Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)
2001-09-18 / 214. szám, kedd
2001. szeptember 18., kedd 5. évfolyam, 39. szám A királyságot 872-ben Széphajú Harald hozta létre, akinek családja, a Haarfagre-k (Széphajúak) egészen 1319-ig uralkodtak. A régi fővárost 997-ben alapították A fővárosi kikötő Múlt heti számunkban közölt óriásrejtvényünk megfejtése: 1. Az ember a természet része még akkor is, ha megkülönbözteti magát tőle azért, hogy kihasználhassa. 2. Egy ember, aki hatalmat szerez, erősen kísértve érzi magát, hogy e hatalommal visszaéljen. A múlt heti számunkban közölt Találja ki, hol járunk! című játékunk megfejtése: Rodosz. Ajándékcsomagot nyert: Vas Krisztina, Érsekújvár Kerekes Sarolta, Losonc Szigeti Katalin, Perbete Terbák Erzsébet, Gúta Póda Dezső, Nagymegyer Gratulálunk, a nyereményt postán küldjük. ki, hol járunk! Találja JÁTÉK normannok már a IV. században erős hatalmi központokat építettek ki, a legnagyobb jelentőségre a normann eredetű vikingek tettek szert, akik a VIII. és XI. században hódító hadjáratokra indultak, elfoglalták Izlandot, Grönlandot és részben az angol szigeteket. Ez idő tájt történtek az első államalapítási kísérletek. A királyságot 872-ben Széphajú Harald hozta létre, akinek családja, a Haarfagre-k (Széphajúak) 1319-ig uralkodtak. Olaf Trigvason (995-1000) 997-ben alapította meg Nidarost (ma Trondheim), a fővárost, és kezdte keresztény hitre téríteni alattvalóit. II. (Szent) Olaf Haraldson (1016-1030) folytatta a hittérítést. A Haarfagre-ház kihalása után svéd uralom alá került az ország. 1397-tól a dán vezetés alatt álló Kalmari Unióhoz tartozott, s 1814- ig Dániával, 1814-1905-ig Svédországgal alkotott perszonáluniót. 1905-ben VII. Haakon néven dán herceget koronáztak királlyá. Az I. világháborúban az ország semleges maradt, a II. világháborúban Németország megszállta (1940), s 1945-ben szabadult fel. 1949-ben csatlakozott a NATO- hoz. 1957-ben V. Olaf követte apját, VII. Haakont a trónon. 1991. január 17-én bekövetkezett halála után fia, V. Harald került trónra. A gazdaság nyersanyag-kitermelésen és feldolgozáson alapul. Európa vezető szénhidrogén kitermelője az Északi-tenger kőolaja és földgáza révén. Jól hasznosítja természeti kincseit, a fát, halat, érceket és ásványokat, melyekre fejlett ipar épül. A fa az ország egyik legfontosabb nyersanyagforrása. Jelentős a halászat is. Földjéből világgazdasági szinten bányásznak titánt. 1972-ben népszavazáson a lakosság nemet mondott a Közös Piacba való belépésére, majd 1995-ben szintén nemmel szavazott az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Az országban az egy főre jutó GDP 1999-ben 25 100 amerikai dollár volt. Az infláció 2,8 százalékos, a munkanélküliség pedig 2,9 százalékos volt 1999-ben. A végrehajtó hatalmat névlegesen a király gyakorolja a kormány közvetítésével. Formálisan a király nevezi ki a kormányt, valójában azonban a parlamenti többséggel rendelkező párt vezetője alakítja meg. A kormány a parlamentnek felelős. A törvényhozó hatalom a parlament, a Storting kezében van, amelynek 165 képviselőjét négy évre választják. A választói korhatár 1978 óta 18 év, a választhatósági pedig 21. A parlamenti választások rendjét 1988. május 12-én módosították: egyrészt 157- ről 165-re emelték a képviselői helyek számát, másrészt megszabták, hogy csak az a párt kerülhet be a parlamentbe, amelyik a választásokon a szavazatoknak több mint 4 százalékát megszerzi. A reform az 1989. szeptember 1-jére kitűzött általános választások után lépett érvénybe. MEGFEJTÉSÉRT AJÁNDÉK A Rejtvénysziget e heti számában közölt kétoldalas nagy keresztrejtvény sikeres megfejtői között, akik a kiadó címére (Petit Press a.s., Prievozská 14/A, 824 88 Bratislava 26, P.O. BOX 49) szeptember 24- ig beküldik a helyes válaszokat, ajándékokat sorsolunk ki. Öt szerencsés nyertesnek ajándékot küldünk, (ú) vasárnap
