között Oroszországot is. Számos Öböl­menti arab ország valószínűleg az Izraelre gyakorolt amerikai nyomás­tól teszi függővé bármilyen amerikai katonai akció támogatását. Az amerikai katonai választ két or­szág ellenzi. Kína figyelmeztetett, hogy a katonai beavatkozás erősíte­né a terrorizmust és fokozná erősza­kot. Irak pedig, amely maga is lehet­séges célpont, Washingtont vádolta terrorizmussal, (m) ing 737-es repülőgép leírását tartal­mazó CD-t és püótáknak készült ok­tatóprogramot talált egy szakadár rejtekhelyen. A média burkoltan ar­ra céloz, hogy az orosz titkosszolgá­latok propagandafogásáról lehet szó. Az valószínűsíthető, hogy bin Laden pénzzel, fegyverrel, önkénte­sekkel és harcosok kiképzésével se­gíti a csecsen szakadárokat - első­sorban annak vahhábita szárnyát -, az viszont gyakorlatilag elképzelhe­tetlennek tűnik, hogy a csecsen lá­zadók amerikai városok ellen akar­tak volna terrorcselekményeket végrehajtani. névtelenül nyilatkozó tisztje nem­rég azt mondta, az albán szélsősé­gesek Montenegró nyugati részén fegyvereket osztanak az ott élő albá­noknak. A Vecsemje Novosztyi belgrádi lap pedig azt írta tegnap, hogy a Bosznia középső részén fek­vő Maglaj közelében az amerikai terrorcselekmények után „mély ille­galitásba vonultak” az El Modzsa- hedin iszlám szervezet tagjai, akik a boszniai háború idején szivárogtak be a volt jugoszláv köztársaságba, és végül ott is maradtak. A lap sze­rint a modzsahedekkel a bosnyákok sem rokonszenveznek, tudván, hogy a szigorú iszlám törvények szerint élő entitás ottlétét a nemzet­közi közösség sem nézi jó szemmel. MTI-JELENTÉS Párizs. Az Európai Parlament szék­helyén illetékes francia prefektúra kategorikusan cáfolta a The Sun­day Telegraph brit lap előző napi je­lentését arról, hogy februárban az EP képviselői ellen szaringáz-me- rényletet terveztek. A prefektúra szóvivője hivatalos formában, a leghatározottabban hangsúlyozta, hogy tudomásuk szerint „az emlí­tett időszakban semmiféle merény­letkísérlet nem történt, sem szarin- gázzal, sem más eszközzel”. A brit lap azt állította, a szóban forgó ösz- szeesküvést az amerikai merényle­tek fő gyanúsítottja, Oszama bin Laden által finanszírozott csopor­MTI-HÍR Bukarest. A román kormánynak meg kell vizsgálnia, hogy Románia valóban a hírhedt terrorista, Oszama bin Laden pénzügyi biro­dalmához tartozott-e - közölte Adrian Nastase román miniszterel­nök. Nastase azzal kapcsolatban nyilatkozott a Mediafax hírügy­nökségnek, hogy előkerült az az interjú, amelyet a brit The Sunday Times készített 1996-ban bin Ladennel. Ebben a terroristavezér Gáza/Jeruzsálem. Harckocsiktól támogatott izraeli egységek két he­lyen is behatoltak a palesztin fenn­hatóság alatt álló Gázai övezetbe tegnap hajnalban. Az egyik támadás során az izraeli egységek mintegy 700 méter mélyen hatoltak be a pa­Ukrán választójogi törvény Nemzetiségi elv szerint Ungvár. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) azt szeretné, ha a jövő évi ukrajnai parlamenti választásokon is meg­maradna a magyar többségű be­regszászi választókerület. A KMKSZ választmányának nyilat­kozata leszögezi, hogy a szervezet figyelemmel kíséri a választójogi törvény módosításának folyama­tát. Mivel a kárpátaljai magyarság képviseletének lehetősége csupán a vegyes választási rendszerben biztosítható, a testület fontosnak tartja a jelenlegi választási tör­vény alapelveinek megőrzését, il­letve azt, hogy a törvény továbbra is szavatolja a nemzetiségi elv fi­gyelembevételét a választókerüle­tek kialakításánál. (MTI) Szkopje. A NATO fegyverbegyűj- tó akciójának kezdete, bő három hét óta a leghevesebb harcot vív­ták egymással macedón kormány­csapatok és albán lázadók Mace­dónia északnyugati részén, Tetovo közelében. Peter Altmannsperger NATO-szóvivő megerősítette, hogy a harcot a macedónok kezd­ték. Borisz Trajkovszki államfő egyik tanácsadója ismét közölte: Szkopje kérni fogja a NATO-t, te­lepítsen kisebb létszámú erőt a ci­vil megfigyelők biztonságának szavatolására, miután az albán fegyverek begyűjtése szeptember 26-án véget ér. A NATO-erő lét­számát annak függvényében álla­pítanák meg, hány EBESZ- és EU­tok akarták végbevinni február 11- 14 között, az Európai Unió 625 fős törvényhozó testületének üléssza­ka idején. A The Sunday Telegraph azt is tudni vélte, hogy a kísérletet a német rendőrség akadályozta meg, s hogy a londoni bázisról érkezett algériai terroristáknak Milánóban és Frankfurtban is voltak cinkosaik. Strasbourgban, amely az Európai Parlamenten kívül az 43 tagú Euró­pa Tanács intézményeinek, vala­mint az Emberi Jogok Európai Bíró­ságának is székvárosa, továbbá szá­mos diplomáciai és konzuli képvi­seletnek is otthont ad, megerősített biztonsági intézkedések vannak ér­vényben a New York-i és washingto­ni merényletek óta. elmondta: az őt pénzügyileg tá­mogató szervezet 13 országra ter­jed ki. Ezek között Albániát, Malaj­ziát, Pakisztánt, Hollandiát, Nagy- Britanniát, Romániát, Oroszorszá­got, Törökországot, Libanont és Irakot említette név szerint. Nastase hangsúlyozta, nem tudja, milyen alapon nyilatkozott Romá­niáról bin Laden, de számításba kell venni az 1996-ban elhangzot­takat. „Azt hiszem, a titkosszolgá­latok már dolgoznak ezen az infor­máción” - tette hozzá. lesztin területre Gáza városától dél­re, és talajgyalukkal leromboltak egy épületet. Á két halálos áldozatot követelő támadás után a védelmi miniszter hivatalosan bejelentette: az izraeli hadsereg felfüggesztette támadó hadműveleteit a paleszti­nok ellen, esélyt adva Arafat hason­ló értelmű utasításának. Megbékélési folyamat Új lendületet kapott Szöul. A két Korea vezetői meg­egyeztek a félsziget két része kö­zötti megbékélési folyamat meg­gyorsításában és a háború szét­szakította családok tagjai közötti találkozók lehetővé tételében - jelentette be tegnap a két fél kö­zös közleményben. A két Korea közötti tárgyalások hathónapos szünetelését követően Szöulban két napon át miniszteri szinten folytatott megbeszélések vezettek erre a megegyezésre. A dél-koreai országegyesítési miniszter tájé­koztatása szerint megállapodtak továbbá az észak-déli vasútvonal építésében, közös sportesemé­nyek rendezésében, valamint az árvizek elleni védekezés össze­hangolásában. (MTI) megfigyelő érkezik majd az or­szág labilis, északi és északnyuga­ti részébe. Ljubcso Georgievszki kormányfő nyíltan bevallotta: attól tart, hogy a Balkán tíz éven belül a Nagy-Al- bániáról szőtt terveknek esik áldo­zatul. A Der Spiegelnek nyilatkoz­va igazat adott azoknak a nyugati politikusoknak, akik úgy vélik: ú bécsi kongresszusra lenne szükség a balkáni határok átrendezése ér dekében. „Minden jel arra mutat hogy végül elkerülhetetlen lesz eg] ilyen konferencia. A Balkánor mindaddig nem lesz nyugalom amíg létre nem jön Nagy-Albánia most csak erről van szó. Bátran e kell gondolkodnunk néhány dolog ról, és meg kell próbálnunk megöl dani őket” - mondta. FBI-ügynökök kerestetnek Washington. A múlt keddi merényletek végrehajtóinak cinkosai még mindig az országban lehetnek - mondta John Ashcroft igazságügy­miniszter a Robert Mueller FBI-igazgatóval közösen megtartott sajtó- értekezleten. Ashcroft jogszabály-módosításokat harangozott be: ki­szélesítenék a gyanús személyek megfigyelésének, a pénzmozgások nyomon követésének lehetőségeit, és szigorítanák a terroristák bör­tönbüntetését. Mueller elmondta: az FBI sürgősen arab vagy farszi (perzsa) nyelvismeretekkel rendelkező munkatársakat keres. (MTI) Maga az orosz sajtó sem hiszi el a titkosszolgálat állításait a csecsen nyomról Meglepték Moszkvát a szakadárok MTI-HÍREK Jugoszláviai lapok muzulmán fegyveres készülődésekről szóló híreket közölnek Félelmek Montenegróban is MTI-JELENTÉS Titkosszolgálati vizsgálódás egy '96-os interjú kapcsán Bin Laden és Románia Harckocsik hajnali támadása a Gázai övezetben Izraeli fegyvernyugvás MTI-HÍR Macedón kormánykatonák kezdték a lövöldözést Kiújult összecsapások MTI-HÍREK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom