Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)
2001-09-17 / 213. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 17. Gazdaság és fogyasztók 9 A Szlovák Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint a második negyedév végén 12 064 korona volt az átlagbér Gyakorlati tanácsokat adnak a szlovák vállalkozóknak Változatlanul sok munkanélküli Nem kerül több pénz a perselybe. Bár a fizetés növekedik, az inflációval egyelőre nem tudja tartani a lépést. (Archívum) Pozsony. A legfrissebb adatok szerint a második negyedévben a gazdaságban foglalkoztatottak átlagbére tovább nőtt, a munkanélküliek aránya 19,3 %, a hazai össztermék növekedése 2,8% volt. TUBA LAJOS A Szlovák Statisztikai Hivatal szerint az idei év második negyedévében a gazdaságban dolgozók átlagkeresete 12 064 korona volt. Ez éves szinten 7,5%-os emelkedést jelent, viszont az inflációt is figyelembe véve a reálbér 0,3%-kkal csökkent. Ezzel kissé megtört az első negyedévben tapasztalt dinamika, hiszen a féléves 11 693 koronás átlagbér még 0,1%-os reálbémövekedést jelentett. Ennek oka azonban a tavasszal indult közhasznú munka- program, az ottani alacsony jövedelmek rontották a statisztikát. Legtöbbet már hagyományosan a pénzügyi és a közüzemi szférában lehetett keresni (ez utóbbihoz sorolják a villamosműveket, a gázmüveket és a vízműveket). A sor végén viszont a közszolgáltatások, az oktatás és egészségügy, illetve a mezőgazdaság található. Az első féléves statisztika szerint a keresetek leginkább a pénzügyi szférában, az iparvállalatokban és a közüzemi műveknél emelkedtek, az itt dolgozók több mint 10%-kal többet keresnek, mint tavaly üyenkor. A közszolgáltatások terén viszont a statisztika 15%-os keresetcsökkenést mutatott ki. Ennek oka a közhasznú munkaprogram, amely tavaly csak augusztusban kezdődött, így az idei májusi kezdés jelentősen befolyásolta a kimutatásokat. A gazdaság egésze egyébként az év első felében enyhe növekedést produkált. A második negyedéves 245,8 milliárd koronás bruttó hazai termék (GDP) 2,8%- kal több, mint az egy évvel korrábbi érték. Ezen belül azonban érdemes megemlíteni, hogy a háztartások fogyasztása alig emelkedett. Féléves szinten a GDP 467,6 milliárd koronát tett ki, ami 2,9%-os emelkedésnek felel meg. A magánszektor a GDP 79,2%-át állította elő, ami 3,8%-kal kisebb az egy évvel korábbinál. Az egyes ágazatok közül a magánszektor aránya a legmagasabb a mezőgazdaságban (98,2%), az építőiparban (99,3%) és a kereskedelemben (99,8%). Az iparban a magánszféra aránya viszont még mindig csak 73,7%, sőt, az erdőgazdálkodásban mindössze 43,2%. A munkanélküliség a második negyedév végén 19,3% volt, ez azt jelentette, hogy 509 ezer ember volt állás nélkül. A munkanélküliek táborát az első félévben leginkább a közszolgáltatások (31 ezer ember), kereskedelem (7 ezer), a vendéglátóipar (4,3 ezer), illetve az oktatásügy és a közlekedés, távközlés (mindkét esetben 3,4 ezer ember) szaporította. Az iskolapadból kikerülő mukanélküliek száma 6,7 ezer volt. Elszomorító, hogy az elbocsátások leginkább a 35-49 éveseket (8,7 ezer ember) és a 15-24 éveseket (7,8 ezer) sújtotta. Másrészt viszont az első félév során 1%-kal nőtt a foglalkoztatottság és a munkaviszonyban levők száma meghaladta a 2,1 müliót. Az alkalmazottak száma mindössze 0,4%-kal nőtt (1,9 millióan voltak), míg a kisvállalkozók kategóriájában 6,6%-os (117 ezren voltak), illetve az alkalmazottakkal is rendelkező vállalkozók esetében 11%-os (összesen 58 ezren voltak) volt a növekedés. Ágazati szempontból a legnagyobb munkaadónak a piaci szolgáltatások számítanak, az ide tartozó területeken (kereskedelem, vendéglátóipar, közlekedés, posta, távközlés, egyéb szolgáltatások) dolgozott az aktív keresők 30%-a, az iparban a munkavállalók 29,5%-a, a nem piaci szolgáltatások közé sorolt ágazatokban 26,8%, végül a mezőgazdaságban 5,9% dolgozott. Hazai átlagkeresetek 2001 második negyedévében Ágazat kereset változás Gazdaság 12 064 7,5 Mezőgazdaság 9 200 4,7 Bányászat 14 346 7,5 Ipari termelés 12 863 10,8 Közszolgáltatások 17 907 9,6 Építőipar 10 803 4,6 Kereskedelem 12 968 5,8 Vendéglátóipar 9 188 6,0 Közlekedés, posta, távközlés 13 355 8,6 Pénzügy 27 850 21,0 Ingatlanforgalmazás, kutatás, fejlesztés 14 512 9,5 Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás 14 641 6,4 Oktatásügy 9 179 8,6 Egészségügy, szociális ellátás 9 670 7,4 Egyéb szolgáltatások 8 120-14,6 A fizetés koronában, az előző évhez viszonyított változás százalékban értendő. (Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal) A Szlovákiai Vállalkozók Szövetsége szerint az alacsonyabb adókulcsok miatt nem esnek vissza az állam bevételei Indokolatlan félelem az adócsökkentéstől MOLNÁR IVÁN Pozsony. Az elmúlt időszak egyik legnagyobb belpolitikai vitáját a kormány által tervezett adócsökkentések váltották ki. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter az adócsökkentések ellen folytat kampányt, és azzal riogatja az országot, hogy ha a kormány javaslatát fogadják el, összeomolhat a költségvetés. A jobboldali pártok szerint ugyanakkor épp az adócsökkentések járulhatnának hozzá ahhoz, hogy a vállalkozók és a cégek következetesebben adózzanak, vagyis ezzel is nőnének a bevételek. A Szlovákiai Vállalkozók Szövetsége, mint szakmai szervezet ezért elkészített egy elemzést arról, milyen kiaha- tásai lennének az adócsökkentéseknek az állam működésére. Schmögnerová szerint az idei költségvetésbe 31,38 milliárd koronával több folyt volna be, ha megmaradt volna a 40%-os adókulcs a társasági adó esetében. Szerinte ez 10 milliárd koronával lett volna több, mint a jelenlegi 29%-os adókulcs mellett. Ez is azt bizonyítja, hogy a pénzügy a lineáris metódust használja az adó- csökkentések esetében: minél nagyobb adókulcs, annál nagyobb bevételek. Ha a pénzügy filozófiájából indulunk ki, akkor a következő eredményre jutunk: két évvel ezelőtt, 1999-ben az adóalap 55 milliárd korona volt, amiből a 40%-os társasági adó 22 milliárd koronát tett ki. Ahhoz, hogy összehasonlítható eredményre jussunk, a következő évre ugyanakkora adóalapot és a csökkentett, 29%-os adókulcsot kell figyelembe vennünk. Ez esetben 16 milliárd koronás bevételekkel számolhatunk. Ennek a filozófiának felel meg az idei évre tervezett költségvetés is, amelyben 18,6 milliárd koronás bevételekre számítanak a társasági adóból. A pénzügy elképzeléseiből kiindulva eszerint tavaly 16 milliárd koronás adóbevételekre számíthattunk. A valóság azonban sohasem olyan egyszerű, mint azt az állam matematikai számításaiból gondolhatnánk. Tavaly a társasági adóból származó bevételek elérték a 25,1 milliárd koronát, vagyis 9,1 milhárddal haladták meg az állam elvárásait. A vármái magasabb adóbevételeket a Szlovákiai Vállalkozók Szövetsége szerint az adócsökkentéseknek köszönhetjük. A vállalkozók szerint az adócsökkentés igazi hatása azonban nem bontakozhatott ki, a vállalkozók számára ugyanis a 20% alatti adókulcs lenne az, ami valóban motivá- lóan hatna. Az adócsökkentések, a következetesebb adózás mellett, hozzájárulnak a cégek gazdasági eredményeinek javításához is. Jó példa erre a legutóbbi adócsökkentés. Míg 1999-ben a 40%-os adókulcs mellett több mint 12 ezerrel haladta meg a veszteséges cégek száma a nyereséges cégekét, tavalyra ez megfordult. A 29%-os adókulcs bevezetése is jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy 3,6 ezerrel több volt a nyereséges mint a veszteséges cég. Vagyis a cégek már nem igyekeztek olyan nagy mértékben eltakarni nyereségüket. A vállalkozók által kidolgozott elemzés szerint az adócsökkentések jelentős mértékben hozzájárulnak az adózási kedv növekedéséhez és a nyereséges vállalatok számának növekedéséhez. A adókulcsok csökkentését azonban egyszeri nagyobb ugrással kell véghezvini, hiszen a folyamatos és kisebb adócsökkentések hatása jelentősen elmarad a gyors adócsökkentésektől. Az esetleges adókieséseket a vállalkozók szerint a kiadások visszafogásával lehet korrigálni, szerintük ugyanis az adófizetők pénzével az állam nem gazdálkodik a legjobban. Nem elhanyagolható ugyanakkor az sem, hogy az adócsökkentéseknek köszönhetően megerősödött cégek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a foglalkoztatottság növeléséhez is. Tavaly Szlovákiában 66,7 ezer társaság nyújtotta be adóbevallását, ezek többségét a kis- és középvállalatok tették ki, amelyek az alkalmazottak 60%-át foglalkoztatják, a bruttó nemzeti terméknek pedig az 57%-át képezik. Néhány élelmiszer átlagos fogyasztói ára (kgr liter, darab) 3?.hét Kerület Marhahátszín Sertéscomb (csont nélkül) Sertésoldalas Fagyasztott csirke aprólékkal Friss tojás Zacskós félzsíros tej Vaj (250 g) Köménymagos kenyér (1 kg-ig) Péksütemény (70 g-ig) Kristálycukor Pozsony 179,00 184,00 106,00 75,00 3,60 17,00 32,50 23,50 1,60 29,50 Nagyszombat 174,33 187,48 94,18 80,18 2,83 14,70 27,65 18,83 1,35 25,43 Trencsén 175,64 175,41 100,80 79,26 2,58 14,78 28,13 21,37 1,45 26,54 Nyitra 178,38 186,21 98,83 79,09 2,66 16,12 28,49 22,71 1,62 25,28 Besztercebánya 177,52 186,28 104,78 79,93 2,45 16,07 26,83 20,78 1,26 24,62 Zsolna 178,80 185,40 99,90 83,80 2,88 17,40 27,74 19,34 1,48 29,12 Kassa 191,50 199,79 112,55 79,13 2,62 15,32 23,98 22,55 1,48 27,20 Eperjes 171,33 185,81 99,98 78,21 2,79 14,77 26,44 21,45 1,56 27,06 Szlovákia 178,31 186,29 102,13 79,32 2,80 15,77 27,72 21,32 1,48 26,97 Kanadai kéznyújtás ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. Üzleti partnerek keresésének módjai, saját termékek marketingje és reklámozása, valamint különböző céltámogatások elnyerésének feltételei képezték a hét második felében rendezett kanadai kereskedelmi nap programjának gerincét. A rendezvényt a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara kassai és eperjesi kirendeltsége hazánk kanadai nagykövetségével közösen szervezte. A találkozóra meghívták néhány sikeresen működő szlovákkanadai közös vállalat képviselőjét is, akik gyakorlati tanácsokkal szolgálhattak az érdeklődőknek. A szlovák származású, Kanadában élő Richard Polom szerint a tengerentúli országban partnereket keresők rendkívül nehéz helyzetben vannak, mivel a potenciális üzletfelek magas követelményeket támasztanak. Ugyancsak nehéz egy kanadai cég dolga, ha hazánkban szeremé megverni a lábát. Az építőipar területén vállalkozó Richard Polom elmondta, hogy ha nem lenne szlovák származású, már rég elmenekült volna erről a piacról, mivel a jelenlegi szlovákiai törvények egyáltalán nem kedveznek a külföldi befektetőknek. Milan Ha- ruotiak, a kanadai nagykövetség kereskedelmi részlegének munkatársa ismertette a kanadai kormány speciális programjait, amelyek a partnerkapcsolatok kiépítését hivatottak elősegíteni. A Partnership for Tomorrow című kezdeményezés a földrajzi távolság leküzdésében segít, a potenciális üzleti partnereiket meglátogatni, vagy konferencián részt venni kívánó vállalkozók repülőjegyét a kanadai kormány hajlandó fizetni, amennyiben az ottani partnercég erre megkéri őket. Ugyanez vonatkozik természetesen a Szlovákiába látogatni szándékozó kanadai üzletemberekre. A civü szervezetek, alapítványok irányában még nagyvonalúbb a kanadai fél, nekik szállás- és étkezési költséget is hajlandóak téríteni. A másik figyelemre méltó kezdeményezés idén már 10 éves, és ingyenes marketing-tanácsadást kínál, mivel a nagykövetségnek az a tapasztalata, hogy a hazai gyártók minőségi termékeiket sem tudják „eladni” külföldön. A CESO-prog- ramban 4 ezer kanadai szakember és menedzser vesz részt, akik a világ mintegy 40 országában dolgoztak már tanácsadóként. A meghívó fél kérésére 4-12 hetet töltenek az adott cégnél, és segítenek a marketing-stratégia, illetve a cégprofil kialakításában. A költségeket a kanadai állam téríti, a meghívónak csupán a tanácsadó szállásáról és étkeztetéséről kell gondoskodnia. Hazánkban az elmúlt tíz év alatt összesen 195 kanadai szakember töltött rövidebb-hosszabb időt. (juk) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Átlagbérek júliusban Pozsony. Júliusban a tavalyi év azonos időszakához képest a reálbérek a legnagyobb mértékben, csaknem 7 százalékkal, a postai és távközlési szolgáltatásokban nőttek. Itt az első hét hónapban 14 973 koronás volt az átlagbér. Az iparban 12 836, a közlekedésben 12 299, a nagykereskedelemben 11192, az építőiparban 10 588 koronás volt az átlagbér. A legalacsonyabb bérek a kiskereskedelemben voltak, ahol az átlagbér a 9 ezer koronát sem érte el. (ú) A gázáremelés elkerülhetetlen Pozsony. Ahhoz, hogy a gázárak fedezzék a valós költségeket és nyereséget is hozzanak a Szlovák Gázmüveknek (SPP), legalább 65 százalékkal kellene nőniük - állítja az SPP. Dušan Randuška, a vállalat kereskedelmi részlegének igazgatója szerint mindent megtesznek a cég mihamarabbi gazdasági megerősítéséért, ami azonban az áremelések nélkül nem lehetséges. Randuška szerint az áremelések elmaradása esetén a vállalat csak idén 19 milliárd koronás veszteséget halmoz fel. (TASR) A WTC háborúra nincs biztosítva New York. Ha a Világkereskedelmi Központ (WTC) lerombolása háborús tettnek bizonyul, a biztosítók nem fizetnek semmit, a központot ugyanis erre az eshetőségre nem biztosították. Szakértők szerint a terrorista támadás miatt 44 milliárd eurós kár keletkezett. (SITA) Átrendeződik a befektetési piac New York. A legmagasabb képzettségű pénzügyi szakember- gárdát tizedelte meg a New York-i támadás - olyanok dolgoztak a lerombolt Világkereskedelmi Központban, akik alapvetően befolyásolták a város egész gazdasági életét - állapítja meg a Reuters hírügynökség. Cégek százai nehezen fognak most találni megfelelő szakembereket az áldozatok helyébe. Valószínű, hogy a befektetési piac átrendeződik, azok a vállalkozások kerülnek most kedvezőbb helyzetbe, amelyeknek a központi apparátusa messzebb van a lerombolt New York-i felhőkarcolóktól. A város gazdasága azonban hamarosan megélénkül, valahogy úgy, miként a földrengések vagy nagy természeti csapások után ez másutt is lenni szokott, amikor sikerül eltüntetni a romokat. Az ország a kormányzattól 40 milliárd dollárra számíthat a következmények elhárításához. (MTI) Lépések a tőzsdei összeomlás ellen Washington. A jelentősebb amerikai értékforgalmazók és részvénytársaságok rendkívüli megállapodást kötöttek, hogy egyeztetett vásárlásokkal támogatják a piacot, ha az amerikai tőzsdék mai megnyitása után a piac első reakciója a pánikszerű eladás, vagyis a részvényárak hirtelen zuhanása lenne. A Washington Post értesülése szerint a szövetségi felügyeleti szervek világossá tették, hogy átmenetileg eltűrnek efféle piaci praktikákat, amelyek „normális időkben” törvénybe ütköznének. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. szeptember 17-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,510 Magyar forint (100) 17,023 Angol font 70,142 Német márka 22,246 Cseh korona 1,275 Olasz líra (1000) 22,471 Francia frank 6,633 Osztrák schilling 3,162 Japán ien (100) 40,008 Spanyol peseta (100) 26,150 Kanadai dollár 30,407 Svájci frank 28,954 Lengyel zloty 11,244 USA-dollár 47,575
